Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-06 / 154. szám

*»#cW JHÍÍW'éí

«etfep-KÄeVARö'Rfex

% mm

SJJ középSSetek a városban

© í\iyo!cemeIe!es irodaház (§ Szálloda 1970 végére

@ Szabályozott útfelbontások?

Építkeznek a városközpontban Nyíregyházán. Nyolcszintes irodaház épül a Dózsa mozi helyén, hozzáláttak az új posta építéséhez és javában tart a munka a szállodaépítkezésnél. Ide tartozik még a városi közfürdő építése is, amelyen ugyancsak az építőipar munkásai' dolgoznak, a Színház utcán. Tartják-e a határidőket, milyen gondok vannak a városközpont építkezéseinél? — kérdeztük a beruházók és a kivitelező megyei építőipari vállalat illetékeseit.

Előnyben a lakások

Zöld út van a postaépületnek — és ez elsősorban az itt épülő harminc lakás miatt van így. Az építőipari vállalat ugyanis a lakásépítkezéseket előbbre sorolja, mint a vele azonos időszakban kezdődő közületi építkezéseket. Közel 17 millió forintos a Bethlen Gábor utcán elhelyezkedő impozáns épület költségvetése. Az előkészületi munkák megkezdődtek és jó ütemben tartanak. Ha az építkezéseket váratlan akadály nem nehezíti, ez lesz az egyik leggyorsabb építkezése a megyeszékhelynek: a lakásokba. 1970 végén már beköltözhetnek. Maga a posta felvételi épülete és egyéb létesítményei röviddel a lakások elkészülte után ugyancsak átadásra kerülnek.

A szálloda építése az újabb akadályok elhárítása után most jó ütemben tart. Az építők eddig nem változtattak az eredeti hatáidőn: az építési munkákat 1970 végére befejezik.

Jövőre próbaüzem a fürdőben

Kissé távolabb van a figyelemtől a városi közfürdő. De sokan várják, hogy a hosszú évek tervezése után mikor fürödhetnek itt a nyíregyháziak. Összesen 14,5 millió forintos költséggel épül a fürdő, amely 32 kádas lesz, és benne helyet kap egy 52 és egy 11 négyzetméteres medence is. Csatlakozik a fürdő épületéhez a férfi és női fodrászat és egyéb kiegészítő létesítmények. Az építők 1970 július 15-re végeznek a szerződés szerint. Ekkor azonban még nem adhatják át a nagy- közönségnek, mert ebben az időszakban kapcsolják rá a korábban megfúrt termálku- takra, és megkezdik a próba- üzemelést.

Tíz közület együttesen építteti a Mártírok terén az új irodaházat. Földszintjén fodrászat és szövetkezeti könyvesbolt lesz. A társuló intézmények: gabonafelvásárló,

statisztikai hivatal, sütőipar,

patyolat, gyümölcs-szeszfőzde, Unlversil, vetőmag. Talajerő- gazdálkodási Vállalat. Az épület Rákóczi úti homlokzata a Béke-szálló magasságával megegyezik, a Mártírok tere felől nyolcemeletes lesz.

Az építkezések későbbi kezdésének több oka van. Korábban — a társulás miatt — pénzügyi gondok voltak, ezek teljes egészében elhárultak. Jelenleg az építőipar keresi a legjobb megoldásokat. Építési gyakorlatukban is ritkaság az ilyen magas épületek kivitelezése. Másrészt ilyen magassághoz speciális daru szükséges. Az egész épület felhúzásához a hátralévő idő az év végéig nem elég, és télen nem tudnának megfelelő kihasználást biztosítani. Ebben az évben így hagyományos módszerekkel az elsőmásodik emeletig húzzák fel a falakat.

Felbontják

a városközpont útjait

Az építkezések — elsősorban a postaépületnél — már eddig is gondokat okoztak a forgalomban, a városi közlekedésben. Ha az építkezéseket együtt nézzük, az eddigieknél sokkal sokkal súlyosabb gondokkal kell megküzdeni — nagyjából egyidőben Víz-, szennyvíz- és távfűtési vezetékek, valamint elektromos kábelek lefektetése szükséges. Emiatt hamarosan felbontják a postaépülettől a Rákóczi úti takaréképületig a Bercsényi utat és a Tanács- köztársaság tér déli részét (a teljes autóbusz-pályaudvart).

A szállodaépítkezés miatt a távfűtési vezetékeket a Rákóczi úton a Kossuth tér érintésével vezetik a szállodához. Erre. gyakorlatilag azonos időszakban — a jövő év elején — lesz szükség. Figyelembe véve a város közlekedését: az autóbusz-kör járatok a sóstói autóbuszok újabb átterelése szükséges, de a távolsági járatok indítása sem oldható meg egyszerűen az építkezések ideje alatt. Ugyanakkor a város két forgalmas terét: a Tanács- köztársaság teret és a Kossuth teret, továbbá a Dózsa György utcát, a 4-es főközlekedési utat érinti majd a csatornázás. Jelenleg a megfelelő egybehangolásra még kellő idő van, de — elsősorban a városi tanács illetékes osztályának — már most szükséges foglalkoznia, hogy a több cél érdekében végzett többszörös csatornázás miatt a városközpontban továbbra is meg lehessen oldani a közlekedést.

Marik Sándor

HJtlIC - <«*»«/< hegrrSl

Megoldás felé halad a szabolcsi rádiózás problémája

Beszélgetés a Magyar Posta Rádió és Televízió műszaki igazgatójával

A Magyar Rádió műszaki szolgálatának egyik mérőkocsija nemrégen Szabolcs- Szatmárban járt. Eljutott egészen Márokpapig. Vizsgálták, hogyan lehet hallani a Kossuth és a Petőfi adók hangját megyénkben. Változatlanul azt jelentették, hogy a rádiózás, különösen a határszéli területeken, Szat- márban és Beregben enyhén szólva — probletmatikus.

Távol a nagyadóktól

A jelentést követve eljutottunk Budapesten a Magyar Posta Trefort utcai műszaki igazgatóságára. Egy érdekes, frissen készült térkép fölé hajiunk G. Tóth Károllyal, az üzemviteli műszaki osztály vezetőjével. Pontos, — és nem egészen megnyugtató — térkép a távoli megye rádiózási lehetőségeiről.

Egy zöld vonal, körülbelül

követve a határt, lemetszve a térképről a vásárosnaményi járástól a nyírbátoriig 70 kilométeres sávot, azt mutatja, hol legrosszabb, gyakorlatilag csaknem lehetetlen a Petőfi rádiót hallgatni.

Egy piros vonal még nagyobb karéjt harap le kőrös- körül. Beleesik egész Bereg, Szatmár jó része és még a Nyírségből is jókora rész. Itt a Kossuth adó nem vehető jól. Egy árnyalás: éjjel, amikor többen rádióznának, a sávok még beljebb kerülnek, még nagyobbak.

Sárga folt Nyíregyháza körül. Nem több, mint két járás területe. Nagyjából eny- nyi a nyíregyházi közvetítő állomás hatósugara.

A térkép igazolja sok szabolcsi rádiózó jogos panaszát.

A középhullám

zsúfoltsága

A jó vétel szűkülésének leglényegesebb oka, hogy a középhullám, — melyen mindhárom adó hossza el helyezkedik, — az idők folyamán zsúfolttá vált. Még akkor is, ha minden adóállomás pontosan betartja a kötelező normákat. (Ez alól is előfordul kivétel.) Főleg a Kossuth hullámhossza van bekerítve erős adókkal. Amikor ezeket a hullámsávokat kiosztották, az akkori erősségű adók „szóró területe” nem okozott különösebb problémákat. Ma másként van. A lakihegyi 539 kilohertzes hullámsáv „bekerítése” főleg Szabolcsban, a Budapesttől legtávolabbi részeken okoz rossz vételt. Ráadásul Lakihegyet nem volna érdemes tovább erősíteni. Olyan közel van a fővároshoz, hogy ha a jelenlegi csúcsidő 300 kilowattos adását még tovább erősítenék, Budapesten torzulna el a vétel.

A megoldás: URH

A rádió- és televízió-szolgálat műszaki igazgatója, Becz Sándor, így foglalja össze a régebben megtervezett megoldást:

— Mint arról már többször volt szó, ultrarövidhullámú közvetítőállomások láncával szórjuk be az országnak azokat a részeit, ahol ez szükséges. Felsőbb szerveink választották ezt a legkorszerűbb megoldást. Az egész terv költségei milliárd forintos nagyságrendben járnak. Ennek része az URH-lánc. Még ebben az ötéves tervben, — tehát a jövő év végéig — üzembe helyezzük a Tokaji hegyen azt a rövid- hullámú közvetítő állomást, amely besugározza egész Sza- bolcs-Szatmár megyét egy

külön hullámhosszon a Kossuth, egy másik a Petőfi és egy harmadikon a mostani úgynevezett minőségi URH- műsor hangjával. Az adó már épül. Mivel a televíziós hullámok ugyancsak ultrarö- vidhullámúak, s mivel Szabolcsban a tv ellen — főleg a hangja miatt — nem igen lehet kifogás, könnyű megjósolni, hogy az adó működése egycsapásra lényeges javulást jelent majd. Természetesen, ehhez az szükséges, hogy a rádiózóknak olyan készüléke legyen, amely az URH-sávban működtethető. Jó lenne, ha már most gondolnának erre az ottani rádióvásárlásoknál.

Egyébként a rádiózás az egész világon az ultrarövidhullámú adás és vétel felé tolódik, mert itt hasonlíthatatlanul jobban el lehet különíteni egymástól a különböző adóállomások hangját.

És az is a célunk — fejezte be a tájékoztatását a műszaki igazgató. — hogy annak a hétszázezer családnak, amelyiknek jelenleg nincs még rádiója, minél hamarabb meglegyen ez az összeköttetése a világgal. Közülük elég sok a szabolcsi. Talán szerepet játszott ebben a rossz vétel is. El szeretnénk érni, hogy erre többé hivatkozni ne lehessen.

(gnz)

LAPSZÉLEN:

Figyelmeztető bírság

Helytelen gyakorlat, hogy legtöbb tsz-ben fiatal, tapasz- talatlan munkaerőre bízzák a

társadalombiztosítási ügyek intézését, nincsenek meg a kellő ismereteik ennek ellátásává.

Több termelőszövetkezetet volt kénytelen pénzbüntetéssel sújtani a Társadalombiztosítási Megyei Igazgatóság a társadalombiztosítási jogszabályok helytelen alkalmazása, az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása, a rossz adatszolgáltatás miatt. Nem kis összegekről van szó. Például Tiszalökön a Rákóczi Tsz 6 ezer 500, a Petőfi Tsz 8 ezer, a vasmegyeri Micsurin Tsz 38 ezer 400, és az ib- rányi Rákóczi Tsz 47 ezer forintot fizetett ki ezért.

A legtöbb probléma a nyugdíjbesorolásnál adódik. Előfordult, hogy egyszerűen nem nyugdíjazták a tsz-tagot, mert akkor ki fog dolgozni? Holott a tsz-tag do'gozhat nyugdíjazása után is korlá- tozás nélkül — csak ezt éppen nem tudták. Másutt ősz- srekeverték a részes művelést a családi műveléssel. Végül nem volt megállapítható, kit mennyi munkajóváírás illet meg.

Borsod megyében a tsz- szövetség vette kezébe az ügyintézők tanfolyamainak a szervezését, eredményesen. Az ezzel járó költségek ele- nyészöek, ha a kifizetett büntetésekhez mérjük, tehát mindenképpen kifizetődő lenne a borsodi kezdeményezéshez hasonló megoldáson gondolkodni, — 100 ezer tsz-tag és bedőlendő családtagjainak érdekében.

Kádár Edit

Elvált szülők gyermekei

Tehetséges, szorgalmas, komoly lány. Most érettségizett.

— Kruták Klári már dolgozik. — kapjuk az információt. Gilányi János, a Nyíregyházi Pénzügyi Technikum igazgatója sajnálja, hogy Klári nem tanul tovább főiskolán, egyetemen. Ott lenne a helye. 4,5-es eredményével esélye is lett volna a továbbjutásra. Miért mondott le erről a lehetőségről?

Kétségek között

Őzköz 7. sz. ház. Itt él Kruták Klára beteg édesanyjával és húgával, Sárikával. Édesanyja varrónő a Nyírségi Ruházati Ktsz-ben. Sajnos hosz- szú hónapok óta nem dolgozik: súlyos idegi természetű bénulással kezelik. Ha nem javul, „leszázalékolják”, rokkantsági nyugdíjat kap majd. Az orvosi kezelés még nem ért véget

Két fiatal, akik legyőzték a pesszimizmust

Vincze György:

*t4& & ftú-k

ii.

Céltalanul sétált az utcán. Néha ismerősök mentek el mellette. Ilyenkor szórakozottan köszönt. Nem tudta mit csináljon. Haza akart menni. Ügy döntött, egyedül marad gondolataival. Számolni kezdett fejben: ezer, kétezer, aztán ötszáz, ezerhétszáz, aztán háromezerkétszáz, ezerötszáz, ötezer... Nem tudta fejben összeadni. A parkban leült egy padra. papírt, ceruzát vett elő és úgy számolt. Sorra vette mindazokat, akik kisebb-nagyobb ösz- szeggel megvesztegették. A végeredmény huszonnégvezer- héromszáz forint volt Megriadt. Szinte hihetetlennek tűnt, hogv néhány hónap alatt ennyit elvert. Rettenetesen szédült. Szemei előtt összefolytak és homályos vízióként mozogtak az utcai alakok. Menekülni szeretett volna. De hová és ki elől? Hiszen senki sem üldözi. Mégis kínozna a félelem. Legalább a félelmet megosztani volna jő. De kivel? Nincs barát és nincs testvér, akinek ezt ^elmondhatná. Aztán a bűn- cselekményt próbálta kicsinyíteni és megmagyarázni ön- magának, hogy helyzete nem is olyan kilátástalan. Majd túl jut a vívódáson, és minden rendeződik. Kissé megnyugtatta önmagát és tovább bolyongott. A virágüzlet kirakata előtt állt meg. Az jutott eszébe, hogv bemegy és összeválogat egy csolcornyi rózsát. Vérvörösét. Olyant szokott vinni Magdinak. Azt szereti a legjobban. „Milyen szén is volt — idézgette a múltat — Észrevétlenül becsempészte a lakásba mindig a virágcsokrot és amikor Meffdi megtalálta a vázában. nkkor a nvakába ugrott.”

Fáit az eirdék.

Nem emésztette tovább magát. Üira azon tanakodott, amit Bakó mondott. Fülében visszhangosan csengett: „aki p'ál. az menten a fal mellett...”. aki piál, az menjen a fal mellett..., aki piál, az...

Nem volt vége a visszhangnak. Zúgott, harsogott fülében. Ügy tűnt, hogy valaki kíséri, és azt mondogatja szüntelenül, amit reggel Bakó ismételt meg: „Aki piál, az menjen a fal mellett.”

— De tudok-e a fal mellett menni — kérdezte önmagától. — Hiszen ez azt jelenti, hogy bele kell nyugodni mindenbe. Vajon meg tudja-e csinálni? Képes-e máról-holnapra kipuhítani gerincét és angolna módjára lavírozni.

Bakó megjegyzése erre hívta fel. Olyan változást követelt tőle, ami lényeges fordulatot kíván. De fordulat-e? Hiszen az üzelmekkel egyidőben már megszűnt a régi Korompai. Egyénisége hozzá idomult a korrupcióhoz és a kocsmák életvilágához.

Hosszan meditált sorsa alakulása felett. Keserűen állapította meg, hogy bármit is tesz, nem lehet már a régi. A beváltóban sem, és otthon sem. Szavának hitelét elvitte a szesz. Rá, akire mindig lehetett számítani, ma már bizalmatlanul tekintenek. És ahogy vizsgálódott, mindjobban kirekesztette a munkahelyét. Figyelme a családra terelődött.

Mit mondjon Magdinak? Hogyan állhat elébe? Tud-e olyat mondani, amit elhisz, s amit ő valóra is tud váltani?

Mert hiába fogadkozik, az semmit nem ér. Képzeletében felötlött egy különös kép. Gyermekkorában egyszer rongyokba bugyolált, hosszú szakállú férfit látott. Kérege- tett. Hozzájuk is bekopogott. Jól emlékszik: anyja levest adott neki és tésztát. Értelmes ember volt, és hálálkodott az alamizsnáért. Elképzelte, hogy ő is olyan lesz, mint az a hosszú szakállú, akinek felidézésekor mindig összeszorult a szíve. Biztosan annak a szakállas embernek is volt valaha rendes élete, csak elvétette, vagy akaratlanul, vagy könnyelműen. Aztán az utak vándora lett. Otthon nélküli bolyongó, akit senki sem tart számon, nem gondolnak rá, és nem törődnek vele.

—Vajon velem tőrődik-e valaki? — ötlött fel benne önkéntelenül. — Vajon Magdi haza vár-e még? — kérdezte hangosan. Válasza nem volt magabiztos. — Talán.

Ebben a „talánban” benne volt az is, hogy nem valószínű. Sőt egyáltalán nem biztos, hiszen a néhány hónap alatt tüzes pokollá tette a nyugalmas otthont és benne elsősorban Magdi életét. S a gyerekek... ök is túl sokai láttak, és tapasztaltak.

(Folytatjuk)

A két lány, mint a legtöbb fiatal. A kisebbik, Sárika 16 éves, most lesz harmadikos a pénzügyi technikum kereskedelmi tagozatán. O még távolabb van az élet sűrűjétől. Legfeljebb nyáron kerül egy kicsit közel hozzá. Gyakorlati munkán van az egyik háztartási boltban. Aztán a tejiparnál vagy a cipőnagyker- nél fog dolgozni. Egy kis diákpénzt keres, hisz a két lány családfenntartó. Szülei elváltak.

Milyen pályát választott volna, ha nem kellene dolgoznia — kérdezzük Klárit.

— Jogász szerettem volna lenni. — gondolkozik el.

Serdülőkori élmények kavarják fel; a szülők válásának előzményei, családi perpatvarok, melyekre olyan fogékony a tehetetlenül szemlélődő gyerek, ők, a gyerekek is átélték a bírósági tárgyalótermek idegfeszítő perceit. Hosszú-hosszú hónapokat kétségek között.

— Talán ezért gondoltam, hogy válóperes bíró leszek.

— folytatja a tizennyolcéves lány. Mindketten komolyan ülnek a fotelban, szinte ünnepélyesen. De ez az elkomoru- lás nem tart soká, látszik, túl vannak már a krízisen, átvészelték a család kettészakadását. És egészséges idegzettel, lelkülettel kerültek ki a bajokból.

— Már egészen szokatlan lenne egy férfi a házban. És kezdődne minden elölről...

— jegyzi meg Sárika.

„Miattam nem mehet...*'

Édesanyjuk, amíg beszélgetünk, a konyhában tesz-vesz. Nem akar zavarkodni, nehezére is esik a beszéd. Csak amikor a továbbtanulásról hall, akkor élénkül meg, és szól közbe:

— Miattam nem mehet az egyetemre... Miattam!

Aztán ki is megy a konyhába. Nem könnyes a szeme, volt ideje szembenézni önmaga és a gyermekek sorsával, jövőjével. Inkább azért tartotta fontosnak kimondani az Igazságot, hátha a gyerekek elhallgatják a legdöntőbbet. De tovább az anya sem ment. Az okozatról, a betegségről

szólt, az okról nem. A válásról nem...

A korán önállóságra jutott fiatalok felelősségével folytatja Klári, aki a Nyíregyházi Vasipari Ktsz-nél dolgozik. Mások élvezik a vakáció örömeit, vagy készülnek a felvé* teli vizsgákra. Ő a számoló* gépek, a könyvelési számlák bonyolult, szerinte izgalmas világában tapogatózik Ss fogódzókat keres, emberi kao- csolatokkal ismerkedik. A felnőttekkel.

— Jól érzem ott magam. Nemcsak az új munkaerőt, a fiatalt látják bennem, hanem az embert is...

A kisebbik lánynak más ta- pasztalatai voltak a gyakorló munkában. Eleinte a kényei* metlenebb, „piszkosabb”

munkát bízták a diákokra. Amit a felnőttek is utálnak.

— Dehát, a felnőttek sem hibátlanok. — jegyzi meg Sárika. mint aki egy percig sem élt „üveebúrában”, s tudja, hogy az életben nemcsak jót, hanem kevés jót is tapasztal az ember.

Bírták erűvel, értelemmel

És mesélnek apró élmé- nyékről, könyvről, filmről, tv-ről, barátnőkről, tanárokról; szülői értekezletről, ahová az egyik nagynéni járt a beteg édesanya helyett. S aki* nek nem kellett pirulni a két lány tanulása, magaviseleté miatt. A nagylányban nincs semmi nosztalgia, hogy a „közgáz-egyetem”, vagy a számviteli főiskola helyett dolgoznia kell.

— Így alakult — mondják. Csüggedés és kérges cinizmus nélkül. Az élet egészséges optimizmusával. ők ketten, Kruták Klára és Sarolta bírták erővel, értelemmel. „Csupán” nem teljesülhet az óhajtott vágy. nem választhatnak kedvük és hajlamuk szerinti életpályát. Egy kicsit nem ők, hanem a sorsuk is irányítja az életüket. De még többen vannak, elvált szülők gyerekei, akik elvesztik önmagukat. Magukban hordozzák egy életen át a gyötrelmet. Mi a biztosíték, hogy ők is olyan erősek, küzdők lesznek, mint Klári és Sarolta?

(PQ)