Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-19 / 191. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM ARA 80 FILLER 1969. AUGUSZTUS 19, KEDD lapunk tartalmából» Séta a termékbemutatón C3. oldal) Életünk pályázatára érkezett írás: Emléktöredékek (5 oldal) A labdarúgó-pályákról jelentjük (6—7. oldal) A televízióban láttuk (8. oldal) Nagygyűlés, emléktábla-aratás, kiállítások Szovjet vendégek érkeztek Fehérgyarmatra a 750 éves Nyírbogdányban Az ünnepségen dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke mondott beszédet Vasárnap reggelre ünnepi díszbe öltözött a 750 éves Nyírbogdány. A falu bejáratainál felépített díszkapukon hatalmas feliratok köszöntötték a jubileumi évforduló megünneplésére érkező vendégeket. Zászlódíszbe öltöz- tették az utcákat és a középületeket is, hogy külsőségekben is méltóképpen adjanak kifejezést a nem minden- napi eseménynek. A jubileumi nagygyűlésre a község központjában, a délelőtti órákban került sor, ahová a borús idő ellenére is több ezren jöttek el. Az ünnepség díszelnökségében foglaltak helyet: dr. Feleszi István, a megyei tanács vb elnöke, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Fülöp János igazgató, országgyűlési képviselő, Alexa László, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára. dr. Mázsári István, a megyei partbizottság osztály- vezetője, Vincze József, a járási tanács vb elnöke, Horváth Miklós, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője, Kovács József, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola igazgatója, dr. Margitics Imre. a község megyei tanácstagja, a párt és tömegszervezetek vezetői, a közélet és fegyveres erő képviselői. Az ünnepségsorozatot Albert István, a községi tanács vb elnöke nyitotta meg, majd dr. Fekszi István mondott beszédet. Bevezetőben dr. Fekszi István, a megyei párt vb, a megyei tanács vb, a megye városainak és községeinek gratulációit tolmácsolta. Megemlékezett a község történelmének jelentős állomásairól, a település lakóinak létért és igazságért folyó évszázados küzdelmeiről. Elmondotta, hogy a jubileumi ünnepségeken Nyírbogdány lakói arra az utóbbi negyedszázadra is emlékeznek, amelyben a felszabadult ember munkájának minden erejét a község és saját maga boldogulására fordíthatta. Ez a huszonöt év óriási jelentőségű a község életében. A földosztás nyomán létre jött kisparaszti gazdaságok helvén egyre erősödő termelőszövetkezeti nagyüzem alakult. Az egykor néhány mázsás termést hozó homokdombokon ma vagonszámra terem az alma, A Kőolajipari Vállalat néhány munkást, foglalkoztató, eldugott, kis üze méből a megve ipari életé ben is jelentős, 360 emberi foglalkoztató, modern nagy- vállalattá nőtt. A húsz évvel ezelőtti termelés az üzemben tízszeresére növekedett. Nyírbogdány fejlődésének kézzel fogható bizonyítéka1 az úionnan létesített közintézmények. a lakosság iavuh életkörülményei. Példázza mindezt a villanyhálózat ki építése, az új utak. iskolai tantermek, nevelői lakások az egészségügyi kombinát gyógyszertár és az ógv^e gva rapodó üzlethálózat, az úi modern állomásépület. M? már csak emléke van a szál matetős házsoroknak, a sáros. poros utaknak. E rop pant fejlődés jelentős állami támogatással és a lakosság hathatós, sok irányú segítségével valósul meg napjainkban is. A továbbiakban utalt arra Fekszi elvtárs. hogy a község múltja, különösen pedig a felszabadulás utáni fejlődése példázza az egész megye fejlődését. Azt, hogy az emberi akarat hogyan hozza meg gyümölcsét. Megmutatja; évszázadok küzdelmes története hogyan folytatódik a mában, s válik igaz üggyé a felszabadult ember alkotó tevékenysége. Az előadó ezután a megye gazdasági fejlődését elemezte. Beszélt azokról az intézkedésekről, amely a társadalmi-gazdasági élet további fejlesztését, a szocializmus mielőbbi felépítését, az emberi jólét növekedését segítik elő. Elemezte a gazdasági reform alkalmazásában elért eddi eredményeket, foglalkozott az ebből fakadó új követelményekkel. amelyek a politikai és gazdasági élet összhangjának további tökéletesítését teszik lehetővé. Az eddigi eredmények igazolják: társadalmunk növekvő figyelemmel és tettrekészség- *el keresi a lehetőségeket és feladatokat, amelyekkel mindennapi gyakorlattá válhat mindaz, amit a szocialista demokrácia fejlesztésében előirányoztunk. Az ünnepi nagygyűlés szónoka ezután az elmúlt két évben született, a tanácsok önállóságát és hatáskörét növelő határozatokról beszélt. Megállapította: a továbbié pés fő útja a tanácsok ön- kormányzati jellegének, gazdasági önállóságának növelése. Ez rendkívül nagy, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt magában mind politikai, nind gazdasági tekintetben feltétlenül szükséges, hog’ ezt a munkát az egész la kosság magáénak tegye. A tartalmas közélet, a közösségért végzett felelősségteljes munka, a jó értelembe vett patriotizmus az az erő, amelyek megtoldhatják, tovább gyümölcsöztethetik az eddig befektetett milliókat. Befejezésül Fekszi elvtárs utalt arra, hogy történelme folyamán Nyírbogdány népe sokat tett lakóhelyéért, községéért. Ennek elismerése és méltatása közben rajzolódnak ki azok a távlatok is, amelyek minden eddiginél többet ígérnek, s egyben mindenkitől több erőfeszítést kívánnak. Ehhez kívánt az előadó a falu lakóinak jó egészséget és eredményes munkát. (Folytatás a 2. oldalon) az aíkotmánynapi ünnepségekre Az alkotmánynapi ünnepségek alkalmából az állami gazdaság meghívására 127 tagú szovjet kulturális és sportküldöttség érkezett hétfőn délután Fehérgyarmatra a Szovjetunió Kárpátontúli területének rahói járásából. A küldöttséget a rahói járási pártbizottság titkára vezeti. A delegációban a kartondobozgyár művészegyüttesének tagjai és sportkörének labdarúgói vesznek részt. A kedves vendégeket a záhonyi határállomáson Szántó Lajos, a járási pártbizottság osztályvezetője, Szilágyi Bertalan, a járási tanács vb elnökhelyettese és Kormos János, a Fehérgyarmati Állami Gazdaság párttitkára fogadta, köszöntötte. A szovjet küldöttség tagjai augusztus 21-én utaznak viszsza, s addig gazdag programot bonyolítanak le. Megérkezésük után ellátogattak a Fehérgyarmati Állami Gazdaságba. Még hétfőn este a művészegyüttes Gacsályban adott műsort, a labdarúgók Szamossályiban mérkőztek a helyi csapattal. Kedden a művészegyüttes a‘ fehérgyarmati alkotmánynapi ünnepségen lép fel, szerdán pedig Tunyogmatolcson ad műsort A labdarúgók a Fehérgyarmati MEDOSZ-szal mérkőznek. A fellépések közötti időket a vendégek a járás nevezetességeinek megismerésével töltik. Ellátogatnak a szat- márcsekei Kölcsey, a tiszacsé- csei Móricz Zsigmond és a tunyogmatolcsi Zalka Máté emlékmúzeumba, illetve emlékszobába. Sajtótájékoztató tisztképzés időszerű kérdéseiről Hétfőn a Magyar Néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes sajtótájékoztatót tartott a tisztképzés időszerű kérdéseiről, a katonai főiskolák tevékenységéről. Emlékeztetett arra: mivel mind az objektív, mind a szubjektív feltételek megvoltak ahhoz, hogy a tisztképző iskolák, mint felsőfokú intézmények, az őket megillető rangra emelkedjenek, beilleszkedjenek a felsőoktatás rendszerébe, azokat a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 1967-ben főiskolákká nyilvánította. A katonai főiskolákon a képzés ideje négy év. Ez idő alatt olyan hivatásos tiszteket, képeznek, akiknek társadalmi életünk egyik leg- felelősségteljesebb posztján kell helytállniuk. A miniszterhelyettes ezután részletesen ismertette a katonai főiskolák működését. A tanulmányi eredményekkel kapcsolatban megemlítette: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a negyedik év végén a katonai főiskolákon néhány tizeddel jobbak az átlageredmények, mint más felsőfokú tanintézetekben. A kiemelkedő eredménnyel végzők az avatáskor hadnagyi rendfokozatot kapnak, a legkiválóbbakat pedig — az alkotmány ünnepén összesen tíz fiatalt — az idén először főhadnagyként avatják tisztté. Lovasfelvonulás, toronyzene, hangverseny Megkezdődtek a nyírbátori zenei napok Vasárnap, augusztus 16-án ünnepi díszbe öltözött a nyírbátori főtér: harmadízben hangzott el a toronyzene, a nyírbátori zenei napok szignálja. Délután négy órakor ért a Szabadság térre a 36 fős korabeli öltözetű lovas bandérium. Az esős idő ellenére 2 és fél ezer néző tapsolta meg a lovasokat, A megye különböző községeiből és Nyíregyházáról 250—300 vendég érkezett. Egy lengyel csoport is részt vett a zenei napok megnyitásán. Külön autóbusszal érkeztek a megye- székhelyről a népművelési oktatók és kutatók XV. nyári tanácskozásának részvevői. A Himnusz hangjai után Márton Katalin, a járási művelődési központ irodalmi színnadának tagja elszavalta Szabó Lórin ez: A zene című versét, majd dr. Rohály Viktor, a járási tanács vb elnöke méltatta a nyírbátori zenei napok jelentőségét. A Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban Nyírbátorban írt dallamának felhasználásával Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző által komponált toronyzene hangjával Nyírbátor ismét, immár harmadízben ad hírt magáról. A mostani III. nyírbátori zenei napok megrendezése a hajdani mezőváros több történelmi évfordulójához kapcsolódik. Az 1969-es év Nyírbátor településének 900., a szabad királyi városi jogok birtokbavételének 690., a Báthori István erdélyi vajda-országbíró, Mátyás király hadvezére győztes csatájának, a kenyérmezei diadalnak 490. és a Báthori András nyírbátori várkastélyában megkötött nemzetközi egyezmény 420. évfordulójának éve. A megnyitó ünnepség vendégei megtekintették a Nemzeti Múzeum aranykincseiből rendezett kiállítást. Üdvözlő beszédet dr. Szalontai Barnabás múzeumigazgató mondott. Gyúró Imre. a járási tanács vb elnökhelyettesének megnyitója után Kolba Judit, a Történeti Múzeum tudományos munkatársa ismertette a magyar ötvösművészet remekeit. A nap programjának kiemelkedő zenei eseménye volt az 1000 haliga tót befogadó református templomban rendezett esti hangverseny: a Váci „Vox Humana” énekkarának, az OKISZ „Erkel Ferenc” Mű vészegyüttesének Vegyeskara és a MÁV Szimfonikus Zenekar fellépésével. A zenei napok hangversenyei augusztus 23-án folytatódnak. a Budapesti Kórus és a MÁV szimfonikusok műKorabeli jelmezekbe öltözött lovasok felvonulása. sorával, Liszt Esztergomi miséjével és Kodály Psalmus Hungaricusával. Augusztus 24-én kerül sor a záróhangversenyre, melyen Händel „A messiás” című oratóriumát adják elő. A vasárnapi programban nyitják meg Med- nyánszky László emlékkiállítását. Ekkor leplezik le Nyír bátor városépítőjének, Báthori István erdélyi vajda, országbírónak, Mátyás király hadvezérének szobrát a róla elnevezett gimnázium előtti téren. A szobor Ispánki József szobrászművész alkotása. A III. nyírbátori zenei napokon résztvevők megtekintik a híres műemlékeket, s megismerkednek a 20-án nyíló ipari és mezőgazdáig] kiállítás gazdag anyagával, a mai Nyírbátor életével. ÍP> VILÁG PROLETÁRJAI, zmsÜLßTM! Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke beszél a jubileumi nagygyűlésen.
