Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
T989. Jűífus 59. KELET-MAGYARÖRSZAÖ 8 oMa! Korszerű tartalom — tudományos tervezés A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉ mindenkor megköveteli a jövőt fürkésző, az alkotó és kritikus gondolkodást, a kulturális élet tervezésében és irányításában. Ez nagy követelményeket támaszt a vezetői és tervezői kollektívákkal, a kultúra területén munkálkodó állami, párt és társadalmi szervekkel szemben. Most folyik az őszi Országos Népművelési Konferencia előkészítése. Sok szó esik mind a tartalomról, mind a szervezeti formákról, s azok korszerűsítéséről. A korszerűsítésre való törekvés bonyolult, sokoldalú feladatai közül kiemelhető a társadalom művelődésének tudományos megtervezése és a megvalósulás tudományos irányítása. A napirenden lévő alapvető célkitűzés, a korszerűsítés megvalósítása megköveteli a mindennapi munka tudományos megalapozását, és a tudományos távlati tervezést is. A műszaki-tudományos forradalom, általában a tudományos gondolkodás növekvő igényének időszakában, amikor a tudomány termelő-' erővé válása lehetőség és szükséglet is, nagy jelentőségre tesz szert a tudomány eredményeit mind hatékonyabban alkalmazni tudó dolgozók nevelése, képzése és továbbképzése. Az iskolákban szerzett alapismeretek egyre rövidebb ideig elégségesek a termelő vagy társadalmi élet bármely területén. A feladatok megoldásához állandóvá és tervszerűvé kell tenni a továbbképzést a dolgozók valamennyi rétegében, mérnököknél és közgazdászoknál csakúgy, mint a munkásoknál, parasztoknál, orvosoknál és pedagógusoknál. A nagyobb tudás nem egyszerűen csak a vezetőkkel szembeni követelmény, hanem általános, minden dolgozóra vonatkozó igény. OLYAN KORBAN ÉLÜNK, amikor a képzés nem fejeződik be az iskolapad elhagyásával, hanem tovább folytatódik megszakítás nélkül. Ezért korunkban a továbbképzés minden formája a nappali iskolai tanulással egyenrangúvá válik. Megtervezése legalább olyan követelmények elé állítja a szakembereket, mint az iskolai oktatás tartalmi és didaktikai feladatainak megoldása. Az ismeretterjesztés, könyvtár, televízió, rádió, művelődési ház, stb. munkája összehangoltan kell, hogy jelentkezzék ebben a folyamatban, amelyben kifejezésre jut az önművelés, művelés és nevelés is. Éppen ezért a művelődés megtervezésénél figyelembe kell venni azösz- szes többi társadalmi folyamatokat. Tartalmát, céljait, a fejlődés ütemét és a felhasználásra kerülő eszközöket alapvetően az adott hely gazdálkodása, termelési struktúrája, társadalompolitikai helyzete, a lakosság adott műveltségi szintje határozza meg. A művelődés tudományos tervezése tehát kiterjed olyan jelenségek alapos vizsgálatára is, mint a lakosság anyagi helyzetének javulása és szabad idejének növekedése. A művelődés tudományos tervezése a tartalmi célkitűzéseken túl figyelembe veszi a megvalósítás eszközeit, azok működtetési elveit, a feladatrészek sorrendiségét. De a tudományos tervezés szükséges az intézmények létrehozásánál, esetleges átalakításánál is. A célszerűséget, a művelődés valóságos helyi igényeit tartsuk szem előtt egy-egy új intézmény létrehozásánál. Például klubot csak ott hozzunk létre, ahol igény van rá és nem ott, ahol még nincs. TUDOMÁNYOS TERVSZERŰSÉGRE kell törekednünk a rendelkezésre álló káderek elhelyezésében és foglalkoztatásában is. Ma a művelődés területén több tízezer főállású és tiszteletdíjas dolgozik. Foglalkoztatásuk sajnos nem minden esetben célszerű. Például a művelődés országos, megyei és városi igazgatási és intézményi apparátusban dolgozik a jól képzett személyi erő jelentős hányada, és ahol a tulajdonképpeni gyakorlati tevékenység folyik, kevés a megfelelő munkaerő. A tudományos tervezés és a tervek megvalósítása szükségessé tenné az arányok megváltoztatását. A tartalmi követelmények előtérbe kerülése módosítást sürget a munka eredményének számonkérésében. Ma még gyakran fellelhető a káros „statisztikai szemlélet.” Az egyes intézmények és szervek munkáját elsősorban úgy értékelik, hogy például mennyi könyvet olvastak az emberek, mennyien vettek részt ismeretterjesztő előadásokon, mennyi a tagja az öntevékeny művészeti csoportoknak, vagy szakköröknek. A népművelési munka eredményeinek ilyen egyoldalú számonkérése csak arra ad választ, hogy milyen a számszerű fejlődés üteme és végeredményben olyan szemléletre szoktat, amely szerint csak a részvevők száma fontos. Szakítanunk kell az eddigi mennyiségi szemlélettel és az új követelményeknek megfelelő tartalmi célkitűzések megvalósítását kell megkövetelni. És itt nagyobb türelemre, bizalomra van szükség, mint amennyit eddig ezen a területen tapasztaltunk. A TERVEZÉS TUDOMÁNYOS ALAPOKRA HELYEZÉSE megköveteli, hogy a kultúrára és a tömegek művelésére szánt anyagi javak elosztásában is levonjuk a szükséges konzekvenciákat. A kulturális értékrendszer piramisának a csúcsára a tudomány került, és a tudományos világlátás kialakítása egyre sürgetőbb, — mindebből következik, hogy az anyagi ráfordításoknál is érvényesítsük ezt a követelményt. Ennek végső következménye kell, hogy jelentkezzék például a kultúrhá- zak szakköri tevékenységében, az ismeretterjesztésben és az egyes művelődési intézmények költségvetésében. V. Gy. Tartják a szót Tiüzabercelen Izzadt az elnök — Nemcsak a kombájnok... Van mit értékesíteni Csaknem száz közös gazdaságot „mozgósított” a Tisza menti szövetség területén a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetkezet idei versenykihívása. Látogatást tettünk Bercelen, hogyan állják szavukat. Időszerűvé tette a látogatást az is, hogy a nyár legnagyobb és legsürgetőbb munkája, az aratás jócskán a második félidőben tart. Helytállás — mindennap — A szavunkat álljuk — mondta Farkas Antal, a szövetkezet elnöke. Izzadságban fürdött az elnök homloka. Pedig még 10 óra sem volt, de a Nap alaposan tüzelt. S nem könnyű gyors tempóban hajtani a biciklipedált. — A tiszántúli részt jártam meg. Most már csak ott ara' mk. Az errülső részen végeztünk. Aztán azért mentem, reggel 6 órára már odaérve, hogy ne várják a kom- bájnosaink a lóherés búza száradását. Van tiszta tábla, vágják azt, míg emez megszárad a harmattól. Nem mindegy 100—200 mázsával kevesebb eredményt elérni naponta. No meg, a nedves terményt Nyíregyházára kell vinnünk, hogy szárítani tudA nyíregyházi Dózsa Tsz. pajtáiban szorgos kezek fűzik a dohányt. Hammel József felv, ják. Felesleges út a jármű- veinknek. Filiman József fő- agronómus még korábban kiment a határba, mint az elnök. Ő még nem érkezett vissza. Mindenütt van felelős Három kombájnnal aratnak. Összesen ezer holdat kell bejárniuk. Kétharmadán július 25-ig mar megtörtént. De nemcsak a kombájnok dolgoznak. Az elnök így sorolta a felállást: — A kombájnok nyomában van a szalmalehúzás, bálázás. Ezt követi a műtrágyaszórás, holdanként 500 kiló vegyes mütrágyaadagolással. Utána végezzük a nyári mélyszán tást. No meg még, a másodvetés, abból is van már 101) hold. Sok silót akarunk készíteni. Mindenütt ott van a reszortos a felelős. Három kombáj nősük közül ifj. Angyal Mihály és Gönczi Gusztáv tavaly a nyíregyházi járás kombájno- sai közül az első, illetve a második helyezést érték el. Most pedig Kuliár László is szeretne „befutni”. (Különben a tsz sem megvetendő „díjat” helyezett kilátásba: minden 250 hold után 500 kiló, s ezen túl 10 holdanként további 5 kiló termény illeti célprémiumként a kombájno sokat: eredményeik alapján pedig külön jutalomban részesülnek.) A szalma munkáját három brigád végzi, vezetői: ifj. Varga Lajos, Mészáros Dániel és Akai József. A másodvetés reszortosai Hajnal Imre traktoros és Sárosi Józef gépfaros. Valóm Mihály fogatosnak az a dolga hogy ellássa az aratásban dolgozókat hűsítő italokkal, friss ivóvízzel. Egy fordulással háromszáz mázsa De a versenykihívás nemcsak munkára, eredményére is szól — emlékeztettem az elnököt. — Természetesen. Ami bennünket illet, már megnyugtató számaink vannak. Búzaterületünk a leglényegesebb, 736 hold. 15 mázsa átlagot terveztük. Az eddigi eredmények alapján meglesz a 20 mázsa körüli átlag. Terven felüli hozammal takarítottuk be az árpát és a rozsot is. Jurij Zolotárjev: Elkapó legény Vitahj Grigorjevicset magához kérette a vállalat igazgatójának első helyettese. A csendes természetű, szerény udvarias emberke könnyedén meghajolt és félénken leült. A teltkarcsú, erősen dohányos első helyettes méregetve nézett Vitalij Grigorje- vicsre, és így szólt: — Szedje össze a holmiját. — Hogyhogy? — Átköltözik az új, saját külön bejáratú irodájába. Vállalatunk igazgatója ugyanis kinevezte második helyettesévé. Mér oedig kedveske- dési, udva: tskodási feladatok ellátás a. Világos? — Enge jlmet... de nem egészen... — Eh! Ne mafláskodjon. Az igazgatónk, mint ahogy azt maga is nagyon jól tudja, egy goromba... szóval forró fejű. És hirtelen haragú. Előfordul, hogy ordít az ügyfelekre. Néha kidobja őket. Igaz? — Szent igaz... [ — No látja. Maga lesz az „elkapó legény”. Azaz a kidobottakat beviszi a saját irodájába. Most már világos? — És azután mit csinálok velük? — Bocsánatot kér tőlük — rikoltott rá az első nelyettes. Majd hozzátette: — Nincs itt semmi érthetetlen. Egye nesen kell beszélni a bajokról ezekkel az emberekkel! ...Eleinte semmi nem sikerült az új helyettesnek. Ingadozott, habozott, elvörösödött, és csak elcsépelt frázisokkal operált. Az igazgató által halálra sértett ügyfél elsodorta Vitalij Grigorjevicset és rohant, hogy megírja panaszos íevelét. Nem sok idő múlva az első helyettes magához kérette a második helyettest. — Az utolsó időszakban legalább öt alkalommal kellett eredménytelen munkája miatt bocsánatot kérnünk a sértettektől. Három esetben ez sem vezetett eredményre! Ez nagy selejt a munkában. — Selejt, — mondta nagyot nyögve Vitalij Grigor- jevics, — de képzelje csak el, milyen nehéz a dolgom. Kiabálás, veszekedés, sőt sokszor könnyek is. Ami ott történik, az már az idegeimre megy. — De valami árat csak fizetnie kell azért, hogy az igazgató második helyettese lett! Vitalij Grigorjevics ettől kezdve olyan mézesmázos mosollyal jelent meg az igazgató fogadószobájában, olyan barátságosan fogta karon a kirúgott, vagy kidobott pácienseket, s olyan kedvesen vendégelte meg őket citromos teával a saját szobájában, hogy az előbb már kidobott ügyfél szinte olvado- zott és megbéké’.ten távozott — Vannak még derék emberek! — mondták az ügyfelek, és írásos panaszlevél helyett távozáskor puszit dobáltak Vitalij Grigorjevics- nek. — Hogy tudja ilyen gördülékenyen, ilyen közszeretetnek örvendően csinálni? — kérdezte csodálkozva az első helyettes. — Egyszerű az egesz, — mondta mosolyogva a második helyettes. — Ilyeneket mondok: a főnök fáradt, feszített tervet kell teljesítenie. Meg azt: éppen csak, hogy elment szabadságra, már vissza is hívták, hogy elhagyta a neje, s ráadásul egy másik igazgatóhoz ment hozzá. Ennek nyomán lecsillapodnak az idegek. És ha ez nem használ, akkor előszedem az öregeket is. — Miféle öregeket? — Hát a kedves szülőket. Mondjuk, a főnök apjánál cukorbetegséget állapítottak meg az orvosok; mamáját a hideglelés kínozza, ráadásul szegénykének még a bordája is eltörött. így pedig főnöknek lenni nagyon nehéz!... Az igazgatónak az utóbbi időben igen rossz kedve volt, s ezért a második helyettes munkája hihetetlen mértékben megszaporodott. És, hogy Vitalij Grigorjevics könnyítsen a munkáján, a bocsánatkérő frázisait leírta; 1-es, 2-es, 3-as sorszámmal látta el, és odakészítette az íróasztala üveglapja alá. És a szöveget, amit még nem is olyan régen oly sok megértéssel és gyengéden mondott el az ügyfeleknek, most a jó bemagoltság hadaró gyorsaságával eldarálta. De nézzük csak. Leszidták?... Hát már az is valami? Vagy azt gondolja, hogy az igazgatónkra nem szoktak kiabálni a főnökségen? Vagy vegyük csak: önt ez a forró fejű kidobta. Hát már ez is baj ? Lehetséges, hogy a mamája nagybetegen fekszik otthon, ön pedig kedvességet vár tőle? Hogy magát nagyon kiosztotta? Hát előfordul ilyesmi az életben. Mert bizonyára követelődzött, verte az asztalt... De azt nem vette figyelembe, hogy itt mégiscsak irodában van, és nem a piacon. Úgy látszik, önnek a szép szó nem ér semmit. Hordja el magát gyorsan.,. Vitalij Grigorjevicset ismét magához kérette az első helyettes. Végigmérte, majd így szólt: — Figyeljen ide, barátocs- kám! Panaszkodnak önre az emberek. Elbagatellizálja a feladatát. — A panaszos nagyon sok, én meg csak egyedül vagyok, — mondta Vitalij Grigorjevics. — Az igaz, hogy legépeltettem a testhezálló szöveget. Meg az is, hogy zűrök is vannak... Nem lehetne nekem is hivatalból egy helyettest biztositani ? Természetesen kedvességi feladatok ellátásával: ez kitűnően megoldaná a helyzetet. Fordította: Sigér Imre Van mit értékesíteni. Kétszer is próbaszerződést írtak alá. Az eredeti 6 ezer mázsát megtoldották kétezerrel, majd utóbb háromezer mázsával. így 11 500 mázsa gabonát értékesít a szövetkezet, 500 mázsa híjával csaknem dupláját az eredeti tervnek. — Arról még nem esett szó, hogyan csináljuk a terményszállítást. Pedig ez is a gépesítés láncolatában van. Két tehergépkocsi, három kétpótkocsis vontató állandóan útban van a kombájnok és a raktár között. Nagy előny az ömlesztve szállítás. Az egy fordulóra eső teljesít* meny 300 mázsa. Nincs fennakadás Végül az aratáson kívül! helyzetről érdeklődtem. Nincs e vajon a tényleg jó aratási szervezés egyéb vagy egyebek rovására. — A kapások rendben vannak. időben megkapták az igényelt munkát. Nagyon «izépen fejlődnek. Valósnak látszik, hogy burgonyánk meghaladja holdanként a száz mázsa átlagot. Kukoricából 20—21 mázsa ígérkezik (májusi morzsoltban) holdjáról; cukorrépa 230 mázsa kö- rüli átlaggal lesz. Ez mind jobb az eredeti előirányzatnál. Pillangós és réti széna* ból már 6 ezer mázsát raktunk össze. Megkezdtük a vörösheré második kaszálását. Feltétlen vallják: bárhogy alakuljon a verseny végkimenetele, ők megteszik a magukét. Érdemes. Asztalos Bálint Megjegyzések: Életveszélyes Hónapok óta tart kényszer- vakációt a Kisvárdal Járási Művelődési Központ. Életveszélyessé nyilvánították az idős épületet, amely már 200 évvel ezelőtt is megvolt. Az injekciózás nem segített az öreg falakon, a statikusok megállapították, bármely pillanatban bekövetkezhet az újabb beomlás. Kisvárda tudjuk, nem bővelkedik középületekben, de ezzel mégsem lehet napirendre térni a dolog felett. Legalább a klubok és szakkörök kérnek néhány lépésnyi helyet, különben a pezsgő művelődési szórakozási programokkal nem tudnak mit kezdeni. Ezt talán mégsem akarják azok, akik felelősek a városias járási székhely kulturális életéért?! Senki földje? így nevezik Nyíregyházán a Kossuth Szakközépiskola melleti üres telket, amely dimbes-dombos, esőzéskor pocsol.yás színfoltja a városnak. Elsősorban a városképet rontja, de olykor bűzt is áraszt ez a senki földje, ahol nemrég ház állott, azóta úgy tűnik, nincs gazdája. Talán a városi tanács illetékes osztálya találna módot, hogy eltűnjék véglegesen a csúnya szeplő, addig a szomszédos iskola diákjai valószínűleg rendet tudnának ott teremteni, társadalmi munkában. Hogy a színfolt, szín legyen, ne folt a város képén. <P->
