Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

1969. július 20. RÉTÍET-M AGY ARORSZÁd 5 oldal MEGIEGY7ÉS-. Sínek Amilyen gyorsan hozzálát­tak. olyan lassan folytatják. Sínek és kockakőkupacok mindenütt. Még az emlékéi is igyekszünk eltakarítani a kisvonatnak, bár a villamos iránt egy kis nosztalgia vala­mennyiünkben marad. Külö­nösen, amikor a síneket szedő munkásokat látjuk. S ami­lyen gyorsan elkezdték a sí­nek eltüntetését, olyan lassan folytatják. Ilyen ütem mellett talán még ősszel is tarkítják a városképet. Nem egyszerűbb és gyorsabb lett volna sínen megoldani mindezt?! Hiszen nem is vadonatúj találmány ez.... így nemcsak a nosztalgiát tartja ébren bennünk, hanem bosszúságra is ingerelnek a közlekedést nehezítő és a vá- rosképet rontó sínek és kö­vek... (P) Nein lesz vízkorlátozás a városban Csütörtök délután csökkent a víznyomás Nyíregyházán, bizonyos időszakokban pedig egyáltalán nem volt víz a ve­zetékben. Ennek okairól kér- deztük az illetékeseket. — A Kótaj és Nyíregyháza közötti távvezetékpár bizo­nyos szakasza egybeesik a most épülő sóstói sugárút vo- nalvezetésével, tehát a veze­tékek az útburkolat alá kerül­tek volna. A vízvezeték bár- milyen meghibásodása esetén csak nagy munkával, a su­gárút felbontásával végezhet­ték volna a javítást. Ezért a Víz- és Csatornamű Vállalat áthelyezte a vízvezeték egy részét, s így a sóstói hídnál megfelelő a kereszteződés. A vízvezetékrendszer átala­kítását csütörtök éjfélre vé­gezték el a Víz- és Csatorna­mű Vállalat dolgozói. A mun­kákat a vállalat eredetileg május elseje előtt — még ki­sebb vízfogyasztásnál — akar­ta elvégezni. Az útépítés ké- sásé miatt csak most, a csúcs- időszakban volt rá lehetőség. A vízellátás ezentúl folyama­tos lesz — ígérték az illetéke­sek. BARACKSZÜRET. A tornyospálcai Rákóczi Termelőszö vetkezet 28 holdon termelt őszibarackot. Az idei termést kö­zel 900 mázsára becsülik. Felvételünk a barackszüret köz­ben Pásztor Jolán és Danes Jolánról készült. OLVASÓ KEZEK Fél óra a vakok nyíregyházi könyvtárában Kötelező oltások « 1 ■ • Az egészségügyi miniszter most megjelent rendeletében az úgynevezett életkorhoz kö­tött oltásokat a kanyaróra is kiterjesztette — ezentúl tehát a gyermekeket — meghatáro­zott életkorukban — diftéria, szamárköhögés, tetanusz, himlő, gyermekbénulás, ká­nyáié és gümőkór ellen kell védőoltásban részesíteni. Az oltási kötelezettség a gyer­mekbénulás ellen a 14, a ka­nyaró ellen a 4. életév betöl­téséig tart. Október 6 és 18 között be kell oltani minden 1968-ban született gyermeket, valamint a többi hároméves­nél fiatalabb gyermekek kö­zül azokat, akiket gyermek­kollektívában gondoztak és még nem estek át a kányá­ién, illetőleg nem kaptak vé­dőoltást. Az oltás a gyermekek egy »észénél egyhe kanyaróra em­lékeztető tünetek — hőemel­kedés vagy kiütés — észlel­hetők azok a gyermekek Hzonban nem betegek, tehát nem fertőznek és nem kell őket elkülöníteni, de termé­szetesen lázas állapotuknak megfelelően kell őket ellát­ni. Olyan könyvtár ez. ahol a világtalanok Igazodnak el. A kétszázötvenkilenc könyv ugyanis semmit sem mond a látó embernek. Pontok végte­len sokasága a fehér, lapon. Braille Lajos francia vak ta­nárnak köszönhetik a látásu­kat elveszített emberek a vakírást. A Braille-féle pont­írással könyvek, folyóiratok, újságok között lapozgathat­nak a világtalanok. Az olva­só kezek Jókai, Mikszáth, Móricz, Arany, Petőfi, a mai írók. költők műveivel ismer­kednek. És a világirodalom remektnű veivel. — Nálunk vaskosabbak a könyvek — magyarázza a 750 vakot és világtalant számláló megyei csoport titkára, Varó János. Jókai És mégis mo­zog a föld című könyve 13 kötetből áll. Vannak szenve­délyes olvasók, akik este el­viszik és már reggel hozzák is vissza a könyveket. Akik már elolvasták mind a 259 könyvet, közvetlenül a pesti vakok könyvtárából postafor. • dultával megkapják a kívánt művet. A megyében élő vakok és csökkentlátók közül körülbe­lül százan ismerik a pont­írást. Ök az állandó olvasók. Ezzel az írással leveleznek egymással, a szövetséggel, öt újság és folyóirat' jelenik meg pontírással; a Vakok világa, a Rádió Újság, az iro­dalmi, a sakk és a zenei ér­tesítő. Mintegy kilencven egyé­ni előfizetője van a kiadvá­nyoknak. Többen azonban a szövetség klubjában olvassák el az újságokat, folyóiratokat. Ebben az évben új helyet ka­pott a Vakok és Csökkentlá­tók Szövetségének megyei csoportja, a Kossuth tér 4. alatt, a volt 1. sz. ügyvédi munkaközösség három helyi­ségében van az iroda, a könyvtár és a tágas klubhe­lyiség. Minden csütörtökön klubestét tartanak. Ekkor kölcsönöz a Braille-könyvtár. Minden kedden viszont a hangos könyvtáruk tart nyit­va. — Azoknak, akik nem is­merik a pontírást, a hangos könyvtár nyújt segítséget — folytatja a helyi csoport tit­kára. Magnószalagról irodalmi műsorok, jelenetek, elbeszélé­sek, regények különféle mű­vészi játékok hallgatása te­szi változatossá a kulturális programokat. Könyvtáruk és a fővárosi színházak, intéz­mények segítségével választ­ják ki a vak színjátszók azt a néhány rövid jelenetet, amit minden hónap utolsó szombatján a klubban elő­adnak. Ottlétünkkor néhányan könyveket kölcsönöztek, má­sok a magnót hallgatták. Köztük hozzátartozók, roko­nok, barátok, barátnők is, lá­tó emberek, akik nem érzik rosszul magukat ebben a kör­ben. A vakok és csökkent lá- tóképességűek, akik közül többen különböző munkahe­lyeken dolgoznak, — többsé­gük telefonközpontos — nemcsak a munkában, hanem a művelődésben, szórakozás­ban is megközelítőleg azonos lehetőségekkel rendelkeznek, mint a látók. Nincsenek ki­rekesztve a napi élet vérke­ringéséből. Olvasnak, rádiót, manetofont hallgatnak. Sőt kirándulásokat is tesznek, leutóbb Sárospatakon jártak. Szemlélődés helyett az élő szó erejével tették meg uta­zásukat a történelmi várban. Mint mondták — sokáig em­lékezni fognak rá. fP) •• Önkényeskedők LA A körúti építkezés miatt elbontották az Ujszőlő út 48. Számú házat. Lakójának, L. Vilmosnak lehetőséget adott a tanács, hogy válasszon a nagy alapterületű lakások között, mivel nagy családja van. L. a Véső utca 6. számú 2 szobát» lakást választotta és odaköltözött családjával. Családtagként lakott nála Cs. Károly és B. Káinján. Június elsején Nánási Ilo­na és Erzsébet kiköltözött a Szintén Véső út 6. szám alatt lévő állami lakásból. B. Kál­mán és Cs. Károly álkulccsal felnyitották a lakást és önké­nyesen beköltöztek. A felelősségre vonáskor Cs. 17, B. 13 tagú családra hi­vatkozott. Elismerték, hogy ,.jogellenes” dolgot csináltak, de azért tették, mert nem utaltak ki részükre lakást. Költözni csak abban az eset­ben hajlandók, ha részükre lakást biztosítanak. I 2. Elköltözés miatt megürese­dett a Bessenyei tér 18 szám alatti egyszoba konyha, kö­zös előszoba, padlás és fás­kamra. Az elköltöző Visnylk Gusztávot kötelezték arra, hogy a megüresedő lakrészt köteles a hatóság rendelkezé­sére bocsátani. Június 7-én megkezdte a kiköltözést. Másnap el akarta szállítani még ottmaradt bútorait, de lakását feltörve találta, búto­rait pedig az addigi társbér­lője, B. József a korábbi kö­zös előszobába kirakta és be­költözött. B. József 47 forint bérleti díjat fizetett volt lakásáért. Amikor átköltözött, volt la­kását N. Miklós, Nyírtelek gyulatanyai lakosnak kiadta albérletbe havi 650 forintért, egy évi előrefizetéssel. N. ki­fizette a 7800 forintot és megállapodás szerint — még a villanyszámlát is neki kell fizetni. Lh 1963. július 3-án ért haza Norvégiából feleségével és két gyerekével N. János. Jú­lius 20-án megható levelet írt a városi tanács elnöké­nek, hogy ha már a magyar haza visszafogadta őt, akkor egy lakást is adjon. A Bocskai út 26. számú la­kás elköltözés miatt megüre­sedett, A tanács kiutalta Drahon István és társai Ószőlő utcai romlakásban lé­vő lakóknak. Amikor a volt lakó kiköltözött, átadta, a kulcsot az új bérlőnek. Még 'aznap este be akartak költözni, de mire odamentek, a lakást N. János feltörte és önkényesen beköltözött. A lakásügyi hatóság elren­delte. a kiköltözést. Amikor a kiköltözést a helyszínen foga­natosították. N né baltát fo­gott és le akarta ütni a la­kásügyi csoport ott lévő elő­adóját. Az félre ugrott és a balta az ingatlankezelő se­gédmunkásának a kezét vág­ta el. Ezt az ügyet a szabálysér­tési csoport átadta az ügyész­ségnek. # Nyíregyházán 3 és fél ezer jogos lakásigénylőt tart nyil­ván a tanács. Ezek között az önkényes lakásfoglalók kö­zött is van aki — családtagjai számát figyelembe véve — jo­gos igénylő lehetett volna. Most pedig kiköltöztetik, jo­gosan. A lakástörvény sze­rint: „Nem jelölhető ki a la­kás bérlőjéül az a személy, aki a lakást, a bérleti jogvi­szony létesítésére jogosult szerv, vagy személy intézke­dése nélkül önkényesen fog­lalta el.” A törvény a becsületesen váró lakásigénylők érdekeit védi. Nem lehet, és nem is szabad lehetőséget adni azok­nak, akik „jól informáltságu­kat” kihasználva, mások ro­vására akarnak lakáshoz jut­ni. Módszerük ellen nem­esek a hivatalos szervek in­tézkedéseivel, hanem a köz. véi“ménv hangával is fel kell lénni. Balogh József Pályázati felhívás Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetünk a kép­zőművészek, irodalmai kedve­lők, a honismereti szakkörök- ben és a néprajz területén dolgozók számára. Olyan műveket. amelyek más pályázaton szerepeltek, vagy zsűri előtt már bemuta­tásra kerültek, kiállításokon bemutattak, nyomtatásban megjelentek, a bíráló bízott- ságok nem vehetnek figye­lembe. A pályamunkák részére dí­jakat tűzünk ki- A képzőmű­vészeti pályadíjakban nem szerepe] a pályaművek vétel- ára. Ugyanakkor a pályadíjat nyert művekre a meghirdető szerv az elővételi jogot fenn­tartja. A bíráló bizottság — meg nem felelő művek esetében — a pályadíjakat visszatart­hatja, illetve azokat megoszt­hatja. I. Képzőművészeti pályá­zat: Beküldhető eredeti festé- szeti, szobrászati, grafikai al­kotás. Témájában, mondani­valójában kapcsolódjon Sza- bolcs-Szatmár megye Utolsó negyedszázados életéhez, tük­rözze eredményeit. A pálya- művek beküldési határideje: 1969. december 30. A pálya- műveket a Megyei Művelődé­si Központhoz (Nyíregyháza. Kossuth tér 2.) kell bekülde­ni. Pályadíjak: I. díj 1 db 10 000 Ft, II. díj 2 db 7—7000 Ft, III. díj 2 db 3—3000 Ft. II. Irodalmi pályázat: Szép­irodalmi igénnyel készült, le­hetőleg prózai írásokat vá­runk. A pályamunkák a me­gye felszabadulásának esemé­nyeivel foglalkozzanak, vagy az azóta eltelt 25 esztendő jéllemző részletét ragadják meg, témájukkal és mondani­valójukkal ennek a korszak­nak az eredményeit, a megye népének életében és tudatá­ban bekövetkezett változást tükrözzék. A pályaművek beküldési határideje: 1970. február 1. A pályázatokat a Megyei Könyvtár címéré keil b"kitMe ni. (Nyíregyháza, Benczúr tér 3.) Pályadíiak: 1. díj 1 db 2000 Ft, II. dí) 2 db 1—1000 Ft, III. díj 3 db 500—500 Ft. III. Honismereti és népraj- zi pályázat: A Hazafias és Nép­front megyei titkárságával együttműködve — a XVII. országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázat része- ként — korábban meghirdet­tük a felszabadulási évfordu­lóval kapcsolatos pályázatun­kat. Emlékeztetőül közöljük a pálvázati felhívásból az aláb­biakat: Pályázhatnak önkéntes gyűjtők és gyűjtőcsoportok helyszíni gyűjtésen, eredeti feldolgozáson alapuló pálya­munkával. Kiemelt jelentőséget tulaj­donítunk a felszabadulás, a demokratizmus kibontakozás, általában az elmúlt 25 év eredményeivel foglalkozó dől- gozatoknak. Kiemeltük az alábbi fonto­sabb témákat: 1) felszabadulásunk történe­te. 2) a szocialista alakulás tükröződése községünkben (földreform. mezőgazdaság szocialista átalakulása, üzem- fejlődésének története, a fa'u társadalmának szerkezeti vál­tozása). 3) Iskola (népművelési in- tézménv) története, (különös tekintettel a felszabadulás utáni változásokra). A pálya­munka értékét emelheti a legúiabb korra vonatkozó forrásanyag leírása, össze­gyűjtése és a pályaműhöz csatolása. A pályázat beküldési ha­tárideje: az ifjúsági és fel­ni ;; í tagozatban egyaránt: 1969. július 31. Jelen pályázatra pályamun­kákat két példányban a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Múzeu­mok Igazgatósága (Nyíregy- háza. Egyház utca 15.) címé­re kell beküldeni. A pályamunkán fel kell tüntetni a gyűjtő nevét, cí­mét, valamint az adatszolgál­tatók személyi adatait (név, életkor, foglalkozás, lakóhely). A megyei szinten I.—II. dí­jat nyert pályamunkákat a pályázat országos döntőjében újból elbíráljuk. Az ifjúsági tagozat megyei oályadíjai: I. díj 300—500 Ft II. díj 200—300 Ft, III. díj 100—200 Ft. Az ifjúsági tagozat orszá­gos nálvadíiai: I díi 1060 Ft, II. díj 700 Ft. TTI. díi 500 Ft. A felnőtt tagozat megyei pályadíjai: 1. díj 1000 Ft, II. díj 700 Ft, III. díj 500 Ft, IV. díj 400 Ft, V. díj 300 Ft, VI. dí.h $00 |t,. Ä felnőtt tagozat országos pályádíjai: Nagydíj: 2500 Ft, I. díj 2000 Ft, II. díj 1500 Ft, III. díj 1000 Ft. A fenti díj­tételek kiegészítéseként a Hazafias Népfront megyei titkársága a krónikaírói te­vékenység előmozdítása érde­kében 1000 Ft pályadíjkere- tét biztosított. Eredményhirdetésre megyei szinten az októberi múzeumi hónap végén, országos szin- ten pedis? 1989 december ele­jén kerül sor. Nyíregyháza, 1969.' július l. Szabolcs Szatmár Megyei Tanács VB. művelődésügyi osztálya Ezermesterbolt a megyeszékhelyen Sok-sok szülő és gyermek régi kívánsága teljesül az első szabolcsi „Űttörő- és ezer­mester bolt” létrehozásával. A főváros több pontján és szin­te már valamennyi megye- székhelyen megtalálhatók az úttörőfelszereléseket árusí­tó szaküzletek. A szabolcsi út­törőknek, de szüleiknek is sok „plusz” utazást jelent az egyenruha, de még egy öv, vagy síp beszerzése is. Leg­többen Debrecenbe utaznak érte. Ezeknek az igényeknek, valamint a szabolcsi úttörők ezreket jelentő létszámának figyelembevételével a Nyír­egyházi Városi Tanács még 1969-ben tervezi a bolt építke­zésének megkezdését. Az Arany János út és a Szarvas utca sarkán épülő 68 lakásos ház földszintjére kor­szerű üzleteket terveztek. Ezek között kap helyet az „Úttörő- és ezermester”'szak­üzlet. Üttörő egyenruhától egy zenekar felszereléséig — a tervek szerint — mindent be lehet majd szerezni. A Ber­csényi úton lévő jelenlegi ezermesterbolt népszerűsége és nagy forgalma miátt az ott árusított cikkekhez hasonló­kat az új boltban is beszerez­hetik majd a vásárlók.' Az épület és az új üzletsor át­adását 1970 végére tervezik. (b. c.) A harmadik gyermeküdülő csoport Szabolcsból Ebben az évben is az or­szág legszebb üdülőiben töl­tik a nyarat azok a szabolcsi iskolásgyerekek, akik jó tanu­lásukkal és magatartásukkal rászolgáltak a szakszervezeti gyermeküdülésre. Eddig a megyéből két turnusban utaz­tak gyerekek az üdülőkbe, legutóbb július 9-én indult több száz kisdobos és úttörő Zamárdiba, Szabadiba, Or­mánpusztára és Fonyódra. Jú­lius 22-én délután érkezik vissza Nyíregyházára ez a szabolcsi csoport, s 23-án reg­gel indul a harmadik turnus. A gyerekeket pedagógusukból álló kísérők vezetik és gon­doskodnak zavartalan utazá­sukról. Az utolsó, negyedik gyermek üdülőcsoport augusz­tus 20-án indul, hogy kivegye részét a nyár végi örömökből;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents