Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
KXVI ÉVFOLYAM 153. SZÄM ÁRA 80 FILLER 1969. JÜLIDS 5, SZOMBAT CÄPTTKK TARTALMÁBÓL: Egy életképes vállalkozás (3 oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) A kézilabda-bajnokság eredményei (7. oldal» A lottó nyerőszámai (8. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés A harmadik napon: vita a vízgazdálkodásról A lakossági szolgáltatás fe jlesztéséről tanácskoztak Nyíregyházán Az Ipari, kereskedelmi és Az országgyűlés pénteken folytatta a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámoló vitáját. Részt vett az ülésen Lo- sonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Caspar Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bízott- Ságénak tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Dr. Beresztóczy Miklós elnöki megnyitója után további kilenc képviselő szólt hozza Degen Imre államtitkár vízgazdálkodási beszámolójához : látszólag hasonlatos, olykor meglepően egybevágó problémákkal, feladatokkal foglalkoztak, ám ezek a vízüggyel, öntözéssel, árvízvé- aeiemmel, hajózással, gyógy- vizhasznosítással kapcsolatos ügyek minden tájat, megyét, települést más-más módon érintenek. A képviselők nem győzték hangsúlyozni, hogy a szóban lévő területek lakosságát is milyen nagymértékben foglalkoztatják ezek a kérdések. Több felszólalásban visszavisszatért például az a probléma, hogy a bányaművelés során nagy mennyiségű, értékes vizek kerülnek napvilágra, ugyanakkor sok helyütt erősen csökkent a talajvízszint, tehát nehezebb a régi módon és méretekben ivóvagy ipari vízhez jutni. Ugyancsak szakavatottan fejtegette ezt a folyamatot Klujber László Fejér megyei képviselő, főleg a móri jSrás helyzetét ismertetve és javasolta a megfogható karsztvizek hasznosítását, adott esetben a szanálásra ítélt bányaaknák vízaknává való átalakítását. Hasonló utalásokat tett Németh Imre Borsod megyei képviselő is. Továbbra is intenzíven foglalkoztak a képviselők az ipar és a mezőgazdaság korszerű vízgazdálkodásának szükségességével. Tóth László győri képviselő például figyelmeztetett rá, hogy a szélsőségeket, az árvízveszéllyel váltakozó aszályos időszakokat sem az ipar, sem az intenzív mezőgazdaság nem viseli el jelentős károsodás nélkül. Kéri Vencel Komárom megyei. Mocsári Sándor Hajdú megyei és Sümegi János Nógrád megyei képviselők — az utóbbi kettő tsz- elnök — sok érdekes adalékkal gazdagították ezt a tern át. Sok szó esett a nagyobb varosok vízhelyzetéről. a számos helyen tapasztalható javulásról, de a sürgős tennivalókról is. Tóth László Győr átlagosnak mondható, Sopron gyengébb és Mosonmagyaróvár erősen elmaradott helyzetét ecsetelte. Mocsári Sándor a debreceni vízviszonyokról beszélt, Németh Imre pedig Miskolcnak. az ország második városának vizhelyzetéről számolt be, különös fontosságúnak ítélve a és interpellációk negyedik ötéves terv időszakára tervezett új szennyvízszolgáltató telepet, amelynek mielőbbi megépítéséhez erőteljes támogatást kért. A jelentékeny hazai termálvíz-vágyon sorsa a pén- teki hozzászólók jó részét is foglalkoztatta. Dr. Szabó József Harkányfürdő rendkívül értékes voltát bizonyította a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában és ezért java- solta szélesebb körű — természetesen ehhez mért fejlesztést kívánó — hazai és nemzetközi idegenforgalmi hasznosítását. Hever Lajos Heves megyei képviselő, a Mátra lényegesen enyhített, de még korántsem megoldott vízgondjait ismertetve, szintén kitért a gyógyvizek jobb hasznosításában rejlő lehetőségekre. Érthető módon tavaink, folyóink vízgazdálkodásának fejlesztése, s jobb kihasználása is élénken foglalkoztatja a képviselőket. Dr. Szabó József javasolta: vizsgálják meg a drávai hajózás lehetőségeit. Dr. Lukács János Zala megyei képviselő pedig ' a Bala- j ton és speciálisan a Kis-Ba- laton vízgazdálkodásának rendezéséről szólván említési tett a Dráva—Balaton csatorna létesítésének gondolatáról, amely, ha a Zala és Somogy határán megépítenék, nemcsak a Balaton vízproblémáit segítené megoldáshoz, hanem átalakítaná a két megye gazdálkodását is. Egy másik nagy, a megvalósulás időszakába jutó vízlétesítmény, a Tisza 2. vízlépcső várható hatását elemezte Németh Imre, arra kérve az illetékeseket, hogy már előre meg kell tervezni azokat az intézkedéseket, amelyek a vízlépcső bekapcsolása után nélkülözhetetlenek Borsod megye jó ivóvízellátásához. Dégen Imre államtitkár ezután összefoglalta a vitát. Az ismételten szóba került nagyobb beruházási igényekkel kapcsolatban hangsúlyozta: lehetetlen az ország minden településén belátható időn belül azonosan fejlett viszonyokat teremteni a víz- gazdálkodásban. A törekvés a kiegyenlítettségre mindamellett jogos, de gyakorlatilag úgy értendő, hogy a szélsőséges helyzeteket kell leggyorsabban megszüntetni. Szólt a vízügyi szervek szoros együttműködéséről a szaktárcákkal, amelyeknek eredményeképpen az építésügy gyors ütemben növeli majd az azbesztcement-csövek gyártását, a nehézipar pedig intézkedéseket tesz a bányászattal kapcsolatban keletkező vízgondok megelőzésére. A vízgazdálkodás korábban gyakran szemben állt az iparral, most egyre inkább szövetségesként, együtt lépnek fel. Miután az árvízvédelmi feladatok, különösen az egyik képviselői hozzászólás alapján, némileg túlhaladottnak tűnhettek, az államtitkár szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy nem beszélhetünk még a veszély egyszer s mindenkorra való teljes kiküszöböléséről. A közepes árvízveszélyt valóban teljesen megszüntettük, jelentette ki a továbbiakban, s ennek folytán most már egyre nagyobb eredményességgel vehetjük fel a harcot az esetleges nagy árvízveszélyekkel szemben Is. De azok teljes megszüntetéséhez még sok munka kell. A vízgazdálkodás társadal- mi méretű folyamatát méltányolva, elismerését fejezte ki mindazoknak az ipari, mező- gazdasági, építőipari és más szakembereknek, intézményeknek, amelyek a vízügy követelményeire is figyelmet fordítva folytatják tevékenységüket. Hasonlóképpen a lakosság legszélesebb rétegeinek is, különösen azoknak, akik megértik milyen jelentő sége van, ha nem hagynak rossz szerelvényeken gondatlanul elfolyni száz meg százezer köbméternyi értékes vt zet. Dégen Imre nagy tapssal fogadott összefoglalója után az országgyűlés elfogadta a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámolót. Következtek az interpellá- ciós ü»vek. Bodonyi Pálné — Pázsit Árpád képviselő korábban benyújtott interpellációjára válaszolva — Vályi Péter a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bizottság együttes jelentését a vállalati bölcsődék és óvodák számának csökkenéséről, elmondotta, hogy ez az irányzat már 1960 óta érezhető. És nem is a reformmal, ha nem elsősorban azzal kapcsa latos, hogy nagy számú, ideiglenes jelleggel létesített gyermekintézményt megszüntettek, valamint, hogy a vállalatok —, miután egy rendelkezés értelmében lakóterületi gyerekeket is el kellett helyezniük — inkább átadták az intézményeket a tanácsnak, vagy pedig megszüntették. A bizottságok úgy vélik, egyszerű, adminisztratív intézkedéssel nem sok eredményt lehetne elérni, viszont bíznak az elkészült pénzügyminisztériumi rendelettervezetben, amely lehetővé teszi a vállalatok és a tanácsok társulását gyermekintézmények fenntartására és létesítésére. Ezen túlmenően, a negyedik ötéves tervben, főleg a lakóterületeken, erőteljesebb fejlesztésre van szükség; főleg a lakóterületeken a számítások szerint 27 ezer óvodai és 7 ezer bölcső(Folytatás a 2. oldalon A tiszaberceli aratási versenyfelhívás— amit lapunkban is közöltünk — elénk visszhangot váltott ki a Tisza menti szövetség tagszövetkezeteiben. Röviddel a felhívás után nyolcvan kombáj- nos csatlakozásáról érkezet* be jelentés a szövetséghez. Több helyen, a helyi viszonyoknak megfelelően módosító kiegészítéseket is tettek. áruszolgáltatások helyzetéről, feladatairól tanácskoztak pénteken Nyíregyházán a járási tanácselnök-helyettesek, szolgáltatást végző vállalatok és szervek — tanácsi ipar, KISZÖV, MÉSZÖV, KI ŐSZ, tsz-szövetségek, szakosztályok — megyei képviselői. A szolgáltatás helyzetéről, eredményeiről, problémáiról, fejlesztési irányelveiről Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott tájékoztatót. A szolgáltatósok mértéke 1960 óta megduplázódott a megyében, fejlődése gyorsabb volt az országos átlagnál. Az egy főre jutó szolgáltatások értéke 1967-ben már 469 forint volt. Az or- ságos átlag 419 forint. Mindkét adat messze elmarad Budapest mögött, ahol az egy főre jutó szolgáltatás értéke 1184 forint volt. A fejlődés azonban nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel, s még a megyén belül is nagy különbségek mutatkoznak az egyes területek között. Legjobb az ellátás a megye székhelyén, leggyengébb a határmenti peremjárásokban. A helyzetet csak nehezíti, hogy a telepü- lések 60 százalékában a népesség nem éri el a 2000, 30 százalékában az 1000 főt sem. Ezek a kis települések még a kisiparosoknak sem nyújtanak megélhetést. Az előadó részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek közrejátszottak abban, hogy nem sikerült mindenütt és maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Ezek között szólt a tartós fogyasztási cikkek rohamos emelkedéséről, a kisipar visszaszorításáról, az anyaghiányról, a gazdaságosság kérdéséről, a létszám- és bérgazdálkodásról, a hálózat fejlesztésére fordított költségek elégtelenségéről. Biztató, hogy egyikmásik területen történt már változás. Ilyen az, hogy tavaly 153 kisipari engedélyt adtak ki a megyében, s emel kedett a munkaviszony melletti kisipari tevékenységgel, Ilyen vállalás szerint dolgoznak a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet kombáj- nosai, munkagépkezelői. Az aratás végzésével párhuzamosan végzik a szalma betakarításai, bálázását, kazlazasá* Közvetlenül eleget tesznek • tarlóhántásnak. A gépek j< és folyamatos üzemeltetése céljából a tsz saját javító müaz önelszámolási módszerrel dolgozók száma. Az ellátás megoldására azonban valamennyi érdekelt szerv szorosabb gazdasági együttműködésére, okos, ésszerű ötletek, új formák elterjesztésére, pénzügyi alapra van szükség. Az elkövetkező években még erőteljesebb lesz az urbanizációs folyamat, a váró- siasodás, nő a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Mindezeket a szolgáltatói hálózat fejlesztésének megtervezésénél figyelembe kell venni. Sót, számolni kell a differenciált fejlesztés szükségességével. A tanácskozás, a tanácstagok által a lakosság részéről is összegyűjtött észrevételek alapján javasolja a végrehajtó bizottságnak, hogy a negyedik ötéves terv összeállításánál a ruhatisztitási, mosási kapacitást legalább 80, a lakáskarbantartásét 250. az autójavításét 200, a A NYÍRTERV tervezőkollektívája ezekben a hetekben is több jelentős beruházás tervdokumentációján dolgozik. A napokban készült el a mátészalkai 65 ágyas kórházpavilon terve. Még ez év őszén megkezdik az építését 15 millió forint beruházással. Hamarosan befejezik a Budapesti Cipőgyár nyírbátori üzemének tervezését. Csupán a felépítésre fordítandó ösz- szeg 15 millió forint. A gépekre, berendezésekre újabb milliókat költ az építtető az ipar- telepítési program jegyében. Az építési munkákat részben már megkezdték, s a teljes dokumentáció átadása után hozzáfognak a gyár végleges I kialakításához. helyében állandó ügyeletet tart. A termelőszövetkezet vezetősége a teljes gépi aratásban közvetlen résztvevők részére 15 ezer forint céljutalmat biztosít, amit a sikeres befejezés után osztanak ki a legjobban teljesítők között. Ugyanakkor, akik e. ■yi-seti és tűzvédelmi rend szabályokat megsértik, azokat az értékelésnél elmarasztalják. i háztartási gépekét 60 száz* lékkai növeljék. Jelentősen bővíteni kell a kereskedelmi kölcsönzők és a kölcsönzésbe bevont tárgyak számát. A fejlesztések meghatározás» nál és az ellátás kérdésének vizsgálatánál ne az legyen a döntő, hogy ki végzi, hanem az, hogy kielégítsék az igényeket. Tovább kell szélesíteni az önelszámolási mód- szerrel dolgozók számát, még több munkaviszonyban álló és nyugdíjas szakembert kell bevonni az ellátásba. Ily mó- dón Is törekedni kell arra, hogy a területek közötti c: látási szintkülönbségek megszűnjenek, de legalább csők* kenjenek. A tanácskozáson megtárgyalták a tanácsok, a különböző szervek feladatát és több olyan észrevétel hangzott el, amelyet az illetékes felső szervekhez terjesztenek majd. Itt a NYÍRTERV-nél készítik a Magyar Optikai Művek mátészalkai üzemének épületterveit is. Mátészalkán. szintén megkezdődött már az építkezés az 55 millió forint költséggel készülő új létesítmény helyén. A tervrajzokat szakaszosan az év végéig adják át az építőknek, akik 1970-re fejezik be a munkát.: Nyíregyházán épül fel a re* pülőgépes növényvédő állomás. Ennek terveit részben már az építtető rendelkezésére bocsájtották, hamarosan elkészül a teljes tervdokumentáció, megkezdődhet az építés. Munka alatt, a tervezők asztalán van ezekben a napokban az Arany János utcai 66 lakásos ház tervrajza, mely foghíj-beépítésre készül. Több termelőszövetkezeti létesítményen dolgoznak. Ezek között a legjelentősebb a nagyecsedi Rákóczi Tsz 3300 férőhelyes sertéskombinátja. Szuper-korszerű, teljesen automatizált rendszerű sertésnevelöt, hizlalót a Bábolnai Állami Gazdaság tervei — licencét Bábolna vette meg külföldről — alapján készítik a helyi sajátosságok, kivár.-á- gok figyelembevételével. 36 millió forintos állami hitelt kapott erre a nagyecsedi közös gazdaság. Részlegesen már az ősszel, jövő év első felében pedig már teljes üzemben megkezdhetik hizlalást a sertéskombinátban. <k. RÍ Nyolcvan kombájnom csatlakozott a tiszaberceli versenyfelhíváshoz (hódi) 9 Uj megyei létesítmények a tervezők asztalán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
