Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

m» wfius sí. KELET MAGYARORSTAÖ S olda Magyar rozs nemzetközi sikere A dunántúli növényneme- sitők kiemelkedő eredménye, a lovászpatonai rozs, immár nemzetközi hírnévre tett szert. A külföldi kutatóintéze­tek rendszeresen igénylik szaporítóanyagát a keszthe­lyi növénynemesítő telepről, ahol évente több mint 300 mázsa szuperelit vetőmagot állítanak elő. Legutóbb Mexi­kóból érkezeit megrendelés. Mexikó állam kísérleti intéze­tei a hazánkhoz hasonló adottságú északkeleti vidé­ken szándékoznak meghono­sítani az értékes magyar ke­A Holdra lépő ember lát­ható a Delta tudományos ma­gazin úi számának első olda­lán. A népszerű ismeretter­jesztő lap szinte az ese­ménnyel egyidőben foglalko­zik a világszerte feszült izga­lommal kísért vállalkozással és számos látványos képet közöl a Holdon kifejtett em­beri tevékenység biológiai és technikai problémájáról. A röntgen számára láthatatlan anyagokat lefényképező neut­ronsugarakat is részletesen ismerteti a lap. Sok jó ötle­tet közül a kempingezésről, bemutatja az integrált film­mel működő sztereo-mozit, összefoglalja a mikrofilm- technika újdonságait és ír az összkerékhajtás újfajta fel- használásáról. Orvosi újdon­ságok, vadrezervátumokról szóló beszámoló, a világítás­ban forradalmat jelentő kris­tálylámpák és a ..meglepetés nyersanyaga”: a fluor egy- egy nagyobb cikk témája. Új találmányok, felfedezések, számos információ, képes hír, Delta-lexikon és humor egé­szíti ki a lap új számát, amely ezúttal is száznál nyérgabonát. A másik meg­rendelés a FAO-tól érkezett, amely az ENSZ megbízásából új, bő termő növények elsza- porításán fáradozik. A FAO mexikói kísérleti telepén a lovászpatonai rozzsal és egy helyi búzafajtával tritikálét hoztak létre. Mindkét meg­rendelőtől kedvező hírek ér­keztek Keszthelyre. Az érté­kes magyar kalászos megtar­totta jó tulajdonságait a tengeren túl is, ahol a tervek szerint nagyobb területen foglalkoznak majd meghono­sításával. több, részben több színű, lát­ványos képet közöl a tudo­mány világából. A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen — a kormány most megjelent határozata ér­telmében — a Dunaújvárosi Felsőfokú Kohóipari Techni­kum átszervezésével — kohó- és fémipari főiskolai kart létesítenek. A kar feladata lesz, hogy a kohó- és fémipar Nem mindennapi rejtekhe­lyei választott az 1848-as sza­badságharc kiadványainak megőrzésére Gulovits Antal szerencsi görögkatolikus se. gédlelkész. Amikor a XVIII. század elején épült templo­mot renoválták, a keresztet tartó toronygombban rejtette el a Kossuth Lajos által alá­írt ..Magyarország népeihez” kiáltványt amelyet 1848. de­Vándoroltatható munkásszállások Négyszemélyes vándorol- tatható munkásszállásokat készít a Sarkadi Mezőgazda, sági Gépjavító Állomás a vándoréletet élő olajbányá­szok, földgázvezetéképítő és földmunkagép kezelők részé­re. A kitűnően hőszigetelt há­zikóban háló, mosdó és tár­salgóhelyiséget alakítottak ki. Habszivacsos fekvőhelyek, szekrények ételtárolók, mű anyag szőnyegek, viz és vil­lany, továbbá olajkályha szol­gálja lakóik kényelmét. Az egy-egy munkahelyen dolgo. zók létszámától függően a kis házakból egy órán belül egész minlvárost lehet „felépíteni”. Hamarosan külön öltöző- és fürdőkocsikat is gyártanak. Ezekben óránként 40 munkás tisztálkodhat, lényegében a városi lakosoknak megfelelő korszerű körülmények kö­zött. A gépjavító állomáson eddig 100 ilyen munkásszállás épült fel. részére olyan szakembereket képezzen, akik természettu­dományos ismeretekkel, kor­szerű gyakorlati tudással rendelkeznek, képesek a ter­melőüzemek részegységinek vezetésére a termelési folya­matok irányítására. A kar az oktató-nevelőmunkát Dunaúj­városban végzi. eember 22-én adtak ki, vala­mint „A magyar nemzet füg­getlenségi nyilatkozatát”, amely 1849. április 9-én látott napvilágot. Az értékes eredeti kiadványokat, s a kor hangú latát érzékeltető visszaemlé. kezést a toronygomb javítása során most 114 év után telje, sen épen találták meg s a szerencsi helytörténeti múze umban állították ki. A „meglepetés nyersanyaga'' T ovábbtanulóknak: f Uj kohó- és fémipari főiskola Kiáltvány a toronygombban Rajtavesztett csalók ŰJ KOCSI — NEMI HÚSÁVAL Egy fővárosi mérnök: né­hány eve megpróbált kis ügyeskedéssel nagy pénzt csi­nálni. Külföldi utján olcsón megvásárolt egy kocsit, mely­nek „csak” az alváza, meg a karosszériája görbült kér­dőjellé, minthogy ezt a ko­csit a gyár ütközési próbára használta, vagyis teljes se­bességgel vezette egy másik kocsiba hogy felmérhesse el­lenállóképességét, szilárdsá­gát. A mérnök helyrepofozta, majd mikor az egyik útja so­rán „véletlenül” hátulról ne­kiütközött egy másik autó, nem várta meg. a baleseti jár­őrt, hanem sürgősen tovább- állt. Néhány nap múlva, az­tán 60 ezer forintos kárigényt nyújtott be „új kocsijának tönkretétele miatt.” Bebizo- nvította. hogy görbe az egész alváz, hibás a karosszéria. Miután a kocsi papírjai sze­rint új volt, már maid nem megtévesztette az Állami Biztosítót is. A szakemberek­nek azonban feltűnt, hogy az általuk rekonstruált kis karambol nem okozhatott ilyen jelentős — 60 ezer fo­rintos kárt. A vámigazolá­sokból azután hamar kide­rült a „turpisság”, sürgősen önként lemondott a mérnök úr a 60 ezerről. EGY RÉGI „ISMERŐS" A közelmúltban e<rv ió'szi- tnált orvos masínsviWcmé- nyéből kiállításra kölcsönzött néhány képet és ezekre biz­tosítást kötött. A képek ha­zaszállítás közben megrongá­lódtak. Emberünk komoly di­lemma előtt állt: mit sze­ressen jobban, a festménye­ket vagy a pénzt. Hosszas önviaskodás után végül is szerényen a pénzt választot­ta. Bejelentette, hogy az ér­tékes műért 20 ezer forint kártérítést kér. A biztosító megvizsgáltatta a festményt a Szépművészeti Múzeum­ban. „Régi ismerős" válaszol­ták a szakértők, már res­tauráltuk egyszer és akkor is rosszul sikerült. Különben sem jelentős alkotás. Jó ál­lapotban sem ér 2—3 ezer forintnál többet. A javítása legfeljebb ezer forintba ke­rül. Csak éppen nem éri meg! Üjabban sok autós „mes­terkedik” Ugyanis a CASCO- biztosítás kifizetésének egyik kizáró oka, az ittas vezetés. Ezért időnként előfordul, hogy mire kiér a balesett járőr, hogy felvegye a jegy­zőkönyvet, több „tanú” is igazolja, hogy a sofőr tény­leg ivott, de a baleset után. Ilyenkor bonyolult laborató­riumi vizsgálattal, de mégis kiderítik, hogy mikor került a szervezetbe az alkohol. A csalókon a hamis tanúk se segítenek. MÉG A TŰZ IS ELLENE VOLT Évente töb mint egymillió esetben fizet a biztosító. Alapelve: akinek jár, annak fizet. Akinek nem jár, az hiába is próbálkozik, mert a biztosító „angyalai”: mérnö­kök, igazságügyi szakértők, s más szakemberek, ezeregy trükköt 'smernek és a leg­több esetben még a szeren­cse sem segít a csalóknak. Nemrégiben egv nanírüzlet- ben leltároztak. Felírták a boltban található anyagokat és másnapra halasztották a kiértékelést. Az üzletvezető már a leltár alatt félt. mert tudta, jelentős hiánvt fognak megállaoítani. Félelmében mindent egy lapra tett fel Miután együttesen elhagyták az üzletet, az utcán hirtelen a leiéhez kapott: „Jaj égve felejtettem a villanyt” — és visszaszaladt. Csak érmen nem a villonvt oltotta el. Vin­nem a polcot gyújtotta fel. Oly evorsan lángolt fel a nn- nír. hogy a tűz méc a bolt közelében találta a leltározó bizottságot. Villámgyors he avatkozással megfékezték a füzet. ftz íev is ielentős árví­zi kár keletkezett. S> micsoda büntetése "nrgnak* a Izl+ári 'vek sérte+ 'enek maradtak. Tgv den“’4 fény a 15 ezer forintos hfánv. "g. TTöVPtkerménv ■ hűnvá'5' aUHrás és természetesen kártérítés összegét is a gvií- togatőnak kellett megfize4 nie. (regős) Élő falumúzeum Mivel is dicsekedhetnék egy kis tiszaháti falu, két másik híres falu között. A Ti­szán felfelé ott van a szom­szédságában Tiszacsécse, Mó. ricz Zsigmond faluja. lefelé pedig Szatmárcseke a szom­széd. ahol a Himnusz költője élt és dolgozott. Van azért itt is látnivaló. Már Móricz is legszívesebben gyermekkorában a ..kóródi virágos Tisza-partra” emlék­szik. idejárt, ide fűzték gyer­mekbarátságai. Kóród alatt ömlik a Tiszába a Túr-csator­na. Működik itt egy remek kis fűrészmű. Erősödik a termelőszövet­kezet is. Mégis, leginkább a falu ké­pe az. amely páratlan. Mo­dern viszonyok között is megőrizte a régi, hagyományos magyar falu külsejét, élet­módját. A hagyományokhoz való ragaszkodás nem jelent itt maradtságot. Viszont nem véletlen, hogy az egyik nép­rajzkutató, amikor a szent­endrei szabadtéri múzeumba kerestek tárgyakat, így nyi. latkozott: „Legszívesebben az egész falut odavinném, így, ahogy van.” Hagyománytiszteletük az ősi formákhoz való ragaszko­dás tehette, hogy megőriztek két néprajzi unikumot. Egy kerek tetős kaput és egy szé­pen faragott kútágast. De beszéljenek inkább a képek Tiszakóródról. Faragott kútágas a Kossuth utca 6. udvarán. Nyolcvan esztendeje készítette a falu híres ezermestere. Balogh Zsig­mond. Ilyen néprajzi érdekességként ezt az egyet tartják számon hazánkban. Ruhateregetés a Kossuth utca 8-ban. Gavallér Lászlóné már elkészült az ebéddel, nemsokára jön haza férje a termelőszövetkezet műhelyéből. Istállót épít Mózes István feleségével. Családi házát 1965-ben építette. Kóródi ember lé­tére nem hiány ózhat mellőle az istálló sem.

Next

/
Thumbnails
Contents