Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
XXVI ÉVFOLYAM 149. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1969. JÜLIUS 1, KEDD LAPTTNK TARTALMÁBÓL! ’ Licit tízmillióért — a vevő javára (3. oldal) Változó tanyavilág a nagykállói járásban (3. oldal) Nyíregyháza kétezerben (5. oldal) Sport jelentéseink (6—7. oldal) A Minisztertanács ülése # Tiitiományjjolitikai bizottság alakult § Elfogadták az 1970 —71. évi küliöldi kiállítások és vásárok részvételének programját # Fejleszteni kell a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítési tevékenységét Ülést tartott ax Elnöki Tanács Rendelet Mátészalka várossá nyilvánításáról A SZOT elnökségének ülése Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. * Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlat- nak megfelelően — általában 10 évenként tartanak nép- számlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisz- tikai állandó bizottságának mind az ENSZ gazdasági és • aciálís tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbízható képet ad a társadalom szerkezetéről; alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, elsősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valameny- nyi állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, pontos végrehaj. fásához jelentős érdekek fűződnek. ezért elrendelése hazánkban cs külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. lődési intézmények létrehozása és azok működtetése vállalati feladat, Az elnökség azt is javasolja, hogy a SZOT felújítási alapot létesítsen a művelődési intézmények fejlesztésére. Az elnökség megvizsgálta a zöldség- és gyümölcsén átás tapasztalatait és a piaci árak alakulását is. Megállapította, hogy az év első négy-öt hónapjában a zöldség- és gyü- mölcsellátás, illetve az áralakulás kedvezőtlenebb volt, mint az előző év hasonló időszakában A zöldség-gyümölcs árukészletek ez év elején kisebbek voltak és a szabadpiaci felhozatal is általában alatta maradt a tavalyinak. Az elnökség véleménye szerint a piaci viszonyok és a gazdasági ösztönzők hatását a zöldség-gyümölcsellátásban is indokolt lenne megvizsgálni, mert a szocialista szektor, például a földművesszövetkezetek és a tsz-ek befolyásoló hatása az ellátásra és az árakra még nem érvényesül kielégítően. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta a kollektív szerződések érvényesülésének gyakorlati tapasztalatairól szóló előterjesztést. A Népszava kulturális rovatának bővítéséről szóló javaslatot, továbbá tudomásul vette az idei üdültetési főidény előkészítéséről és az NDK üzemeiben dolgozó fiatal magyar munkások • élet- és munkakörülményeiről, szervezeti életéről készült tájékoztatót. Tudomány és fejlődés Talán túlságosan is közhely lett a tudományos-technikai forradalomra hivatkozni napjainkban. Legalábbis annyira, hogy sokan úgy gondolják, a tudomány halad a maga, bizonyára rögös de meredeken felfelé ívelő útján, a lakos ság, a termelés, egyszóval a társadalom pedig — ha áttételesen és kisebb-nagyobb zökkenőkkel is. de — gyü- mölcsözteti a hol áldozatos nak, hol éppen kényelmesnek hitt kutatómunka eredményeit. Tény, hogy a fejlettség bi zonyos fokán álló, modern államokban az utóbbi évtizedekben a tudományos kutatás olyan hálózata jött létre, amely — a múlhatatlanul szükséges anyagi eszközök birtokában — látszólag spontán módon működik, fejlődik. A valóságban azonban semmilyen mai társadalomban nem esetleges, véletlenszerű ez a fejlődés és különösen nem lehet az szocialista körülmények között, ahol párt- és állami program rögzíti s foglalja rendszerbe a legfőbb nemzeti célkitűzéseket, köztük elsőrendűen a tudományos munka fő irányait, módszereit. Ezek újbóli napirendre tűzése időszerűvé vált nálunk is, egyrészt mert a re tortámul a gazdaság, az egész társadalom újfajta követelményeket támaszt a tudományos munkával szemben, másrészt, mert az elöt- tünk álló távlati tervek mintegy légüres térben mo zognának a megfelelő tudó mányos háttér s megalapo zottság nélkül. Egyebek mellett ezért is volt nagy jelentőségű az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése, amelyen határozatot hoztak a párt tudománypolitikai irány elveiről. A Központi Bizottság állásfoglalása legfőképpen azon a megállapításon alapul, hogy a tudomány gyors fejlődése és társadalmi szerepének növekedése korunk egyik általánosan jellemző vonása, amely szocialista körülmények között különös erővel hat. A magyar tudomány közelmúlt eredményei is figyelmet érdemelnek, jelentékeny tudományos bázisunk épült ki, ennek ellenére vagy éppen ezért — ez különösen megszívlelendő figyelmeztetés — ne építsünk légvárakat: kutatóhálózatunk a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is kihasználva, alkalmas hazai igényeink kielégítésére. de világszínvonalú, új tudományos eredményeket csak néhány, körülhatárolt területen hozhat létre! Nos, ezeknek a területeknek — a hazai hagyományok és tudományos örökség, anyagi és személyi adottságaink és nem utolsósorban a tényleges szükségletek, a konkrét tudományos „kereslet" alapján való — meghatározása valóban sürgető feladat. A kutatási befektetések terve zett növelése, a kilátásba helyezett tekintélyes összegek bölcs megfontoltsággal történő felhasználása. lehetőleg kevesebb, de annál kecsegtetőbb, nagy feladatokra való összpontosítása — a cél. amelyet a tudománypolitikai irányelvek megjelölnek. Ami a kilátásba helyezett szervezeti reformokat illeti, bizonyára nagy figyelmet kelt az egyetemi tanszékek javasolt nagyobb szerepe a kutatásban. Annál is inkább mert ez nemcsak a tudó mány, hanem — Eötvös Lo- ránd .immár klasszikus érveA kormány Tájékoztatási Hivatala köz|: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy 'az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a- Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst. a kormány elnökhelyettesei nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudómé lypoluikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi Hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970 évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információ központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekei és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeitől. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejleszMolnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes június 30-án Nyíregyházán tárgyalást folytatott a megye kulturális helyzetéről. A megbeszélésen részt vett: dr. Feleszi István, a megyei tanács v'b elnöke, dr. Gombás lését igazolva — az egyetemi oktatás, a tudósképzés színvonalát is emelné. Mert ,.tu dományos az oktatás ott, ahol tudósok tanítanak " Szólni kell a kutatás és a gyakorlat szorosabb kapcsolatát szorgalmazó megállapításokról is. Ilyen kívánság természetesen korábban is elhangzott. Ám a tervbe vett szervezeti reformok, valatésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejlesz- teni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a tér- mékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami—szövetkezeti vegyes tár- síjáások közös anyagi érdekeltségét. biztosító közgazda- sági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek. í .'t :en értéked t o tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és terű’éti illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer- gazdaság egyéb területein vé>zzenek építőipari munkát. , indoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkásutánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorSo.ndor. a megyei pártbizottság titkára, Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gulyás Emiiné dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese és Horváth Miklós, a megyei tanács osztályvezetője. mint a kutatás-finanszírozás korszerűsítése feltehetően megteremtik a tényleges, tehát célszerűen ösztönzött együttműködés lehetőségeit. Figyelmet érdemlő, amit a Központi Bizottság a kutatá sok kívánatos módszerével, szellemével összefüggésben hangsúlyoz. A tudományos kutatás szabadsága, a vitaszellem bátorítása, a tudományos élet további demokratiban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével, — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza: a végrehajtást elmulasztó felhő.', clcti szervek és üzemek Vctzt.tői ellen eljárást kell indítani. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció). sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazda- sági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszűntetni. Felül kel! vizsgálni a fővárosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára. a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását. zálása elengedhetetlen kívánalmak. Hasonlóképpen elengedhetetlen az Is, hogy a tudósok — akiknek kiválasztására, képzésére igen nagy ügyeimet kell fordítani — a szocialista társadalom javára gyümölcsöztessék mindazt a támogatást, amit kapnak. És nemcsak általában: a társadalomtudományi kutatásra például igen nagy feladat hírül a szocializmus építése A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott a népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. cs az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást keli tartani, A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti ház- tartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat, stb). a lakókat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szak- mai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóság nak megfelelően, a kívánt ha- táridőben megadni. A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta a szakmunkásképzésről szóló törvénytervezetet, amely csak az alapvető, meghatározó szabályokat tartalmazza. A törvény a szakmunkásképzés irányításáért felelős szervek feladatainak és hatáskörének meghatározását a kormányra bízza. Az elnökség megbízta a SZOT termelési osztályát, hogy a szakmunkásképzéssel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat dolgozza ki és azt jóváhagyásra terjessze az elnökség elé. Ezután az elnökség megtárgyalta a negyedik ötéves terv kulturális fejlesztési céljairól szóló előterjesztést. Az országos főhatóságok már elkészítették fejlesztési javaslataikat, a vélemények egyeztetéséibe több tárgyalást tartottak. Jelenleg még viták vannak abban a kérdésben, hogy a nagyvárosi települések vagy a falvak kulturális helyzetének javítását kell-e előtérbe helyezni. Az elnökség álláspontja szerint az átlagosnál nagyobb mértékben kell támogatni a munkásosztály kulturális ellátását. Kiemelten kell kezelni a munkásszállások, munkáskerületek, munkás-lakótelepek, az új szocialista városok, a nagy ipari vállalatok tömegművelődési létesítményeinek korszerűsítését. A szakszervezetek véleménye szerint a dolgozók kulturális ellátása, új tömegművemind hatékonyabb módszereinek kidolgozásában. A tudományos munka, ahogy sehol a világon, nálunk sem képzelhető el szélesedő nemzetközi együttműködés nélkül. A szocialista országok sokoldalúbb kooperációja, a Szovjetunió óriási tudományos arzenáljának behatóbb megismerése, a tervezett szocialista integráció kilátásai a hazai tudományos fejlődés elsőrendű tartalékai. Ez azonban nem feltételez elzárkózást a nem szocialista országok tudományos életéből. Egy szocialista ország tudományos gyarapodása, a kezdeményezőbb szabadalmi forgalom és az élénkülő tudományos kapcsolatok, tapasztalatcsere révén, az egész szocialista társadalmi fejlődés javára válik. B. J. Molnár János miniszterhelyettes Nyíregyházán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
