Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-27 / 172. szám
KELET-MAGYARORSZAíí WW JÍ51ÍUS 27. 3. eMaf Közelebb a rák legyőzéséhez Évente 35 — 40 ezer szűrővizsgálat a megyében Húszévesek a művelődési otthonok Lovasfelvonulás korabeli jelmezekben, toronyzene, fővárosi kórusok fellépése, kiállítások, szoboravatás a nyírbátori zenei napokon A megyei Onkológiai Gondózóintézet a rák elleni küzdelem megyei bázisa, több mint 16 éve dolgozik a daganatos betegek felkutatásán, kezelésbe vételen, a gyógyító munka tökéletesítésén, illetve szervezi e tevékenységet. A megyei intézeten kívül Kísvárdán, Mátészalkán és Fehérgyarmaton van onkológiai szakrendelés, a mozgó szakorvosi szolgálat keretében pedig 12 rákszűrő állomás dolgozik. Évente a megyében 35—40 ezer rákszűrés vizsgálatot bonyolítanak le, a lakosság számarányát és a szűrésen résztvevők számát tekintve Szabolcs-Szatmár az első öt megye között foglal helyet. Évente mintegy 800 uj daganatos beteget fedeznek fel, s kezdik meg a kezelésüket a megyében. A legfőbb fegyver manapság a korai felismerés — . mondotta dr. Juhász Lajos, a megyei Onkológiai Gondozóintézet főorvosa, akitől a rákos betegek felkutatásában, kezelésében, az összehangolt gyógyító munkában elért fejlődésről kértünk tájékoztatást. Juhász főorvos elsőként a közvéleményt igen izgató problémára reagált: emelkedik-e a daganatos betegek száma. Elmondta, hogy abszolút számokban emelkedés tapasztalható. Világszerte, így hazánkban is jelenleg 2,2—2,4 ezrelék az új daganatos megbetegedések aránya, A megyében valamivel az országos átlagnál kisebb ez a szám; vagyis kedvezőbb a helyzet. Két dolog befolyásolja döntően a betegség előfordulását; az utóbbi időben mintegy 10 évvel meghosszabbodott az átlag ■élettartam, másrészt a korszerű vizsgálati eszközök, eljárások segítségével a korábbiaknál több daganatos beteget si- .kefül felkutatni és gyógykezelni. Mind több betegséget fedeznek fel korai szakaszában, s kezdik meg a megyei gondozóintézetben, a kórházak4. Csupati szokásos spriccere mellett üldögélt a klubban, amikor nyolc óra körül az ügyeletes kereste. Egy óra múltán a megyeszékhelyhez legközelebb eső határőrs körzetében Kántorral együtt szállt ki az autóból. „Űjab- ban úgy mászkálnak itt maguknál a határsértők, mint egy rozoga léckerítésen a koslató kutyák” — közölte rezignáltad az őrsparancsnokkal. Ez még csak hagyján, de mi lesz, ha felszedjük a műszaki zárat? — válaszolt fáradtan a határőrtiszt. A határtól két kilométerre elhanyagolt, gödrös makadámút széléig vezette őket az őrsparancsnok. Idáig jutott ugyanis Szután és Vitéz. Az út horpadásaiban megült az olvadó hó leve és a két kutya itt feladta a nyomot. Csupati nem szerette az ilyesmit. Szívesebben indult volna a nyomsávról, dehát azért kérették ide Kántorral, hogy kettesben próbálják meg onnan folytatni, ahol a másik két kutya abbahagyta. „A lehető legrosszabb, más fuser munkáját helyrepofozni” dörmögte és az árokparton a megroggyant hóban próbált valamilyen kezdő nyomot keresni. „Ne haragudj, főnök” — mentegetőzött segédje, Szultán gazdája, — „de olyan szépen jöttek idáig.” — Szépen? — fújt megvetően Csupati és a két daliásán ácsorgó kutyára sandított. Kántor halk morrantásokban, .klinikákon a megfelelő gyógyszeres, sebészeti, sugaras rtg, rádium, izotóp, s egyéb korszerű gyógykezelést. Országosan — és a megyénkben is a legveszedelmesebb- nek bizonyul a tüdő, a gyomor, az emlő, végbélrák, stb., azonban a korai felismerés és gyógyítás sok esetben ezeknél is igen eredményes. Hazánk azon 3—4 európai ország kö- zött van, ahol a legtöbb — a gyomorrákos megbetegedés — folytatta a megyei szakfő- orvos. — Ezért is volt nagy öröm, amikor az idén megkaptuk a világszínvonalon álló új gyomorvizsgáló műszert, egy ja- pán gyomorfényképezőgépet, amely technikai adottságánál tegva lehetővé teszi az egész gyomor alapos megtekintését. Mikroszínes filmfelvételeket készít. A laboratóriumi és röntgenes vizsgálatok mellett komoly segítséget ad a kezdeti daganatos elváltozások fel- ismeréséhez. A rák elleni küzdelem megyei központja még számos műszerrel gazdagodott az utóbbi években. Rendelkezésre állnak a legújabb — és még forgalomban sem lévő — gyógyszerek is. Az össze- hangolt gyógyítás érdekében három éve kísérletképpen. 1967. január 1-től hivatalosan is megkezdte munkáját Nyíregyházán az onkológiai konzílium. Ezer beteg fordult meg eddig a hetenként egy alkalommal rendelő konzili- umi vizsgálatokon, akik számára gondoskodnak egységes kezelésről, döntenek az alkalmazandó eljárásokról. Egy éve Nyíregyházán kívül Fehérgyarmaton is működik ilyen konzílium a környező három járás lakosságának el- látására. Dolgoznak az Egészségügyi Tudományok Tanács által támogatott egyik' téma.- feldolgozásán is, amely szakkörökben a rákepidemiológia néven ismert.kai figyelmeztette előbb Szultánt, majd Vitézt, jobb lesz, ha tisztes távolba kotródnak tőle és nem zavarják munkáját. Csupati Kántor morgásából megértette: félre a bámészkodó műkedvelőkkel, most nem a gyakorlópályán tartózkodnak. „Vigyétek el innen ezeket, parancsolta határozottan. Nem hiába, a kutya hasonlít gazdájára. Csupati meg is jegyezte: „Tehetetlen embernek tehetetlen a kutyája is. Ne zavarjátok a professzort... Nem volt elég, hogy a határsértőnek több mint egy óra plusz előnyt adtatok, még Kántor munkáját is hátráltatjátok.” Kántor, miután Vitézt és Szultánt elparancsolták a közeléből, határozottan nekiindult a megyeszékhelyre vezető útnak. Csupati engedélyezte a két másik kutyának és gazdáinak, hogy a kísérő határőrök mögött nyolc-tíz méterről követhetik őket. Két óra alatt tették meg a tizenkét kilométernyi utat. Kántor pihenés és habozás nélkül a városban Is egyenletesen haladt és a központban épült nagyszálló személyzeti bejárója előtt állt meg. Csupati az órájára nézett. _ Negyed tizenkettő volt. A keskeny utca a szállónál két ágra oszlott, s ( mintegy nagy ipszilon fogta közre a század elején épült négyemeletes szecessziós tömböt. A szálló homlokzata és kávéházi terasza a szálló elől kezdődő sugárútra nézett, melyet az épület zárt le. A személyzeti bejáró a magas házaktól övezett keskeny sikátorok találkozópontján volt. A földszinti bárból néAz idén ünnepeljük a művelődési otthoni hálózat kiépülésének 20. évfordulóját. A szocialista közművelődés első bázisait 1949-ben rakták le Szabolcs-Szatmár megyében is. A felszabadulás előtti időkben a kulturális élet legfőbb mozgatói a különböző egyesületek voltak. A 30-as években történtek ugyan intézkedések az iskolán kívüli népművelés állami irányítás alatti egyesítésére de ezek a törekvések csekély sikerrel jártak. A második világháborút közvetlen megelőző években 35-T-40 kultúr ház és népművelési előadótérem, zömükben leventeotthonok je- lentették a nép művelődésének személyes bázisát. A felszabadulás után, a fordulat évét követően. az Alig egy éve. hogy tizennégy örmény szakember elhozta Magyarországra Jerevánból a RAZDAN-3 típusú nagy teljesítményű elektronikus számológépet. Két hónapig tartott, amig felszerelték, összeállították, üzembe helyezték a Villa- mosipari Kutató Intézet elektronikus számolóközpontjában. Amikor januárban ünnepélyesen átadták a számológépet, a gép indító gombjának megnyomására a vezérlőpult hangszóróján felhangzott a Rákóczi-induló. — Hogyan, ez a gép zenél is? — No nem ez a feladata — mondja Csébfalvi Károly, a kutatóintézet számítástechnikai osztályának vezetője. — Ezzel csak . ^ £ép programozói meg akarják mutatni, hogy .kezessé tették ezt "a hagy elektronikus monstrumot. ezt a másodpercenként több tízezer műveletet végző elektronikus berendezést. Es ha az árkádos bejáró alá ki- csörrént a cintányér és a dob ritmusa. Csupati néhány másodpercig tanácstalanul bámult a bezárt vasajtóra. Most ő volt a kicsiny csoport rangidős parancsnoka, neki kellett intézkednie. „Azonnal hívd a központi ügyeletet'’, utasította végül is segédjét. „Te pedig értesítsd a kerület ügyeletes tisztjét” — mondta a határőr-törzsőrmesternek. Csupati Kántort a szálló halijába vezette. A személyzeti bejáró előtt két katonát hagyott azzal, ha bárki akarna be-, vagy kimenni, amíg vissza nem jön, addig tartóztassák fel. Az üzletvezetőt kereste. A portás perceken belül előkerítette. A bárból hívta ki a főnököt, akit Csu- páti maga is évek óta ismert. „Elnézést a zavarásért” — kezdte és a tágas hall egyik sarkába húzódott, lehető leg- távolabbra a portások pulttal ■ körbekerített recepciójától. Kántor a pult előtt várakozott és amikor a vörös hajú cingár éjszakai hotelportás becsukta maga mögött a félkör alakú karám nyitható fedelét, kíváncsian felágaskodott és mellső praclijaival az üvegborítású lapra támaszkodott. Gyanúsan nézett farkasszemet a pult ■ mögött a kulcsrekeszekig hátra hőkölő portással. „Mivel szolgálhatunk?- — kérdezte udvarias simulé- kony modorral az üzletvezető. Csupati legyintett, mintha nem is lenne fontos. — Kinek van kulcsa a hátsó bejárathoz? — Nekem, a konyhaséfnek, az igazgatónak, egy vaá itt a úgynevezett „szabadművelődési korszak” lezárásaként láttak hozzá a szocialista művelődési otthoni hálózatkiépítéséhez, melynek legfőbb céljaként a város és a falu közti kultúrszínvonalbeli különbségek csökkentését jelelték meg Mind több községben nyitották meg kapuikat a kulturális intézmények. Számuk a hálózat megalapozásának 10. éveben, 19n8-ban már 114 volt. A szabolcsi művelődési otthonok 1958-as te- vékenységéről is beszámol a krónika: több, mint 400 műkedvelő csoport tevékenykedett a megyeszékhelyen és a falvakban, 4 ezer volt egy évben az ismeretterjesztő előadások, 2300 a műsoros estek száma. (sz) mivel minden programnak van valamilyen dallama, hanghatása, a Rákóczi-induló dallamára szerkesztettünk egy programot. — Mit tud ez a számítógép? Mi a feladata? — Másodpercenként 15—20 ezer műveletet végez. Lyukkártyán, lyukszalagon közölt adatot egyaránt feldolgoz, s az eredményeket ugyancsak lyukkártyán, lyukszalagon vagy számnyomtató latin-ci- rill betűs sornvomtatón közli. Az első két szekrény a gép memóriája. Mielőtt az új programot beadagolják, a gép mindent „elfelejt”. Ezért lehetséges, hogy az egyik órában bérelszámol, a másikban már erőművek kooperációját vizsgálja, erőműveket tervez. Működés közben látszólag semmit serit csinál. Csöndben van. Aztán a kezelőszemélyzet ..életjelt” kér a géptől — hol tart a számolásban? Megindul a lyukszalag és a sornyomtató. Egy portán, a gépésznek és a he lyettesemnek. — Elég népes gyülekezet — vakargatla állát Csupati. — Másnak nincs? — Az üzletvezető a kérdésre a vállát rándította. „Tudomásom szerint! De várjon... Józsikám! — szólt az éjszakai vezető portáshoz és Csupatiba ka rolt, hogy a pulthoz vezesse a törzsőrmestert. „Hány kulcsunk van a gazdasági bejáróhoz?” A portás az ujjain számolta: hat vagy hét” — összegezte a végén. — Ki tudná nyitni most? — kérdezte Csupati az üzletvezetőt. — Hogyne!... Józsikám, adja ide a kulcsot. — Pillanat — lépett a szállodai szobák kulcsrekeszei mellett a falon lógó táblához és Csupati figyelmét nem kerülte el, ahogy tétova mozdulattal bizonytalanul nyúlt a kampósszögeken lógó kulcsok felé. A 23-as számú kampó üresen állt. „Nem értem” fordult vissza tanácstalanul a portás. „Tegnap este még itt volt.” — Mindegy, akkor engedel- mével egy perc, felugróm az irodámba és hozom az enyémet — mondta mentegetőzve az üzletvezető, miközben gyilkos pillantást vetett a portásra. Kántor gyanakodva méregette a kopaszodó, kerek arcú, kissé elhízott férfit és feltűnés nélkül kétszer is megszimatolgatta bokatájon a nadrágját. Az iroda a félemeleti galériáról nyílott. Ahogy az üzletvezető a bordó szőnyeggel borított lépcsőt elérte, Csupati gondolt egyet, Kántor füléhez hajolt: „Kövesd, Ciciiii” — adta metszőfogai résén szívott levegővel kettőjük titkos utasítását, ami emberi nyelvre fordítva annyit jelentett, hogy a követett személynek a gazda látókörzetén kívül nem volt szabad kerülnie és nagyon gyorsan vissza kellett térnie. Hagyományosan minden évben megrendezik a középkori műemlékekben gazdag Nyírbátorban a zenei napokat. Sorrendben a harmadik zenei programsorozatot augusztus 17-én délelőtt nyitják meg. A Magyar Nemzeti Múzeum aranykincseiből egynapos bemutatót tartanak a Báthori István múzeumban, majd délután 4 órakor korabeli jelmezekben megkezdődik a zenei napok ünnepélyes megnyitója a járási székhely főterén. Ekkor hangzik el hazánk legnagyobb fa- harangtornyából, — amely a református templom mellett áll, — a zenei napok szignálját betöltő toronyzene. perc alatt 400 sor (128 leütéses) csak győzzem olvasni! Aztán új programot kap a gép. De mintha valami baj lenne? Nézzük a sornyomtatot. Csillag hiányzik! — olvasom csodálkozva. Mi ez? Fellázadt a gép? — Igen. Valahogy úgy. Amikor az elektronikus számológép kikerül a gyárból, — nem sokat tud. Ilyenkor — Norbert Wiener, a kibernetika atyja szerint — olyan, mint egy rabszolga, aki feltétlenül engedelmes, de nem intelligens. Az Intelligens rabszolga viszont már nem feltétlenül engedelmes,- van amikor „neki áll feljebb”. A fejlettebb programozási lehetőségek kihasználása nélkül a .gép mindent. szó . nélkül megcsinál, amit mondanak neki. Az ilyen programok éppen ezért gyakran hibásak. Ha fejlettebb értelmező program fogadja a gépben utasításainkat, akkor a gép már nem hagyja szó nélkül — legalábbis a formális "hibákat —, hanem mielőtt az utasításokat végrehajtaná, közli „észrevételeit”. <K.) Az ezer hallgatót befogadó műemlék református templomban kerülnek sorra’a zenei hangversenyek. Érre az alkalomra külön pódiumot készítenek, hogy az ország több városából érkező vendégművészek, kórusok zavar* talanul mutathassák be pro* dukcióikat. Az első nap miisorában a váci „Vox Humana” énekkar, az OK1SZ Ér- kel Ferenc Művészegyüttes vegyeskara és- a MÄV Szimfonikusok lépnek fel. A vendégművészek között vert; Werner Mária, Szirmai Márta, Bartha Alfonz, Nagy Sándor, Lehotka Gábor.. Augusztus 23-án is rangos előadóművészek, karnagyok műsorával folytatódik a zenei program. A Budapesti Kórus és a MÁV Szimfonikus Zoy nekar hangversenyén közreműködik Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz, Dene József, Margittay Sándor, Ve- zényel Forrai Miklós. Másnap. augusztus 24-én a Hündel-oratóriumban László Margit is fellép. A zenei programokat a nyírbátori műemlékeket ’ ismertető séták és erre az alkalomra rendezett kiállítások egészítik ki. Az aranykincse- ken kívül a nyírbátori járás közönsége megismeri a Magyar Nemzeti Galéria anyagából készülő Mednyánszky emlékkiállítás képeit Augusztus 24-én kerül sor Báthori István kőszobrának leleplezésére a gimnázium előtti téren. Hazai és külföldi turista- csoportot is várnak a nyírbátori zenei napokra. A távlati elképzelések szerint a közép- kori zene nemzetközi, kórusfesztiváljává kívánják fejleszteni a nyírbátori zenei rendezvénj^eket, melyre kül- földL-együtteseket is meghívnának. Részben ezt szolgálja a már készülő Szentvér le* genda zenei és koreográfiái feldolgozása, fővárosi zeneszerző és koreográfus kapott megbízást az 1971-re elkészülő drámai táncjáték megalkot tás ára. A tárgyalóteremből Garázdák Egyetlen este több verekedést kezdeményezni és több botrányt okozni — ezzel próbálkozott meg Nyíregyházán március 11-én a háromtagú társaság. Valamennyien 21 évesék, Diczku László villanyszerelő, ifj. Kotlóczki János autószerelő, Szedlár Sándor pedig műszerész. Hármasban italoztak a Béke cukrászdában, Közben betért három lány zenét hallgatni. Kotlóczki és Diczku is megpróbálta őket felkérni, de a lányok udvariasan visszautasították a hívást. Diczkuék úgy érezték, hogy a visszautasítás sérti az önérzetüket. Előbb hangos megjegyzéseket tettek a lányokra, majd cigarettacsikkeket dobáltak a lányok felé, limonádévei és sörrel öntötték le ruhájukat. Diczkuék ezután az Utasellátóban folytatták az italozást. Itt több kötekedés után T. Györggyel verekedtek ösz- sze. T. György látta, hogy túlerővel áll szemben, ezért menekülni próbált. Diczkunak sikerült elgáncsolnia és a földre zuhant férfit együtt ütötték. Amikor az értesített rendőr közeledését meglátták, elszaladtak a helyszínről. T. György — kisebb sérülésein kívül — szárkapocs-csonttö- rést szenvedett. Diczkuék ezután a Szabolcs étterembe mentek, ahol szintén nem tagadták meg maguktól az italt. Itt Kotlóczki meglátta egyik lányismerősét, M. Piroskát, aki néhány hónappal korábban nem ment el vele táncolni. Kotlóczki akkor megígérte a lánynak, hegy a visszautasítás miatt megfelelő alkalommal két pofont fog neki adni. Kotlóczki úgy érézte, hogy ezen az estén elérkezett az alkalom. Szándékát elmondta B. Gyulának, aki a lány társaságában volt és aki jól ismerte Kotlóczkiékat. B. Gyula kérte a fiút, hogy legalább addig ne bántsa a lányt, amíg vele szórakozik, ő hajtnataüan maradt. Végül a lány és B. Gyula távozott az éttéremből. Diczkuék taxiba ültek, hogy az állomásra mennek, de a Széchenyi utcán meglátták M. Piroskát és B. Gyulát. Kiszálltak és Kotlóczki — bármennyire próbálták visszatartani — megpofozta a lányt. Közben odaérkeztek B. Gyula barátai is és a két társaság fenyegetőzve-vitát- kozva haladt a Petőfi kert felé. Ott Diczku a vele beszélgető K. Lászlót — minden előzetes szóváltás nélkül — hatalmas ütéssel leterítette. Ezután Diczkuék elszaladtak. Épp arra járt azonban az URH-járőr. Kotlóczkit é$ Szedlárt őrizetbe vették, Diczku pedig másnap reggel a munkahelyén jutott érré a Sorsra. Diczkunak a nyíregyházi járásbíróság tizennégy hónap börtönt szabott ki és elrendelte a korábban felfüggesztett négyhónapos büntetésének végrehajtását is. Másodfokon a nyíregyházi megyei bíróság mondott ítéletet az ügyben és a bíróság Kotlóczkit nyolc, Szedlárt pedig hat hónap szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. P. G. Szamos Rudolf: i Kántor és Csupati (Részletek egy nyomozó kutya történetéből) Erőműveket tervez, énekel, szimulál a RAZDAN-3
