Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
xxvi Évfolyam 152. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. JÚLIUS 4. PÉNTEK LAPUNK TART4tM*pflt! "" ... ............. .....^ Szövetkező szövetkezete!? (3. oldali Egy reggel a nyíregyházi Búza téri piacon (5. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) Fehér Lajos a gazdasági reformról, Dégen Imre a vízgazdálkodásról beszélt az országgyűlés csütörtöki ülésén Magyar párt- és kormányküidöMség utazik a Bolgár Népköztársaságba Tanácskozik az országgyűlés. Csütörtökön 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1968 évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésén részt vett Losoncai Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán. Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt, a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese volt. A miniszterelnök-helyettes felhasználta az alkalmat, hogy röviden értékelje a reform eddigi eredményeit és annál részletesebben szóljon a gazdálkodás soron következő legfontosabb feladatairól. Hangsúlyozta: az eltelt másfél év eredményei szemmel láthatóan bizonyítják a reform életképességét. A továbbiakban — mondotta, a legfontosabb a jelenleginél kedvezőbb gazdasági szerkezet és ezen belül a jobb gyártmányösszetétel kialakítása, hogy gyorsabban növeked- hessék a nemzeti jövedelem és jobban kielégíthessük a termelési és fogyasztási igényeket. Természetesen elsősorban a keresettebb termékeket előállító ágazatok részarányát kell növelni. Véleménye szerint azonban túl lassan szorulnak ki az elavult termékek és ez is hozzájárul a munkaerőgazdálkodás és a bérpolitika joggal bírálható jelenségeinek fennmaradásához. Kitért Fehér Lajos a termelékenység sok oldalról bírált kedvezőtlen színvonalára. amelyet véleménye szerint csak átmenetileg vehetünk tudomásul. Azt a túlbiztosítást, ami a munkaerővonalon számos üzemben, vállalatnál folyik, meg kell szűntetni, hogy lehetővé váljék a dolgozók átirányítása olyan területre, ahol égető munkaerőhiány van, egyebek mellett a szolgáltatások területére. Ehhez nagyobb mozgékonyságra van szükségük a vállalatoknak, amit akadályoz a túlzott centralizáció. A tröszti és más nagyobb szervezeti formában működő egységeknek, különösen az élelmiszeriparban, a textiliparban és a belkereskedelemben nagyobb önállóságot kell adni. Miután a vitában sok szó esett a fogyasztás, a keresetek és az árak kérdéséről, a Minisztertanács elnökhelyettese részletekbe menően foglalkozott ezekkel. Mérlegelve a nem ritkán ellentétes véleményeket hangsúlyozta, hogy az összfogyasztás lényegesen növekszik — ami döntő jelentőségű, — mindazonáltal egyes kis keresetű, nagy családú rétegek feltétlenül érzékenyen reagálnak bizonyos árváltozásokra, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A reáljövedelmek a tervezett 14—16 százalékkal szemben 19—20 százalékkal nőttek három év alatt, de az is igaz, hogy a reálbérek jóvá lassabban követik ezeket. A jövedelmek nagyobb differenciálásának szükségességét azzal indokolta, hogy a mai különbségek a legielelós- ségteljesebb munkát végző vállalati vezetők, valamint a művezetők és a munkások, egyszersmind a szakmunka- sok és a szakképzetlen dolgozók keresete között túlságosan csekélyek ahhoz, hogy az emberek valódi képességei szerinti jobb munkára ősz tönözzenek. Ne a jelenietet, hanem a teljesítményt bérezzük és honoráljuk jobban a szorgalmat, a rátermettséget, a nagyobb gyakorlatot — jelentette ki. Az élelmiszerellátás. speciálisan a húsellátás nehézségeivel kapcsolatban megemlítette, hogy már tét- tek bizonyos központi intézkedéseket, amelyek hatására javul a helyzet. Ami az iparcikkek választékát illeti: a kereskedelem ne rendeljen elavult, vagy minőségileg meg nem felelő termékeket, ez a leghatásosabb fogyasztói érdekvédelem. Az ármozgásokról elmondotta. az összar- színvonal emelkedése a megengedhető évi 1—2 százalék alatt marad és a rugalmas árrendszer mindenképpen pozitív hatással van a termelésre és így a fogyasztásra is. Utalt az árcsökkentésekre is. amelyek a ruházati iparban július elseje után kezdődtek. A továbbiakban említést tett a korszerű, rugalmas, közép- és kisvállalatok növekvő szerepéről és nehezményezte. hogy mostohagyerekek a hitelellátásban. Hangsúlyozta a tanácsi gazdálkodás továbbfejlesztésének fontosságát, amihez azonban a minisztériumok több ágazati segítsége, útmutatása szükséges. Fehér Lajos a kormány külpolitikai tevékenységének rövid összefoglalásával fejezte be nagy érdeklődéssel fogadott felszólalását. A vitában részt vevő képviselők többsége a mezőgazdaság, illetőleg a termelőszö(Folytalás a 2. oldalon) Jól halad az aratás megyénkben A tavalyinál 1,5 mázsával nagyobb bázalermés ígérkezik A napos időket kihasználva megyeszerte aratják az őszi árpát Szabolcs-Szatmár- ban is. Vannak olyan járások, mint a nyíregyházi, ahol már a terület feléről vágták le az árpát. Nyírturán, Kéken, Dc- mecserben és még több községben be is fejezték ezt a munkát. A kombájnok most még kisebb szerepet kaptak, többnyire rendre vágták a termést, hogy a sariúszemek is beérjenek, s ezzel növeljék a hozamokat. A járásban egyébként 15—18 mázsás holdanként) átlagtermésre számítanak őszi árpából. Javában aratják az őszi ár cát, a szatmári részen is. A kölesei Kossuth Tsz 130 hold- fél aratta le: hagyományos módon, kézzel vágták a rendeket, mert az erősen felázott talajok nem bírják meg a gépeket. A szemhullást pedig el akarták kerülni. Ök is tizenhatmázsás hol- dankénti termést várnak. Kisszekeresen végeztek a repce aratásával cséplésével. 20 holdon termelték ezt a növényt s holdanként 5 mázsás szemtermést értek el, ami az itteni talajviszonyók mellett jó eredménynek tekinthető. Megtörténlek a hivatalos termésbecslések a kalászosokból. s ezek igen biztató képet mutatnak. Ebben, a ked vező időiárás mellett nem kis szerepe van a rendszeres műtrágyázásnak, a legmegfelelőbb agrotechnikai módszerek alkalmazásának a nagyüzemekben. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja: az alacsonyabb társulások eredményei alatta maradnak a mezőgazdasági nagyüzemek átlagainak. Végeredményben tanácsi területen búzából 14,9 mázsás átlagtermést várnak, ami 1,5 mázsával nagyobb a tavalyinál. Ez a többlet csupán a megyében 113 ezer mázsa búzát jelent. Rozsból 7,9. őszi árpából 13.8. tavaszi ár- pából 9,9 mázsás átlagtermésre számítanak. A rozs és őszi árpa hazama azonos lesz a tavalyival, a tavaszi árpa átlaga 20 kilóval ígérkezik jobbnak. Utóbbi azonban nem számottevő, mert mindössze 4 ezer holdon termelik. Jó termés ígérkezik szálas takarmányokból. A lucerna és lóhere első kaszálásának termése szénaértékben számolva holdanként 2 mázsával, a réti szénáé 1,3 mázsával volt jobb .mint a tavalyi első kaszáláskor. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok már az első ka száláskor 120 ezer mázsával több szálas takarmányt takarítottak be. A termés nagy részét már be is kazlazták. néhány helyen azonban a csapadékos időjárás miatt a széna méa petrencékben van a rétért. Betakarítása egyre sürgősebb, mert alatta nem tud fejlődi a sarjú. (hódi) A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására július 8-án Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos baráti látogatásra utazik a Bolgár Népköztársaságba a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttsége. Elkészült a mullitiizem az (JlM V LRSIL Szili kálipari Vállalat telepén Alig fél éve, hogy az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat telepén megkezdték a mullitüzem építését. Az eddig Kyarrit néven importált drága anyag helyettesítésére kísérletezte ki á Szilikátipari Kutató Intézet, Locsey Béla professzor vezetésével. Az üzemben nemes, tűzálló és finomko- haszati formázóanyagokat készítenek majd. Szerdán meg* kezdődött a próbagyártás előkészítése. Európában elsőként állítanak elő szintetikusan mullitot, amelynek alapanyaga szegi kaolin. A 6 milliós beruházásból épült üzemrész tel* jes üzemelése után 50 millió forint értékű mullitot termel évente. Képünk a próbafűtés alatt lévő kemencéről készült. Klek. Emil felvétel* ’VILÁG PRQLiTARJAIJGYESVLJtriKl
