Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
19Ä9 augusztus ?§.' SET,BT MAGYARORSZÄ6 A *1*a» A Kelet-Magyarország „ÉLETÜNK" pályázatára érkezett írás MESZÖV'iaiácskezás az ái alapszabály előkészítéséről Em léktöredékek 1 Százhatvanezer szabolcs- szatmári dolgozó, 45 Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagsága törvényének, az új szövetkezeti alapszabálynak előkészítése folyik ezekben a hetekben, hónapokban. Hétfőn a megye valamennyi ÁFÉSZ-ének képviselői — alapszabályszerkesztő bizottsági elnökök, elnökhelyettesek és szövetkezetpolitikai előadók — tanácskoztak a MESZÖV-ben a szövetkezeti tagság belső törvényének előkészítéséről. A tanácskozáson Fehér László, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője tartott vitaindító referátumot. Az új gazdasági mechanizmus elveire épülő irányelvek számos új vonást tükröz nek. Alapvető elv: a szövetkezet gazdája a tagság, s a tagság érdekeltségét, döntési hatáskörét növelni kell. A jövőben a szövetségi utasítás sok, rendelkezések helyett a döntések a választott testületek, a tagság hatáskörébe kerülnek teljes mértékben. Az alapszabály új típusú viszonyt teremt a szövetkezetek és a szövetségek között. A szövetkezeti alapszó ir ályok — éppúgy, mint a *er- melőszövetkezeti törvény es a vállalatok kollektív szerződései — a dolgozó kollektívák belső törvényei is lesznek. Az alapszabályt szerkesztő bizottságok előterjesztését szeptemberben az ÁFÉSZ-ek kibővített igazgatósági ülései tárgyalják meg, majd októberben és novemberben részközgyűléseken hagyják jóvá saját törvényeiket a tagok. December 31-ig a járási tanácsok végrehajtó bizottságai szentesítik az , alapszabályokat, amelyek 1070. január 1-én lépnek életbe mind a 45 ÁFÉSZ-nél. }Ja avatják a Kraszna áruházat H armatos reggelen mentem ki a tanyára ösz- szeírni az iskolásokat. A tanyát gr. Tisza István volt cselédjei lakták, akik bizalmatlanul fogadtak. — „Volt itt már négy tanító is a közelmúltban, mind felvette a beiratáspénzt, aztán elment. Mi ugyan egy fillért sem aciunk! — mondogatták. Elmentem megnézni az iskolát és a tanítói lakot, ami Móra iskolájához hasonlított. Itt egv lyuk, ott egy hasadék, ósdi, szúette padok, több, mint 100 éves ház és más semmi. És egyedül, a tanyasi házaktól is messze egy akácos erdőben. Futkosott a hátamon a hideg, de elfogadtam az állást, mert lakás kellett, állás kellett, mert még négy emberről kellett gondoskodnom, mivel apám is beteg lett, beírtam a gyerekeket pénz nélkül. Novemberben, zuhogó esőben költözködtek anyámék is egy szekér bútorral. Az őszi esős időben az utak járhatatlanok lettek. Legalább egy rádió lett volna! Petróleum- lámpa pislogó fénye mellett lassan múltak az esték. Az eső vigasztalanul zuhogott. Esténként az Iskola megtelt köhécselő, maghajat rágcsáló emberekkel. A tanyasiak gyű- léséztek. Nagy gondjaik voltak. Megkapták ugyan a földökét de nem volt ló, szekér, felszerelés, amivel meg lehetne művelni. Közösen kellene — hangoztatták sokszor a járástól. Egy este a tanya legöregebb kommunistája hivatott. Maga is meg akár innen lépni? — kérdezte. Még nem tudom — feleltem. Nos, ha vélünk jóba akar lenni, írja ezt a nyilatkozatot alá. Kíváncsian olvastam, mi van benne: Köteles vagyok legalább öt évig a tanyán maradni, mert ha nem, minden ingó és ingatlan vagyonom az államra száll. Mivel vagyonom úgysem volt, ez nem is izgatott, de1 azt nem tudtam viszont elképzelni, hogy öt évig ott legyek. Ha tudtam volna, hogy még tovább is Ott leszek papír nélkül is! Meghatott azonban az öreg ember gondoskodása az ifjúságról és megígértem, hogy amíg itt leszek, minden erőmmel a felemelkedést szolgálom Megalakítottuk a tanyasiak MADISZ szervezetét. Elhatároztuk, hogy kultúrműsort tanulunk be mi fiatalok és a faluban is megmutatjuk, mit tudnak a cselédek gyerekei. Fergeteges magyar népi táncot tanítottam be 6 fiú és 6 leánygyerek együttműködésével. Egy fiú hiányzott, így én voltam a hatodik fiú. Minden este próbáltunk ci- terazenekarral mert azt is csináltunk. A szünetekben beszélgettünk a világ keletkezésiről, életünkről. Később bővítettük a kört és a tánc mellé szavalatokat, jeleneteket, dalokat is tanultunk be. Eltelt a tél és farsangkor a faluban bemutatkoztunk a veit Tisza-kastély nagytermében. Zsúfolásig megtelt a terem. Még ilyen helyszíni előadást nem látott a falu népe. Tízszer újráztak mindent, különösen a táncot, míg végül kimerültén rogytunk le. A tekintélyünk egykettőre megnőtt. I sikeren felbuzdultak az asszonyok is. Megalakítottuk az MNDSZ-t. Hitetlenkedve néztem, hogyan jönnek a munkában korán megöregedett — nem egy esetben tízgyermekes — »nyák, hogy az estéjüket tartalmasán töltsék el. Hihetetlen nagy volt a tanulni vágyásuk. Akinek az olvasás nehezen ment, annak más Olvasta a szöveget, úgy tanulta a színdarabot. Kis jeleneteket, dalokat, táncokat tanultunk a kultűrház megnyitójára, mert azt is akartunk A következő télen az emberek is morogtak: csak az asz- szenvok művelődhetnek? Sokan nem tudunk írai olvasni. Indítsunk analfabéta tanfolyamot. Ebbe is belefogtam. Csodálkozva néztem azt a boldogságot, amikor valakinek egy-egy betű sikerült és amikor a nevét is le tudta írni. Ilyenkor a fáradtságot is elfelejtettem és arra gondoltam, mit kell még pótolni a jelenben, — amit a múlt sokaktól megtagadott. A párt- titkárunk is járt a tanfolyamra. Sokat hiányzott elfoglaltsága miatt és csak az a kikötése volt, hogy a nevét le tudja írni. A névben azonban volt egy „k” betű és ez sok galibát okozott. Ezért józan ésszel úgy oldotta meg a kérdést, hogy leírt egy „1” betűt és aztán egy kis fület írt hozzá külön. E lgondolkodtam, hogy mi lehetett volna ebből az éles eszű emberből, ha tudott volna írni, olvasni. Most már öregen nehezen megy a tanulás. Mindig csodálatot keltett bennem azonban, amikor a gyűléseket tartotta. Szóról szóra elmondta, mint a vízfolyás, amit a járási gyűlésen hallott. Egy ízben egy brosúra is hevert előtte az asztalon. Többször belenézett míg a gyűlést tartotta és szorgalmasan hajtogatta a lapokat. Hát ezt minek kellett csinálni? — kérdeztem a végén, hiszen én tudtam, hogy nem olvasott belőle. — A járási titkár is így csinálta — Volt a felelet. Ezen a télen beindultak a Szabad Föld téli esték is. A mezőgazdaság fejlesztése, a Szovjetunió eredményei volt az anyag. Zsúfolásig megtelt a tanterem, amikor tartottam, mert ez is rám várt. Mindenkit érdekelt, milyen az a kosztromói tehén, ki volt Micsurin és mrt csinált. Milyen jó lenne, ha a képeket be is tudnám mutatni, motoszkált az agyamban. De hogyan? Csak petróleumlámpa van, villany nincs. Sok estén át kínlódva készítettem egy epidiaszkópot, hogy a képeket nagy;+va bemutassam az előad. I oz. Mennyivel érdekesebb, színesebb lesz az előadás. Egv nagy kartondobozba papírcsövet tettem, melybe egy nagyítólencsét helyeztem. A lencse alá tettem a bemutatandó képet. A cső fölé egy tükröt tartottam a megfelelő szögben, ez vetítette a lepedőre a képet. A dobozba villanyégőt szereltem. Igen, de hogyan fejlesztünk villanyáramot? A fiúk kerítettek egy kézi hajtású áramfejlesztőt, melyet felváltva hajtottak. Bizony nagyon nehéz munka volt, de megérte. Ujjongás fogadta az első előadást, amikor a kép is megjelent a falon. íme mozit is varázsoltunk. Unatkozni ezután sem volt időm. Az iskolában a tananyaggal nehezen boldogultam. Egy tárgyra csak egy félóra jutott. Sokszor kifutottam az időből és volt úgy, hogy még 4 órakor Is kérdezgettem a leckét. A tanterem hideg volt. Süvített a szél a hasadékokon. A fűtés úgy volt, ha hoztak a gyerekek fát, vagy az erdőből, vagy ha magunknak vágunk. Még ekkor sem volt megfelelő a fűtés. mert csak a kályha körül volt enyhés. Az ősz és a tél kegyetlenül megkfnozott bennünket. Olyan sár volt, hogy csak vonszoltuk magunkat, pedig még cipelni is kellett sót, cukrot, petróleumot stb Annyi pénzünk nem volt, hogy legalább két hétre bevásároljunk, de el sem bírtuk volna hozni, hiszen a lábunkon a sárkolonc több kilót nyomott. A lábam és az egészségem kezdett türelmetlenkedni. Minden évben tüdőgyulladás. A jó öreg körorvos egylovas futóval órákig jött lépésben, hogy beadjon egy ment.őin- jekciót. A tanyasiak mezítláb jártak a hideg sárban is, az nem ragad úgy, mint a cipő, vagy a csizma. De én nem tudtam megszokni. Csak nyáron mentem mezítláb, cipőmet a kezemben vive. A csapároknál volt az öltöző, ttt megmostuk a lábunkat, sokszor jombig érő vízben gázoltunk át a túlsó partra. Aztán felhúztuk a cipőt, így mentünk a faluba. A továbbképzésekről, gyűlésekről sokszor késő este mentem haza a koromsötétben, mert azokról nem akar- tam elmaradni, kevesebbet tudni, mint más, mert én nehezebb körülmények között vagyok. Egy pár hazatérésemet az életben nem felejtem el. Zuhogó esőben koromsötétben indultunk egyszer haza apámmal. A föld csuszamlós- ra felázva, az útszéli árkok szinültig tele vízzel. Lassan csúszókáztunk egy vihar- lámpa gyér fényénél. Amikor az elaludt, reszkető inakkal imbolyogtunk ide-oda, hátha az út közepén tudunk maradni. Egy nagy kiáltás és apám belecsúszott a tele vizes- árokba. Mire kivonszoltam én estem bele. így tapogattunk előre, hajnalra értünk haza. Tüdő- és mellhártyagyulladás lett a következménye. Egy téli estén anyámmal mentem haza. Kegyetlen hideg szél fújt. A gyalogút felfagyott a mezőn keresztül és egybeolvadt a szántássaL A gyenge elemlámpa fényénél letértünk a nem eléggé kitaposott útról és eltévedtünk. Amikor derengeni kezdett akkor vettük észre, hogy körben jártunk, bukdácsolva a szántáson és ezért nem értünk haza. Sok-sjk este kellett még megvívni a harcot a mezőőr kutyáival, és bókoló napraforgótányérokkal, melyet messziről embernek néztem, így teltek a napok. Sokszor jöttek a járástól gyűléseket tartani, felvetődött a közös gazdálkodás gondolata. Megcsodáltam a fáradhatatlan előadókat, különösen a nőket, ezek közül is Mari elvtársnőt, hogy tudott egy kerékpáron jönni úttalan utakon, nem törődve az időjárással, csomagtartóján haló A brosúrával. — Újra cselédek legyünk? kértezték a tanyasiak aggódva. — Akinek nem kell a rántott csirke, az egye a paprikás krumplit! — ecsetelte Mária a közös gazdaság előnyeit, többek között az egyénivel szemben. Órákig hallgattuk élvezetes beszédét. 1948 nevezetes dátum. Állami. iskola lettünk és én állami tanító. Most már takarító is járt az iskolához és a fűtést is ő végezte el. Ebben az évben alakult meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet is a tanyán. A gyűlések sűrűsödtek. Mindeti este nagy volt a vitatkozás, választások, munka, gondok. Senki sem tudta, hogyan lesz a munka elszámolva. Megtanultam. Esténként ezt számolgattuk. No az asszonyoknak is kell menni dolgozni, mi legyen a gyerekekkel? Nyári napközis megőrzőt kaptunk. Jö.tt egy kis óvónő és anyám főzött a gyerekeknek, mivel senki sem vállalta. Mindennap nagy csomó asszony állt körül bennünket, mit esznek a gyerekek? Összeállítottam az étlapot. 1948 július 1. Reggeli: kávé, kenyér. Ebéd: csirkeaprólékos, borsóleves, túrósgombóc. Vacsora: sült szalonna, saláta, gyümölcs. Létszám: 38. Az asszonyok, leányok érdeklődve nézték, mit hogyan kell csinálni. Egy-kettő mindig jött segíteni. Már sokan piskótát is tudtak sütni. Nagyban készültünk a kultúrotthon avatásra. A vezetőség a volt földbirtokos házában két szoba falát kivette és az így keletkezett nagyteremben színpadot épített. A mi dolgunk volt a függönyfelszerelés, dekoráció és az előadás megszervezése. Három hatalmas arcképet tettünk a színpad felé a falra, melyeket virágfűzérrel vettünk körül, huzogatós függönyt szereltünk fel a bordó anyagból A mennyezetről petróleum- lámpák csüngtek fűzérek társaságában. A műsort közösen adták az asszonyok és a fiatalok. Nagy sikert aratott, többe!? között az MNDSZ tánca a fehér blúzban, piros pettyes szoknyában, pettyes fejkendőben. A nézőtéren senki sem vette észre, hógy a szoknyákon a pettyek papírból voltak, amit az előadás előtt varrtunk fel. Színpompásan mutatott a bőszoknyás asz- szonyok tánca, melyet eredeti gyűjtött motívumok alapján dolgoztam fel és úgy éreztem, kifejezte a megváltozott életünket amit mindannyian éreztek, tudtak. A piskótakészítés tudásának nagy hasznát vettük. Gyönyörű tortákat készítettünk tombolába, büfébe. A tombola két fő tárgya, a két torta volt. Az egyik sárga alapon meggylével megfestett ötágú csillag, a másikon csokoládé alapon sarló és kalapács. A vacsora pörkölt és utána tánc, és tánc. A tanyai lakosság ilyen felszabadultan mulatott, ami nem volt még azelőtt. M indenkivel kellett egy kört táncölnom, még az asszonyokkal is. A tsz megalakulása változást, fejlődést jelentett életünkben. Az állam segítsége, az emberek dolgos keze emberi életet biztosított mindenkinek. A több családos cselédlakásokat lebontották. Mindenki új házat kezdett építeni saját portáján. Az iskola is kapott a tsz-től 400 öl földterületet, hogy művelje meg. Megalakítottam az Úttörő Tsz-t iskolásokból. Mákot vetettünk, mert ezt kaptuk vetőmagként. A mákot egyeseim, kapálni, gyomlálni kellett, öt sor megmunkálásáért járt egy munkaegység. Élvezet volt nézni a gyerekek buzgólkodását, munkáját. Hát még amikor a termést osztottuk el, munkaegység alapján! A kollektíva kialakításában első lépés volt, hogy a termésből megvettük mindenkinek az iskolai felszerelést és a többit hazavitték ajándékba szüleiknek. Az MNDSZ a** -‘fiatalokkal karöltve újabb és újabb színdarabokat tanult be és jártuk vele a környező falvakat vasárnaponként. A következő évben már komoly darabokat tanultunk be a gyakorlott szíhjátszó gárdával. Az ünnepnapokat mindig nagy készülődéssel rendeztük meg. Földig érő piros drapériával borítottuk a falakat, ötágú csillagokat készítettem átlátszó piros papírból, mögé rejtve egy-egy égő zseblámpát. Elkészítettem a Kreml és a Lenin-mauzóleum kicsinyített mását. Az asztalon vörös drapéria, vörös virágok. Kultúrműsort adtunk Úgy éreztük, ünneplésünk I jelképezi egész megváltozott életünket, felemelkedésünket Soós Edéné Nyíregyháza, Asztalos J. u. 4. Ma avatják, augusztus 21-én pedig a vásárlóközönség számára is megnyitják Mátészalka és környékének legnagyobb szövetkezeti iparcikk áruházát, a Kraszna áruházat. Az építés során a légkor- szerűbb tervek alapján dolgoztak. Az áruház beruházási költsége mintegy nyolcmillió forint, amely része annak a 13,5 milliós költségnek, amelyet a Kraszna áruházon kívül egy ÁBC-rendszerű élelmiszeráruház építésére költ a mátészalkai ÁFÉSZ. Az áruház két emeletén hat osztály várja a vásárlókat. Műszaki osztályán egyebek között járművek is kaphatók. Divat- és kötöttáru, rövidáru, ajándék-illatszer, ' ' ■ .in ..... Egyhetes próbaüzemelés után a napokban lép teljes üzembe a kölesei sütőüzem. A megye legtávolabbi kereskedelmi körzetében, a Kölesei Általános Fogyasztási Szövetkezethez tartozó tizenegy községnek aligha lehetett volna nagyobb örömei okozni az ünnepre. Eddig itt volt a legtöbb panasz a kenyérellátásra. Az új sütöde, amely napi két műszakban 27 mázsa jócipő- és méteráru osztály van. Az osztályok kényelmes elhelyezését a nagy alapterület teszi lehetővé: a berendezőknek több, mint 2100 négy. zetméter állt rendelkezésre. Negyven dolgozója lesz az áruháznak. Az egyidőben a vásárlók rendelkezésére álló árukészlet mintegy tizenöt- millió forint értékű, s a szövetkezet mintegy 50—60 millió forintos évenkénti forgalomra számít. Ma a szövetkezet ünnepi közgyűlést tart, s ezt követően délután négy órakor a szövetkezet tagsága jelenlétében tartják meg az avató ün- nepélyt, amelyre megyénk több vezetőjét is meghívták. Az ünnepségen részt vesznek Mátészalka város vezetői is. ízű kenyeret termel, egyelőre szerencsésen el tudja látni az igényeket. Kölesén már reggel 10 órára az üzletben van a friss, forró kenyér. A régi malomban körülbelül 700 ezer forintos költséggel berendezett kenyérsütő műhely mellett berendeztek egy kis elárusító helyet is. ahová kilométerekről jönnek a háziasszonyok kerékpárral a friss áruért tg) Felvételünk a megyei te rniékkiállításon készült \ Kelet-magyarorSzági Faipari Vállalat kis háza a legkényesebb igényeket is kielégíti. Elek Emii felvétele Sütőüzem, árusítóhely 11 községnek
