Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

!W9. jűüus t KELET-MAGYARORSZÁG 5. oldaT Hammel J. felv. A sóstói Svájci-lak zöld zsaiugáterei mögül nem szű­ri. _ik ki hang. Az épület csen­des, az üdülőket a napfény a szomszédos strandra csalta. Egyébként ezen a nyáron mozgalmas az élet hétközna­pokon is a Svájci-lakban és a Krúdy-szállóban. Ebben a szezonban már országosan is nyilvántartott üdülőhely lelt Sóstó. A SZOT Főigazgatósá­ga és a Vendéglátóipari Vál­lalat szerződése értelmében 2? szoba várja itt az ország különböző részéből a pihenni vágyó dolgozókat és családju­kat ,- Beutaltak“ Pestről, Dunántúlról A fiatal kultúros, Kemecsei István, a szálló halijában ad­minisztrációs teendőket vé­gez. A második csoportnak most, a hét végén jár le a beutalója és érkezik a harma­dik turnus (S tulajdonkép­pen ő is még ismerkedik a környezettel. Hajdúszobosz­lói lakos és a mátraházi üdü­lési igazgatóság a munkaadó­ja. ehhez tartozik ezután sós­tó is. mint új üdülőhely.) Kíséretében benyitunk a 2—á és 4 ágyas, modern bú­torokkal szőnyegekkel barát­ságosan berendezett szobák­ba. ahol a mosdókagyló csap­jaiból hideg és meleg víz is folyik. Mindenütt a ragyogó tisztaság teszi még kelleme­sebbé az összhatást. Kint a szép park, a nagy erdő és a jó levegő... — Azt tapasztalom, jól ér­zik itt magukat az üdülök. Az ország minden részéből jönnek ide fizikai munkások és pedagógusok, adminisztrá­torok és műszakiak. Még a Dunántúlról is volt vendé­günk. Senki sem távozott csa­lódottan. Pihenten, friss erő­ben tértek haza. Mint jó házigazda, szeretne nekünk is mindent bemutat­ni. Két. hétre gondosan össze­állított programtervet vesz elő. Szerepel ebben nyíregy­házi városnézés, panoráma- b”sszal. debreceni, tokaii ki­rándulás. szalonnasütés és borkóstoló a sóstóheayi tsz borospincéjében, sport- és s"“’1°tií vetélkedő, moz'iátoea- tá* táncest és a gyerekeknek játékos versenyek. lói éreztük magunkat“ — A tévével van probléma. T' ' b--’lett vinnünk az emele­ti folyosóra a „Krúdyban”, s ez talán nem a legalkalma­sabb hely. Az este 11-ig játszó zenekar zayarta a műsort né­zőket a terasszal szomszédos teremben. Itt terítenek kü­lönben étkezéshez is üdülő­inknek. A strandon, az egyik me­dence közelében megtaláljuk az üdülök egyik csoportját. Az asszonyok napoznak, be szélgelnek. a férfiak ultiznak. Három család, gyerekekkel. Pavelczéék Budapestről, a Vörös Október Férfiruha­gyárból, Apfelék a Budapesti Közlekedési Vállalattól és Barkasziék — Nyíregyházáról. — Más időpontban nem tu­dunk üdülni menni. Erre a két hétre meg csak ide kap­tunk családos beutalót — ne­vet Barkasziné meglepődé­sünkön. Pihenni itt is lehet. Szép a környezet Nem kell főzni, takarítani. Mindent ké­szen kapunk. Kell több? — Gyönyörű ez a strand — ül fel a napozóágyon Apfel- né. Csak ámultunk. Nekem a város is tetszik. Nem is gon­doltam, hogy ilyen mo­dern. nagy lakótelepek van­nak itt. Jól éreztük magun­kat, annak ellenére, hogy nem volt éppen a legideálisabb az időjárás. Pavelczéné az ellátást di­cséri. Bőséges és ízletes. — Amikor megkaptuk a beutalót, közelebbit nem tud­tak mondani, mert eddig itt nem üdültetett a szakszerve­zet. Ezért volt kellemes meg­lepetés. ami ilt fogadott min­ket: a szobák, a táj, az ét­kezés. Másnapra előre ren­delhettünk háromféle, na­gyon változatos menüből reg­gelit. ebédet és vacsorát. Gve- rekeinknek uzsonnát is ké­szítenek. Apfel Károly egy pillanatra otthagyja a kártyázókat. — Kérem, én itt a lányok között — mutat a feleségére és a két hölgyre — nagysze­rűen éreztem magam. Na­ponta többször küldtek el sörért, ez volt a reszortom mellettük — viccelődik kedé­lyesen. Megszívlelendő észrevételek — De. ha sokallják a dicsé­retet, tehetek egy észrevételt is. Szervezhetnének halászlé- kóstolós kirándulást, a Tisza - partra, ez romantikusabb és olcsóbb lenne, mint például a debreceni. És keressenek megoldást, valami klub, vagy társalgó féle helyiség kialakí­tására a szállodában. Erre már a kártyázok is fel figyelnek és közbeszólnak: — Ahol biliái^lasztalt és sakk-készletet is tartanának. Mert, amikor rossz volt az idő, egy ilyen helyiség bizony nagyon hiányzott, — Jön a jó idő és éppen most kell hazamennünk. Szí vesen maradnánk még — saj­nálkoznak Sóstó vendégei. Ebbe a sajnálkozásba ezút­tal jó érzések vegyülnek, amit egy kellemesen eltöltött két hét élményei, emlékei ad nak. Kádár Edit Vincze György•* 'Út a yokoMU 9. A felhőtlen tiszta eget nézte és gondolkodott. Aztán mintha szive tájékát erős kéz szorongatta volna, egyszeri­ben hangosan sírni kezdett Nem tudta miért, csak sírt, mert úgy érezte, ez könnyeb­bé teszi, megtisztítja az éj­szakai züllés után. Később összeszedte mara­dék ereiét és felkelt. Szörnyű nehéz volt állni. Ügy szédült, mintha most lépett volna le a ringlispilröl. Vé­gignézett ruháján. Gyűrött volt és földes. A földét le­verte és kiszedte a beleka­paszkodott bogáncsokat. Így is nagyon lépetten nézett ki, mindenesetre vaalmivel job­ban, mint amikor föltápász- kodott. Hazaindult. A nap már de lelőve járt. Kerülő úton ment, hogy minél kevesebb ember­rel találkozzon. Magdinak szörnyű volt, ilyen állapotban viszontlátni tériét. Ezt a vásott külsejű, önmagából kivetkőzött em­bert. Arcának összetörtségé- ben, ruhája gyűrődéseiben benne volt az alkoholisták lényegé — Haragszol? — kérdezte Korom pai. Az asszony nem válaszolt. A szobába ment és tiszta, va­salt öltönnyel tért vissza. — Tedd rendbe magad, vedd fel ezt a ruhát, — mond­ta parancsolóan, majd hozzá­tette: — Itt volt érted Bakó. — Itt volt? — kapta fel fe­jét. — Itt, és hívott, menj dol­gozni. — Mit mondtál neki? Az asszony nem válaszolt. — Mit mondtál?. — kér­dezte követelőén. — Mit mondhattam? — Mondtam, hogy nem tudom hol vagy. — Miért kellett ezt meg­mondani? Miért nem mond­tad például, hogy családi ügy­ben sürgősen el kellett utaz­nom. — Hazudni senki kedvéért nem tanulok meg. — Na jő — mondta jelen­tőségteljesen Korompai. Köz­ben levetette magáról a gyű­rött ruhát és öltözködni kez­dett. — És még mit kérdezett Bakó? — Nem kérdezett semmit... Én mondtam el, hogy nem bírom tovább. Térítsenek észhez. Talán még nem késő Korompai félig húzta fel a vasalt nadrágot, aztán meg­állt az öltözködéssel és a székre vetette magát. — Szóval kiadtál, mint az idegent. — Nem adtalak ki. Ha ezt tettem, akkor a te érdeked­ben tettem. Különben azt csi­nálsz, amit akarsz. Miattam úgy rendezed az életed, ahogy jónak látod. Az asszony szavai kemé­nyen, határozottan koppan- lak Korompai kóválygó tuda­tában. Erőtlen volt ahhoz, hogy bármit, mondjon. Most érezte csak igazán azt a gyengeséget, amit az alkoho­lista érez az átvirrasztott éj­szaka után. Ügy vélte, izmai­nak minden rostját szétáztat­ta a konyak, és most annyi ereje sincs, hogy szembenéz­zen önmagával. — Akkor nem megyek töb­bet dolgozni — jelentette ki és a szobába indult. A beve­tett ágyon felhajtotta a pap­lant és lefeküdt. Gondolatai Ötvenöt Szabolcs szatmári község közös tanácsa Hová kerülnek a csengeri járás községei ? A népköztársaság Elnöki Tanácsa — mint már meg­írtuk — a tanácsi munka korszerűsítése jegyében, az érdekelt községek és a me­gyei tanács felterjesztésére július elsejei hatállyal elren­delte a következő községi kö­zös tanácsok megszervezését. (Első helyen minden esetben az új községi közös tanács székhelyét említve.) A baktalórántházi járás területén Baktalórántháza, Nyírjákó és Nyírkércs; a volt csengeri járás területén Gsengersima, Komlódtótfalu és Nagygéc; Csengerújfalu és Ura, Gacsály és Császló, Por- csalma és Tyúkod, Rozsály, Tisztaberek és Zajla közsé­gek községi közös tanácsát. A fehérgyarmati járás te­rületén Botpalád és Kispa­lád, a mátészalkai járásban Gpályi és Nyírparasznya, a nyíregyházi járás területén Tímár és Szabolcs, a vásá- rosnaményi járás területén Barabás és Gelénes, vala­mint Beregsurány, Márok- papi és Beregdaróc, továbbá tik és Gemzse; Olcsva és Olcsvaapáti; Tiszaszalka és fiszavid; Vásárosnamény és Kisvarsány községek községi közös tanácsának megszer­vezését. Vásárosnaményba beleértendő Gergelyiugornya és-Vitka is, mely községek — mint megírtuk — a me­gyében egyedül most köz­igazgatásilag Is egyesültek Vásárosnamény közös név­vel. Az Elnöki Tanács rendele­té olyan újabb tanácsi egye­süléseket is érint, amelyek már korábban is több köz­ség közös tanácsai voltak, de most újabb községekkel bő­vülnek. Ilyen a Kölesei Köz­ségi Közös Tanács, mely ed­dig Kölese és Sonkád köz­ségek közös tanácsának szék­helye volt. Most csatlakozik hozzá harmadik községnek Fülesd. Ezentúl a Csengeri Községi Közös Tanács hatásköre négy községre terjed ki: Csenge- ren kívül Szamosangyalosra, Szamosbecsre és Szamosla- tárfalvára. Beolvad az eddig is „két- közsiges” méhtelek} tanács is. Nagyhódos székhellyel négy község alakit közös ta­nácsot. Nagyhódoshoz tarto­zik Kishódos, Méhtelek és Garbolc. Kisnamény kettős tanácsa is egyesül. Jánkmajtis szék­hellyel három községre ki­terjedő közös tanács kezdi meg működését. Jánkmajti- son lesz Kisnamény és Dar- nó tanácsi székhelye is. Megszűnik a gébsrjénl közös tanács. Létrejön Győrtelek székhellyel az új közös tanács, melynek Illeté­kessége kiterjed Géberjeme és Fülpösdarócra is. Végül beolvad s hete—fe- jércsei közös tanács a Csa- roda—Tákos kettősbe. A négy falu új közös tanácsi székhelye Csaroda. A közigazgatási egység­ként megszűnt csengeri já~ rés községei közül az Elnö­ki Tanács rendelete alapján a fehérgyarmati járáshoz ke­rülnek Császló, Csegöld, Ga­csály, Rozsály, Tisztaberek, Zajla, Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos, Kishódos, Sza- ntossályi és Hermánszey. .1 mátészalkai járáshoz kerülnek Csenger, Csengersi- ma, KomlódIólfalu, Nagygéc, Pályád, Porcsalma, Szamos- angyalos, Tyúkod, Ura, Sza- mosbccs cs Szamostatárfalva, Az említett községekben új tanácsválasztásokat tartani nem kell. A községi tanács­tagok az egyesült tanács tag- jaivá válnak. A csengeri já­rási tanácstagok pedig vá­lasztókerületük szerint kö­vetik községüket a fehér- gyarmati, vagy Mátészalkai Járási Tanácsba. „...akkor el tetszik vinni AZT A KRUMPLIT V Reggeli mozaik a Búza téri piacról ALKU — FOLYTATÁSSAL; Július 2. szerda. Alig lépett be a piac területére hátán nagy zsák krumplival az idős bácsi, máris megveregette a vállát szép barna köpenyé­ben L. V. kiskereskedő. — Hogy a krumpli bá­tyám? A bácsi komótosan lerakta a nehéz zsákot és megmond­ta az árat. — Az sok. Annyit néni adok érte, de annyiért úgy sem tudja eladni. Aztán arrébb ment. Meglá­tott egy nagy kupac káposz­tát és alkudott. A bihartordai Ezüstkalász Tsz Sárospatakra kiállított szállítólevéllel jött a Búza té­ri piacra árulni. Két forintra mondták a káposztát, de L. V-nek sikerült 1,20-ért 104 kilót vásárolni. Elvitte a sa­, ..............'.s1..: szabadjára engedve csapong- tak. Sorra vett minden lehe­tőséget. Legjobban attól félt, hógy ez az eset leleplezi, vagy legalábbis kiinduló pon­tot nyújt leleplezéséhez. Fá­radtnak érezte magát, de a félelem nem hagyta aludni. Forgolódott az ágyon és re­megett az elébe vetült szé­gyentől, amely akkor követ­kezik be, ha minden kitudó­dik. Sőt, nem egyszerűen szé­gyenről van szó. Hiszen a vállalatnál köztudott, hogy Korompai szigorú bírálóia a trehányságnak és az elvtclen- ségeknek. Ezek jobban foglalkoztat­ták, mint egy esetleges fegyel­mi, ami nincs kizárva, hi­szen Bakóval is szembeke­rült néhányszor. Igaz, akkor még önmagát is szigorú mér­cével mérte. Most azonban már olyan könnyű fajsúlyú, hogy semmi joga többé szá­mon kérni az emberi hibákat. Most Bakó is alkalmazhatja vele szemben a szigorú mér­cét és akkor többé már sen­ki. Végül kimerültén elaludt, csak reggel ébredt, fel. Meg­nézte a vekkert, hat óra volt. Felesége még aludt. Felült az ágyban és most — noha, nagyon kábult — tisztább fejjelt gondolt végig mindent. ját standjára, szépen kirakta és kikerült az árcédula is: 2,40. Később a krumpli gazdája is visszajött és megkérdezte: — Akkor el tetszik vinni azt a krumplit? És Vj L. elvitte, mert ő el tudja adni még drágábban is. A tsz lányai árulták to­vább 1,20-ért a káposztát, de pár perc múlva — ki tudja miért — újra 2-re emelték az árat. Hogy számolnak ‘majd el otthon, az már az ő dol­guk. A kiskereskedő asztalán pedig egyre gyűlt az olcsón megvásárolt és kétszeres áron kínált áru. Kis ember­csoport áll a szövetkezeti áruház sarkán és összedugott, fejjel nézegetik egy közepes nagyságú szatyor tartalmát. ZUG­ÜZLETKÖTES Amikor odaérünk, épp akkor ad egyik asszony a másiknak kis virágkosár formájú kar­tont, amiben húsz darab td van. Mi is belenézünk a sza­tyorba. Harisnyatartó, fehér zokni és egyéb apróság. Tudja, hogy ez nem szabá- lyos üzletkötés és rögtön le is tagadja. — Egy másik asszony adta neki, nehogy azt higgyek, hogy én voltam. Hajdúszo­boszlóra indultunk, a vonat­hoz megyünk. Az a pár da­rab apró dolog a táskában ajándéknak kell azoknak, akiknél majd szállást ka­punk. Az igazolványát csak rendőri segédlettel sikerült megnézni. B. M. szelmeci la­kos. Jó két óra múlva láttuk új* ra, egy pavilonban orkánt próbált. Ügy látszik később indult a szoboszlój vonat. Aztán határozott. Bemegy és elmond mindent Bakónak. Azt, hogy régóta összejátszik a parasztokkal. Mindezért vállalja a felelősséget, csi­náljanak vele azt, amit meg­érdemel. Ahogy ezeket végig­gondolta megkönnyebbült. Ismét, tisztának érezte magát. Hangulata is jobb lett, fü- työrészni kezdett, úgy ment a konyhába mosakodni. A tűz helyen lábas volt. benne ká­posztás kocka. Villát vett elő és belefalt. így hidegen is nagyon ízlett. Leült a székre és jócskán evett. Eimenőben cédulát hagyott az asztalon. MEGSPÓROLT HELYPÉNZ. Bajuszos bácsi áll meg stráfkocsijával a piac balol­dalán. Hosszú sorokban hár­masával állnak már ott a fogatok. Letesz a bácsi egy zsák krumplit és beviszi a piac területére. Fejkendős né­ni marad ott árulni és kite­rít még melle pár kiló zöld­babot. — A többi ném eladó? —• kérdezzük a nénitől. — Milyen többi leikém? — Hát ami a kocsin ma­radt. „Nagyon finom volt a tész­ta. délután időben jövök.” Ment az utcán, révetegen lépkedett. Gondolatban vé­gi gélte azt a helyzetet, hogy beállít Bakóhoz, előadja mindazt, ami lelkiismeretét terheli és megújulva kijön tőle. Ahogy ismételgette ma­gában ez< a jelenetet, egyre jobban félt. Hiszen nem is olyan egy­szerű Nem csupán botlásról van szó, amit önkritikával el lehet intézni Több ezer fo­rintot kapott a parasztoktól és szinte felmérhetetlen az az összeg, amellyel — a hamis osztályzás révén — becsapta az államot. (Folytatjuk) — Dehogynem — válaszol a néni, csak ha mindet be­hozzuk. akkor sok helypénzt kell érte fizetni. Igv meg ha ezt eladjuk, akkor behozza az emberem a másik zsákkal. Ügy sokkal olcsóbb. Ez is egy megoldás! Az átlagosnál valamivel jobb volt a felhozatal ezen a piaci napon. Sok szép friss zöldséget és gyümölcsöt kí­náltak az eladók. Az árak is csökkentek, igaz nem sokat. Legelfogadhatóbbak a MÉK- pavilonok árai. Minden pavi- lonukban egyformák, mellet­tük dupla áron kínálja eset­leg fél órával azelőtt vásárolt áruját a kiskereskedő. Balogh József SZOT-üdülők Sóstón

Next

/
Thumbnails
Contents