Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

!W9. jűüus t

KELET-MAGYARORSZÁG

5. oldaT

Hammel J. felv.

A sóstói Svájci-lak zöld zsaiugáterei mögül nem szűri. _ik ki hang. Az épület csendes, az üdülőket a napfény a szomszédos strandra csalta.

Egyébként ezen a nyáron mozgalmas az élet hétköznapokon is a Svájci-lakban és a Krúdy-szállóban. Ebben a szezonban már országosan is nyilvántartott üdülőhely lelt Sóstó. A SZOT Főigazgatósága és a Vendéglátóipari Vállalat szerződése értelmében 2? szoba várja itt az ország különböző részéből a pihenni vágyó dolgozókat és családjukat

,- Beutaltak“ Pestről, Dunántúlról

A fiatal kultúros, Kemecsei István, a szálló halijában adminisztrációs teendőket végez. A második csoportnak most, a hét végén jár le a beutalója és érkezik a harmadik turnus (S tulajdonképpen ő is még ismerkedik a környezettel. Hajdúszoboszlói lakos és a mátraházi üdülési igazgatóság a munkaadója. ehhez tartozik ezután sóstó is. mint új üdülőhely.)

Kíséretében benyitunk a

2—á és 4 ágyas, modern bútorokkal szőnyegekkel barátságosan berendezett szobákba. ahol a mosdókagyló csapjaiból hideg és meleg víz is folyik. Mindenütt a ragyogó tisztaság teszi még kellemesebbé az összhatást. Kint a szép park, a nagy erdő és a jó levegő...

— Azt tapasztalom, jól érzik itt magukat az üdülök. Az ország minden részéből jönnek ide fizikai munkások és pedagógusok, adminisztrátorok és műszakiak. Még a Dunántúlról is volt vendégünk. Senki sem távozott csalódottan. Pihenten, friss erőben tértek haza.

Mint jó házigazda, szeretne nekünk is mindent bemutatni. Két. hétre gondosan összeállított programtervet vesz elő. Szerepel ebben nyíregyházi városnézés, panoráma- b”sszal. debreceni, tokaii kirándulás. szalonnasütés és borkóstoló a sóstóheayi tsz borospincéjében, sport- és s"“’1°tií vetélkedő, moz'iátoea- tá* táncest és a gyerekeknek játékos versenyek.

lói éreztük magunkat“

— A tévével van probléma. T' ' b--’lett vinnünk az emeleti folyosóra a „Krúdyban”, s ez talán nem a legalkalmasabb hely. Az este 11-ig játszó zenekar zayarta a műsort nézőket a terasszal szomszédos teremben. Itt terítenek különben étkezéshez is üdülőinknek.

A strandon, az egyik medence közelében megtaláljuk

az üdülök egyik csoportját. Az asszonyok napoznak, be szélgelnek. a férfiak ultiznak. Három család, gyerekekkel. Pavelczéék Budapestről, a Vörös Október Férfiruhagyárból, Apfelék a Budapesti Közlekedési Vállalattól és Barkasziék — Nyíregyházáról.

— Más időpontban nem tudunk üdülni menni. Erre a két hétre meg csak ide kaptunk családos beutalót — nevet Barkasziné meglepődésünkön. Pihenni itt is lehet. Szép a környezet Nem kell főzni, takarítani. Mindent készen kapunk. Kell több?

— Gyönyörű ez a strand — ül fel a napozóágyon Apfel- né. Csak ámultunk. Nekem a város is tetszik. Nem is gondoltam, hogy ilyen modern. nagy lakótelepek vannak itt. Jól éreztük magunkat, annak ellenére, hogy nem volt éppen a legideálisabb az időjárás.

Pavelczéné az ellátást dicséri. Bőséges és ízletes.

— Amikor megkaptuk a beutalót, közelebbit nem tudtak mondani, mert eddig itt nem üdültetett a szakszervezet. Ezért volt kellemes meglepetés. ami ilt fogadott minket: a szobák, a táj, az étkezés. Másnapra előre rendelhettünk háromféle, nagyon változatos menüből reggelit. ebédet és vacsorát. Gve- rekeinknek uzsonnát is készítenek.

Apfel Károly egy pillanatra otthagyja a kártyázókat.

— Kérem, én itt a lányok között — mutat a feleségére és a két hölgyre — nagyszerűen éreztem magam. Naponta többször küldtek el sörért, ez volt a reszortom mellettük — viccelődik kedélyesen.

Megszívlelendő

észrevételek

— De. ha sokallják a dicséretet, tehetek egy észrevételt is. Szervezhetnének halászlé- kóstolós kirándulást, a Tisza - partra, ez romantikusabb és olcsóbb lenne, mint például a debreceni. És keressenek megoldást, valami klub, vagy társalgó féle helyiség kialakítására a szállodában.

Erre már a kártyázok is fel figyelnek és közbeszólnak:

— Ahol biliái^lasztalt és sakk-készletet is tartanának. Mert, amikor rossz volt az idő, egy ilyen helyiség bizony nagyon hiányzott,

— Jön a jó idő és éppen most kell hazamennünk. Szí vesen maradnánk még — sajnálkoznak Sóstó vendégei.

Ebbe a sajnálkozásba ezúttal jó érzések vegyülnek, amit egy kellemesen eltöltött két hét élményei, emlékei ad nak.

Kádár Edit

Vincze György•*

'Út a yokoMU

9.

A felhőtlen tiszta eget nézte és gondolkodott. Aztán mintha szive tájékát erős kéz szorongatta volna, egyszeriben hangosan sírni kezdett Nem tudta miért, csak sírt, mert úgy érezte, ez könnyebbé teszi, megtisztítja az éjszakai züllés után.

Később összeszedte maradék ereiét és felkelt.

Szörnyű nehéz volt állni. Ügy szédült, mintha most lépett volna le a ringlispilröl. Végignézett ruháján. Gyűrött volt és földes. A földét leverte és kiszedte a belekapaszkodott bogáncsokat. Így is nagyon lépetten nézett ki, mindenesetre vaalmivel jobban, mint amikor föltápász- kodott.

Hazaindult. A nap már de lelőve járt. Kerülő úton ment, hogy minél kevesebb emberrel találkozzon.

Magdinak szörnyű volt, ilyen állapotban viszontlátni tériét. Ezt a vásott külsejű,

önmagából kivetkőzött embert. Arcának összetörtségé- ben, ruhája gyűrődéseiben benne volt az alkoholisták lényegé

— Haragszol? — kérdezte Korom pai.

Az asszony nem válaszolt.

A szobába ment és tiszta, vasalt öltönnyel tért vissza.

— Tedd rendbe magad, vedd fel ezt a ruhát, — mondta parancsolóan, majd hozzátette: — Itt volt érted Bakó.

— Itt volt? — kapta fel fejét.

— Itt, és hívott, menj dolgozni.

— Mit mondtál neki?

Az asszony nem válaszolt.

— Mit mondtál?. — kérdezte követelőén.

— Mit mondhattam? — Mondtam, hogy nem tudom hol vagy.

— Miért kellett ezt megmondani? Miért nem mondtad például, hogy családi ügyben sürgősen el kellett utaznom.

— Hazudni senki kedvéért nem tanulok meg.

— Na jő — mondta jelentőségteljesen Korompai. Közben levetette magáról a gyűrött ruhát és öltözködni kezdett. — És még mit kérdezett Bakó?

— Nem kérdezett semmit... Én mondtam el, hogy nem bírom tovább. Térítsenek észhez. Talán még nem késő

Korompai félig húzta fel a vasalt nadrágot, aztán megállt az öltözködéssel és a székre vetette magát.

— Szóval kiadtál, mint az idegent.

— Nem adtalak ki. Ha ezt tettem, akkor a te érdekedben tettem. Különben azt csinálsz, amit akarsz. Miattam úgy rendezed az életed, ahogy jónak látod.

Az asszony szavai keményen, határozottan koppan- lak Korompai kóválygó tudatában. Erőtlen volt ahhoz, hogy bármit, mondjon. Most érezte csak igazán azt a gyengeséget, amit az alkoholista érez az átvirrasztott éjszaka után. Ügy vélte, izmainak minden rostját szétáztatta a konyak, és most annyi ereje sincs, hogy szembenézzen önmagával.

— Akkor nem megyek többet dolgozni — jelentette ki és a szobába indult. A bevetett ágyon felhajtotta a paplant és lefeküdt. Gondolatai

Ötvenöt Szabolcs szatmári község

közös tanácsa

Hová kerülnek a csengeri járás községei ?

A népköztársaság Elnöki Tanácsa — mint már megírtuk — a tanácsi munka korszerűsítése jegyében, az érdekelt községek és a megyei tanács felterjesztésére július elsejei hatállyal elrendelte a következő községi közös tanácsok megszervezését. (Első helyen minden esetben az új községi közös tanács székhelyét említve.)

A baktalórántházi járás területén Baktalórántháza, Nyírjákó és Nyírkércs; a volt csengeri járás területén Gsengersima, Komlódtótfalu és Nagygéc; Csengerújfalu és Ura, Gacsály és Császló, Por- csalma és Tyúkod, Rozsály, Tisztaberek és Zajla községek községi közös tanácsát.

A fehérgyarmati járás területén Botpalád és Kispalád, a mátészalkai járásban Gpályi és Nyírparasznya, a nyíregyházi járás területén Tímár és Szabolcs, a vásá- rosnaményi járás területén Barabás és Gelénes, valamint Beregsurány, Márok- papi és Beregdaróc, továbbá tik és Gemzse; Olcsva és Olcsvaapáti; Tiszaszalka és fiszavid; Vásárosnamény és Kisvarsány községek községi közös tanácsának megszervezését. Vásárosnaményba beleértendő Gergelyiugornya

és-Vitka is, mely községek — mint megírtuk — a megyében egyedül most közigazgatásilag Is egyesültek Vásárosnamény közös névvel.

Az Elnöki Tanács rendeleté olyan újabb tanácsi egyesüléseket is érint, amelyek már korábban is több község közös tanácsai voltak, de most újabb községekkel bővülnek. Ilyen a Kölesei Községi Közös Tanács, mely eddig Kölese és Sonkád községek közös tanácsának székhelye volt. Most csatlakozik hozzá harmadik községnek Fülesd.

Ezentúl a Csengeri Községi

Közös Tanács hatásköre négy községre terjed ki: Csenge- ren kívül Szamosangyalosra, Szamosbecsre és Szamosla- tárfalvára.

Beolvad az eddig is „két- közsiges” méhtelek} tanács is. Nagyhódos székhellyel négy község alakit közös tanácsot. Nagyhódoshoz tartozik Kishódos, Méhtelek és Garbolc.

Kisnamény kettős tanácsa is egyesül. Jánkmajtis székhellyel három községre kiterjedő közös tanács kezdi meg működését. Jánkmajti- son lesz Kisnamény és Dar- nó tanácsi székhelye is.

Megszűnik a gébsrjénl

közös tanács. Létrejön Győrtelek székhellyel az új közös tanács, melynek Illetékessége kiterjed Géberjeme és Fülpösdarócra is.

Végül beolvad s hete—fe- jércsei közös tanács a Csa- roda—Tákos kettősbe. A

négy falu új közös tanácsi székhelye Csaroda.

A közigazgatási egységként megszűnt csengeri já~ rés községei közül az Elnöki Tanács rendelete alapján a fehérgyarmati járáshoz kerülnek Császló, Csegöld, Gacsály, Rozsály, Tisztaberek, Zajla, Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos, Kishódos, Sza- ntossályi és Hermánszey.

.1 mátészalkai járáshoz kerülnek Csenger, Csengersi- ma, KomlódIólfalu, Nagygéc, Pályád, Porcsalma, Szamos- angyalos, Tyúkod, Ura, Sza- mosbccs cs Szamostatárfalva,

Az említett községekben új tanácsválasztásokat tartani nem kell. A községi tanácstagok az egyesült tanács tag- jaivá válnak. A csengeri járási tanácstagok pedig választókerületük szerint követik községüket a fehér- gyarmati, vagy Mátészalkai Járási Tanácsba.

„...akkor el tetszik vinni

AZT A KRUMPLIT V

Reggeli mozaik a Búza téri piacról

ALKU — FOLYTATÁSSAL;

Július 2. szerda. Alig lépett be a piac területére hátán nagy zsák krumplival az idős bácsi, máris megveregette a vállát szép barna köpenyében L. V. kiskereskedő.

— Hogy a krumpli bátyám?

A bácsi komótosan lerakta a nehéz zsákot és megmondta az árat.

— Az sok. Annyit néni adok érte, de annyiért úgy sem tudja eladni.

Aztán arrébb ment. Meglátott egy nagy kupac káposztát és alkudott.

A bihartordai Ezüstkalász Tsz Sárospatakra kiállított szállítólevéllel jött a Búza téri piacra árulni. Két forintra mondták a káposztát, de L. V-nek sikerült 1,20-ért 104 kilót vásárolni. Elvitte a sa, ..............'.s1..:

szabadjára engedve csapong- tak. Sorra vett minden lehetőséget. Legjobban attól félt, hógy ez az eset leleplezi, vagy legalábbis kiinduló pontot nyújt leleplezéséhez. Fáradtnak érezte magát, de a félelem nem hagyta aludni. Forgolódott az ágyon és remegett az elébe vetült szégyentől, amely akkor következik be, ha minden kitudódik. Sőt, nem egyszerűen szégyenről van szó. Hiszen a vállalatnál köztudott, hogy Korompai szigorú bírálóia a trehányságnak és az elvtclen- ségeknek.

Ezek jobban foglalkoztatták, mint egy esetleges fegyelmi, ami nincs kizárva, hiszen Bakóval is szembekerült néhányszor. Igaz, akkor még önmagát is szigorú mércével mérte. Most azonban már olyan könnyű fajsúlyú, hogy semmi joga többé számon kérni az emberi hibákat. Most Bakó is alkalmazhatja vele szemben a szigorú mércét és akkor többé már senki.

Végül kimerültén elaludt, csak reggel ébredt, fel. Megnézte a vekkert, hat óra volt. Felesége még aludt. Felült az ágyban és most — noha, nagyon kábult — tisztább fejjelt gondolt végig mindent.

ját standjára, szépen kirakta és kikerült az árcédula is: 2,40.

Később a krumpli gazdája is visszajött és megkérdezte:

— Akkor el tetszik vinni azt a krumplit?

És Vj L. elvitte, mert ő el tudja adni még drágábban is.

A tsz lányai árulták tovább 1,20-ért a káposztát, de pár perc múlva — ki tudja miért — újra 2-re emelték az árat. Hogy számolnak ‘majd el otthon, az már az ő dolguk. A kiskereskedő asztalán pedig egyre gyűlt az olcsón megvásárolt és kétszeres áron kínált áru.

Kis embercsoport áll a szövetkezeti áruház sarkán és összedugott, fejjel nézegetik egy közepes nagyságú szatyor tartalmát.

ZUGÜZLETKÖTES

Amikor odaérünk, épp akkor ad egyik asszony a másiknak kis virágkosár formájú kartont, amiben húsz darab td van. Mi is belenézünk a szatyorba. Harisnyatartó, fehér zokni és egyéb apróság.

Tudja, hogy ez nem szabá- lyos üzletkötés és rögtön le is tagadja.

— Egy másik asszony adta neki, nehogy azt higgyek, hogy én voltam. Hajdúszoboszlóra indultunk, a vonathoz megyünk. Az a pár darab apró dolog a táskában ajándéknak kell azoknak, akiknél majd szállást kapunk.

Az igazolványát csak rendőri segédlettel sikerült megnézni. B. M. szelmeci lakos.

Jó két óra múlva láttuk új* ra, egy pavilonban orkánt próbált. Ügy látszik később indult a szoboszlój vonat.

Aztán határozott. Bemegy és elmond mindent Bakónak. Azt, hogy régóta összejátszik a parasztokkal. Mindezért vállalja a felelősséget, csináljanak vele azt, amit megérdemel. Ahogy ezeket végiggondolta megkönnyebbült. Ismét, tisztának érezte magát. Hangulata is jobb lett, fü- työrészni kezdett, úgy ment a konyhába mosakodni. A tűz helyen lábas volt. benne káposztás kocka. Villát vett elő és belefalt. így hidegen is nagyon ízlett. Leült a székre és jócskán evett. Eimenőben cédulát hagyott az asztalon.

MEGSPÓROLT

HELYPÉNZ.

Bajuszos bácsi áll meg stráfkocsijával a piac baloldalán. Hosszú sorokban hármasával állnak már ott a fogatok. Letesz a bácsi egy zsák krumplit és beviszi a piac területére. Fejkendős néni marad ott árulni és kiterít még melle pár kiló zöldbabot.

— A többi ném eladó? —• kérdezzük a nénitől.

— Milyen többi leikém?

— Hát ami a kocsin maradt.

„Nagyon finom volt a tészta. délután időben jövök.”

Ment az utcán, révetegen lépkedett. Gondolatban végi gélte azt a helyzetet, hogy beállít Bakóhoz, előadja mindazt, ami lelkiismeretét terheli és megújulva kijön tőle. Ahogy ismételgette magában ez< a jelenetet, egyre jobban félt.

Hiszen nem is olyan egyszerű Nem csupán botlásról van szó, amit önkritikával el lehet intézni Több ezer forintot kapott a parasztoktól és szinte felmérhetetlen az az összeg, amellyel — a hamis osztályzás révén — becsapta az államot.

(Folytatjuk)

— Dehogynem — válaszol a néni, csak ha mindet behozzuk. akkor sok helypénzt kell érte fizetni. Igv meg ha ezt eladjuk, akkor behozza az emberem a másik zsákkal. Ügy sokkal olcsóbb.

Ez is egy megoldás!

Az átlagosnál valamivel jobb volt a felhozatal ezen a

piaci napon. Sok szép friss zöldséget és gyümölcsöt kínáltak az eladók. Az árak is csökkentek, igaz nem sokat. Legelfogadhatóbbak a MÉK- pavilonok árai. Minden pavi- lonukban egyformák, mellettük dupla áron kínálja esetleg fél órával azelőtt vásárolt áruját a kiskereskedő.

Balogh József

SZOT-üdülők Sóstón