Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

f: mt/i

Fő érdek a fejlesztés —

vadhajtások nélkül

Az érdekeltek körében még mindig szélesen gyűrűző hangulati hullámokat kavar az a határozat, amelyet a Minisztertanács néhány héttel ezelőtt hozott a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről. Az élénk reagálás érthető, hiszen a tsz tevékenységi kör bővítésének lehetősége, gazdasági reformunk egyik nagy hatású újdonsága volt, amelynek kedvező eredményeit a fogyasztó már az elmúlt másfél év alatt is tapasztalhatta. Ugyanakkor a nagy nekibuzdulásban felbukkantak helyenként vadhajtások is, amelyeket a közvélemény — olykor a valóságosnál nagyobbaknak látva

— általánosított és ellenérzéssel fogadott.

A kiegészítő tevékenységet három érdek hívta életre. A tsz-tagok jobb fogtálhoz tatása, egyenletesebb keresethez juttatása; bizonyos, egyébként elkallódó értékek megmentése; végül pedig a piacon, a társadalmi szükségletek térképén található néhány „fehér folt’’ eltűnésének igénye. E tevékenységnek keretei az elmúlt esztendőben valóban kitágultak. Ebből a forrásból származott a tsz-ek összes árbevételeinek 16 százaléka, konkrét összegben mintegy 12 milliárd forint. Ennek 15 százaléka közvetlen értékesítésből, 10 százaléka mezőgazda- sági termékek feldolgozásából, 20 százaléka fuvarozásból, 40 százaléka építőipari tevékenységből és csupán 15 százaléka származott egyéb ipari tevékenységből.

A Minisztertanács és az egyéb főhatóságok a skála elején szereplő számokat kimondottan kevésnek találják, növelésüket egyértelműen kívánatosnak tartják. Menjünk talán sorba.

A tsz-termékek közvetlen

— tehát a felvásárló vállalatoktól független — értékesítése évek óta egy helyben topog. Nem azért, mintha ez nem lenne kifizetődő, hanem mert ehhez boltok, raktárak és tőke, valamint egyszerűbb engedélyezési eljárás kellene. Az állam igyekszik megteremteni annak a feltételeit, hogy a tsz-ek megfelelő eszközökhöz és pénzhez jussanak a fogyasztó számára feltétlenül előnyös közvetlen értékesítés fokozása céljából. Az ezekkel kapcsolatos intézkedések előkészítése megkezdődött.

Az agrártermékek feldolgozásának okvetlenül kívánatos bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a mezőgazda- sági üzemek az általuk feldolgozott termékek értékesítésével bekapcsolódjanak az országos hálózatba. Ezért biztatja a kormányzat az állami élelmiszeripart, hogy kössenek kooperációs szerződést a tsz-ekkel, adjanak át gépeket, nyissák meg saját értékesítési csatornáikat, mert ily módon a konzervgyárak és egyéb élelmiszer- ipari üzemek az apró tételek feldolgozásától mentesülhetnek, a piac pedig színesedik.

A fuvarozást a határozat közvetlenül nem is érinti. Ennek a tevékenységnek akadálya nincs, és elsősorban a falusiak számára előny, ha nem kell városból teherautót hozatniok, hanem a tsz járműveivel bonyolíthatják a tüzelő, bútor, stb. szállítást. Itt talán az a gond, hogy jó néhány szövetkezet túlságosan is kihasználta azt a lehetőséget, hogy ma már vásárolhat teherautót, pótkocsit, vontatót. A túl sok fuvareszköz pedig egy-egy tsz- ben már tehertétel lehet, mert egyenletes kihasználása nehezen biztosítható. Igen jó lenne viszont, ha a tsz-ek szélesítenék egyéb falusi szolgáltatásaikat, a motor- kerékpár és autójavítást, a háztartási gépek javítását, a családi ház építését, villany- szerelést, sőt esetleg még gondoskodhatnak arról is, hogy a faluban legyen hol borotválkozni. A kormányhatározat ezt a tevékenységet is serkenti szükség esetén dotációk juttatásával is.

Innen kezdődnek a „rázósabb” témák. Sok szövetkezet műanyagfeldolgozással, vasszerkezeti elemek készítésével, távoli és az élelmiszer- gazdaságtól független építkezések lebonyolításával is foglalkozik. Ha ezeket a kimondottan ipari tevékenységeket odahaza végzik: teljes a hatóságok egyetértése. Hiszen az ilyen ténykedés egy- egy gyenge adottságok között gazdálkodó vagy munkaerővel bőségesen rendelkező tsz számára létkérdés a tagok foglalkoztatásának megélhetésük biztosításának nélkülözhetetlen eszköze. Ha azonban ez az üzem a falutól távol, netalán a fővárosban működik, az már a visszaélések veszélye miatt ellenérzéseket vált ki. Nem helyesli ezt a Minisztertanács határozata sem, és 1970. január elsejei határidővel —

az építőipari tevékenység kivételével — a telephelytől távol végzett ipari tevékenység megszűntetését írja elő.

Másik ilyen káros tünet, ha egy tsz-tevékenységben a mezőgazdasági termeléssel szemben túlsúlyra jut a kiegészítő üzemág szerepe. Persze a súlyozást itt gondosan kell elvégezni. Mert ha például egy virágtermelő tsz termékeit városi üzletekben, esetleg koszorúnak feldolgozva adja el, akkor a kiegészítő üzemág bevételéből le kell számítani a mezőgazdasági főterméknek tekintett virág árát. Ily módon számolva alig néhány — leginkább budapesti — tsz marad, ahol ez a túlsúly valóságos. Az ilyen helyzetet meg kell szűntetni, vagy a tevékenységi kör korrigálásával, vagy esetleg a mezőgazdasági tsz vegyesipari szövetkezetté való átalakításával.

A legsúlyosabb visszásság pedig az úgynevezett munkaerő-kereskedelem. Az az eset, amikor a tsz dolgozókat ad bérbe egy ipari üzemnek. Furcsaság itt, hogy ezzel az üzlettel — a népgazdaságon kívül — látszólag mindenki jól jár. Mégsem tűrhető, hogy ebbe a láncolatba lelkiismeretlen ügynökök kapcsolódhassanak be, bérfeszültséget okozzon.

Ezért a kormány kereken megtiltotta az ipari üzemeknek, hogy ilyen alapon tsz- dolgozókat folyamatosan foglalkoztassanak. A megkötött szerződéseket 1969 szeptember 1-ig fel kell bontani. Annak persze nincs akadálya, hogy esetenként főleg a mezőgazdasági munkák holt időszakában tsz-tagok dolgozzanak gyárakban, de a kirívó visszásságokat mindenképpen meg kell szűntetni.

Nos, tehát erről van szó. nem pedig a társadalmilag és gazdaságilag egyaránt helyes. a tsz-törvény által is lojális céjf itűzések megváltoztatásáról. A tsz tevékenységi kör további bővülése a népgazdaságnak, a fogyasztóknak legalább ugyanannyira érdeke, mint a közös gazdaságoknak. A fő érdek a fejlesztés, viszont a közvélemény megnyugtatása, az egészséges fejlődés meggyorsítása, valóságos igénnyel támasztja azt a kívánságot, hogy a bjántó tüneteket felszámoljuk és azoktól megszabaduljunk.

(K)

Elment egy jó munkás

Nem nagy ügy, kit érdekel? Csaknem négy év után vált meg a Nyírbátori Vastömeg- cikkipari Vállalattól Kincses Gyula szerszámkészítő.

Kulcsár Mihály, a nyírbátori községi pártbizottság titkára ezt mondja róla:

— Nagyon ügyes ember. Kiváló szakmunkás, talán kissé elfogult. De ez nem lehetett az indoka, azt hiszem. Úgy tudjuk, igazságtalanul jártak el vele szemben. Pedig a jó munkást becsülni kell.

Alig egy hete dolgozik a Nyírbátori Gépjavító Állomáson. Szükség volt rá.

— Mi örülünk — mondja Kézi Zoltán, a gépjavító igaz. gatója. — Kerestük a szerszámkészítőt, mint a „cukrot”. Nulláról indulunk ebben a munkában, vannak szép terveink, s elsősorban Kincses Gyulára vár, hogy meghonosítsa itt a szerszámkészítést.

— Itt jólesett, amikor a főmérnök és az igazgató ezt mondta: „Jó egészséget és sok sikert kívánunk az új munkahelyén munkájához.” Ott még sokszor jó napot-ot sem kapott az ember — mondja Kincses Gyula. — Nem az hozott ide hogy esetleg ötven fillérrel vagy egy forinttal magasabb lesz a keresetem. Nem. Erről szó «•öcs. Összejött sok minden.

Elsősorban az, hogy nem éreztem jól magam. Olyan volt a légkör.

Precíz munkás. Szerszámkészítőként dolgozott Szarva, son. Édesapjáék azt szerették volna, ha haza kerül. így került a vastömegcikkiparihoz. Ipari tanuló oktatóként dolgozott.

— Nagyon szerettem. Előfordult, hogy 120 gyerekkel is foglalkoztunk. Már itt kezdődött a nézeteltérés. A második évben én lettem a vezető oktató. De ha legalább 10 fillérrel lett volna magasabb a fizetésem. Nem gondoltak erre. Közben megnősültem. Kértem segítsenek, emeljék az órabéremet. Nem járultak hozzá. 14 éves gyakorlat után ugyanannyit kaptam, mint aki 8 éves gyakorlattal végezte ugyanazt a munkát.

— Ezután kértem, tegyenek a műhelybe, a szerszám- készítőbe melózni, így többet kereshetek. Igaz. ezt teljesítették de kísérletezéssel bíz. tak meg. Higanygőz lámpatesteket és napellenző maketteket készítettem, amelyeket kiállításokra vittek. Ekkor kaptam meg a 9.50-es órabért amivel Szarvasról ide lőttem. De az volt a legmeglepőbb, amikor a tanműhelyből kijöttem. társamnak az. órabérét •felemelték Ha velem is így járnak el, ottmaradok, mert

szerettem a tanulókkal foglalkozni. Ezt említettem is az igazgatónak, de nem sokat ért.

Kísérletezés közben új megoldással próbálkozott. Szóvá tette, hogy ezt lehetne alkalmazni a Gellért-típusú motoros napellenzők gyártásánál is. Gondolkozott hogy beadja újításnak.

— Nem adtam be, mert az egyik vezető megjegyzést tett: „Törődjön csak a maga dolgával.” Elvették a kedvemet. És csak az volt a furcsa, hogy ugyan, ezt egy év múlva beadták újításként. De ebből kihagytak. Munkatársaim biztattak, „támadjam” meg. Döntőbizottsági tárgyalás. vizsgálat. Elutasítottak, hiszen nem én adtam be. Abbahagytam az egészet..

Megszűnt a kísérletezés. A MEO-ba került. Ekkor végezte a technikum III. osztályát. Ő vette át az üzembe érkező idegen árukat. Közben a MEO-ban csökkentették a munkáslétszámot. Ezt a munkakört is átvette. Már adminisztrátor is volt, árut vett át, kezelte a selejtraktárt s

4—5 hónapig a fénycsöveket is meózta.

— Bővült a munkaköröm, a fizetésem maradt. De csináltam. Nem mondtam, hogy nem bírom. Csak éppen a

Városi ellátásra készül

A TSZ MÁTÉSZALKÁN

Több zöldség, gyümölcs, húsáru közvetlenül a lakosságnak

A határozat augusztus elsejével lép hatályba: Mátészalka város. Szatmár központjának ipari, kulturális fejlődése eddig is messze előrejutott az utóbbi két évtizedben, s most szabadabb táv nyílik fejlődése előtt. Mit tart ebből számon és milyen lehetőségeket lát az if jú város közös mező- gazdasága. az Egyesült Erő Termelőszövetkezet ?

Nincs könnyű dolguk

A tsz körös szántóterülete 3 ezer hold, állandó dolgozó tagja kettőszázhetvenhét. Erős a gyarapodó ipar szívó hatása, az erősödő kereskede, lem adja a lehetőséget az életszínvonal növeléséhez. Nem volt könnyű dolga eddig sem a termelőszövetkezetnek.

1965-től kellett úgy számítania, gazdálkodnia a szövetkezetnek, hogy Szalka mind előrébb jut. Nagy a körzete, országos vásárai, piaca népes tömegeket vonz. S egy kicsit furcsán hangzik, hogy a helyi termelőszövetkezet elsőnek egy virágbolttal jelentkezett.

Következett a tsz részéről röldség-gyümölcsárusítás. Rövid idő múlva kibővítve baromfi és tojás helyi értéke, sítéssel. S az élet megannyi jelensége hívja fel a figyelmet a városi igényre. A termelő- szövetkezet standot nyit a piactéren, boltot a vasúton túli új településen. Az évi, közvetlen árusítási forgalom eléri a 3 millió forintot. a tsz összbevételének jelentős részét adja. Rendszeressé teszi az évi négyszer 5 ezer darabos csirkenevelést és megteremti a lehetőségét 5 ezres tojó tyúkállomány tartásának. Jut ezekből állami értékest tésre, de marad helyi ellátásra is.

Üzletház, termálkút kooperáció

Közben mind jobban érezhető: szorít a cipő a 100 hold kertészetnél. Kevés. Egyből megháromszorozzák a konyhakerti területet. A kereskedelem több kulturáltságot, magasabb színvonalat követel. Központban igényel helyet a termelőszövetkezet és másfél milliós beruházással kezd építeni korszerű, több részletes üzletházat. Helyet ad zöldségfélék, gyümölcsök mellett tej, baromfi. tojás, borkóstoló-falatozó és — az itt elmaradhatatlan — virág árusításának. Ez a termelőszövetkezeti boltkombinát idén, előreláthatólag augusz. tus 20-ra készül el és nyílik meg a forgalom számára. Évi kapacitását, a kezdeti időben 3 millió forintra tervezik.

S a városi jelleg most már új terveket. elképzeléseket ad. Jövő évben épül egy mély fúrású termálkút kétirányú hasznosításra. Kertészeti hajtatóházban lehetőség nyílik korai, primőr áruk termelésére; biztosítottá válik az ugyancsak tervbe vett 7—8 ezres sertéstenyésztő, illett e hizlalókombinát téli fűtése. A kút a lehetőségek szerint

1970- ben, a sertéskombinát

1971- ben készül el.

Utóbbival kapcsolatban

egyébként tovább szélesednek az elképzelések. Ugyanis hasonló sertéskombinát épül a Mátészalkai Állami Gazdaság, nál és a közeli nagyccsedi Rá. kóczi Termelőszövetkezetnél. S ez szükségszerűen felveti bizonyos hús- és hentesárú helyi feldolgozásának értékesítésének kooperációját.

Lehetővé válik a jövő évtől a 300 hold kertészet teljes öntözése. az eddigi szűkös, hat* van holddal szemben. BG'on* ságosobh és bővebb lesz a kertészeti termelés.

Ejgy me?nyun(ató rendezés

Cservenyák Jenő főagronó- mus és Gyarmati János főkönyvelő úiabb prob'íma rendezésére hívják fel a figyelmet Arra. amit már ko- rabban a Szabad Föld és a m! lapunk is „szellőztetett”: a zártkertek kérdése. 160 hold, nagyjából szőlő és egyéb gyümölcsösterületről van szó és mintegy 300 családot érdekel. A termelőszövetkezet ez év elején kiadta a területet, az ügy megnyugtatóan rendeződött.

Asztalos Bálint

A felszabadulási évforduló tiszteletére

Szocialista brigádok szellemi vetélkedője a mezőgazdasági üzemekben

Megkezdődtek az országszerte, így megyénkben is jelentős tömegeket mozgósító kulturális rendezvénysorozat előkészületei. A MEDOSZ elbérnél, a juttatásoknál nem éreztem a megbecsülést. Eny- nyi munka ellátása közben persze elkövettem apróbb hibákat is, s már az eredeti beosztásomnak nem tudtam 100 százalékig megfelelni. Nem vontak felelősségre, de az orromhoz dörzsölték, ahelyett, hogy segítettek volna. Bántott az igazságtalanság, s így döntöttem, eljövök.

— Elengedték?

— Újsághirdetésre jöttem. Elvégeztem a technikumot is. Szerszámkészítőt kerestek. Én meg az vagyok. 10 forintos órabérrel felvettek. Kértem a gépjavító főmérnökét, kérjenek ki. Ez megtörtént. De az igazgató azt mondta, elvi okokból nem enged át. mondjak fel.

így dolgozott még csaknem öt hetet a felmondás után.

Uj szerszámokat fog készíteni Kincses Gyula. Rábízzák, hogyan alakítja ki magá. nak a kollektívát, hogyan rendezi be az új műhelyt.

— Érzem hogy lehetőséget kaptam az alkotáshoz. Ez vezetett, s nem az 50 filléres emelés, önérzetem nekem is van. Ezért lőttem ide.

Ezzel keli számolni minden üzemben. Meg kell becsülni a ió munkást. Nem nagy ügy? Az alkotni vágyó. az ilyen légkört kereső munkásnak igen. És nem lehet mindegy, ha eltávozik valahonnan ilyen ember.

Farka* Kálmán

nöksége, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a KISZ KB felhívással fordult a mezőgazdasági üzemekben, erdőgazdaságoknál, vízügyi munkahelyeken dolgozó szocialista brigádokhoz: vegyenek részt a fel- szabadulás 25. évfordulója tiszteletére rendezendő szellemi vetélkedőkön.

A felhívás nyomán Sza- bolcs-Szatmár megyében is megkezdték a vetélkedők előkészítését a MEDOSZ szak- szervezeti bizottságai.

Megyénk mezőgazdasági üzemeiben — állami gazdaságokban, vízügyi szerveknél, erdőgazdaságokban és gépjavító vállalatoknál — a dolgozók több mint egyhato- da dolgozik a szocialista címet elnyert, vagy a címért küzdő brigádokban. Jelenleg tizenegy üzemrészben 170 brigád viseli a megtisztelő címet, s p kollektívákban két és fél ezer fizikai munkás dolgozik. Az- idén újabb 92 brigád nevezett be a mozgalomba, s így a szocialista címért másfélezren küzdenek. A MEDOSZ megyei bizottságának eddigi értékelése szerint már a brigádoknak csaknem negyede válaszolt nevezéssel az említett szervek, intézmények körös felhívására.

A felszabadulási szellemi vetélkedőn a fizikai dolgozók részvételére számítanak a szervezők. A szocialista brigádok tagjainak három témakörben kell számot adniuk ismereteikről: irodalomb ban, történelemben, gazdaságpolitikai kérdésekben, valamint a vállalati, üzemi, termelési feladatokkal összefüggő, a termelést segítő szakmai témakörben.

Az alapos felkészülést igénylő vetélkedőkre már most készülnek a szabolcsi és szatmári brigádok. Különösen kiemelkedő munka indult a tuzséri ERDÉRT-nél, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, a Fehérgyarmati Állami Gazdaságnál. A mátészalkai ÉRDÉRT színeiben induló brigádtagok a témakörökben jártas szakemberekkel rendszeresen konzultálnak, de hasonló módszerrel készülnek a vetélkedőre a kemecsei és a nyxrmadai állami gazdaságokban is.

A mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjainak vetélkedőit az üzemeknél szeptember 1 és december 31 között bonyolítják le, 1970. januárjában lesznek a megyei döntők, majd a körzeti döntő Miskolcon februárban kerül sorra, amelyen megyénk legjobb helyezettel Borsod, Hajdú és Heves megye legjobbjaival vetélkednek. Az országos döntőt Budapesten a fel- szabadulási évforduló hónapjában, áprilisban rendezik. Az országosan első helyezést elérő szocialista brigád 15 ezer forintos jutalmat es elismerő oklevelet kap.

Imi