Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Í9G9 augusztus 14. IKB&W-HÄCTABORSZAÖ S. did A termelékenység emelésének útjai II. Gazdaságos-e a gépesítés? r A gépesítést, a fejlesztést — tegyük hozzá: helyesen — ma különösen körültekintő és szigorú gazdasági kalku­láció előzi meg üzemeink­ben. A fejlesztés várható ki­adásaival szembeállítják az elérhető megtakarításokat munkabérben, anyagban, ál­lóeszközben, stb., s a javas­latok, a változatok közül vé­gül is csak a legjobb hatás­fokú intézkedéseket valósit­jak meg. Azokat, amelyeknél legkedvezőbb a fejlesztés költségeinek és az elérhető megtakarításoknak az aránya. Az anyagmozgatás korszerű­sítése ma még ritkán kerül ezek közé: információink sze­rint az idén például még egyetlen vállalat sem igé­nyelt fejlesztési hitelt ilyen célra. Az anyagmozgatás átfogó korszerűsítésével járó kiadá­sok ugyanis általában tete­mesek, a mai számítási metó­dus alapján kimutatható megtakarítások viszont igen szerények, mivel ez utóbbiak közt többnyire csak a felsza­baduló szállítómunkások bé­rét kalkulálják. A számítá­sok végül is azt mutatják, hogy a szerény létszámmeg­takarítás révén, legfeljebb 10—20, vagy még több év alatt térülhetnek, meg a drága fejlesztési, gépesítési költségek. — Olcsó nálunk a munka­erő és drága a gép, ezért gazdaságtalan az anyagmoz­gatás korszerűsítése — ér­velnek az illetékes vállalati vezetők. El kell ismernünk, sok igazság van e megállapítás­ban. De az ipari forradalom küszöbén, a manufaktúrák időszakában is olcsóbb volt az ember, mint a gép — el­nézést a történetietlen ha­sonlatért —, a kapitalizmus azonban ennek ellenére lát­ványos gyorsasággal fejlő­dött. A jó kalkuláció ugyan­is nem szatócs módjára, adom-kapom alapon készül, függetlenül a távlatoktól, a műszaki fejlődés irányzatai­tól, a várható hatásoktól. Je­lenleg például a korszerűt­len anyagmozgatás úgyneve­zett rejtett költségeivel ál­talában nem számolunk, hol­ott ez többszöröse is lehet a nyilvánvaló költségeknek, a szállító-rakodómunkások bé­rének. Budapesten, az Alumínium Gyárban például nemrégen feisőpályás szállítószalagot, konvejort helyeztek üzembe a propánbután gázpalack gyártására. Közvetlenül nem nagy összeget: hat dolgozó bérét takarították meg. A gyártás átfutási ideje viszont a konvejor alkalmazása ré­vén a felére csökkent, ami nem csekély forgóeszköz­megtakarítással járt. A ter­melt évi darabszám százezer­ről 250 ezer gázpalackra nö­vekedett! És megszűnt a zsúfoltság. A gyártás szer­vezése kényszerpályára ke­rült, a konvejorsor anyagel­látása nem tűrt fennakadást. Megszilárdult a munkafe­gyelem. Ahhoz, hogy a konvejor mozgása ritmikus legyen, kö­zös nevezőre hozták, szink­ronizálták valamennyi gyár­tási művelet idejét. A szük­ségnek megfelelően terme­lékeny célgépeket szerkesz­tettek. Ugrásszerűen növeke­dett a termelékenység, ja­vult a minőség, csökkent a selejt. A dolgozók könnyebb munkával, gyaloglás, cipeke- dés nélkül ma 10 százalék­kal többet keresnek, mint előzőleg^ Javult a gépek, a termelő műhelyek, a raktá­rak kihasználása. Az utóla­gos kalkuláció bizony még az Alumínium Gyár vezetőit is meglepte: a nagy befek­tetés egy-két év alatt megté­rült. Az anyagmozgatás korsze­rűsítésével járó megtakarítá­sok egy része tehát teljes biztonsággal kalkulálható; a másik részénél viszont még a hozzávetőleges becslések ese­tén is bizonyos kockázatvál­lalás szükséges. A teljes biz­tonság a kockázatmentesség az anyagmozgatásban is, a Napok alatt felszedték Nyíregyháza belvárosában a kisvasút sínéit, részben lebon­tották a villamos felső vezeté­keit. Azóta azonban hetek telnek el, s az intézkedés, helyreállítás minimális. Van néhány indokolt hely: a Sza­badság tértől a Tanácsköztár­saság térig az új gázvezeték húzódik majd a kisvasút nyomvonalán. Építése a jövő hónapban kezdődik, itt hely­reállítani nem volna célsze­rű. De a többi szakaszon, vé­gig a Széchenyi utcán, Petőfi utcán feltétlenül tenni kelle­ne már. Az útátjárók — ez vonatkozik a teljes hosszra — balesetveszélyesek, szinte a pazarlásig rongálják a gépko­csikat, s a vezetők idegeit. gyártásban is a régi, idejét múlt módszerek konzerválója. Azt például egyszerűbb el­határozni, hogy még egy gyártóberendezést üzembe he­lyeznek, ha mondjuk, az adott termék keresett, jó áron értékesíthető. Az érté­kesített termékek árában lé­vő nyereségből általában rö- vid idő alatt megtérül a be­fektetés. Ilyenkor viszont többnyire nem kalkulálják a szükséges anyagok, a kész­termék nyílt és rejtett szállí­tási, raktározási, készletnöve­kedési stb. költségeit, mind­azt, amit a zsúfoltság, a szervezetlenség növekedése, általában a hagyományos módszerek konzerválása okoz. Jelenleg tehát információs rendszerünk, kalkulációs módszerünk is az extenziv fejlesztés irányába hat, fo­kozva meglévő létszám- és termelékenységi gondjainkat. Sajnos a termelés vezető sze­repét mechanikusan értel­mezve népgazdasági mére­tekben is sokáig elhanyagol­ták a hatékony munka komp­lex feltételeinek vizsgálatát, fejlesztését, a közlekedés, az úthálózat, a kereskedelem, a szolgáltatások stb. bővítését, korszerűsítését. S ez az erő­sen leszűkített termelési szemlélet nem egyszer még napjainkban is kísért. R. J. (Következik: Eszközök és módszerek.) Az elvágott tartóoszlopok be- tontuskói hasonlóan baleset- veszélyesek, s még látszata sincs annak, hogy ezek a vá­rosközpont forgalmas járdái­ról elkerülnek. Feltételezzük, a bontás nemcsak addig volt sürgős, amíg a könnyen pénzzé tehető alkatrészeket, síneket, oszlopokat elszállítot­ták, hanem a továbbiakban is van a helyreállításra olyan menetrend, amely megfelel a városközpont és a lakosság igényeinek. De ezt a menetrendet a városi tanács illetékeseinek másfél hónappal a bontás után meg kellene gyorsítani­uk. (marik) MEGJEGYZÉS: Ideje lenne... Katonadolgok — humorban HASONLAT AZ ÜJ MOSÓGÉPEK Jegenyesor. Ez már a lakta­nya. Vajon milyen lesz? Nagy kapu. Az őr vigyo­rog. Az út fölött hatalmas transzparens: „Üdvözöljük a bevonuló elvtársakat!” Valaki viccelni próbál': — Virágcsokros lányok nincsenek? Nem voltak. Csak két ra­gyogó szemű katona. Akik futottak. Nem felénk. Tő­lünk. És ordítottak, ahogy csak a torkukon kifért: — Ünnep. Ünnep ez har­costársaink. Megjöttek az új mosógépek. Nem értettük. Miért ez a nagy öröm? Egészen másna­pig ne.m jöttünk rá. Csak ak­kor tudtuk meg mit is jelen­tett, amikor megtettük az el­ső kört a folyosón... kezünk­ben a felmosóronggyal. ÁTVÁLTOZUNK A tizedes megállt az ajtó­ban: — Ez egy csodálatos kita­lálmány elvtársak! Az ember bemegy mint civil és mit gondolnak hogyan jön ki? Ez az. Mint egy valóságos honvéd. Csak éppen némi iga­zítani való van még rajta. Bementünk. Mint civil. Ak­kor még ismertem mindenkit. Amikor kijöttem, már senkit. Magamat sem. Csak néztem a tükörbe és nem láttam maga­mat. Egy marcona hadfi pis­logott vissza. Akin lötyögött a nadrág, mert három szám­mal voll nagyobb. Akinek már-már elfáradt a füle. mert azon hordta a sapkát. És aki már alig bírt a lábá­ra állni, mert két számmal kisebb volt a bakancsa. Ez fájt a legjobban. Mit csinál­jak? Szóljak? Merjek? Szóltam. Rám néztek. Vála­szoltak is. — Majd belenő. Eltelt két hét. És micsoda két hét. Megtanultunk állni, menni, hallgatni és kiabálni. Mindenki tudta a helyét a sorban, tudtunk egyszerre lépni... és állva aludni. Meg­tanultuk. hogy az ágy azért van, hogy a pokrócot sarko­san rá lehessen teríteni. Hogy a szék azért van, hogy az ágy alá „elvágólag” be le­hessen dugni. Csak azt szoktuk meg ne­hezen, hogy haza nem me­hettünk. Annyira nehezen, hogy a reggeli sorakozónál egy katona meg is kérdezte: — Es haza? Mikor mehe­tünk? Fiatal százados a glédába vágódott harcosok előtt: — Haza? Máris? Hogy le­het az, hogy 20 évig kibírták otthon, hogy egyszer sem jöt­tek el hozzánk és most nem bírják ki egy hónapig, hogy FEHÉR FOLTOK a megyetérképen Mit adnak és mit adhatnának az ifjúsági klubok Nemsokára harmadszor áll­nak rajthoz az ifjúsági klu­bok, hogy országos verseny­hez kapcsolódva tartalmas, igényes programot adjanak a szórakozni, művelődni vágyó tizen- és huszonéveseknek. A tárlatom a fontos A harmadik pályázat kü­szöbén a KISZ Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága sze­rint közel 150 ifjúsági klub működik megyénkben. Szám­szerűen, megyei összesítésben ez igen jó képet mutat. Fe­hér foltoktól tarkított képet kapnánk azonban, ha ezeket a klubokat megpróbálnánk berajzolni megyénk térképé- be. A járási székhelyek mű­velődési központjai is megle­pődnének — az ő feladatuk a módszertani irányítás — ha egy ilyen térkép elkészülne. A kisvárdai járás 34 közsé­géből 27-ben működik ifjúsá­gi klub és a Kisvárdán lévő két klubbal ez 29-re egészül ki. Igen jó még a baktaló- rántházi járás helyzete, ahol érdekes módon nem a járási székhely, hanem a kiváló címmel egyszer már kitünte­tett Nyírjákó fogja össze a fiatalok törekvéseit. Ugyanakkor meglepő, hogy a megyeszékhellyel azonos központú nyíregyházi járás a kuliogók között is utolsó helyre szorult — a tiszalöki járással együtt — 3—3 ifjú­sági klubbal. Csernussi Endre a KISZ megyei bizottságának munka­társa számszerint elégedett a klubmozgalom jelenlegi hely­zetével. — Olyan ponthoz érkez­tünk a klubmozgalomban, amikor már a tartalmi mun­ka javítására kell az ifjúsá­gi kluboknak törekedniük. Megyénkben több ezerre te­hető azoknak a fiataloknak a száma, akik színes rendez­vényekre , tartalmas progra­mokra vágyva összefogtak, s egy-egy faluban klubot alakí­tottak. A jelenlegi 150 klub­ban átlagosan 30 törzstaggal lehet számolni. Ez a létszám — falvanként — azokat a fia­talokat jelenti, akik nemcsak a szórakozás kedvéért kere­sik fel a klubot — hiszen a táncos délutánokon ez a szám megsokszorozódik — hanem művelődési és önképzési igénnyel a „komoly” progra­mok iránt vonzódnak, sőt ma­guknak készítik azt Igény — lehetőség nélkül Különösen a kezdő klubok­nak kell tehát a helyi lehe­tőségeket megragadniuk. A már meglévő kulturális cso­egyszer sem menjenek haza? Igaza volt. Es kibírtuk. AZ ŐRSÉG Az „első” mindenhol, min­denben és mindenkor a leg­emlékezetesebb. Az első sze­relem feledhetetlen. Az első kereset csodálatos. És az első őrség? Eljött az is. Akárcsak a sötét éjszaka. Ahol zörög az ág, csörög a bokor. Pedig minek. Csak annak a szegény katonának az idegeit borzolja fel. Ráadásul még holdvilág sem volt. Csupán az a nagy- nagy sötétség. Egyszerre... Határozott mozgás. Szem­ben a bokrok között. Biztosan az ellenőrzés. De most mi lesz? Ez az, amikor a torokban kaparászni kezd a félsz. És a katona elfelejt mindent, amit tanult. Csak azt nem. hogy a hangnak erélyesnek kell len­ni. Es megpróbálja utánozni: — Bo...bo..csánat! Én Kele­men vagyok. De nem látom tisztán az ön rangját. Az étkezde kedvenc cicája megállt, csak lesett. Szegény­nek még rangja sem volt. Horváth S. János portok munkájára sokáig rá­nyomja a bélyegét a kezdők útkeresése. Nagyon sok községben a fi­atalok szinte maguknak „te­remtették meg” a feltétele­ket, mivel igényeikhez nin­csenek meg a lehetőségek. Sokszor rendes helyiség, be­rendezés nélkül vágtak neki céljaiknak. Kivételt csak az ipari üzemekben működő klubok képeznek. A falvak­ban, ha a tsz, vagy az fmsz patronálását nem sikerül ki­vívniuk, bizony anyagi nehéz­ségekkel küzdenek, mely az eredményes munkának is akadálya. Gondjaikat társadalmi munka végzésével, bevételes rendezvényekkel csökkenthe­tik, de a klub feladatának csak akkor tehet eleget, ha azt a „pluszt” is megadja, ami miatt a fiatalok a klub­szerű szórakozásra szövetkez- keztek. S mivel a falusi klu­bok tagságát nagyrészt az fmsz és a tsz fiataljai alkot­ják, várják, igénylik azoktól a segítséget. A kulturális alap felhasználásánál pedig nemcsak a tsz-ki rándulás az egyetlen lehetőség. Téves nézetek — El kell oszlatni azt a nézetet, hogy csak az a klub működik jól, amelyiknek mindene megvan. — mondja Csernussi Endre, majd kér­déssel folytatja. Hogyan lehet lemérni, hogy sikeres-e a klub működése? Jubilál, a Cipőipari Vállalat nyírbátori üzeme. Egy évvel ezelőtt kezdték itt a munkát sok nehézséggel, gonddal küzdve. Egy régi malomépü­letet alakítottak át üzemmé, olyan munkahellyé, ahol ha sok-sok fáradozással is — míg az új felépül — megfele­lő körülményeket teremtet­tek a munkásoknak. Tiszta és rendes az üzem, parkosítot­ták, s valóban minden elis­merést megérdemelnek azok, akiknek a munkások betaní­tása mellett még erre is volt gondjuk. Akik rontják a munkamorált Nem volt könnyű megho­nosítani a cipőgyártást Nyír­bátorban. De az akarás, az iparfejlesztésért érzett fele­lősség sikerekkel jár. Bár a 168 munkásból jelenleg is alig húsz a szakmunkás, ter­mékeiket már a fővárosi üzle­tekben is jól ismerik. Sajnos az utóbbi időben egyes szak­munkások — visszaélve az­zal, hogy nélkülözhetetle­nek — elégedetlenkednek, rontják a munkamorált. Né­hány szakmunkás — ők tud­ják, kikről van szó — fél éve, éve, saját bevallása sze­rint is két-három műszakot dolgozik. Jóformán azért jár­nak az üzembe, hogy megle­gyen a ' társadalombiztosítá­suk, ezt tartják másodállá­suknak, itt pihenik ki fára­dalmaikat. Hangoskodnak, s egyes munkaműveletekért keveslik a bért. Pedig szorgalmas munkával meg lehet keresni a 2000—2600 forintot is. Ök tudják, hogy „kulcsemberek”, olyan reszortokon dolgoznak, amely befolyásolja egy egész műszak termelését. Miattuk sokszor megtörténik, hogy a szalag nem tudja teljesíteni az előírt tervet. Hogyan is tudnák, amikor e néhány elé­gedetlenkedőtől indul a mun­ka, s ők csak 70—75 száza­lékra teljesítik a tervüket. Hogy miért, erre nehéz len­ne válaszolni. Pedig kétség­telen, hogy senki, így ők sem ellenségeik a pénznek, de ezt Nem kizárólag az országos pályázaton elért kitüntető eredménnyel. Forradalmát éli a hétvégi szabad idő hasz­nos programozásának megol­dása. Ezen a területen is sok vár a klubokra. A felszabadult idő hasznos eltöltéséhez ma már nagy- ■ részt minden klubnak meg* van a „négyes alapja" ezt szin­te kötelezőnek tekintik a fiata­lok: tv, rádió, lemezjátszó, magnó. Megoldatlan még a klub letéti könyvtárak hely­zete. Újabban több helyen tervezgetik, hogy a falusi kultúrház könyvtárából kér­nek kölcsön nagyobb mennyi, séget, hogy a klubban is ol­vashassanak. Hasonlóan meg- oldásra vár a rendszeres hír­lapolvasói igények jelentke­zése. A következő feladatok között a klubvezetők a mérce magasabbra tartására készül-# nek. Sok helyen egyetlen prog­ram még a hétvégi táncol délután rendezése. A szom­bat-vasárnapi — klubvezetők nyelvén szólva — „limonádé­program” hasznos kitöltéséra vállalkozni nem kis feladat. De az ifjúsági klubmozgalom megyénkben már túl van az első buktatókon. Két éve két klub, tavaly már négy vizs­gázott kitűnőre a fiatalok tartalmas és modern szóra­koztatásából. A harmadik rajthoz nagyarányú számsze­rű növekedésre már nem szá­mítanak. Következhet a tar­talmasabb munka. (baraksó) megkeresni fáradtan, amikor már előbb kidolgozták magu­kat magasabb bérért a ma­szeknál, nem tudják. A termelés látja kárát Az elégedetlenkedőkkel egyik alkalommal beszélge. tett az üzemvezető és a párt­titkár. Kérték, segítsenek, ne­gyedév vége van, rá kell „húzni” Pontosan ebben az időszakban kért egyikük szabadságot. Az üzemvezető mondta, hogy pillanatnyilag ezt nem teljesítheti, hiszen látja, milyen nagy szükség van a munkájára. Ekkor mondta ez a munkás: „Ez ne­kem egyébként is másodállá­som”. Gyümölcsöse van, s a maszeknál többet keres. Van-e joga ilyen esetben egy üzemvezetőnek felelős, ségre vonnia? Igen. Van-e jo­ga valakinek rontani a mun­kamorált egy üzemben bün­tetlenül? Nincs. Mert nem­csak jogi normák vannak, ha­nem erkölcsi normák is, s van üzemi fegyelem. Az el­nézés, a nevelés, a rábeszélés idáig nem ért semmit. Odáig jutottak, hogy a termelés nem emelkedik, s a munka­morált rontok miatt naponta ötven pár cipőt nem tudnak gyártani. Ez jelentősen befo­lyásolja a többiek keresetét is. És ezt már nem szabad tétlenül nézni. Kollektív érdek is Az új üzem most alakítja ki munkásgárdáját. A veze­tőktől és a munkásoktól függ a fejlődő gyár jövője. Már most mindent meg kell ténni azért, hogy olyan munkáskol­lektíva alakuljon ki, amely képes minden nehézségen úr­rá lenni. Ezt csak szigorú üzemi fegyelemmel érhetik el. Ezt kívánja a fejlődő nyír­bátori cipőüzem érdeke, a munkáskollektíva. Talán ek­kor majd a maszekoló, állan­dóan elégedetlenkedő és a munkamorált rontó néhány szakmunkás is rádöbben, hogy nem pótolhatatlan. F. Ki Csak másodállás? Megoldásra váró gondok Nyírbátorban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents