Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

füg, Július 23, KELET-MAGYARORSZÄO 5 o!da! Hiányzó cikkek 22 oldalon Motorosok bosszúsaira — /Végy eve nincs falikút — /iár cipőt kellett visszavenni — Szegényes választék ellátás még nem kielégítő. Néhány mérettől eltekintve megfelelő az edényellátás rs Bőséges azonban a hiány­lista is. A városban sokan szeretnék a vízvezetéket la­kásukba bevezetni. Vízveze­tékcsövet egyáltalán nem le­het vásárolni. Már két éve! Egyik vásárló fallkutat ke­res. Négy éve nincs. A vízveze­tékszereléshez szükséges al­katrészek negyedrésze hiány­cikk. És ezek a legegyszerűb­bek. Nem lehet kapni vaske­rítésekhez szükséges szögva­sat, T vasat. — Ha most egy kétforintos lakatot kérnének, nem tud­nék adni — mondja a veze­tő. — Egy darab sincs. De nincsenek aj lók hoz-a bi akok­hoz szükséges zárak, vasalá­sok. Pedig ezek egyszerű dolgok. A Tanácsköztársaság téri 29-es számú villamossági szaküzletben pvc-huzalt, gu­mikábelt kerestek. Nincs Hiánycikkek még most is a különböző villanykapcsolók, hőkioldók stb. Örömmel újságolják, hogy árubőség van cipőkből, s jó a választék is, a Zrínyi Ilona utcai 8-as számú cipőbolt­ban. — Július elsejétől csökkent az ára a férfi és női szandá­loknak, vikendcipőknek, női pomszcipőknek. Van bőség­gel, tessék szétnézni — mondja Kiss Kálmán üzlet­vezető. Eddig ármódosítást csak azokról a cipőkről kaptak, amelyeknek az ára csökkent. A Szabolcs megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat még nem emelte azoknak a ci­pőknek az árait, amelyek e kategóriába esnek. Változatlanul sok a baj a cipők minőségével. Az ipar­cikk vállalat üzletei az első negyedévben 1803 pár cipőt vettek vissza minőségi rek- lamáció miatt a vásárlóktól, melyek értéke 440 ezer fo­rint volt. A Tanácsköztársaság téri 24-es gyermekcipő szaküzlet­ben örömmel újságolják, hogy javul a gvertnekcipő- ellátás és választék, mert a 23—38-as számig a cipók jú­lius elsejétől a III-as árfor­mába kerültek. De nem kevés azoknak a nyári cipőknek, lányka szan­dáloknak a száma sem, ame­lyeket hiába keres a vásár­ló. Nem kielégítő az ellátás és választék a 35—38-as számig terjedő lányka szan­dálból, valamint nem volt biztosítva az ellátás gyermek nyitott nyári cipőkből 19— 22 szám között. (Ez az egy- ketlő-hároméveseket érinti) Nem megfelelő az ellátás kivágott fehér-fekete és fehér gyermekcipőkből. Keresik a gyermekpapucsokat is. Van elegendő tornacipő. Gyer­mekszandálból nagy a vá­laszték. Ebből nyár végi ki­árusítást is terveznek. Ezeket tapasztaltuk. Egyes cikkekből jó vagy javuló az ellátás és a választék, a hi­ányzó cikkek köre csökken, de még mindig vannak olya­nok, amelyeket hónapok, sőt évek óta hiába keresnek a vásárlók. (F. K.) „Párbeszéd a nagyvilággal“ — a rádióban Hiányzó cikkek után „nyo­moztunk” Nagy Mihállyal, az SZMT munkatársával. Jár­tunk cipőszaküzletekben, vas és edény-boltban, jármű és villamossági szaküzletben, be­szélgettünk vásárlókkal és eladókkal. Nyíregyházán a Zrínyi Ilo­na utcai 21-es járműboltban nagy a forgalom és a zsú­foltság. Az üzletet részben raktárként Is használják, alig lehet mozogni. Tóth József, az üzlet vezetője újságolja, hogy ezt csak galéria építé­sivel lehetne csökkenteni. Sokan keresnek motorke­rékpár-alkatrészeket. Sajnos, sokszor hangzik el: nincs. Arra a kérdésre pedig, hogy mikor lesz, bizonytalan a válasz. Kedvetlenül hagyják eJ az üzletet. — Nemcsak az alkatré­szekkel vagyunk így, hanem a. motorkerékpárokkal is — mondja az üzletvezető. — Ez évben 250 köbcentis Pannó­nia motorkerékpárt meg csak 25 darabot kaptunk, pedig 270-et rendeltünk. Most ér­kezett 3 darab. Lehet, hogy egy óra múlva már egy sem lesz. Kereslete azért növekedett meg, mert OTP-hitelre is adták. Most megszűntették. Tavaly még volt az üzletben egyszemélyes lengyel gyárt­mányú Komar segédmotor. Keresik most is, mert nem kell hozzá bukósisakot hasz­nálni, s munkába járáshoz praktikus. Most ezt sem le­het kapni. Keresik a Sim- son-motort is. Nincs. Nem jobb a helyzet a ke­rékpárellátásban sem. Nincs se magyar, se külföldi gyárt­mányú. Az üzletvezető megjegyzi: a nagykernél van ugyan 1100 darab szovjet férfikerékpár raktáron, de nincs felszerel­ve első fékkel. Ezért itt nen hozzák forgalomba. Most a.: a kérdés, ki gyártson hozzt fékeket, ki szerelje fel, meri így nem árusíthatja egy üz­let sem. ötvenszázalékos hi­ány van a kerékpárokhoz szükséges alkatrészekből is Nemrégiben az egyik inst­ruktor fél napig a hiányzó cikkeket írta össze 22 olda­lon. De a 450 megrendeli cikkből csak 56-ot tudtak küldeni. Jobb az ellátás a Rákóczi utcai 11-es vas és edény bolt­ban. Demeter Sándor, az üz­let vezetője örömmel újsá­golja, hogy a nagy .,szeg- gond" részben megoldódott. — Sodronyszeget mindet; méretben tudunk adni, el­lenben a padló és egyéb szeg­Párbeszéd a nagyvilággal címmel érdekes sorozatot in­dít a Magyar Rádió. A terve­zett műsor első beszélgetését Arnold Hauser magyar szár­mazású professzorral folytat­ta a rádió budapesti stúdiójá­ból Lukács György, Ortutay Gyula, Huszár Tibor'és Kezdi Beatrix. A több mint négy év­tizede külföldön élő profesz- szorral mintegy 50 perces be­szélgetést rögzítettek telefon­szalagra. A számos témát fel­ölelő eszmecsere érdekessége, hogy Hauser professzor a beszélgetés időtartama alatt a BBC londoni stúdiójában hallgatta a kérdéseket, illetve válaszolt azokra. A sorozat­ban legközelebb Szentgyörgyi Albertét szeretnék megszólal tatni, ezt követően pedig a stress-kutatásaival is világhírt szerzett magyar származású kanadai élettankutatóval, Sely- lye Jánossal folytainak pár­beszédet. A Párbeszéd a nagy világgal című sorozat első műsorát július 30-án sugá­rozza először a rádió. Szamos Rudolf: Kántor és Csupati (Részletek egy nyomozó kutya történetéből) I. C supati keserű káromko­dással csapta le poha­rát. „Boldog újévet-'’ — mondta kesernyésen és lom­hán feltápászkodott. A klub előtt lánctalpas, páncélozott terepjáró várakozott. A hátsó illésen négy, bundába burko­lózott katona gubbasztott fá­zósan. Visszamentek a kapitány­ságra. Csupati átöltözött, és tíz perc múlva a hernyótal­pas csikorogva vágott neki a dühöngő, hóviharos éjszaká­nak. Nyomott hangulatban, rosszkedvűen üllek egymás mellett. Egyedül Kántor örült: végre kiszabadult a fa­lak közül. Az időnként or- kánszerű erővel zúgó szél félelmes jajongása egyálta­lán nem izgatta. Beleszip­pantott a hószagú, tiszta le­vegőbe. Kihalt tájon, méteres hó­torlaszokon küzdötte magát előre a? acéltalpú hernyó. Mintha idegen bolygó ezer veszélytől terhes felszínén járnának. Az ötven kilomé­teres utat valamivel több, mint egy óra alatt tették meg. Néhány perccel tizen­egy után a simonyi állomás épülete mellett kiszálltak a hernyótalpasból, amely egy­ben rádiós harcálláspontjuk is volt. A szél keresztülfújt a vattával bélelt pufajkán és Csupati gyorsan összekötötte álla alatt prémes sapkája lef- fegő füleit. A vasúti őrs egyik nyomo­zója tájékoztatta őket a helyzetről. Az eset az állo­mástól másfél kilométernyire keletre történt, ahol a sínpá­lya a Kemeneshát dombvo­nulatát eléri. A vonatot vész­iekkel állítatták meg, ám mi­re az igazoltatók a kiugrás helyére visszatértek, a szöke­vény már felmászott a mere­dek bevágás rézsűjén és el­tűnt a viharos éjszakában. A helyszínen két katona csak­nem két órája várakozott már a hóviharban. „Megérde­melnének egy kupa jó for­ralt bort” — szánakozott raj­tuk Csupati. „Elkeseredett fickó lehet” — gondolta, mi­közben Kántorra csatolta a nyomozóhámot. Ujja hegye a fémkapocshoz ragadt. A fagy csípte oda és Csupati huhog­va melengette kezét, mielőtt a bélelt kesztyűbe vissza­dugta- A dermesztő, jeges szél perceken belül kifújta fejéből a bor kezdődő kábu­latát. „Nem juthatott mesz- szire” toporgott ő is és bár dühös volt az elrontott szil­veszteri mulatságért, lelke mélyén sajnálta azt a nyo­morultat, akit ki tudja, mi­lyen vaksors hajszolt ebbe az eleve reménytelennek lát­szó menekülésbe. Kántor felkapaszkodott a bevágás oldalán. A dombte­tőről Csupati a messzeségbe fúrta szemét, mintha túl akarna látni a sötéten, a hó­viharban lámpája körén ug­rándozó pelyheken. Hellyel- közzel felhők alá szorult csillagokként, az éjszaka tá­voli partján néhány pisláko­ló fény villant fel. A sötét csalóka. Csupaki jól ismerte a tájat, az érzékei mégis megcsalták. Minden köze­lebbnek látszott. A Kemenes keleti oldalán haladt Kán. Baktán új áruház épül. Modern szalmagyűjtés A Magyar Mezőgazdaság július 0-i száma (Gyöngyösi Zoltán Gépjavító Tröszt) cik­ket közöl az új SZK—4 tí­pusú kombájnokról. A rosztovi kombájngyár évi 80 ezer darabos szériá­ban gyártja a mezőgazdaság legfontosabb munkaeszközét, az SZK—4-es kombájnokat. A gyár állandó megrendelője a magyar mezőgazdaság. Idén hazánkba ezer új kombájn érkezett. (Megyénkbe köze] 150). A gyár állandó jelleg­gel, nagy gondot fordít a kombájnok fejlesztésére. Az idén érkezett új kombájno­kon is lényeges változtatáso­kat eszközöltek. Ilyen töb­bek között a szalmagyűjtő kocsi hidraulikus vezérlő- rendszere. A kocsi üzemelte­tése automatikusan történik. A kombájnosnak viszont a beállításokra, a karbantartá­sokra kell gondosan ügyelni. LAPSZÉLEN Zárva.,, Gyújtsd a vasat és a fémet..; és még néhány jelmondat öt­lött fel bennem, amikor a kis srác elém állt ég megkérdez­te: — Bácsi kérem, nem tét-» szik tudni, hol adilátnam el ezt a papírt? Egy fél zsák papírt cipelt és én egy pillanatra zavarba jöt­tem. Hol is lehet eladni a papírt? Hát persze, a MÉH- nél. — A MÉH elment szabad­ságra. És most nekem nagyon kellene két forint. Mit tegyek? Nem veszek hulladékpapírt, se kicsiben, se nagyban. Ellenszolgáltatás nélkül adtam hát két forintot a fiúnak, mert sejtettem, ha neki konkrétan nagyon kell két forint, akkor azt fagylaltra szánta és az ügy komoly, Mindenesetre később tár­csáztam a Lenin tér 11 szám alatti MÉH átvevőhely 14- 58-as telefonszámát. Ered­ménytelenül, A fiú tehát nem vert át. A MÉH valóban „el­ment szabadságra”. Később aztán megtudtam, van meg egy másik átvevőhely is, a Hatzel téren. (Annak nincs telefonszóma.) De az is el­ment szabadságra. A két át­vevőhely a szabadságidőre az átvételt egymásra hagl'até- kozta. A Lenin téri kiírta, hogy átvétel a Hatzel téren, a Hatzel téri kiírta, átvétel a Lenin téren. De van még egy harmadik átvevőhely is, a Bethlen Gábor utcában. Uev látszik ezt a másik két MÉH. es nem tudta, honnan tudta volna a gyerek, vagy én. Utóirat: Kedden közölték a tl-19-es telefonszámon (Kal­lói úti teleD): most már min­den rendben. A Hatzel téri átvevőhely már kinyitott és hamarosan nvit a Lenin tért is. Meg kell érteni, vannak esetek... A srácok ezt 8l;<rt,a ér­tik... Seres Ernő SZÉP „HOBBY“...; Fiatalok a konzervgyárban A Nyíregyházi Konzerv­gyár gyümölcsüzemének sűrű tő részlegében 19 lány és fiú dolgozik, 22—24 évesek. Pallagi Lajos brigádvezető, Szabó Pál, Németh Pál. Fe­hér Mária, Oláh Ilona, Takács Iloira és a többiek: munkás­fiatalok. Ifjúsági brigádjuk megalakulásának harmadik évfordulóját május 15-én ün­nepelték. ^ — Az ifjúsági brigádok iparági vetélkedője volt az ösztönző három éve, melynek 130 résztvevője között az előkelő 6. helyet foglaltuk el — mondja Pallagi Lajos. SEGÍTSÉG HÁZÉPÍTÉSBEN A mindennapok munkájá­ban is megállják a helyüket. Hatan kaptak ez évben a brigádtagok közül Kiváló dol­gozó kitüntetést. Külföldi ju­talomüdülés szinte elképzel­hetetlen nélkülük. Részt vet­tek már szovjet és jugoszláv jutalomüdülésen. És a napok­ban jöttek haza hárman len­gyelországi jutalomútról. — Jó. hogy érezzük a bizal­mat. Jobban megy a munka. Segíteni is szívesebben segí­tünk — fűzi hozzá Fehér Má­ria. A gyárban „építöbrigád- nak” is nevezik őket. Gyen­génk a házépítés — mondj ák. Szívesen mennek segileni. Legutóbb Csernyik Andrásné épített új lakást. Ott volt a brigád teljes létszámmal. Többször bebizonyították, le­het rájuk számítani. GYÁRI GIMNAZISTÁK A munka mellett tanulnak. Ebben a lányok járnak az élen, de a fiúk sem akart ak lemaradni. Oláh Ilona, Ta­kács Ilona, Zsák Ferenc gim­náziumba jár. A szakmunkás- vizsga mellé meg akarják szerezni az érettségi bizonyít­ványt is. Később felsőfokú konzervipari technikumba szeretnének beiratkozni. Meg­kapnak a tanuláshoz minden segítséget. Éppen úg.y ahogy megkapott minden segítsé­get az alapító tagok közül Gá­bor Gyula, Smidt. Lajosné és Szegedi Mária. Gábor Gyula mint üzemvezető, Smidt Lajos­né és Szegedi Mária mint cso­portvezetők dolgoznak a gyár­ban. Arra külön büszkék, hogy megalakulásuk óta az ő bri­gádjuk adja az alapszervezeti KISZ-titkárokat. A BRIGÁDALKOTMÁNY Azt vallják, a kötelesség­teljesítés nem érdem. Köte­lességeiket és jogaikat a bri­gád saját „alkotmánya” tar­talmazza. — Barátok csak úgy lehe­tünk, úgy nézhetünk bátran egymás szemébe, ha megtart­juk a brigád törvényeit —> mondja a brigád vezető. A brigádalkotmány a szor­galmas, becsületes munkát a segítségre szorulóknak a segí­tést és a baráti szeller yet írja elő törvényként. A Brigádon belül önkormányzat van A vezetőséget minden évben-, új­raválasztják- Bírálnak és di­csérnek a közösségen beli ’ Jól megértik egymást. (saru tor. A messzi fények úgy lóg­tak az éjszaka falán, mint földtől elszakadt, de túlma- gasba szökni nem tudott vil­logó léggömbök. A hó belep­te a menekülő nyomát. Az emberi szem hiába keresné a széltől barázdált mezőt, dö a hó az emberi nyom szagát megőrzi és Kántor csalhatat­lan szimata a hó alatt fél méter mélyen lapuló nyo­mokból áradó szagokat kitü­nően felfogta. Csupati azért szurkolt, hogy még élve meg­találják, s mielőtt megfagy, utolérjék a menekülőt. Ne a fagy legyen az üldözött bűné­re a bíró. A Kemenes és a Sághegy vulkánikus kúpja között nyolc kilométer széles lapály húzódott előttük.. Kántor _ a dombokról toronyiránt ha­ladt, a Ság oldalában fel-fel- pislanó fények felé. A fa­gyott hókristályok százhegyú jégdárdaként csapódtak sze­mükbe. Lábuk alatt behor­padt a szélhordta fúvat. Mé­teres barázdák, fekete aljú horpaszok, ahol a szántásról csíkokban elhordott hó he­lyén csak a fagyott rög ropo­gott testük súlyától. Mindig csak előre, a kutya után. Hasra estek. Feltápászkodtak. „Nyomorult féreg” — keser­gett magában Csupati. Már a jégbe dermedt vizenyős ságaljai réteken jártak, ami­kor a kísérő csoport vezető­je, egy hadnagy, Csupati ol­daláig küzdötte a viharban előre magát és a szél zúgá­sát túlkiabálva üvöltötte: „Boldog újévet, törzsőrmes­ter !” A zseblámpa rávetődő fé­nyében Csupati bólintott. „Boldog újévet” és keserűen, gúnyosan gondolt erre a há­borodott világra, s arra, hogy ebben a pillanatban ezer és millió helyen, jól fűtött szo­bákban, báltermekben, pezs­gők és habzóborok palackjá­ból pukkan ki a dugó. De mi pukkan nekik? Legfeljebb néhány lövés, és még azt se tudják, honnan. „Álljon meg végre!” — kiáltott rá a had­nagy és Csupati tudatáig csak a második üvöltés ju­tott el. Fütlyentett Kántor­nak. A hadnagy megismételte a jókívánságot és kulacsát nyújtotta. A négy katona is utolérte őket. Csupati a fe­jével és a kulaccsal biccen­tett, így kívánta mindegyik­nek a jobb újesztendőt, A rum tüzesen rohant nyelő­csöve alagútján, lángra gyúj­totta a hilusok csápos boly­háit, behatolt vérpályájába. A tust az őrjöngő északi szél fújta, amely kerge birka­ként körözött a vulkánkúpot övező lapályon, Csupati alsó ajka a kulacs szájához fa­gyott és ahogy a kortyok után letépte, bőrének hártyá­ja is beleszakadt. Mindany- n.yian ittak. Hat emberi száj­ról fagyott egy-egy parányi bőrcafat a kulacsra. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents