Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

ISPS 4'Wirs S, MAGYAROftls? < rf * áíétíl Érdekvédelem a mezőgazdaságban A FÖLDMUNKÁS-SZER­VEZKEDÉS több mint félév­százados forradalmi hagyo­mányaiban gyökerező mai szakszervezeti munka a me­zőgazdasági üzemekben és in. tézményekben évről évre szép sikereket ér el. A Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, köz­keletű nevén a MEDOSZ. 270 ezer embert tömörít soraiban az összes állami gazdasági, gépjavító állomási és vízügyi dolgozók 90 százalékát, Mun­kásságát most különösen ér­demes — ha röviden is — szemüg.yre venni, hiszen az új gazdasági mechanizmus viszonyai között jelentősen bővült a szakszervezetek, így a MEDOSZ jogköre, a dolgo­zókért viselt felelőssége is. Elsőrangú feladatának, amint az természetes is, a termelőmunka hathatós se­gítését tartja. Munkásságával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy működési terüle­ten ma már 3500 szocialista brigád dolgozik. Felkarolja, segíti az újítómozgalmat is, amely jelentősen előbbre vi­szi a termelés korszerűsítését. Ide tartozik az a nem lebe­csülendő tevékenység is, ame­lyet a MEDOSZ a dolgozók szakmai képzése érdekében folytat. Évről évre tízezrekre tehető azoknak a száma, akik a szakszervezet különféle tan­folyamain bővítik tudásukat, s szereznek képesítést a kü­lönféle továbbképző tanfolya­mokon. A TECHNIKA ELŐRETÖ­RÉSÉVEL megnövekedett a baleseti veszély a mezőgazda­ságnak csaknem valamennyi munkaterületén. A munka- és balesetvédelmi tanfolyamo­kon, amelyeket nagyrészt a szakszervezet hathatós segít­ségével hoznak létre és mű­ködtetnek, igen sokan sajá­títják el, vagy tökéletesítik masukban a p-Vak* biztonsá­gos üzemeltetésének tudomá­nyát. '-r Napjainkban minden eddi­ginél jobban előtérbe kerül a t- tervezet munkájában a dolgozók érdekvédelme. A MEDOSZ tavalyi, XXII. kongresszusán a központi ve­zetőség beszámolójában Ko­vács István főtitkár egyebek között hangsúlyozta: „Szak- szervezetünknek joga és kö­telessége, hogy közreműköd­jék a vállalati tervek kiala­kításában és különösen nagy figyelmet fordítson a dolgo­zók munkakörülményeit, élet- színvonalát illető intézkedé­sekre”. Ezeknek a szavaknak a ko­molyságát érzékelteti az a nagy horderejű munka, ame­lyet a szakszervezet a mező- gazdasági dolgozók munka­idejének csökkentésére vonat­kozó intézkedések kimunká­lásában végez. Az állami gaz­daságokban a gépjavító állo­másokon, s a vízügyi válla­latoknál a tervek szerint 1970-ig fokozatosan valósítják meg a munkaidő-csökkentést. Először az egészségre ártal­mas foglalkozási körökben került sor erre, majd pedig a legnehezebb fizikai munkát végző dolgozóknál, s ott, ahol a munkaidő a leghosszabb. Különösen fontos feladatának tartja a szakszervezet a dol­gozó nők és a fiatalok mun­kaidejének megnyugtató ren­dezését. A MUNKAIDŐVEL KAP­CSOLATBAN az a szakszer­vezet álláspontja, hogy a mű­ködési területükön dolgozó üzemekben havi munkaidő- keretet határozzanak meg olyanformán, hogy éves át­lagban a munkaidő ne ha­ladja meg a napi nyolc órát. A nagy munkák idején, kü­lönösen tavasszal és ősszel természetesen a napi mun­kaidő a nyolc órát megha­ladhatja, az összetorlódott időszerű munkákat másként nem tudnák elvégezni. Egyéb időszakokban pedig ennél rö- videbb lehet, mindig a ter­melés követelményei szerint. Fontos elv. amelynek be­tartásáért a MEDOSZ min­dent elkövet, hogy a mun­kaidő csökkentése nem jár­hat bércsökkenéssel. Az érdekvédelmi tenniva­lók körébe tartozik az üze­mi munkásszállások bővíté­se, korszerűsítése, kényelme­sebbé tétele. Ide tartozik a dolgozók lakásépítésének tá­mogatása, s annak lehetővé tétele, hogy a szervezett üdü­lésben a lehetőségek szerint minél több dolgozó részesül­jön. Az érdekvédelemnek ez a része nem olyan feladat, amit egyik évről a másikra meg lehet oldani. Fontos azonban látnunk a jó szán­dékot, s azt, hogy évről évre több a normálisan berende­zett munkásszállás, mind több kislakásépítkezéssel ta- ..lálkozunk az állami gazda­ságban és hogy növekszik a kedvezményes üdültetésben résztvevők száma. KOMOLY ERŐFESZÍTÉ­SEKET tesz a MEDOSZ ar­ra vonatkozóan is, hogy be­kapcsolja a városi kultúra áramkörébe a perifériákon élőket. Minden évben mil­liókra rúg az az összeg, amit a szakszervezet juttat kul- túrházak, klubok létesítésére, a meglévők korszerűsítésére. Számottevő munkásságot fejt ki a falusi sportmozgalom er­kölcsi és anyagi támogatása terén. Sok helyen a MEDOSZ tesz a legtöbbet azért, hogy zavartalanul működjék a fut­ball-, kézilabda- és röplabda­szakosztály. Vázlatos áttekintésünk is azt bizonyítja, hogy * a kor­szerű magyar faluban az új, városias életforma kialakítá­sában a MEDOSZ igen ered­ményes munkát végez. Az el­ső soro'-'—■ küzd, harcol azért, hogy mielőbb valóság legyen a szocialista falu ki­alakításának nagy célkitűzé­se. K. I. A munkásönkritika szép példája A baktalórántházi erdészet szocialista brigádjának esete a selejttel „Árulkodó” U betű. — Minden köteg almásláda- elemen rajta van, amit gyár­tunk. Ez a mi brigádunk mo­nogramja. Meg is jártuk ve­le — újságolja a Nyírségi Ál­lami Erdőgazdaság baktaló­rántházi erdészetének szoci­alista brigádvezetője, Urbán György. »»' •• becsukott szemmel ismerjük, mégis..." Húsz esztendeje dolgozik a telepen, négy éve brigádveze­tő. Elnyerték már az ezüstko­szorús jelvényt is. Kozma Ká­roly, az erdészetvezető azt mondja Urbánról, valóságos ezermester. A csemeteültetés­től az ablakkeret készítéséig minden famunkát kiválóan elvégez, ért az emberek nyel­vén, fegyelmet, rendet tart. Munkatársai szeretik, de még ilyen eset nem fordult elő a brigáddal. — Két esztendeje készítjük az exportládaelemeket. Szin­te becsukott szemmel ismer­jük minden fogását és még­is megtörtént a szégyen. Nem­régiben két vagon exportlá- daelemet kifogásoltak. Nem csekélység. Tízezer garnitúra exportláda. Sok pénz. Mi ta­gadás, selejtet is gyártottunk. Ezernégyszáz garnitúrát — mondja. Kozma Károly magyarázza, hogy ők látták, baj van az elemek szabásával, s figyel­meztették a brigádtagokat válogassák át. Ennek ellené­re belekerült a selejt is. Ur­bán nem is tudja, hogyan tör­ténhetett. A szállítmány után — saját költségén — Volt hiba benne, ez igaz. De késő bánat, az eset meg­történt. Becsületbeli ügye lelt a brigádnak, hogy amit el­rontottunk, korrigáljuk. Tel­jesítményre dolgozunk, pénz­től estünk volna el, de a be­csület is. .. Ez jobban izga­tott mindenkit. Kezdeménye-/ zésemre összejött a 32 ember, 5 megtanácskoztuk, mit csi­náljunk. így került sor arra, hogy tizedmagammal, saját költségen beutaztunk Nyír­egyházára. Nem kaptunk na­pidíjat sem. Ha mi hibáz­tunk, nekünk kell kijavítani is. Itt mese nincs — mond­tuk. — Egyenesen be, a ládasze­gező üzembe. Megmondtuk mi járatban vagyunk. Csodál­koztak. Nekiláttunk átválo­gatni az elemeket. Egy napig csináltuk. Saját költségünkön. Egy vagonnal vizsgáltunk át. Közösen megállapodtunk, hogy 14 százaléka volt a se­lejt. Beutaztak Baktalórántházá- ról Nyíregyházára másnap is. De ekkor már nem kellett vá- togatniok. — Ezzel nem fejeződött be a dolog. A selejtes anyagot tehergépkocsi szállította haza Baktára, saját költségünkön. Én szedtem rá össze a pénzt, több mint 3000 forintot. Igaz ságosan elosztottuk a kár­pénzt is. Aki akkor félműsza kot dolgozott, csak a felét fi­zette. Így történt. Ez volt az Urbán szocialis­ta brigád első „zsebbe vágó” önkritikája. „Nem gondoltuk volna...“ — Megértette minden bri- gádtag: saját hibánkból tör­tént, s ez nem terhelheti az egész gazdaságot. Különben is selejt után fizetést nem ka­punk. Elkerültük ezt is, s a becsületünk is megmaradt —■ mondja Urbán György. — Én nem szóltam az eset­ről — így Kozma Károly. — Nem is gondoltuk, hogy a munkások saját maguk így rendezik ezt az ügyet. Igazán meghatott bennünket. Az ezermester szocialista brigádvezető Urbán ezt mond ia: — Igaz, a rosszat nem sze retjük bejegyezni a ‘ brigád­naplóba, csak a jót, az ered­ményeket, a kellemeset. Per­sze a szabálysértések is ben ne vannak, de ez az ügy!... Ez is bejegyzésre kerül. Hogy, ki, hogyan értékeli ? Mi úgy, mint egy kollektíva magas fokú önkritikáját. És ez is jellemzője kell, hogy le­gyen egy igazi szocialista brigádnak. Farkas Kálmán A nyíregyházi Északi Alközpontban. Elek Emil felvétele Falusi „bíróságok** Űj hatáskörrel bővült a községi tanácsok műnk; ja, 1968. október elsejétől ók tárgyalják a szabálysértése* két is. Ezek a bizottságok amolyan kis „bíróságok" a faluban, s rendkívül jelen­tős az intézkedéseiknek, kiszabott „büntetéseiknek” tz erkölcsi hatása. De a helyi tanácsok jog­körének bővülése az álla­mi szervek további demok­ratizálódását is mutatja. Bujdosó Mihály, a gesz* terédi tanács vb elnöke ezt mondja erről: — Ez az intézkedés nagyban nőve'te a községi tanács tekinté­lyét, s eredményeképpen erősödött az állampolgári fegyelem. Helyben tárgyal­juk a kihágásokat. tudo­mást, szerez róla a község lakossága és látja, nem te­kintünk el a szabálysérté­sek felett. Érdekes eseteket említ. Nemrég egy fiatalember ügyét tárgyalta a szabály­sértési bizottság. Arra kör­te őket. lehetőleg úgy in­tézzék, hogy a felesége tu­domást ne szerezzen az esetről, mert abból családi perpatvar lesz. — Ez a fiatalember ko­rábban nem is gondolta, hogy ügye hozzánk kerül. Megúszhatta volna ötven forintból, ha a rendőrnek kifizeti a botrányokozásért járó büntetést. Mi 200 fo­rintra birságoltuk. És csak megtudta a fa­lu is. És ezt a szégyent nem lehet megfizetni. — Felelősségteljes fel­adat a szabálysértési ügyek tárgyalása — vallja Bujdo­só Mihály. — Mérlegelést, humanitást, emberiességet és ugyanakkor nagy fokú jó­zan ítélőképességet igényei. Objektivnek kell marsrlni, de ugyanakkor bele kell érezni magunkat azok helyzetébe, akik az asztal másik oldalán ülnek. Ez évben, június végéig 82 szabálysértési ügyet tár- gyalt a tanács szabálysér­tési bizottsága. Kisebbeket és jelentősebbeket. Persze a faluban mind fontos, nincs kis és nagy ügy. Alapos munkát kíván va­lamennyi. Kitavaszodás előtt figyelmeztette a ju­hászokat a tanács a tilos legeltetésre. Hiába szóltak a mezőőrök többször is, Gondolták, ha régebben „megúszták”, most is sike­rül, Megbírságolták őket. Azóta tudják a rendet és nem legeltetik a nyájt a tilosban. Borsólopás miatt asszonyokat figyelmeztet­tek. Két férfit azonban 200, illetve 250 forintra bírsá­goltak, mert eladásra lop­ták a bökönyi Virágzó Tsz borsóját. E hatáskörrel tehát nem. csak a helyi tanácsok te­kintélye növekedett. Most valójában ott döntenek ilyen ügyekben is, ahol az ügyet, az embereket a leg­jobban ismerik és így mérlegelnek. Ugyanakkor a faluban is tovább erősödik az állampolgári fegyelem. (F. K.) Kooperáció és külföldi partner Harmincötmilliós tervet teljesít idén a Mátészalkai Gépjavító Állomás — Szeretlek1 — súgtam sejtelmesen a fülebe. — Ezt már hallottam! — vont vállat ajkbiggyesztve.— Mondhatnád már valahogy másképp is!... — Másképp?! Ugyan me­lyik szó mondana ennél töb­bet? Ebben minden benne van... — Pipogya vagy! Aki na­gyon szerelmes, aki igazán szeret, az tudja, hogyan kell kifejezni az érzelmeit. Szé­pen, választékosán, újszerű­én... Úgy, ahogyan senki más nem mondta még előt­te. A szerelem új szavakat ad az ember szájába. — De hát mit tegyek, ha az én számba nem ad?... — Ez azt jelenti, hogy nem szeretsz igazán. Csak olyan lagymatagon... Elcsé­pelt, ócska szavakat suttogsz a fülembe, mintha egy száz­éves lexikonból kotorásztad volna elő őket... Egy fél perc alatt el lehet sorolni az egész kollekciót: „Drá­gám, Egyetlenem, Szerelmem, Mindenem, Szeretlek, Meg­Vlogyimir Poljakov: őrülök érted, Nekem csak te kellesz és senki más a vilá­gon, Te vagy a földön a leg­szebb, Nem tudok nélküled élni, Állandóan csak rád gondolok, te édes, te tündér te...” Es kész. Miíliószor han­goztatott ósdi szavak. Illene már ezeknél újabbakat kita­lálnod. — Én nem tudok. Azt mondom, amit érzek és amit gondolok. Más kifejezést nem ismerek. Ennek ellené­re imádlak, szeretlek, s vég­telenül ragaszkodom hoz­zád! — Én meg nem ragaszko­dom tehozzád. Sőt!... Jobb is lesz, ha elmégy! Elmentem. Hát mit tehet­tem volna mást, amikor nem tudtam és nem is akar­tam újabb szerelmes szava­kat kitalálni...? Nekem nagyszerűen megfeleltek a hagyományos szavak is. így hát szakítottunk és tem találkoztunk egy hó­napig. Egy hónap múlva le­velet kaptam tőle. Ezeket ír­ta: „Drágám! Egyetlenem! Szerelmem! Mindenem! Ho­vá tűntél? Megörülök érted. Nekem csak te kellesz és senki más nem kell rajtad kívül. Nem tudok nélküled élni, nem tudok lélegezni. Te vagy a földön a legszebb, a legjobb. Állandóan csak rád gondolok, te édes, te tündér, te mindenkinél okosabb. Csókollak, ölellek, szeretlek, és csak a tied, csak a tied vagyok: Tanya”. Persze, hogy visszatértem hozzá... Rrecsmáry László fordítása A kimondottan mezőgazda- sági jellegű munka, illetve ja­vítás erősen csökkent, mind­össze ötmillió forintot jelent a Mátészalkai Gépjavító Ál­lomás idei tervében. Előtér­be került az ipari jellegű te­vékenység, mint a vasszerke­zeti- és lakatosmunkákat igénylő darupályák, anyag- mozgató berendezések; a me­zőgazdasági egységek részére vastetőszerkezetek készítése. Élve a nagyobb önállóság­gal, a saját és kooperációs le­hetőségekkel szélesíti a javí­tó különböző gyártmányok előállítását. Keresi is ezeknek a piacot, a megfelelő partne­reket. Egyik ilyen, hogy meg­állapodtak egy NDK-beli cég­gel, melynek augusztus végé­re görgőssoros szerszám-ma- nipuláló két mintapéldányát szállítják. Remény van rá, hogy a géptípus kielégíti az az érdeklődő külföldi cég igé­nyét, s öt évre szóló szerződés megkötése várható. így elő­reláthatólag évente több, va­lószínű öt — hat görgőssoros manipulálót készít és szállít­hat az állomás az NDK-ba. Az export jelentőségét mutat­ja, hogy a finoman konstru­ált gépek egyenként félmillió forint értékűek. Erősödő kooperációja van a javító állomásnak a Csepeli Egyedi Gépgyárral. Alkatré­szek készítésével vesz részt abban a tevékenységben, ami­nek végtermékeit szovjet ex­portra szállítja a csepeli gyár. Ez a közreműködés átlag öt hét alatt egymillió forintot je­lent. A dolgozók reálisabb keresete céljából az óradíj helyett a teljesítménybérezést vezették be ez év június 15- től. Ez még inkább serkentő­en hat a munka eredményes­ségére, a minőség javítására. Harmincötmilliós tervet kell teljesítenie idén az állomás­nak. Az első fél évre jutó rész teljesítéséért — mind árbevétel, mind nyereség te­kintetében — jól helytálltak. Megvan a lehetősége, feltéte­le, hogy az egész éves tervet is maradéktalanul valóra váltsák. (ab.) S Z A VAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents