Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
i960 ftífíus 23: S nfital Városi rangot kell elérni Mátészalka kulturális életében A második város megyénkben, augusztusban veszi át „születési bizonyítványát”. Minden megyéjét szerető szabolcsi örül, hogy Nyíregyházén kívül városi rangra emelkedik a szatmári vidék központja. Szellemi centrum is... Elindul a fejlődés Utján a megye második városa. Reális és megalapozott, évekig tartó kemény munkával mindjobban eltünteti majd a falusi jegyeket nemcsak a városképből, a megélhetés alapját jelentő gazdasági életéből is. Újabb fővárosi gyuiak üzemrészei költöznek Mátészalkára, több száz, sőt több fczer dolgozóval növekszik az iparban foglalkoztatott lakosság. Már most a várossá válás első szakaszában meg kell tenni a lépéseket, megalapozni a kulturális centrum életképességét. Nincs mit tagadni: Mátészalka művelődési intézményeinek zöme korszerűtlen, zsúfolt és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek. Mégis a jelenlegiekkel kell „gazdálkodni” és fokozatosan előkészíteni az új kulturális létesítmények anyagi és technikai alapjait. Mit kezdhetnek a régi létesít rr-m'-oK-iml? A járási művelődési központ — továbbra is járási intézmény marad. de az eddigieknél nagyobb mértékben lát el helyi. Városi feladatokat — alapos bélső átrendezésre, „kozmetikázásra” vár. Ehhez hozzá is láttak: a járási tanács végrehajtó bizottsága 200 ezer forintot szavazott meg a berendezések felú Utasára a helyi tanács vb 50 ezer forinttal, a vegyes ktsz 50 ezer forint értékű társadalmi hiúnkéval segíti az épület helyrehozását. A klubfelsze- felések, bútorok már megérkeztek. De a munka java fr.ég hátra van. Ezek az átalakítási, szépítési munkák némileg otthonossá és rendelvényekre alkalmassá teszik az épületet. Kell is. hisz többek között országos hírű honismereti szakkör dolgozik Itt. p'-’kef külföldi, legutóbb NDK-b-űi vendégek is látogatnak. De a napi kulturális rendezvények is sürgetik a belső rendcsinálást, a nad rágszaggató székek „nyugdíjazását”. Tájmúzeum „albérletben“ Miután elfoglalják helyüket a városi párt és tanácsi szervek, számos égetően fon- tos és merőben ú.i feladat vár rájuk. Köztük: a városi jellegű szellemi kulturális élet kibontakoztatása. Ennek egyik feltétele, hogy az egymástól elszigetelten dolgozó három művelődési ház — a járási művelődési központ. az SZMT Móricz Zsig- rhorid Művelődési Háza és a vasutas-szakszervezét művelődési háza — egymást támogatva és kiegészítve vegyen részt a kulturális munkában. Ha valóban városi igényű művelődési és szórakoztatási Programot akarnak — továbbfolytatva a már megkezdett rendezvényeket, mint a ..Dalos tavasz”, stb — nem lehet külön utakon járni. Megoldást sürget a szatmári múzeum ügve is. .2 ezer néprajzi tárgyuk van már az öntevékeny gyűjtők jóvoltából, de hitlcS rrtüzéUtnl helyiség. Az értékes anvag esy részét a ve iái vármúzeumba szállították, ahol megóvlak a pusztulástól. Egvrnásfél évre teszik Mátészalkán. hogv a megüresedő banki épületben elhelvezhe- tik a szatmári nénrajzi múzeumot. urfVnnott módot akarnak találni eev képzőművészeti kisgaléria bérén dezéséré. Szó szerint értendő. hoff” Mátészalka kinőtte a régi. községi ruháját” — az éóületek szűkösek, s ez nemcsak a bolthálózatra és a közintézményekre vonatkozik, hanem a művelődésiekre is. A frrjnöséel változást az. hozza meg, ha felépül a tervezett járási kultúrkombinát, amelv ma nem kerühet napirendre. hisz csak a város közművesítésé 72 milliót emészt fel. A városi kultúr- kombinát 10 milliós létesítmény léhné, ahol modem színházterem kapna helyet — filmvetítésre alkalmassá téve —. klub és szakköri szobák, itt lenne az ugyancsak zsúfolt járási könyvtár is. A most készülő létesítmények beruházásai több száz millió forintra rúgnak, igazán nem valósítható meg egycsapásra mihden. De ba:i lenne végképp levenni a napirendről, több éves előkészítést, az üzemek, vállalatok — esetleg a járásbeli községek — anyagi erőforrásainak számbavételét, a társulás megszervezését a művelődési centrum létrehozására — már ezekben a hónapokban meg kellene alapozni. Fürdő és kultúra Természetesen néni várható az új kulturális létesítményektől minden. Választékú sabb, jobban összehangolt művelődési prográitiok, színvonalas rendezvények jelenthetik az adott, helyzetben a napi „apró” munkát, melynek irányítása a városi népművelési csoport teendője lesz. Elégedetten hallottuk, hogy a tehetséges és országos hitű cigányégyüttes — melynek sorsával lapunkban is foglalkoztunk — mégsem bomlik fel, újjáalakul és részt vesz a művelődési programok színesítésében. Az is bíztató: nem tartják szólamnak azt a több éves programot. hogy Mátészalkát fürdővárossá fejlesztik. A Tiszántúl egyik legvonzóbb fürdőhelyévé kiépített meleg strand egyre több vendéget csaloeat Mátészalkára. S gondoskodni kell a vendégsereg művelődéséről is. Legutóbb alkalmi szabadtéri színpadot építettek a fürdő területén. Iö00-an nézték meg a népszerű szovjet katonai tátic- és énekegyüttes műsorát. Teherautókon érkeztek a székek a járás minden tá.iá- ról. tsz-ekbő'? Eey állandó szabadtéri színpadot is szeretnének. hasonlót a nyíregyházihoz. Csupán egyetlen fontos momentumra hívtuk fel a figyelmet: a várossá válás nemcsak gazdasági és kommunális kérdés. Egy lépcsőfokkal előre lépés ez a kultúrában is. S ez nem maradhat le túlságosan az előbbiektől. hozzátartozik a jó városi közérzethez. Páll Géza Szamos Rudolf: Kántor és Csupati (Részlstek egy nyomozó kutya történetéből) 5. — Jaj, de helyéé a kutyüs — szólt le a félemeleti galéria lépcsőfordulójáról a hallban várakozó törzsőrmesterhez az üzletvezető. ■— És barátságos. Úgy látom, megkedvelte magát, hogy így a nyomába szegődött — válaszolt ravaszul Csupati. Kántor az üzletvezetőnek nem engedte maga mögött becsukni az ajtót. A küszöbön állt. Farka a folyosón, feje a szobában. Csupati kutyájának peckesen meredő farokzászlaját figyelte, ám az néhány másodperc múlva eltűnt előle, és szinte ezzel egy- idóben a szobából kétségbeesett kiáltás harsant. Csupati hármasával ugrálta a lépcsőfokokat, s nem tellett bele fél perc, már az iródaajtó előtt állt. — Maradjon mozdulatlan — tanácsolta a törzsőrmester a rémülettől vacogó embernek. — Arról nem volt szó, hogy maga kulcskeresés közben telefonál is. — Csak a szakácsnak akar tam utasítást adni. Csupati megértőén bólintott. „Engedd!” Szólt Kántorra, majd kivette a köpcös üzletvezető kezéből a kagylót és visszatette a készülékre. „Megvan a kulcs?” — I-i-igen. .. — hebegte, miközben baljával jobb csuklóján Kántor fogainak helyét simogatta. „Telefonálni akart a pasas, de kinek?” — töprengett lefelé menet Csupati. A szálló forgóajtajában mar Sátori jött velük szembe. „De hamar ideértél!” — fogadta Csupati a főhadnagyot, majd a füléhez hajolt és ezt suttogta: „Figyeltesd a portást.” Mire az utca felől a személyzeti bejáróhoz érték, az árkádos kapubejáró elé megérkezett a határőrség rohamkocsija is. „A hélyzet?” kérdezte Csupati tói a kémelhárító csoport vezetője. „A nyomok a határtól idáig vezettek.” Sátori ismerte a csoportvezetőt és arra kérte, em-, hereivel zárassa körbe a ho telt. Éjfél volt. Az étteremben záróra, lassan szállingóztak a vendégek. Izgalmában az üzletvezető remegő kézé alig talált a zárba. Kántor könnyedén azonosította a nyomot és ahogy az ajtó kinyílott, elsőnek lépett a szénporos, keskeny csigalépcsőre. Az alagsorban szűk folyosó vezetett az épület hosszában. A kazánház előtt haladtak el. Sátori az üzletvezetőtől megkérdezte, hol a fűtő? — Az éjszakásnak itt kell lenni. Ha az urak nem jönnek, már tnagam is kerestem volna, mert a konyhaséf panaszkodott, hogy nincs forró víz. — Kántor a gépház vasajtaja előtt állt meg. „Nyisson be”, kérte az üzletvezetőt a főhadnagy. A kazánházi ajtó azonban nem nyílott. Ezt nem értem, kérem. Este tízkor váltottak és az éjszakás fűtő nem iszákos ember... A portás is ellenőrizte. Talán a pihenőszobában tartózkodik.” A fűtők folyosó Végi szobájába se tudtak bemenni. „Hol vannak a kulcsok?” — fordult az üzlet vezetőhöz Sátori. „Az irodámban és a portán.. — Hadnagy elvtárs, kísérje el a főnök urat és az ösz- szes alagsori helyiség kulcsait , hozzák ide — utasította egyik nyomozóját Sátori. Kántor egyre nyugtalanabbul izgett-mozgott az ajtó előtt. Orrát többször is a Szárfa réséhez dugta. Gyakran pislogott gazdájára és tappancsával is megpróbálta kinyitni. „Várj” — intette türelemre Csupati. öt percbe teltéit, mire a csörgő kulcshalommal a hadnagy és az Waterloo Kárpátontúlon Látványosabb és drágább lesz, mint a Kleopátra A gépkocsi alig fut fél kilométert a hepehupás földúton, és szokatlan környezetbe kerül: a búzaföldek szélén mozdulatlan sorokban francia gyalogság vár parancsra, tá volabo hatalmas sátrak mögött marcona tisztek tanácskoznak. Körülöttük segédrendezők sürögnek-forognak. Lenn a völgyben petárdák pukkannak, lovasság csörtet át a bozóton a lesben álló pattantyúsok felé. Napóleon gondterhelt. Wellington herceg és Ney marsall csapatai komoly veszélyt jelentenek a Waterloonál álló frántíia hadseregre. Ütött a döntő csata órája... Az előőrsök már összecsaptak. A völgykatlant átszelő folyón ulánusok úsztatnak át, füstfeihő gomolyog, ég a vetes... — Kamerát balra! — harsogja túl a csatazajt a segédrendező. Kigyulnak-kialusz- nak a hatalmas fényszórók. Berreg a felvevőgép. Egy nagy gepezet működik most itt. A cél: rekonstruálni a Waterlooi csatát, bemutatni a háború értelmetlenségét és embértelenségét... A film címe: A Waterlooi csata. Rendező: Szergej Bondarcsűk. Koprodukciós, kétrészes alkotás lész, mélyet szovjet és olasz filmgyárak finanszíroznak — a MOSZFILM-stúdió és az Olasz DinO de Lauren- tiis cég. Látványosság és a gyártási költségek tekintetében túl kell hogy szárnyalja a Kleopátrát. Miért Üngvár környékén? Az újságírók szinte valamennyien felteszik ezt a kérdést Szergej Bondarcsuknak, aki nemcsak a rendezést vállalta, hanem a forgatókönyv egy részének megírását is. — Ezen a vidéken forgattuk a Háború és béke csátá- jelerteteihek nagy részét. Úgy véltük, hogy Kárpátohtúl természeti adottságai felelnek meg a leginkább a Waterlooi környezetnek. A film egy része — 1500 méter — egyébként Olaszországban készült el. A Szereplőgárda igén változatos. Napóleont Rod Steiger Oscar-díjas amerikai színész alakítja, Wellington herceget Christopher Plummer kanadai színész, a francia királyt Orson Welles angol rendező játssza. Ney marsall szerepét Dean O’Herley, Cambróné szerepét az ismert szovjet színész Szamoljov üzletvezető visszaérkezett. „Válassza ki a megfelelőt” — mondta Sátori az üzletvezetőnek — „és a kilincshez senki ne nyúljon.” Ezután zsebéből kendőt vett elő, azzal fogta meg a kulcsot és miután a zárba dugta, a kilihcset is. Elsőnek Kántor ugrott a sötét helyiségbe. Csupati zseb lámpájának fénycsóvája követte kutyáját és ahogy átlépett a küszöbön, nyomban vissza is hőkölt. . A koszos vaságyról, fejjel a betonpadló felé idősebb ember lógott. Alsóteste az ágyon, homloka könyökbe behajolt alsókarjára zuhan- tan lógott, mintha még végső kétségbeeséssel a betonról vissza akarná nyomni magát az ágyra. Sátori felkattintotta a villanyt. „A fűtő” — kiáltott fel rémülten az üzletvezető. — Megfojtották, méghozzá fonott dróthurokkal — állapította meg Sátori, miközben alaposan szemügyre vette az áldozatot. „Odaát mostanában ez a divatos gengszter- módszer” — jegyezte meg Csupati. Kántor ez alatt az öltözőszekrény ajtajával bíbelődött. Sarló alakú körme beleakadt a szekrényajtó kissé elálló alsó szélébe és a kutya erős rántására reccsenve pattant fél a zár. Csupati a zajra odanézett: „Mit csinálsz?” lépett Kántor mögé. A kutya a szekrény alsó reteszéből kisujjnyi vastag sodrott huzalt rángatott elő. „Főnök” — szólt Csupati „a hurok.” (Folytatjuk; Szergej Bondarcsűk (jobbról) utasításokat ad a szereplőknek. Kovács Alfréd felvételé Jevgenyij kapta. Láthatjuk majd a filmben Irina Szkob- cevát és Szergo Zakariadze! is. Csemoduzov Anatolij segédrendező elmondta, hogy már jó előre tanulmányozták a terepet, a helyi kolhozoktól és az állami gazdaságtól nagy területeket vettek bérbe, s azt bevetették búzával. Amikor a csata legtömegesebb jeleneteit forgatják, fel fogják gyújtani a vetéseket... At Uniformisokat, a vérteket, fegyvereket az ország különböző vállalatai szállították, Napóleon és Wellington herceg katonái pedig többnyire „civilben” Is katonák, de vannak közöttük szép számban a környék fiataljai közül is. A statisztálás érdekes, romantikus időtöltés számunkra. —•Nem nehéz háborúzni a tűző napon? — kérdeztük az ágyúk mellett várakozó francia gyalogosoktól. Az egyik bajuszos, nyalka káplár mosolyogva mutatott a fűben álló táskarádiórá. — Nem unatkozunk. Afhi| nem jön a parancs, addig rádiózunk. — Hány statiszta vesz részt a forgatáson? SzviriduY Pjotrhoz. a film szovjet főigazgatójához fordulunk ezzel a kérdéssel. A főigazgató titokzatosad mosolyog. — Sok, nagyon sok. Csak ■a lovassághoz több. mint másfél ezer embert kellett verbuválni. Gondolják, hogy könnyű dolog ennyi lovagolni tudó embert találni a gépek, a technika századában? Nagy az érdeklődés. A forgatás még javában folyik, a fllmvállalatok azonban már most sokat foglalkoznak a Waterlooi csatával. S ennek nemcsak az a magyarázata, hogy a koprodukciós film látványos alkotás lesz. Az is közrejátszik, hogy Bondar- csuk, a rendező és hogy kiváló szinészgárdát választottak ki. Mindez nagyrészt már most eldönti a film si- kgrétMárkus Csaba A lottó tárgynyereméuyei A húzáson a 30 hét szelvényei 2 872 934 éléskamra ut. vettek részt. 2 884 542 tv 2 891 121 utalvány 1 870 183 lak-tex. 2 907 409 méteráru 1 885 370 hűtőgép 2 919 635 éléskamra ut. 2 084 758 utalvány 2 924 854 BAV-ut. 2 093 458 ki mit választ 2 925 904 óra 2 094 200 Utalvány 2 927 145 hűtőgép 2 096 735 háztartási gép 2 928 746 Inosógép és céntrifugt 2 109 585 méteráru 2 950 585 háztartási ^ép 2 112 269 rádió 2 969 258 utalvány 2 610 921 éléskamra utalvány 2 969 815 utalvány 2 607 288 háztartási gép 2 974 410 utalvány 2 616 814 írógép 9 979 547 éléskamra ut. 2 633 634 lak-tex. 2 987 034 háztartási gép 2 633 860 utalvány 2 997 327 ki mit választ 2 638 167 hűtőgép 3 000 212 éléskamra ut. 2 639 956 varrógép 3 00G 546 éléskamra ut. 2 655 569 utalvány 3 013 434 hűtőgép 2 671 610 utalvány 3 041 705 méteráru 2 679 773 éléskamra ut. 3 048 650 éléskamra ut. 2 681 003 éléskamra ut. 3 051 328 éléskamra ut. 2 691 778 méteráru 3 053 904 éléskamra ut 2 705 804 éléskamra ut. 3 068 528 BÁV-ut. 2 714 112 ruházati cikk 3 080 062 méteráru . 2 727 251 éléskamra ut. 3 083 984 utalvány > 2 737 307 OFOTÉRT-Ut. 3 083 764 tv 2 741 911 írógép 3 083 192 BAV-ut 2 744 190 tv 3 084 520 éléskamra ut. 2 748 139 éléskamra ut. 3 085 482 ruházati cikk 2 757 291 lak-tex, 3 094 826 lak-tex. 2 671 034 mosógép és centrifuga 3 113 279 éléskamra üt. 2 780 345 ruházati cikk 6 246 303 ruházati cikk 2 801 209 varrógép 6 252 447 éléskamra ut. 2 808 163 éléskamra ut. 6 387 331 lak-tex. 2 821 131 külf. utazás 6 300 675 tv 2 842 711 éléskamra ut. 6 300 680 tv 2 844 210 tv 7 428 302 utalvány 2 844 410 BAV-ut. 7 456 404 hűtőgép 2 849 856 tv 7*161 710 méteráru 2 850 768 ruházati cikk 7 489 149 OFOTÉRT-ut. ° 851 542 tv 2 853 403 lak-tex. A gyorslista közvetlenül a sor2 835 321 éléskamra ut. solás után készült, az esetlegei 2 850 882 OFOTÉRT-ut. hibákért felelősséget nem válla2 865 67Ó háztart. gép lünk. (MTI) ' NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR azonnali belépéssel felvesz 18 ÉVET BETÖLTÖTT FÉRFI dolgozókat Fizetés 1700 Ft—2100 Ft -lg Minden hónapban 3 SZABAD SZOMBAT Autóbusz—vasúti jegy térítés. Jelentkezés: Nyíregyházi Gumigyár DerkoVits utca 107. Munkaügyi osztály. 171045)
