Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

«Ws. mm *.

fcÉLET-MAGYARORSZAGf

8. oldat

V

ERDQHfiT

Hogy mit jelent tulajdon- ceppen az Erdőhát szó, azt leginkább úgy lehet megfogalmazni; azt a 29 községet,

mely a Tiszahát és a Szál- •nárhát között terül el, ősidők óta Erdőhátnak nevezik. Tatár, török nem látta, mert a dombra épült falvakat védték a mocsaras fo- 'yóágak. Fafaragói terjesz- itiék el a fatornyok, fakav.k, faépületek kultúráját. Xülönösen büszke nép lakja

e vidéket, egyenes hátú, -gyenes nyakú, konok, de

n.eleg szívű, dolgos nép Itt ■lt és dolgozott Kölcsey Ferne, Zalka Máté, Móricz 'sigmond. Itt szeretett ba- angolul Petőfi Sándor. Itt van hazánk leggazdagabb

lápra jzi kincsesbányája. Ez

eszi sajátossá az erdőháti ájat.

Ott ahol a kis Túr stet beléje," írta Petőfi a Tér Tiszába horkolásáról. Ez több, mint 120 éve volt Kisarnál. Azóta a Túr több helyen is „siet a liszaba. Legfőbbképpen a Tur-csatornan Tiszakoród és Szatmárcseke között.

A túristvándi jellegzetes erdőháti rész több száz éves tölgyfáival. Itt most a tsz gulyái delelnek.

A penylgei Zöld Mező Tsz 320 juhának pásztora Síké Kálmán.

Fülesd legrégibb szalmatetős háza a Kiss utcán. Nagy Bálint, a kölesei Kossuth Tsz tagja kaszával aratja a megdőlt őszi árpát.

Elek Emil riportja

r