Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

TW5 augusztus 14. 1PFT FT MAGVARORS7ÄO 8 «féli Rodostó, Gdansk, Yerres — és Vaja * Elet a várkastélyban A törések és kémlelőnyílá­sok ugyanúgy ásítoznak az érkezőre, mint 400 évvel ez­élőtt. A rejtett felvonó is ép, megvan a süllyesztő is, amelyből a mélybe vitt a nem kívánt látogató útja, éles kaszák között... Mégsem ezért maradt fenn és nem erről ne­vezetes a vajai várkastély, a híres szabolcsi műemlék. Itt látta vendégül Kuruc Vay Adam, a fejedelem marsallja e 'ontos tárgyalásokra érke zö II. Rákóczi Ferencet. A dátum: 1703, július 19. és 1711. január 31. Panoráma a megyéből Belépünk a korabeli búto ro'-kal berendezett, freskók­ig- ' óin ifcstinértvékkél díszí­tett Rákóczi terembe, s a pil le a öbb mint 200 évvel röp- p~ vissza a múltba. A ma­gi ' Ari szék formán) székek, a hatalmas asztal élő történe lem. Mintha a magas tárgya­lófelek. a nagy fejedelem és vezérei épp most mentek vol na ki néhány percé. Múze­umban ritkán éri ilyen él ménv a látogatókat, öt éve Ugyanis a Vay-kastély múze­um. a Rákóczi-, a kuruckor emlékeinek tárháza egyre bő vül. gazdagodik. Rodostó épp­úgy’ elküldi a kért emlékeket, mint a lengyelországi Gdansk, vagy a francia Yer­res. Évente 16—ÍR ezer vendég k'"*e«i fel Vaját. Köztük ha zai és külföldi turisták, törté- pé-zek. távolra szakadt hon­fitársak, a Vav-család még élő leszármazottai. Vannak, aki­ket csak a romantika, a bástyafok. a süllyesztő és a róla szóló krónikák vonzanak Ide. De az élmények sokszor kiegészülnek mással is. Ki gondolná, hogy az ódon falok a megye egyik érdekes és nem is jelentéktelen kultu­rális központját jelzi. Szinte az ország minden tájára ve­zetnek innen szálak: a Vay Adám Múzeum baráti köré­nek több mint 600 tagja van Szabolcstól Tolnáig, Nógrádig. sőt a határokon túl is. Van köztük tanító, háztartásbeli, könyvtáros, orvos, könyvelő, ipari tanuló, lelkész, postás, kisiparos, boltvezető, parkőr tsz-tag. festőművész, főiskolai adjunktus, tudományos kuta­tó, Kossuth-díjas költő, neu- isenburgi kereskedő, vig- neuxi nyugdíjas... És a telefon, a posta össze­köti a baráti kör tagjait. s elviszi a hírt a múzeum sten- cilezett kiadványa. amely sajtó és közös levél, kérések­kel. programokkal. Az ország különböző tájain élő egykori szabolcsiak és Szabolcs iránt érdeklődők megmozdulnak, hogy segítsenek egy falusi múzeumnak gazdagítani gyűjteményét, színvonalassá tenni — a már országos tör­ténész vándorgyűléssel is ren rlelkező — programját.. így lett szobra a vár park­jában Rákóczinak és a név­adó Kuruc Vay Adómnak, így kapják meg a külföldi Rákóczi-emlékeket és do­kumentációkat, s bízták meg dr. Esze Tamás történészt Vay Ádám életrajzának meg­írására. így ajándékoztak a múzeumnak egy teremre való szép festményt és szobrot ki­váló képzőművészek, köztük Barcsay Jenő és mások. A múzeum alkotószobát is be­rendezett. ahol az évek során költők, írók. festők, tévéren­dezők. népművelési szakem­berek és kutatók töltenek — a vendégkönyv tanúsága sze­rint — sokáig emlékezetes napokat. Múzeum, falusi képzőmű­vészeti galéria, alkotóház — de még ezekkel sem teljes a jellemzés. Évekig — amíg ta­Garcszs nélkül ? Az autó „hálózsákja“ A garázsépítés jelentős pénzbefektetést igényel, s a gyors ütemben növekvő gép- kocsipark számára nincs min dig elegendő szabad terület fedett parkolóhelyek építésé­re. Ezért autók ezreit kényte­lenek a szabad ég alatt hagy- ni. i Télén a vezető, hogy a mo­tort felmelegítse és működés­be hozza, kénytelen forró víz­zel feltölteni a hűtőt. Éjsza­ka az olaj megsűrűsödik, az akkumulátor félig kimerül. Télen a motor minden egyes beindításakor annyival csök­ken az élettartama, mint amennyivel (szerérv számítás alapján) 30—40 km-es út megtétele után csökkenne. A szovjet tudósok és mér­nökök keresik a megoldást, hogyan lehetne megóvni azo­kat a gépkocsikat, amelyek­nek nem jut fedett garázs. A „Glavmoszavtrotransz” tervezőiroda laboratóriuma nak helyettes vezetője, A. Bajkov kivesz az asztalfiók­ból egy négyszögletes, drót­hálóval bevont kis tárgyat. — Ez egy gázégő — az infravörös sugárzás forrása Az autók hálózsákjának ne vezzük. Néhány gépkocsi- gyártó vállalat már eddig is alkalmazott elektromos fűtő­berendezést. Mi élvetjük ezt a módszert, mert az elektro­mos energia túl drága. A gáz viszont olcsóbb. A vezető visszatérve az útról, elhelye­zi a gázégőt, meggyújtja, az­tán nyugodtan haza mehet. A motor hőmérséklete még —25 fokos hidegben is plusz 40 Celsius-fok marad, az olaj lehűlése pedig minimális. Reggel csak ki kell venni az égőt, a vezető gázt adhat. s már mehet is. anélkül, hogy időt vesztegetne. Télen, ha a gépkocsi me­leg garázsban van, felmeleg szik, s ennek következtében korrózió léphet fel. A nagy hőingadozás miatt a festék­réteg is vetemedik, végül le­pattogzik. Tehát nincs sok előnye a garázsnak. — Mindenesetre már most megállapítható, hogy a „háló­zsákoknak” van jövőjük. A gépkocsi a jövőben meglesz garázs nélkül Is. A hosszú távon közlekedő autók szá­mára hordozható gázégőt konstruáltunk, amelyeket kis ballonokban tárolt folyékony gázzal táplálhatunk. Minden autón majdnem 50 rubelt ta­karíthatnak meg ily módon csak a téli időszakban történő beindítások során. <n> valy elkészült az új emeletes művelődési ház — a várkas­tély jelentette Vaján a kul­túra otthonát is. Itt volt a KISZ klubja, ismerettel'jesz tő előadások, ankétok. író-ol­vasó találkozók, sőt a szép parkban ifjúsági találkozók, szabadtéri előadások váltot­ták egymást. Nem zárkózott egyoldalúan a múlt kutatásá­ba a kis falusi múzeum, szé lesre nyitotta a kapukat a je lennek is. De nem is oldódott fel valamilyen formátlan akarnokságban. Felismerték, hogv a középkori kastéiv ki­válóan alkalmas romantikus környezetével, történelmi pa­tinájával egy színes. vonzó panorámának. S ez a panorá­ma túlmutat a község halá­rán. barátokat, segítőket, ér­tőket gyűjt maga köré megye- és országszerte. A megszállott „várúr“ A múzeummal szemben ott áll szép külsejével, szinte minden napra programot adó- an a községi művelődési ház. Legutóbb a lengyel néoitánc- együttesnek tapsolt a közön­ség, azelőtt a Déryné Színház művészeinek. azelőtt nö­vényvédő szakemberek ankét- jának adott helyet és így to­vább. A művelődési otthon vezetője Molnár Mátyás. a múzeumalapító. aki életet, pezsgést vitt a középkori kas­télyba. Örökmozgó és fárad­hatatlan, mint a legtöbb megszánó’t. Levelez tájékoz­tatót szerkeszt, a nép ajkán élő hagyományokat, néprajzi tárgyakat gvűjt, tervez, idege­neket vezet az ódon termek­ben. ____ S talán nem Is jut ideje vé­giggondolni. hogy egy nagy szerű kulturális centrumot alanított meg a nyírségi ho­mokon. Páll Géza Kéményseprő jubileum Hamarosan húszéves a me­gyei kéményseprő vállalat. A vállalatnak száztíz dolgozója van. A tíz járási kirendelt­séggel együtt kétszázharminc­öt községben végzik munká­jukat. A kívülálló nem is hinné, hogy a százötvenezer gond­jukra bízott ház jóval több, mint félmillió kéményét majdnem hat és fél milliószor kell egy év alatt tisztítani. S könnyen kiszámítható, hogy ez a száztíz ember húsz év alatt százhuszonhatmillió- szor mászott fel a tetőkre, padlásokra. A régi törzsgárda tagok te­szik ki még ma is a dolgozó­létszám nyolcvan százalé­kát. A fiatalok nem tartják divatos szakmának a kémény- seprést. Pedig anyagilag is jól járnak, akik itt dolgoz­nak. Elég nagy nehézségbe került, amíg összeverbuváltak 15 ipari tanulót. (eg) SZAKÍTOTT ALMA EXPORTRA. A beregi tsz-ek és a VíEK közös vállalkozásában gyümölcs és zöldségfeldolgozó 'rlepet létesített Vésárosnaményban. Az üzemben -három műszakban 250 dolgozót foglalkoztatnak. Simon Erzsébet és Balogh Ilona műszakonként egy-egy mázsa almát há­moznak meg és szeletelnek fel, amely szárítás után szov­jet exportra indul. eien emu felvetek Lapszélen Egy szál gyertya Érdeklődéssel vettem kéz­be a kiváló esztéta-újságíró, Antal Gábor „Egy szál gyer­tya” című könyvét. Színes, eleven és életszerű világ ele­venedik meg a kötet lapjain. Egy nyitott szemű, szenvedé­lyesen kutató riporter emlé­kezései. megjelent és me-» em jelent írásai, csevegi kötetlen baráti beszélgetés - k történelmi időkről, alakokról, alig ismert forradalmárokr a, politikai küzdelmek szub’- t- tív élményei. De ki tud á sorra szedni a sok mozaikc . Természetesen kíváncsi »■ -|. tam a cimadó Egy szál ; tyára is. Am a novella ?- lyén fehér lapok voltai az üres lapok mégjónéhár szór megismétlődtek. Kedv- lenül vittem vissza a kői y- vet a megyei könyvtári a, előre osztoztam az után; m jövők csalódásában. am t bosszúsan keresik az E^,y szál gyertyát. És nem is sejtik, hógy a nyomda ördöge elégedetten dörzsöli kezét. Ismét sike­rült egy selejttel gazdagítani az olvasókat... (FG) Barkácsoló! nak „Kincsek44 — hulladékból A hazai barkácsok nin- senek elkényeztetve a nyers­anyagok, segédanyagok be­szerzése tekintetében: a ke­reskedelemben sokszor éppen azt nem lehet kapni, amire szükség lenne, vagy éppen nagyon drága. Hasznos lesz tehát néhány tanács. A papírmunkák anyagel­látására panaszkodhatunk legkevésbé. Kartonlemez (pl. könyvborításhoz), színes de­korációs papír minden ház­tartásban akad, de az üzle­tekben is nagy választékban kapható. Még a lámpaer­nyőhöz való vastag pauszpa­pír beszerzése sem gond, és ma már az átlátszó ragasz­tószalag ^.Cellux”, „Duna- fix”) — ez a sok célú, rend­kívül hasznos bafkácsanyag — sem hiánycikk. Ám ke­vesen tudják, hogy milyen jól felhasználható anyagtól válnak meg, amikor a hat-, vagy tízrekeszes tojástartó dobozokat szemétbe dobják, vagy eltüzelik. Ha vízben péppé áztatjuk a dobozok anyagát, kedvünk szerint formálhatunk belőle bármit, száradás után megtartja a kialakított formát. Ez a pa­Megszüutették az iparjogosítváuy-kiadások korlátozásait A Magyar Közlöny 61. szá­mában megjelent a könnyű­ipari miniszter rendeleté amely megszüntet egy 1965 ben Kiadott, az ipar jogosít ványok kiadásának korláto­zására vonatkozó rendelke­zést. Az 1965. évi rendelet ugyanis a kisiparosok ipar gyakorlásáról szóló 1958. év 9. számú törvényerejű rende­letét olyképpen módosította hogy néhány szakmába) egyáltalán nem, vagy csak a másodfokú iparhatóság en­gedélyével adható ki ipariga zolvány. A korlátozó rende­let megszűntetésével ezentúl a képesítéshez kötött Ipáról; közül a fémnyomó, a gép hurkoló, az orvosi műsze­rész, a rézöntő és harangön tő, a szappanos és gyertya- mártö. valamint a takács szakmában is adható ki ipar­engedély, míg a képesítéshez nem kötött szabad iparok közül fényképszínező, kézi­hurkoló, ostyakészítő, papír- feldolgozó és toltőtollkészitő szakmabeliek folyamodhat­nak ipariogosítványért. A rendelet kimondja a to­vábbiakban, hogy a képesí­téshez kötött szakmák közé kell sorolni ezután a film­nyomást, a kendőfestést és kendőkészítést, a műanyag- készítést és feldolgozást, to­vábbá a vegylcikk-készítést, és ezekben a szakmákban is adható ki iparengedély azok­nak akik mestervizsgát tet­tek. Ugyanakkor nem te­kinthető kisipari tevékeny­ségnek a fonalorsózás és cérnázás, valamint a tímár- mesterség — ezek a szakmák a kisiparban már kihalóban vannak és célszerűbb, ha a gyár foglalkozik velük. A könnyűipari miniszter a korlátozásokat megszüntetve, meg akarja könnyíteni az újabb iparjogosítványok ki­adását több más szakmában is, ezért elrendelte, hogy ezentúl az ács, a kőfaragó, a kőműves, a sütő, a tetőfedő és a szikvízkészítő iparen­gedélyért sem kell előzetes kérelemmel a másodfokú iparhatósághoz a megyei, il­letve megyei jogú városi ta­nácshoz fordulni, hanem az első fokú iparhatóság — te­hát a városi, községi vagy a Eővárosban a kerületi taná­csok — közvetlenül is kiad­hatják az újabb iparjogosít­ványokat. A rendelet kihirdetésével lépett hatályba, de nem érin­ti a meglévő iparjogosítvá- nyokat. pirpép akár anyagában, akár száradás után a felületén ib színezhető. Lyukak, hézagok tömítésére éppúgy alkalmas, mint például műkőutánzat készítésére a falfelület bizo­nyos részén. Szép lakásdíszek A faanyagok beszerzésélel már több gondjuk van a barkácsolóknak. Rétegelt le­mez vagy farostlemez ugyan többnyire kapható (lombfü- részmunkákhoz, borításokhoz stb), de a gyalult fenyődesz­kákat és léceket hiába ke­ressük a fatelepeken és az üzletekben (a keményfákról nem is beszélve). Ezért van az, hogy az élelmes barká­csok előszeretettel vásárolják a vasalódeszkát és az iskolai rajztáblát, no meg az asz­tallábnak és több más célra is kiválóan alkalmas eszter- gályozott keményfa sodró­fát a munkáikhoz (ami nép- gazdasági szempontból aligha helyeselhető, de megérthető). Barkács-faanyagnak számí­tanak áz érdekés formájú ágak és gyökerek is. A kor­hadó, puha részek óvatos le­fejtése után jól csiszolható és fényezhető felülethez jutunk, mely ízléses kivitelben ér­dekes dísze lehet bármely la­kásnak. Intarzia műanyagból A lombfűrésszel ügyesen bánó barkácsok számára „kincset érnek” a furnér- és színes borítású farostlemez­hulladékok (az asztalosmű­helyek, hulladéktelepek szí­vesen megszabadulnak tőlük) A fali intarziák — igényes kivitelben — többnyire jól pótolják a képeket, festmé­nyeket a lakásban, de a hul­ladékokból kisebb használati- és dísztárgyak (cigarettásdo­bozok, italostálcák stb.) is készíthetők. Intarziák egyébként bőr­és műanyaghulladékokból if összeállíthatók. S a mű anyagokkal kapcsolatban tél­iünk ki a sokoldalúan hasz­nosítható habanyagokra, fó­liákra és mosószeres flako­nokra. A habanyaghulladék- ból a barkács ablak- és aj­tótömítésekét készíthet, vágj ha ügyesén bánik az ollóval és a zbileltpengével, külön* féle figurákat alakíthat ki. Egyforma nag> súgóra vágott habanyaghulladékok össze- ragasztása révén akár űló- párnák, háttámaszok is Ki* képezhetők. A íóliahulladé* kok átlátszó ragasztószalag vagy folyékony ragasztó se­gítségével egész „lepedőkké” dolgozhatók fel. Ha mű- anyagfólia mindkét oldalára vékony alumíniumfóliát (hul­ladékként vagy a háztartási boltokban beszerezhető) ra­gasztunk, összehajtogatható, kis helyet elfoglaló, kiválóan hőszigetelő takarót készíthe­tünk. Ez a „szendvics-anyag” egyébként rolettaként, füg­gönyként is használható. A flakonok anyagának úgy ve­hetjük hasznát, hogy a palást mentén függőlegesen felvág­va, az aljlemezt eltávolítva, kiterítjük a kapott műanyag­lapot. Ezután forró vízbe mártva vagy láng fölött meg­lágyítva tetszés szerint for­málhatjuk a sokoldalú, hasz­nos anyagot (persze a kész flakon lágyítva alakításával is érdekes formákat érhetünk el). Mire jó a konzervpalást ? Fémlemezek, rudak és huzalok tekintetében a hul­ladéktelepek a legjobb „kin­csesbányák”. Az anyagok ki­választásánál vigyázni kell azok keménységére, ridegsé­gére. Ha például négyszög keresztmetszetű vasrudat meg akarunk csavarni, hogy ez­zel mintázatot adjunk a fe­lületének. csak lágy anyag felel meg a céljainknak (a kemény anyagot először iuz- ben meg kell lágyítani) De a kemény anyagok lyukasz­tásánál, reszelésénél és fu- ■ásánál is bajba kerülhé- : ünk. Vérbeli barkács nem dob­ja el a konzervdobozok óno­zott vaslemezből készült pa­lástját sem, hiszen a jókora larab lemeznek később még tagy hasznát látja. Ugjan- zsak nem hiányozhat a „háztáji” műhelyből a szige­telt és szigeteletlen alumí­nium-, vas- és rézhuzaiok sokfélesége sem, valamint a rugóacélok néhány fajtája, melyekre lépte*, nyomon szükség lehet.;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents