Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
1969 angiiszfus TS’ ifTT VT MAÖVAftn’R'Sf ÄCI Í oMa» LAPSZÉLEN Leállhatunk? A korszerű játszótér NEKIK MEGÉRI Czap Lajos termelőszövetkezeti elnök véleménye a vetőburgonya termesztéséről Elgondolkodtató tény a Nyíregyházi Városi Tanács VB művelődésügyi osztályának az elmúlt tanévben a dolgozók iskolai végzettségéről készített kimutatása. Közel 3600 nyíregyházi munkás adatait vizsgálták meg, közülük több mint 1200-nak csak hat elemije, vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettsége van. Mi az oka annak, hogy míg 3 évvel ezelőtt még 207-en vizsgáztak a dolgozók iskolájában, addig az elmúlt tanévben az esti és levelező tagozaton összesen 77-en jelentkeztek vizsgára? Semmiképpen sem. hogy nincs már kinek beülni a hetedik és a nyolcadik osztályok padjaiba — vagyis mindenki „utolérte önmagát”. Nehéz feladat sokszor ősz fejjel az iskolai könyvek fölé hajolni, számtanpéldákat megoldani. Különösen nehéz érre az elhatározásra jutni, ha a dolgozók nem kapnak megbecsülést — legyen az erkölcsi, vagy anyagi —, ha nem veszik tudomásul törekvésüket. Az üzemeknek is érdekük, hogy a szakmában megfelelő szakmunkások rendelkezzenek a nélkülözhetetlen általános műveltséggel. Segíteni, felébreszteni a továbbtanu lási kedvet, ez is az üzenni kollektívák feladata lenne. £>e hogy is lehetne ott, ahol semmiféle kimutatást nem ▼ezetnek a dolgozók iskolai végzettségéről? (Ilyen kifogással is érkezett válasz a művelődési osztályhoz a felmérés kérdéseire.) Végezetül hadd álljon itt még egy jellemző: tavaly szeptemberben 676 név szerinti felszólításban ajánlották a hetedik-nyolcadik osztály elvágóét azoknak a munkásoknak, akiket az 1200-ból kiválasztottak. A beiratkozásra azonban alig több mint százan nták rá” magukat. (baraksó) Városunkra, de mindinkább járási székhelyeinkre is jellemző a fokozódó ütemű beépítés. Toronyházak nőnek ki a földből, új város- központok és lakótelepek alakulnak ki. Ezek szinte „kötelező” kísérői a gyermekek időkihasználásához, mozgásigényük kielégítéséhez nélkülözhetetlen játszóterek. Sokak képzeletében a játszótér fogalmához még mais csak a hinta, a körforgó, a ü- pityóka és a homokozó társul. Valóban ezek a hagyományos felszerélési tárgyak, sokáig uralták a játszótér képét. Pedig e szerek többségükben csak ülésre, minimális mozgásra késztetik a gyermeket. A modern játszótereken — ilyen Nyíregyháza két új lakótelepén is található — egyre inkább előtérbe kerülnek a mozgásra ösztönző szerek: bordásfalak, különféle nyújtók, mászóru- dak, kötelek, ugróbakok, lubickolok stb. A testnevelés előszobája Itt kell elsajátítani, illetve tökéletesíteni a mozgás alapformáit: a járást, futást, kúszást, mászást, dobást, ugrást, forgást, rúgást, húzást, stb. Vagyis: a korszerű játszótér a testnevelés előszobája. A játszótér helykijelölésének legfontosabb igénye, hogy megfeleljen a közegészségügyi követelményeknek. Kellő időn át süsse a nap, jól járja át a szél. Rendszerint fás, bokros, füves területek mellé, vagy parkok egy részébe telepítik. Az új lakótelepek építésénél célszerű a már előre kiszemelt területeken otthagyni a fákat (még a Szárazát is), a nagyobb köveket, kisebb dombokat, amelyeket később jól fel lehet használni mászásra, csúszkálásra. A növényzet szerves része a játszótérnek és már a telepítésnél ügyelni kell a helyes kiválasztásra. Ügyelni kell a beültetésnél, hogy a zöld növényzet árnyékot vessen, a berendezési tárgyak viszont a legnaposabb helyen legyenek. A növényzet nem lehet tüskés, Vagy mérgező bogyókat termő. Törekedni kell a változatosságra, hogy a különféle levelek, magvak gyűjtésével is tanuljanak a gyermekek, ismerjék meg a természet egy darabját. Fontos, hogy a berendezési tárgyak játékra ösztönzők, változatosak és fantáziaserkentők legyenek. A játszótér talaja újabban vita tárgyává vált. Sokan ellenzik az aszfaltozott pályákat, féltik gyermekeiket a sérüléstől. A gyep azonban a mi éghajlatunk alatt rendkívül költséges, ezért sok helyen salakborításhoz folyamodnak. Ennél viszont sokkal jobb az aszfalt, amely olcsó, tartós, könnyen tisztán tartható és nem okoz olyan sérülést, mint a salak. A jövő persze itt is a szintetikus anyagoké, amelyek már a sportpályákon is beváltak. Feltétlenül legyen azonban a játszótéren egy füves terület, mert ez az egyik legfontosabb „szer”. Itt lehet ío- gócskázni, tornázni, mászni, i kúszni, mezítláb különféle járásokat végezni (sarkon, lábujjhegyen, külső és belső talpélen), amely jól véd a bokasüllyedés ellen. A modern játszótéren újabban megjelentek a mobil játékok, a hordozható szerek Is. Színes ládákban tárolnak például fatéglákat, korongokat, hasábokat, műanyag mértani testeket, amelyeket a gyermek talicskával szállít az „építkezés” színhelyére. Ugyancsak megjelenik a modern játszótéren a könyv is. A könyvkölcsönzővel és olvasóhelyekkel ellátott játszótereken jól kombinálható a mozgás és az olvasás a terhelés és a pihenés. Természetesen az ilyen felszerelésű játszótereken vezetőre, felügyelőre van szükség. Külföldön már régóta alkalmaznak testnevelő tanárokat a nagyobb játszótereken. Feladatuk a játék bemutatása, kapcsolattartás az iskolával és a szülőkkel, csoportok szervezése, versenyek és bemutatók lebonyolítása. Ahol még nincsenek modern játszóterek, ott is meg kell oldani a gyermekek mozgásigényének a kielégítését. Az új lakótelepek parkjaiban pedig remélhetőleg nemcsak a „Fűre lépni tilos!” táblák, hanem megfelelő játékszerek is lesznek. nek javulásával növekszik a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Ennek nem mond ellent, hogy a lakosság igényli a kölcsönzőszolgálat cikkeit is. Érdekes módon a vásárlásokkal egyidőben egyre nagyobb azoknak a száma, akik az új termékeket (különösen műszaki cikkeket) először a kölcsönző vállalat szolgáltatásaként veszik igénybe, ismerik meg. Felkerestük a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat vezetőit, hogy tájékoztassák lapunkat a kölcsönzőszolgálat helyzetéről a lakosság jobb kielégítése érdekében tett erőfeszítéseikről. Dr. Hapl Ödön, a terv- és statisztikai osztály vezetője elmondotta, nemrégiben bérlőikhez kérdőívet juttattak él. amelyben arra kértek választ: hogyan vélekedik a la kosság szolgáltatásaikról? — Ez a felmérés is azt mutatja, hogy a tartós fogyasztási cikkek, így a tévé. a hűtőszekrény, a bútor, az Mándok évtizedek óta a burgonya hazájának egyik központi községe. Csak néhány kilométerre dolgozott innen a leghíresebb magyar burgonyanemesítő, Teich- mann Vilmos, előbb Tornyospálcán, majd Kisvárdán. Ezért kerestük fel Czap Lajost, a mándoki Uj Élet Termelőszövetkezet elnökét és kértük véleményét a vetőburgonya-termesztésről. Ugyanis jó néhány gazdaságban, ahol az adottságok is megfelelőek lennének, húzódoznak ettől. Sok a gond Vele, nagy az igény a minőségre és árban alig van különbség az áru- és vetőburgonya között — mondják a húzódozók. . Az 50 mázsa ráfizetés — Először is azt kell hangsúlyoznom, szükséges a vetőburgonya-termesztés. Azt minden termelő tudja, hogy bizonyos idő után a legjobb fajta is leromlik, a vetőbur- gortyát újítani, cserélni kell. Mi lenné, ha senki nem foglalkozna a vetőburgonya előállításával? Azok a gazdaságok, akik most étkezési burgonyából lOb—120 mázsát termelnek holdanként, néhány év múlva, ha nem kapnának új vetőgumót, csak 70—80 mázsát, vagy ennél is kevesebbet érnének el. Tudom, ezt kevesen vitatják, de én azt is hozzáteszem, nem csak szükséges, érdemes is. Csupán nem azért érdemes, mert majd megtérül aZ előállítási költség a következő években a nagyobb áruburolajkályha iránti igény sokkal nagyobb, mint amelyet jelenleg a vállalat ki tudna elégíteni. Ez a helyzet nemcsak Budapesten, hanem Nyíregyházán is. — Várható-e éppen a közvéleménykutatás alapján, hogy növelik a kölcsönzésre kerülő tartós fogyasztási cikkek számát? — A vállalat mindent megtesz. hogy a jelentkező igényeket kielégítse: éppen ezért hűtőgépből és tévéből a közeljövőben több ezret szerzünk be ismét, s ezeket elsősorban éppen az említett városokban kölcsönözzük majd ki. A fogyasztói véleményt kutató kérdések között szépéit. hogv a lakosság miért részesíti előnyben a bérletei a vásárlással szemben. A válaszokból az derült ki. hogy az új műszaki cikkekkel való megismerkedést helyezik előtérbe. Ha az üzletek kiragonya-termésben, hanem konkrétan maga a vetőgumótermesztés ■ is jövedelmező. Természetesen 40—50 mázsás hozammal nem. Talán néhány mondatban a módszerünket is Vázolnám. Mi évente 300 holdon termelünk szerződésre vetőgumót. A 3—4 évenkénti vetésforgót szigorúan tartjuk. Hacsak az időjárás megengedi, csillagfürt zöldtrágyát kap a burgonya. Tavaly 400 holdon vetettünk tarlóba csillagfür- tött. Az idén nem kedvezett a tarlóvetésre az időjárás. Tavasszal sornyitó kultivá- torral húzzuk a barázdákat és 100—200 kiló pétisót — a talajtól függően — az árok fenekére szórunk. Ezt félig behúzzuk és úgy rakjuk le kézzel az előCsiráztatott vetőgumókat. Mi a vetőgumót a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek termeljük. Minden évben 5—6 vagon törzsanyagot kapunk, amiből első esztendőben termeljük a szuperelit gumót, majd a második esztendőben az elitet. Általában 200 holdon termeljük a gülbabát és 100 holdon a kisvárdai rózsát. Ne naptár szerint Növényápolást és a növény- védelmet szintén szükség szerint végezzük. A kísérleti intézet a szártalanítást dátum szerint írja elő, ami nekünk nem mindig felel meg. Például az idén késett a burgonya, de ettől függetlenül a szerződésben a szártalanítás napra volt előírva. Annyira katában megjelenik egy új televízió, néhány nap múlva a kölcsönzőboltban jelentkeznek bérlők és meglévő készüléküket az újabb típusúra kívánják átcserélni. A lakosság így az új készülék műszaki adottságait kockázat nélkül ismerheti meg; hiszen az előforduló műszaki hibák javítása nem őt. hanem a kölcsönző vállalatot terheli. Ha az „ismerkedés” során a kölcsönző kedvező tapasztalatokat szerez, a készüléket nagyobb bizalommal vásárolja meg. Megtudtuk azt is, hogy a növekvő igények kielégítése érdekében a vállalat további erőfeszítéseket tesz az áruválaszték bővítésére. Számos problémával is küzdenek, így például a bútorkölcsönzéshez nincs elég raktár. Kari József ■gazgató pedig arról beszélt, hogy a szolgáltatások körébe ’artozó belkereskedelmi kölcsönzés fejlesztése érdekében szeretnék vidéki üzlethálózatukat bővíteni. Ehhez kérik a helyi tanácsik segítségét gyenge volt még a burgonya, hogy mi csak tíz nappal később hajtottuk végre a perzselést, viszont a késedelem miatt a levéltetű ellen kellett egy terven felüli permetezést végeznünk. A naptári előírás helyett jobb lenne a növény tényleges fejlettségéhez való igazodás. A túl korai perzselés miatt 15—20 százalékos terméskiesésünk is lehetséges. Ez bizonyos mértékben ütközik a mi érdekeltségünkkel. A szedést a gülbabánál általában július utolsó harmadában kezdjük. Az idén július 22-én indult a munka. Forgóvillás géppel dobáltatjuk ki a burgonyát és kézzel szedjük össze, keskeny prizmákban vastag szalmatakaró alatt tároljuk — lehűtjük — 10—15 napig, majd megkezdjük a válogatást. Ezt is kézzel végezzük. Megéri a gondos munkát, mert a téli veszteség egyik előidézője a rossz válogatás. Az idén 120 mázsára számolunk holdanként, aminek 70 százaléka az első osztályú vetőgumó. Általában ilyen százalékban szoktunk fémzárolni. Nekünk a legjövedelmezőbb növényünk a burgonya. Holdanként 10—12 Ö00 forint ráfordítással szemben 24—25 ezer forint a bevételünk. Tehát aki 70—80 mázsa vétőminőséget ki tud hozni egy hold földből, annak megéri a termesztés. Ahol az asszonyok jól keresnek Szövetkezetünkben hagyománya van a burgonyatermesztésnek. Nagyon sok a hozzáértő ember. Jól jövedelmez, de mind ezen túl azért is tei-meljük, mert aa asszonyok, lányok rengeteg munkanapot tudnak a burgonyában tölteni. Például csak a kézi munkát mondom el egy holdra vetítve: tavaszi válogatás 2 nap, vetés 4 nap, kapálás 12 nap, szedés 10 nap, őszi válogatás 12 nap, szállítás 4 nap, ez összesen 45—50 nap a termés mennyiségétől függően. Egyéb munkákat is összeadva, nálunk az asszonyok 7—8 hónapot tudnak folyamatosan dolgozni. Többségüknek 200 körüli munkanapja van évente, de nem ritka a 250 sem. Ez is indokolja a vetőburgonya nagy területen való termesztését. Végezetül még egy-két megjegyzést. Szeretnénk 3—5 éves tartamú szerződést kötni. Stabilabb lenne a tervezésünk, a vetésforgó, a pénz- és munkaerő-gazdálkodáSünk. Ami már közvetlenül minket nem érint: az általunk termelt vetőgumóból alig marad a megyében. A tsz-szö- Vetségek. a járási tanácsok felhívhatnák a szövetkezetek figyelmét a megyénkben termelt jó vetőgumóra. Cs. B. (H. J.) • • 0n mit kölcsönözne a legszívesebben? Kérdés tízezer bérlőhöz — Üzletbővítés vidéken A lakosság élelkörülményeiSzártalanftott vetőburgonya ásását végzik a mándoki Uj Élet Tsz-ben. Elek Emil felvétele •— Testedző játékok.
