Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
vrt/G motirárjai egyesülj twu AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE/ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvi Évfolyam. 135. szAm ÄRA 80 FILLÉR 1969. JT?NIÜS 14. SZOMBAT íAWKK TAfPPALWXBÓti ---------------—— a A béremelés kulcsa f3. eídap Diós falu <3. oldal) Hét végi sportműsor <9 oldal) A lottó e heti nyerőszámai no oldali II moszkvai tanácskozás pénteki napja Kádár János látogatásai Szepesi György televízióinterjűja Biszku Béla nyilatkozata a szocialista demokráciáról és a moszkvai tanácskozásról Kávéi József és Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítói jelentik: — A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása péntek délelőtt megkezdte 14. munkaülését. Ennek a munkaülésnek jubileumi jellegzetessége van: az ott elhangzott első felszólalás szám szerint az 50., a „nagy tanácskozás” történetében. A péntek reggeli ülésen felszólalt Dominique Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke, Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának Kádár János, a moszkvai nemzetközi tanácskozáson részvevő magyar pártküldöttség vezetője pénteken délelőtt Leonyid Szmirnov szovjet miniszterelnök-helyettes társaságában ellátogatott a szovjet fővárostól mintegy 50 kilométerre fekvő Kupavnai Finomposztógyárba és beszédet mondott az üzem dolgozói előtt. A látogatásra elkísérte őt Szipka József moszkvai magyar nagykövet, szovjet részről Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Vaszilij Konotop, a moszkvai területi pártbizottság első titkára, valamint más személyiségek. Az alapításának két és fél évszázados jubileumára készülő textilgyár kollektíván tagja a Szovjet-Magyar Baráti Társaságnak és szoros kapcsolatot tart egyebek között a csepeli és győri rokonvállalatokkal. Dolgozói közül sokan jártak Magyarországon és szívesen ápolják mind a szakmai, mind a baráti kapcsolatokat. Viktor Jerofjev gyárigazgató, a Szocialista munka hőse üdvözlő szavaiban felidézte annak a látogatásnak emlékeit, amelyet Kádár János nyolc évvel ezelőtt, az SZKP XXII. kongresszus idején tett a szovjet könnyűipar e rohamosan fejlődő fellegvárában. A gyár bejáratától a szövődéig, ahol az üzemi nagygyűlést rendezték, magyar és szovjet zászlók, magyar és orosz nyelvű feliratok köszöntötték a látogatókat. A több száz dolgozó részvételével megtartott gyűlés szovjet szónokai — a gyár szakszervezeti bizottságának munkásnőinek és ifjúságának képviselői — elmondták, milyen érdeklődéssel tanulmá nyozták az MSZMP KB else titkárának a moszkvai tanácskozáson tartott beszédét és mi1 ven nagy várakozással tekintenek a tanácskozás okmányai elé. Nagy taps és éljenzés fogadta a mikrofon elé lépő Kádár Jánost, aki a szovjet fővárosban tartózkodó maelső titkára, Tunji Otegbeye, a nigériai marxisták—leninisták küldöttségének vezetője, Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Ali Jata, a Felszabadulás és Szocializmus Pártjának (Marokkó) főtitkára. A délutáni ülésen a mexikói és a görög testvérpárt küldöttség vezetője szólalt fel. Az erről adott tájékoztatás során bejelentették, hogy hétfőn délután a tanácskozás sajtóközpontjában Dange indiai és Husák csehszlovák pártvezető tart sajtó- értekezletet. gyár párt küldöttség nevében gratulált a gyár kollektívájának országos szempontból is jelentős eredményéihez, valamint ezek elismeréséhez, a nemrég kapott Lenin-rend- hez. Külön megköszönte azt az áldozatos tevékenységet, amit a textilgyáriak a Szovjet—Magyar Baráti Társaságban a két ország, a két nép barátságáért végeznek Számunkra, kommunisták számára — mondotta — a Szovjetunióhoz fűződő barátság fontos elvi politikai kérdés. Ez a barátság erőt ad nekünk. Kádár János Magyarország belső fejlődéséről, eredményeiről beszélt ezután, hangsúlyozva, hogy. a magyar nép eltökélten halad a szocializmus útján. Elmondotta, hogy megvalósítottuk a gazdasági mechanizmus reformját, s hogy az átállás évében zökkenőmentes volt a gazdasági fejlődés, amit a nemzeti jövedelemnek és a lakosság fogyasztásának mintegy hatszázalékos növekedése is bizonyít. — Foglalkoznunk kell saját dolgainkkal, közben helyi kell állnunk nemzetközi te rületen is — jelentette ki arra utalva, hogy Népköz társaságunk fontos feladató nak tekinti a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának erősítését. Har colunk a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes haladó erők egységéért, az imperi alizmus ellen. Kádár János rámutatott, hogy az MSZMP az SZKP val minden elvi kérdésben együtt lép fel. Mind a szocializmus és a kommunizmus építésének kérdéseiben — folytatta '—, mind a nemzetközi kérdésekben teljes internacionalista egység van. nemcsak pártjaink vezetői, kormányaink között, hanem népeink között is. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról szólva előrebocsátotta, hogy a munka még nem fejeződött be, de már megállapítható, hogy a tanácskozás, amelyen 75 párt vesz részt, — figyelembe véve a nézeteltéréseket, — önmagában is nagy eredménye az egységtörekvéseknek. Valamennyi vitás kérdést ezen a tanácskozáson nem lehet megoldani, de az előkészítő munka hónapjai és évei és maga a tanácskozás máris megjavították a helyzetet a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az MSZMP első titkára igen jelentősnek nevezte a vietnami szolidaritási nyilatkozat egyhangú elfogadása' majd a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány megalakulását méltatta. A magyar küldöttségnek az a véleménye — mondotta Kádár János —, hogy ez a tanácskozás nagy lépést tesz előre a közös céljainkért vívott harcban. Jobb feltétele között fogunk harcolni az értekezlet után, mint ahogyan az értekezlet előtt harcoltunk. Kádár János a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek, a szovjet— magyar barátságnak és az internacionalizmusnak az éltetésével zárta beszédét Jerofejev gyárig®gató köszönetét mondott Kádár Jánosnak Kupavna meglátogatásáért majd a látogatás emlékéül Lenin-portrét ajándékozott az MSZMP KB els'' titkárának. A késő délutáni órákban a magyar pártvezető a Szovjet írószövetség moszkvai, szerve zetének székhazát kereste fel. ahol beszélgetést folytatott a minteev 1200 írót tömörítő, legjelentősebb helyi írószövetségi csoport több mint félszáz képviselőjével. * Moszkvában bejelentették, hogy szombaton Kádár János, az MSZMP Központi Bízott s-~mak első titkára sajtóértekezletet tart a nemzetközi információs központban. Szászhalombattán csaknem egy évtizedes munkával bebefejeződött hazánk kél nagy fontosságú beruházása a Dunamenti Hőerőmű, és 8 Dunai Kőolajipari Vállala építésének első szakasza. A két üzemóriás avató ünnep ségén megjelent Fock Jenő az MSZMP Politikai Bízott ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, s ott voll V. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió olajfinomító- és kőolaj- vegyészeti-ipar minisztere F. J. Tyitov, a Szovjetünk budapesti nagykövete, valamint J. Pucik, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A vendégeket a hőerőmű kapujában dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Cserven- ka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr Mondok Pál, a Pest Megyei Tanács VB elnöke, Schiller Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken este a televízióban és a rádióban válaszolt Szepesi György időszerű bel- és külpolitikai kérdéseire. A riporter felvetette, hogy az utóbbi időben a sajtó, a rádió, a televízió mind többet és többet foglalkozik a szocialista demokrácia kérdéseivel. Megkérdezte Biszku Bélát, hogyan látja jelenleg a közélet demokratizmusát, és mit kell e területen a közeljövőben megoldani? — A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése nem is olyan régen tárgyalt az államélei a szocialista demokrácia fejlesztéséről, és ezzel kapcsolatban elfogadott egy úgynevezett munkaokmányt Ennek alapján már meg is alakultak azok a bizottságok, amelyek a Központi Bizottság ülésén elfogadott munkaokmány szerint e témával foglalkoznak. — A kérdés napirend re tűzésében van-e valami rendkívüli? — Nem, ebben nincs semmi rendkívüli; A IX. kongresszus — ahogy ez általában kongresszusokon lenni szokott —, mint ismeretes, sorra vette társadalmi, ideológiai, gazdasági, politikai, kulturális, szociális életünk vala mo- "vj számottevő kérdését, és ennek keretében foglalkozott természetesen az állami munka, az állami élet fejlesztésének problémáival is, olyan módon, hogy azokat mint megoldandó feladatokat, állította a Központi Bizottság elé. De nem egyszerűen csak arról van szó. hogy a kongresz szus elfogadta: foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Ez szorosan összefügg társadalmunk fejlődésének jelenlegi állapotával. Ha azt akarjuk, hogy a szocializmusban rejlő erők és lehetőségek jobban ki legye •»k be — niya, akkor szükségszerű — mert erre a társadalmi feltételek érettek —. János, a Magyar Villamosművek vezérigazgatója, Bese Vilmos, az Országos Kőolaj is Gázipari Tröszt vezérigazgatója, Csenterics Sándor, az ■rőmű igazgatója, dr. Simon 3él, a DKV igazgatója, vala- nint a két üzem párt- és szakszervezeti bizottságának vezetői fogadták. A vendégek megtekintették i hőerőmű egységeit, az olaj- város üzemeit, majd a két létesítmény dolgozói számára épült lakótelepre látogattak Itt eddig 759 lakás került tető alá. Délután a Dunai Kőolajipari Vállalat zsúfolásig telt műhelycsarnokában munkásgyűlést tartottak, amelyen Fock Jenő mondott ünnepi beszédet. Beszédében időszerű kül- es belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Fock Jenő nagy tapssal fohogy az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésével is foglalkozzunk. — A témára készülve megkértem Biszku elv- társat, soroljon fel néhány olyan problémát, amellyel foglalkoznak, tehát azokat a kérdéseket nevezze meg, amelyek most előtérbe kerültek. — A Központi Bizottság az említett munkaokmányban megjelölte azokat a témákat, amelyeknek a vizsgálatával és elemzésével foglalkozni kell. Ezek a következők: társadalmunk és államszervezetünk alkotmányos kérdései; a törvényhozás és a kormányzati munka fejlesztése; választási rendszerünk tökéletesítése; az államigazgatási munka elemzése, hatékonyságának növelése; tanácsrendszerünk társadalmi, politikai szerepe, gazdasági tevékenységének fejlesztése; az igazságszólgál- tatás, a bírói, ügyészi szervezet fejlesztése, és végül- az állami szervek' pártirányítása. Ez összesen hét' téma — A témák felsorolása bizonyítja, hogy az államelméletnek úgyszólván egész területére kiterjed a figyelem. — Igen, a témák felsorolása önmagában is bizonyítja, hogy az államélet, a szociális ta demokratizmus mondhatni minden lényeges területét kritikai elemzés alá vesz- szük, és jellegéből adó dóan ez a munka megköveteli, hogy a társadalomtudományban. a jogelmé letben. a gyakorlati párt, álla- mi. tömegszervezeti munkában jártas emberek bevonásával végezzük el. — Ezeknek a kérdéseknek a megközelítése ugyanékor többféle mó dón Is történhet? gadott beszéde után dr, Lé- várdi Ferenc nehézipari miniszter átvette a két üzemet, majd V. Sz. Fjodorov kívánt sok sikert az olajváros dolgozóinak munkájához. Ezt követően dr. Lévárdi Ferenc miniszteri kitüntetéseket adott át. A hőerőműben az építkezés és az erőmű 91 dolgozója — köztük három szovjet szakember — vette át a nehézipar, az építésügy, valamint a kohó- és gépipar kiváló dolgozója kitüntetést. Tizenhatan miniszteri dicsérő oklevelet, hatan KISZ KB aranykoszorús jelvényt kaptak. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál 48-an részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben, hét ifjúmunkás a KISZ KB aranykoszorús jelvényét vette át. 36-an pedig dicsérő oklevelet kaptak. — Igen, többféle megközelítés is lehetséges, ezt nem kell különösen bizonyítani. Amikor előkészítettük az anyagot, és megtárgyaltuk a Központi Bizottság és a kormány együttes ülésén, magunk is feltettük a kérdést: időszeru-e e munka napirendre tűzése; tudunk-e a jelenlegi sziszté. mában dolgozni vagy sem? Az első válaszunk természetesen az volt, hogy eddig is dolgoztunk ebben a rendszerben, az állami munkának ebben a felfogásában. De ha úgy fogalmazzuk a kérdést — és mi így tettük fel a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésén —. hogy elég hatékony-e az állami munka, kimerítettük-e már a szocialista rendszerben rejlő lehe- tőségeket, amelyeket szocialista rendszerünk ezen a területen nyújt — azt kellett válaszolni, hogv nem. A szocialista rendszer és annak álla- ma fejlődésünk jelenlegi s rákászában az eddiginél nagyobb lehetőséget rejt magában. — Én azt hiszem Biszku elvtárs, ezzel a meg. .fogalmazással azok is egyetértenek, akik ogyéb- ként birálják az államigazgatási szervek munkáját, s ilyen bírálat nagyon sok hangzik eL — A napi munkában a különböző államigazgatási szervek bírálata gyakori, s ez természetes. De ha úgy tesz- szűk fel a kérdést. hogyan lehet megszüntetni azokat a negatív jelenségeket, amelyek a különböző államigazgatási szervek munkájában jelentkeznek, ahhoz nem eleg a jelenség kritikája, ott már alaposabb, elmelyt b elemző munkára van szükség. Mert ha többször ismétlődik valamilyen hiba, akkor a dolog mélyére kell hatolni es meg kell keresni a hibák forrását. — És most tulajdonkeppen mi a teendő? — Az, hogy a bizottságok, amelyek már elkezdték a különböző jelenségek kritikai elemzését és a fejlesztési koncepció kimunkálását, nyugodt körülmények között, a tények ismeretében végezzék munkájukat, mert olyan horderejű kérdésről van szó, amelyhez nem lehet — bocsánat a kifejezésért — hebehurgya módon hozzányúlni. Ez a munka az egész dolgozó nép alapvető érdekeit érinti, kihatásai vannak, ezért igen nagy felelősséggel kell kezelnünk. — Van egy olyan elképzelés, hogy ha csökkentenék az apparátus létszámát, könnyebbé válna a munka? — Igen, ez most is felmerült. Létezett és létezik olyan megközelítés is, hogy csökkentsük az államapparátus létszámát és ezzel megszűnik a bürokrácia. Annak jdeién, 1957-ben — azt hiszem erre ön is emlékezik — a forradalmi munkás-paraszt kor(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János üzemlátogatáson Kupavnában Fock Jenő a szászhalambattai erőmű és gyáravatáion
