Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
1969 július 26, ITPT PT MA6VABOR9?*« S oldal Lapszélen Felszólítás Egy felszólító levél van a kezünkben. Az Ingatlankezelő Vállalat irts Sz. Lászlóné nevére. „Felszólítom, hogy az alábbi kérdéseket töltse ki (olvashatóan) és kitöltés után azonnal küldje be vázlatunkhoz, akár postai úton vagy személyesen. Továbbá közlöm, hogy ha a felszólításomnak nem tesz eleget, fegyelmi eljárást indítok ön ellen.n A kérdések a következők: apia neve. apja eredeti, je- lenlegi foglalkozása, házastárs neve és foglalkozása, há zastársa jelenlegi munkahelye. házatársa beosztása fizetése. gyermekei neve. születési éve. stb. . Ezt a felszólítást egy házfeHigvelő kanta. Véleményünk szerint az In'•Mlnnkez-lő Vállalat fel- szántása híánvos. mert nem kévfe 37 illető oltási bizo- nv»'tvánvát NTem tuHiuk. hogy ezekre ^ptokra miárt van szűk sé° Valőc7ír5Tí1»í? statisztikai szenmonthől. A felszólítás han«npmp azonban — véle- «z^vint — udvariasnak aligha téklv»+bp*tŐ. Farkas Pál Készlet Nyíregyházán már 19 hónapja van Autóker-lerakat. Sajnos igen sokszor fordul elő. hogy a vevőknek bosszúsan kell távozniuk a boltból, nrvel a keresett alkatrészek — rendszerint mint mondják: átmenetileg — nem kaphatók. Mit csináljanak azok az •utósok. akik nem kapják meg a keresett cikkeket? Két lehetőség közt választhatnak: vagy elutaznak Budapestre és ott próbálják valamilyen módon megszerezni amit keresnek, vagy a másik lehetőség: a zugpiac. Tudjuk, hogy sok problé- *na van az ügyeskedőkkel. F.'ófordul. hoav egy-egy or «rágósán is hiányzó alkatrész, 'Nvfregvházán kanható. Es ■kkor jönnek az ügveskednk •kik tucatszámra vásárolják fe< ezeket az alkatrészeket. Más, Hg valaki autó-csomagtartó után érdeklődik •kkor a vas-műszaki boltba küldik. Pedig jó lenne, ha •z autósboltban Is kapható lenne ez a különösen nyáron Igen keresett cikk. A pult mindkét oldalán vannak még problémák. Praktikus lenne, ha idővel összehangolnák az érdekeket; a központi elosztó figyelme a reális keresletre Irányulna. (egH) Elemi kara váii Rakamaznál Bátor úttörők — végig a Tiszán Készül a matrózgulyás. Foto Hammel József Aki a közelmúltban egy hétköznap reggel megállt a Tisza és a Bodrog rakamaz tokaji torkolatánál, s a mo torzúgás irányába tekintett, szinpompás hajósparádé szemtanúja lehetett. Flotillá- nak is beillő kenukaraván, motoros csónakok, s a vízi rendőrség járműveinek díszkísérete mellett kikötési manőverre készülődött. A 14 sárgásán csillogó kenuban 84 matrózsapkás, csíkos trikójú hajós feszült neki lapátjával a Bodrog vízének. Parancsszavak röpködtek. de távolról is jól hallatszott, hogy a komoly hajós kikifejezéseket ezúttal nem öreg nagy szakállú, csibukos „vízi rókák” ejtették ki. Gyermekhangok voltak. Kikötés után 12—14 éves fiúk és lányok ugráltak ki a kenukból. A rakamazi parton felverték a sátrakat, tüzet raktak. S az alkalmi zászlórúdra egy Bodrog parti fára ünnepélyesen felkúszott a magyar úttörők ,-,-fiiöre;i feliratú zászlaja. Hat város — Budapest, Vác, Szentendre. Szekszárd, Sárospatak, Szeged >— legkiválóbb vízi úttörőőrsei rendeznek kenutúrát Sárospataktól Szegedig. Teljes hazai hósszában hódítják meg három hét alatt a Bodrogot és a Tiszát,. Megyénk egy napra adott otthont a kis hajósoknak útjuk első szakaszában. Kikötés után percek alatt olyan tábort varázsoltak a rakamazi kemping szomszédságában. mintha már hetek óta itt táboroznának. Egyik kenu legénysége ismeretszerzésre, Bakamazra indult, egy másik hajó fedélzetéről Tokajba távoztak, mások őrséget álltak. Kisebb csoport hadtápmunkára vállalkozott. Bográcsuk alatt a lángnyelvek ízlelgették a gulyás ki- fröccsenő piros levét. A szekszárdi hajósok a legszükségesebb karbantartást végezték el a 14 kenuban. Egy sátorból táskarádió hangja szűrődik ki: kis csoport a ..Harsán a kürtszó” szignáljára gyűlt össze. Az egyik Kedves kis ünnepsége lesz a kállósemjéni tanyák lakóinak kedden, július 29-én, délelőtt tfz órakor. A debreceni postaigazgatóság és a község vezetőinek jelenlétében adják át azt a „segélykérő” telefonállomást, amely Ujfalurét, Péterhalma, Nemeserdő és Ujszőlő tanyák lakosait összeköti a külvilággal. Hívhatnak mentót gyermekszüléshez, tűzoltókat tűzesethez és fontos ügyeikben telefonálhatnak bárhová. Az újfaluréti telefonhiányról annak idején a televízió is közölt egy riportot. A község vezetői most meghívták a tévéseket az avatásra. Mint dr. Kiss Zoltán a debreceni postaigazgatóság üzemviteli kenu fedélzetéről a rádió ifjú riportere rendszeresen tudósítja a műsort. Nemrég az Al-Dunáról kaptak üdvözletét a „Hajósinas kerestetik” vetélkedő győzteseitől, akik most a Földközi-tenger felé tartanak. Az úttörőflotilla már vala hol a Tisza középső szakaszán evez. gazdagodva azóta borsodi, szabolcsi, hajdú-bihari, szolnoki élményekkel.. igazgatóhelyettese bennünket tájékoztatott, a külterületi helyek telefonnal való felszerelése országos akció, melynek keretében megyénkben is sorozatosan felszerelik telefonállomással mindazokat a tanyákat, ahol száz lakosnál több él. Az építési anyagot a posta, díjmentesen bocsátja rendelkezésre. A helyi tanácsok pedig jutalomban részesítik azokat a hálózatépítőket, akik hivatalos munkaidejükön túl, tehát társadalmi munkában megépítik ezeket a külterületi telefonokat és a hozzájuk vezető hálózatot. Kállósemjén- ben illetve Ujfaluréten kedden ilyen jutalmazással egybekapcsolt ünnepségre kerül sor. Tanyai telefonok Kedden adják át az újfaluréti segélykérő telefont Szamos Rudolf: Kántor és Csupati (Részletek egy nyomozó kutya történetéből) 3. Kántor indulásra készen várakozott. Csupati az erdőszeli földön két napraforgószárat láncigáit ki a hóból, s mint síbotokkal, tolta magat előre. Kántort már rég nem az ősi vadászó ösztön űzte, a tudatosan belénevelt fegyelem, a gazda akarata késztette, hogy a hó alatt újból és újból megkeresse a követett nyomot. Csupati tompán forgó és nehézkesen egymásba kapcsolódó gondolataiban csak azon csodálkozott: micsoda lehetetlen erővé válik a menekülési ösztön. Már ré- ges-régen az üldözött hóba dermedt testébe kellett volna ütközniük. Az elmélet szerint ilyen hideget, vihart, belső szorongást legfeljebb húsz kilométer hosszan bír ki az ember és ime ők túljutottak a negyvenediken. „Félelmes elszánás kell ehhez”, s ha valaki, Csupati értékelni tudja a teljesítményt. A lankás dombon a falu felé lejtő csoport ismét •Eétszakadozott. A menet élén Csupati előtt háromszáz méternyire Kántor haladt Csupati mögött jó száz méterre a hadnagy taposta a havat és szinte tízméterenként biztatta lemaradozó katonáit. Ennek az éjszakának, ennek a kínlódásnak nincs forinttal mérhető ára. Nem lehet üzemi órabérre átszámítani éjszakai menetelésük kínkeserveit, fizikai erőkifejtésüket. „Egy ló a második viharos óra végén rég kidőlt \ olna a sorból” — gondolta Csupati. Hátranézett. Ketten támogattak egy harmadikat és a sor végén szinte kérdőjelként a hóra hajolva, a rádiót cipelő katona botozott Elhagyni egymást nem lehet. Az élet íratlan törvénye ez és kialakul minden vad Lesti erőt és féktelen elszá- nást követelő mesterségnél. A bányák mélyén, az ezer tokokat ziháló kohók tövén és a bajtársak között. Itt nem kell szép szavakkal biztatni a testvéri összefogásra. „Ma nekem, holnap neked' És ez keményebb minden törvénynél. Kántor időnként egy-egy bucka tetején meg-megailt és türelmetlenül nézegetett vissza. Csupati beválta a hadnagyot és megint nekilódult, s ahogy a gazda mozgott, Kántor is tovább szimatolt előre. Pihés bajsza sortéin fehér deres gömbökben csüngött az odafagyott pára. Beért a faluba, rátért a kövesútra. A télbe dermedt tájon harangszó kongott. A nap téglayörös képe hasig emelkedett a látóhatár fölé. Csupati már nem is látta, részeg öregemberként tántorgott kutyája után. És Kántor csak ment, ment előtte, mintha sose akarna véget érni ez az út. Elérte a vicinális vasút töltését és megint északnak kanyarodott. Csupati a talpfák mellett ólomnehéz lábait a kezével segítette előre. „Nem bírja tovább!...” és hangos panasszal elkáromkodta magát. Kántor nyomban megállt és aggodalmas ábrázat- tal figyelte botorkáló gazdáját. A Kissomlyó formátlan, lapos kanonokkalaphoz hasonló bazaltdombja emelkedett előttük. Csupati a talpfák között tántorgott. Ha véletlenül vonat haladna most erre, nem lenne már ereje kitérni előle. Fennhan gon számolta a lépéseket: egy-kettő-három... az ötszázadiknál tartott, amikor a kicsiny, somlyóaljai falucskát elérték. Kántor a legszélső ház kertekre néző, düledező kerítésén lépett át és amikor Csupati utolérte, bágyadt farkcsóválással jélezte: megérkeztek. Az udvar végében ütött- kapott szénapajta állt. Kántor a pajtafeljáróhoz támasztott létra előtt leült és Csupati egy göcsörtós szilfa Iának vetett hattal a vasút felé bámult, ahol lomha cserebogarakként vánszorogtak bajtársai. Amikor a hadnagy megérkezett Csupati felmászott a létrán. A padláson ájult álomban nyoszörgött az üldözött. Csupati közönyösen nézte, harag és gyűlölet nélkül. Úgy érezte, nem az ellenségét, a zsákmányát érte utol, hanem életet mentett, mert az kész csoda volt, hogy a nyomorult idáig élve kibírta és átvészelte ezt az éjszakát. Fel se ébresztette. Visszamászott. A rádiós gém- beredett ujjakkal hívta a harcálláspontot és legnagyobb meglepetésükre a hernyótalpas páncélautó a falutól alig két kilomé tern v're. egy útelágazásban várakozott rájuk. (Folytatjuk) Jegyzetek a termelőszövetkezetek életéből # Az idős tagok A közelmúltban a Nyíregyházi Járási Tanács egy bizottsággal vizsgáltatta a termelőszövetkezetek belső életét. Nem a termelést, hanem az arra közvetve ható tényezőket — mondhatnánk tg.v — az emberi viszonylatokat vizsgálták. Munkájukban .jelentős helyet kapott az idős tagok helyzetének elemzése. Minden termelőszövetkezetben arról győződtek meg, hogy az öregekkel a jogszabályi kereten túl — társadalmi gondoskodás formájában — is törődnek. Gáván például 72 000 forintot fordítottak segélyezésükre. Ibrányban a Rákóczi Tsz az öregek napközijét tartja fenn. Több helyen térítésmentesen művelik a háztájit. Különösen kitűnnek ebben a munkában a szocialista brigádok és a KlSZ-szer- vezetek. Tervbe vették több helyen a járadékuk kiegészítését. Napkoron például a havi járadékot 500 forintra akarják kipótolni. Szinte kivétel nélkül minden szövetkezetben megrendezik az öregek napját, látogatják a beteg tagokat és így tovább. Mindezek ellenére van a jelentésben egy megjegyzés, ami figyelmeztető és sürgős változtatást kíván. Az SZ3 £ nyugdíjosztályának véleménye szerint a járásban 385 Olya a tag van, aki korára és szolgálati idejére való tekintettel m r jogosult lenne nyugdíjra, de nyugdíjaztatásukat eddig a szövetkezetek nem kezdeményezték. A termelőszövetkezeti vezetők egy része arra hivatkozik, hogy ezek az embere': még dolgozni akarnak. Mások azzal .érvelnek”, hogy többségük az állattenyésztésben dolgozik és nem tudnak pótol ú munkájukat. Egyik érv sem fogadható el. A nyugdíjas tsz-tagnak ne:n kell az eddigi munkájától megválnia — ha ő tovább ak.ir dolgozni — hiszen a termelőszövetkezeti nyugdíjas munka a sem munkanapban, sem keresetben nincs korlátozva. Igv az arra jogosult tsz-tagok jelentős nyugdíjösszegtől esnek el. Ez nem egyszerűen anyagi dolog, hanem politikai, erkölcsi kérdés is. # Fiatalok és az állattenyésztés Az állattenyésztésben még mindig kevés a fiatal. A megkérdezett fiatalok többsége úgy válaszolt: szívesen dolgozna ott, ha több gondot fordítanának a gépesítésre és rendszeresen biztosítanák a szabadnapot. Az idősebb tagok jelentős része a hagyományos módszer híve. Például nem használják a fejőgépeket, inkább választják a fárasztó kézi fejést. A járásban a fejőgépeknek csak a 30 százaléka üzemel. Az idős tagoknál elsősorban nem a gondolkozásbeli maradiság az ok, amiért húzódoznak az újtól, hanem a hiányos technikai képzettség. Az ötvenhatvan évvel ezelőtt végzett elemi iskolában bizony meg nem volt politechnika, sem fizika. így a modern villanygé- pekhez, eszközökhöz eleve nem érthetnek. Másként megy ezeknek a gépeknek a kezelése a mai fiataloknál. Az állattenyésztés gépesítése nemcsak a fiatalok szempontjából vetődik fel, hanem a termelékenység alacsony volta miatt is. Az álíati termékekre sok a kézi munka ráfordítás, magasat^ az önköltségek-—————. . A fiatalok problémája összetettebb, mint a gépesítés cs a szabadnap, de ha ezt a kettőt megoldanák a szövetkezetekben, máris nagyot léphetnének előre az állattenyésztésben. €í> Hasznos segítség A termelőszövetkezetek gyors ütemű fejlődését nemcsak az üzemi eredmények tükrözik. A társadalom iránt érzett felelősségük többségüknél túlnőtte az üzemi határokat, egyre nagyobb részt vállalnak környezetük mindennapos gondjainak megoldásából. Jelentős összegekkel és társadalmi munkával segítik formálni a községek arculatát. A kulturális, szociális és egészségügyi létesítményekben ott szerepel a termelőszövetkezet forintja, vagy munkája is. Van arra is példa, hogy „túllépnek” a község határán. Az elmúlt évben 12 termelőszövetkezet 155 000 forintot adott össze, hogy Kemecsén mentőállomást létesítsenek. Nagycserkeszen a termelőszövetkezetek 300 000 forintot adtak a község villamosítására. Tímáron a Béke Termelőszövetkezet 60 000 forinttal járult hozzá az orvosi lakás megvásárlásához. A vasmegyeri Micsurin Termelőszövetkezet 150 000 forinttal segítette az óvoda építését. Sok helyen vásárolnak szemléltetőeszközt, televíziót az iskolák részére. Egyre több helyen segítik a sport és honvédelmi nevelő munkát is. Természetesen amikor a termelőszövetkezetek a község fejlesztését ilyen módon is segítik, akkor a forintokat, vagy a társadalmi munkát jórészt saját tagságuknak, tehát önmaguknak adják. De mégis szép, hogy már erre is jut — és egyre több jut. Csikós Balázs Kiárusítás Felhívjuk a vásárlók figyelmét, hogy gabonalapát készletünket kiárusítjuk. Gazdasági kosár 16" U. 9LZ 20” u. az 24” u. az 28” Gabonalapál gazdasági kosár és Régi ár: Üj ár: 26,— Ft 16.— F' 35,— Ft. 21,— Ft 45,— Ft. 27.— Ft 55,— Ft 34,— Ft 44,60 Ft 40,36 Ft közvetlenül is kiMÜSZAKI NAG1 mo<r KAPHATÓ: a megye szaküzleteiben. Közületi vevőinket árrés engedménnyel szolgáljuk. HAJDÜ-SZABOLCS MEGYEI VAS- ES KÉR VÁLL. Nyíregyházi telepe.
