Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

* otda? feELET-MAGYARÖRSZÄÖ 1969 Július If. Felborult.., Leesett,, 8 Gázolt. * Üzemi baleset a tsz-ebben A vidéki kis települések javára Versenyben a kisipar Számok, adatok, összeha­sonlító százalékarányok. És a statisztika mögött elárvult családok, apa vagy anya nél­kül maradt gyerekek, gyere­küket elvesztő szülők fájdal­ma, tragédiája. Megelőzhető, elkerülhető véletlen halálok. 1968-ban a népgazdaság egészében 615 halálos üzemi baleset történt. A közismer­ten balesetveszélyes építő­iparban 66, a szállítás és hírközlés területén 75 — a mezőgazdaságban 260! E kö­zül 208 halálos baleset tsz- tagot ért. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a 3 napon tű! gyógyuló üzemi balesetek miatt kiesett munkanapok száma állandóan emelkedik. Szabolcsban például 1676-ról 2188-ra, Hajdú megyében 1467-rőí 1819-re, Békésben 2481-ről 2856-ra, Somogybán 1190-ről 1580-ra emelkedtek 1967-től 1968-ig a tsz-ek üze­mi balesetei. Pedig a szá­mok még csak nem is fedik teljesen a valóságot. Sok he­lyen elmulasztották, elmu­lasztják a balesetek bejelen­tését. Ittasság — baleset Mi az oka a sok baleset­nek? Miért emelkedik a tsz- ekben ilyen elképesztő arányban a halálos és a sú­lyos baleset? A közvetlen okok közt el­ső helyen a traktorral, von­tatóval, lovas kocsival és egyéb járművekkel kapcso­latos szerencsétlenségek áll­nak; traktorral felborult és agyonnyomta; traktorról, pót­kocsiról leesett; traktor el­gázolta; a traktor lendkerék, kardán tengely felcsavarta; lovas kocsiról leesett, felbo­rult — olvasom a statiszti­kában. A kátyus, vízmosásos, gidres-gödrös utak, a me­redek lejtőjű, egyenlőtlen földek, a talajtérkép hiánya, a fegyelmezetlenség, a KRESZ megszegése és az it­tasság szerepel, mint balese­tet okozó körülmény. De so­rolhatnánk tovább — az áramütést, az esést — épü­letről, kazalról, állványról — a tárgyak esését, épület om­lását. A szűk férőhelyeken, istállókban alig 1,8 négyzet- méter hely jut egy-egy állat­ra, a szükséges 312 négyzet- méter helyett — így aztán az állatgondozók öklelésnek, ta­posásnak, rúgásnak vannak kitéve. A növényvédőszerek­kel dolgozókat mindenütt ok­tatják ugyan a raktározással, felhasználással kapcsolatban. Mégis előfordult, hogy a ren­delkezésre álló védőruhát, védőeszközt a méreggel dol­gozók nem használják. Ta­valy a Szolnok megyei Rá- kóczi-falván és Soroksáron a Kertészeti és Szőlészeti Tan­gazdaságban tömeges vegy­szermérgezés történt. Nem a vegyszerrel dolgozókat érte a baleset, hanem a vegyszerrel kezelt földön a kertészlányo­kat. A korszerűtlen, zsúfolt munkahelyek mellett egyes erő- és munkagépek konst­rukciós hiányosságai, a szesz­fogyasztás, a szakértelem ü ya, a könnyelműség, az óvó renuszabályok előírásai­nak megszegése, a biztonsági fegyelem megsértése komoly veszélyeket rejt. Védőeszközök nélkül? ' A SZOT munkavédelmi osztálya a tavalyi 615 halá­los baleset közül 486-ot fel­dolgozott. Megállapította, hogy a minisztériumok és a tanácsok csak 77 esetben in­tézkedtek a hasonló balesetek elkerülése érdekében, s mindössze 9 esetben indítot­tak fegyelmit. Általában a szerencsétlenül járt dolgozó magatartásában keresik a baleset okát és nem a mű­szaki, technológiai, munka- szervezési intézkedések hiá­nyában. Nem intézkednek a leggyakrabban balesetet oko­ssó körülmények felszámolá­sára. A vezetők, brigádveze- tők nem mindenütt követelik meg a védőeszközök haszná­latát. A mezőgazdaság és külö­nösen a termelőszövetkezetek balesetelhárítási tevékenysé­ge jóval az iparé mögött maradt. Kisebb követelmé­nyeket állítottak a tsz-ekkel szemben. Munkavédelmi szervezet csak részben ala­kult ki. kezdetleges volt a balesetek kivizsgálása ala­csony színvonalú a munkavé­delmi oktatás. A korábbi jogszabályok ajánló jellege miatt csak ott és annyira foglalkoztak munkavédelem­mel. ahol a vezetők, a tsz- elnökök maguk is fontosnak tartották. Merőben új alapokra he­lyezte a tsz-ek munkavédel­mét a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 45/1968. (XII. 14.) MÉM számú ren­deleté. A rendelet meghatá­rozza az óvó rendszabályok alkalmazását, a balesetelhá­rítás feladatait, megszervezé­sét, nyilvántartását, bejelen­tését. Egészségvédelmi és biz­tonsági ismeretekből vizsgára kötelezi a tsz elnökét, he­lyettesét, az üzemi vezetőket, a növényvédelmi szakmérnö- köt, a szaktechnikust, a mű­szaki vezetőt, a biztonsági megbízottat és minden olyan tsz-tagot, aki fizikai dolgozók munkáját irányítja. A felügyeletet és az ellenőr­zést az illetékes tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályára bízza. Intézkedések a megelőzésért A rendelet hatása máris érezhető. Mint mondják, a mai helyzetet össze se lehet hasonlítani az egy-két évvel ezelőttivel. Nógrád, Pest, Csongrád és Heves megyében már tartottak munkavédelmi konferenciát. Szolnok, Fejér és Zala megyében már le­vizsgáztatták a tsz-ek veze­tőit. A tanácsok konzultációs lehetőséget biztosítanak a vizsgázóknak. Készülnek a . szövetkezeti munkavédelmi szabályzatok. Baranya megyében például a tanács, a területi tsz-szövet- ség, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és az ügyész­ség mintaszabályzatot szer­kesztett — gyakorlati taná­csokkal. A görcsönyi tsz in­tézkedési tervébe foglalta munkavédelmi őrség meg­szervezését. Néhány tsz elnöke meg­kérte a tanács és az SZMT munkatársait — tartsanak vizsgálatot, helyszinszemlét náluk. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ki­dolgozta és megjelenttette a Mezőgazdasági balesetelhárí­tó és egészségvédő óvó rend­szabályokat. (A 75 ezer pél­dányban kiadott könyvből ugyan néhány megyébe már nem jutott). Az Agrártudományi Egye­temen mezőgazdasági mun­kavédelmi kutatócsoportot hoztak létre, megindult a mezőgazdasági munkavédel­mi szakmérnöki képzés — ugyancsak az Agrártudomá­nyi Egyetemen — 2 éves levelező oktatással. A kezdeti nehézségek le­küzdéséhez még sok türelem, meggyőző, okos szó szüksé­ges. Nemcsak a tsz-ek veze­tőit, hanem minden egyes ta­got, dolgozót aktívvá tenni a munkavédelemben. Meg kell szűntetni az oktatás elméleti jellegét. Szükség van az el­lenőrzésre, a felelősségéb­resztésre. olykor a büntetés­re is. Minden szintű és a tsz-ekkel bármilyen kapcso­latban lévő szervnek, intéz­ménynek, hivatalnak van mit tennie! Modem társadalmakban az életszínvonalat nemcsak az egy főre jutó fogyasztási cik­kek, hanem a szolgáltatások mértékével is mérik. A fejlő­dő lakáskultúra, a tartós fo­gyasztási cikkek, az elektro­mos háztartási gépek, a rá­dió, a televízió térhódítása vi­szont megfelelő javító, kar­bantartó szakembergárdát kö. vetel. Pártunk és kormá­nyunk nemcsak rendeletek­kel, hanem komoly beruhá­zásokkal is támogatást nyújt az ipari javító-szolgáltatóhá­lózat megteremtéséhez, bőví­téséhez. A szolgáltatóházak, au­tójavító üzemek, szövetkezeti műhelyek csak nagyobb vá­rosokban, járási székhelyeken rentábilisak. A kisebb telepü­léseken. községekben a lakos­ság javító-szolgáltató igényei­nek kielégítéséhez égető szük­ség van a kisiparosokra. (Egyébként az ilyen jellegű munkák közel 50 százalékát ténylegesen a kisiparosok végzik el.) S a népgazdaság részére is olcsóbb a kisipari engedély — hiszen így beruházás, koc­kázatvállalás nélkül oldható meg a lakosság ellátása. Dr. Cervai Bélával, a KIOSZ elnökével a kisipar helyzetéről, szerepéről, pers­pektívájáról beszélgettünk. — Mivel támogatja álla­munk a kisipari munkát. s ezzel a lakosság ellátásának megszervezését? — 30 szakmában meg­könnyítettek az új iparok kiadását. Az ötezer, vagy en­nél kisebb lélekszámú közsé­gekben nincs tervvizsgához kötve az iparkiadás, elég a 2 éves szakmai gyakorlat. Lehe­tőség nyílt a munkaviszony melletti ipargyakorlásra — állami vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, ktsz-ek dolgozói másodfoglalkozásban kaphatnak kisipari működési engedélyt. Néhány hónapja a nyugdíjas szakemberek, nyugdijuk meghagyása mel­lett kiválthatnak ipart a ja­vító-szolgáltató szakmákban. A családiház-építési igények kielégítése, a lakáskarban­tartás érdekében — építő-ja­vító engedélyeket is adnak ki mestervizsga nélkül, szak­munkásvizsgával rendelke. zőknek. A kisközségek új iparosai a korábbi 1 évi adó- mentesség helyett most 2 évi mentességet kapnak. Szé­lesítették az átalányban adó. zók számát — komoly támo­gatást jelent az önkéntes be­tegbiztosítás és az újabban bevezetett különböző nyugdíj- kedvezmények, a megnövelt hitellehetőségek. — A tanácsok, az ipart kia­dó hatóságok, hogy élnek a megnövekedett lehetőséggel? — A tavalyi párt- és kor­mányhatározatok nyomán a megyei, járási, községi taná­csi szervek a megnövekedett. törvény adta lehetőségek közt keresik a legelonyöseuu meg­oldást. Ha vannak is kivéte­lek — általában ahol a tör­vényes feltételek biztosítot­tak, s a lakosság igényli —, kiadják az ipart. Olykor ma­guk a tanácsok keresik fel a szakembereket; lakást, mű­helyt biztosítanak számuk­ra. Az új iparok kiadása a lakosság kényelmét szolgálja, a meglét 6 iparosok monopol, helyzete megszűnik, megin­dul a verseny a megrendelő­ért — Miben áll a verseny? — Az új gazdasági mecha­nizmus 15 havi gyakorlatát vizsgálva az a tapasztalatunk, hogy a kisiparosok működése nyomán verseny indult a kis­iparosok, a szövetkezeti es állami vállalatok között a megrendelőért. A verseny po­zitív telei máris mutatkoz­nak. Több kisiparos garanci­át vállal az általa javított termékért. Soron kívül javítják a nélkülözhetetlen használati cikkeket (órát. cipőt), részlet- fizetési kedvezményt adnak a nagyobb összegű vásárlások­nál (kárpitosok, asztalosok) el- és visszaszállítják a javí­tanivalót. Székesfehérváron például a gépjárműjavítók megszer­vezték a vasárnapi ügyeletet. Másutt csererádiót, órát ad­nak a megrendelőnek a javí­tás idejére. Ezek még nem általános szokások, de egyre inkább azzá válnak. Hiszen a verseny megköveteli a kis­iparosoktól is a megrendelők eddiginél is udvariasabb, gondosabb, jobb kiszolgálá­sát. — Hogyan alakuM a kis­iparosok létszáma? — Márciusban 76 100 kis­iparos dolgozott, 3400-zal több, mint tavaly. S a kis­iparosoknál foglalkoztatott munkavállalókkal és az ipari tanulókkal együtt 104 ezren állnak a lakosság szolgálatá­ban. örvendetes, hogy a kis­iparosság zöme vidéken, kis településeken él — ott, ahol valóban a legnagyobb szük­ség van rájuk. S az összter­melésnek 82,2 százaléka, a javításból, szolgáltatásból adódik. Bekapcsolódnak a kisiparosok az exportterme­lésbe is, ebből tavaly 1 mil­lió 650 ezer dollár és 3 millió 200 ezer rubel értékű bevétel származott. Uj éttermet, eszpresszót építettek Nvírmadán. A 2.5 millió forintos beruházásból létesült új kombinátot a jövő hónapban adják át rendeltetésének. Elek Emil felvétele (Kádár) Gondoljon a télre 1 Akar kényelmesen, gazdaságosan fűteni ? Lakások, társasházak, óvodák, bölcsődék, üzlethelyiségek, irodák, orvosi rendelők KÖZPONTI ETAGE FŰTÉSÉRE VAGY HASZNÁLATI MELE GVÍZ TERMELÉSRE A LEGIDEÁLISABB FŰTŐKÉSZÜLÉK az ÉTI típusú gáztüzelésű kazán! FŐBB ELŐNYEI: teljesen automatikus üzemü, gazdaságos, tiszta, kényelmesen kezelhető, 1 m2-nyi területen bárhol elhelyezhető földgázzal, városi gázzal és PB gázzal történő üzemelésre alkalmas. Rendelje meg! OTP HITELLEVÉLRE IS KAPHATÓ! KÉRJEN GYARJMANYISMERTéTÖT! MAGANMEGRENDELÉSEKET IS TELJESÍTI a Bács-Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagyker. V. tranzit osztálya Kecskemét, Halasi út 12. Megrendeléseket a beérkezések sorrendjében teljesítjük. Értesítjük vásárlóiakat, hogy elektromos gépekkel kombinált konyhabútor 2 típusban kapható. GARSON KK—Í0 fogyasztói ára: 9800 Ft. (beépítve: villanyfőzölap, hűtőszekrény 10 1 melegviztaroló) KOMBI KK—20 fogyasztói ára; 14 400 Ft. (beépítve: villamos sütő- és főzőlap, hűtőszekrény, 10 literes melegvíztároló.) Az OTP hitelakciót gyorsított eljárással intézzük! Díjtalanul házhoz szállítjuk, íekintse meg boltjainkban! Fővárosi Vas- és Edénybolt V. 14. sz. bolt IX., Tolbuchin krt. 5. 23. sz. bolt VII., Rákóczi út 24. A NYÍREGYHÁZI KERTÉSZETI VÁLLALAT kontírozó könyvelőt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat főkönyvelőjénél. Nyíregyháza, Bokréta u. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents