Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

1985. lüíriffis IT: »BLET-MAGTÄgeiSiJl» Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) Elvtársaink, a munkások, a dolgozók milliói világszerte méltán becsülik és mindig is becsülni fogják a Szovjet­unió Kommunista Pártját, a szovjet népet. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelemre vitelével, s mind­azzal, amit azóta tett a Szov­jetunió Kommunista Pártja és népe, nemcsak magára vállalta az úttörő, az élen haladó megtisztelő, de terhes szerepét, hanem vállalva minden ezzel járó lemondást és áldozatot, mindenkor méltóan be is töltötte azt. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, a Szovjetunió ezen szerepét látni — ez nem csupán érzelmi kérdés. Ez szorosan kapcsolódik napi­rendi kérdésünkhöz, az im­perializmus elleni harc és egységünk kérdéséhez. Az imperializmussal vívott élet-halál harcban, a jelenleg létező két világrendszer, a ka­pitalizmus és a szocialista rendszer közötti küzdelemben létkérdés, hogy egységünk erősödjék és az imperializ­mussal szemben szilárdan egységbe forrott szocialista országok, kommunista és munkáspártok álljanak. Egy­ségünknek, az internacionaliz­musnak, az összes antiimpe- rialista erő összefogásának lé­nyeges kérdése a Szovjetuni­óhoz való helyes elvi viszony. Merítsünk Lenin életéből, műveiből Kedves elvtársak! Szólni kívánok a nemzet­közi kommunista mozgalom jövőre esedékes nagy esemé­nyéről, a halhatatlan Lenin születésének 100. évforduló­járól. Helyeseljük azokat a gondolatokat, amelyeket e kiemelkedő évforduló kap­csán az előterjesztett okmány­tervezet tartalmaz. Ügy vél­jük, valamennyien egyetér­tünk abban, hogy a marxiz­mus—leninizmus eszméihez való hűséggel, Lenin tanítá­sainak hű követésével, moz­galmunk egységének erősíté­sével, forradalmi tettekkel ünnepelhetjük legméltóbban ezt a nagy évfordulót. Mun­kánkban meríteni kell mind­abból, amit Lenin élete és műve adott nekünk, kommu­nistáknak, hogy továbbhalad­junk azon az úton, amelyet az ő vezetésével a szovjet forradalom nyitott meg a nemzetközi munkásosztály, a néoek, az egész emberiség előtt. Tisztelt elvtársak! A kommunista és munkás­pártok jelenlegi moszkvai ta­nácskozása előkészítésének hónapjaiban és most, ezek­ben a napokban nagy lépést tettünk előre. A találkozón összegyűlt testvérpártok egy­behangzóan vallják: paran- csolóan szükséges a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom politikai és cselek­vési egységének továbberősí- tése. Ez mozgalmunk, min­den egyes testvérpárt, a nem­zetközi munkásosztály leg­alapvetőbb és közös érdeke. Az egység csak önkéntes alapon valósulhat meg, meg­győződésen alapuló közös munkát követel, nem lehet azt kívülről senkire se rá­kényszeríteni. De szükség van rá — mert ezt követeli az élet. Ne gondoljuk azt, hogy egységünk minden közös ér­dekű kérdésben elérhető lesz, egyik napról a másikra. De nincs kétségünk, hogy ha áll­hatatosan dolgozunk, törek­véseinket siker koronázza. Azonos következtetésre ju­tottunk abban is, hogy az im­perializmus elleni harc foko­zásához a kommunista és munkáspártok összefogásán túlmenően szükség van vala­mennyi antiimperialista erő tömörítésére. Ennek feltétele a testvérpártok aktív kezde­ményező szerepe. Pártjaink az őszinte együttműködés szándékával közelednek min­denkihez, aki hajlandó cse­lekedni a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a bé­ke érdekében. Az egyenjogú társak szövetségét javasoljuk mindazok számára, akik meg­értik. hogy a népek antiim­perialista összefogása a világ dolgozóinak, az emberiség létérdekeinek védelmén alap­szik. A magyar kommunisták harcolnak a közös ügyért Tisztelt értekezlet! Kedves elvtársak! Végezetül ismételten hang­súlyozni kívánom, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége egyetért a beterjesztett dokumentumok t-rvezetével, azokat jónak tartja, elfogadja és elfogadás­ra ajánlja. Tudatában vagyunk annak, hogy az állásfoglalásainkat összefoglaló és rögzítő okmá­nyok elfogadása, közzététele igen nagy lépés előre, de ez még nem minden. Ezután kezdődik pártjaink igazi munkája az okmányokban foglaltak megvalósításáért. Meggyőződésünk, ha abban a szellemben folytatjuk a har­cot a továbbiakban, amely szellemben munkálkodtunk e tanácskozás létrejöttén, az eredmények nem fognak el­maradni. Most, ezekben a napokban az egész világ, barát és ellen­ség egyaránt, Moszkvára, a kommunista és munkáspár­tok értekezletére figyel. Vált­sa valóra tanácskozásunk a világ kommunistáinak és ha­ladó embereinek e nagy nem­zetközi találkozóhoz fűzött reményeit Végezetül bizto­síthatom a testvérpártok kép­viselőit: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a magyar kommunisták érzik a reájuk háruló felelősséget „és ké­szek valamennyi testvérpárt­tal összefogva dolgozni, har­colni közös ügyünk sikeréért. Köszönöm a figyelmüket. Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak! A kommunista és munkáspártok tanácskozásának felhívása Moszkva, TASZSZ: A kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekezle­te „a testvéri vietnami nép­nek forró harcos üdvözletét küldi és teljes szívéből jókí­vánságait fejezi ki az ameri­kai agresszió elleni harcban elért történelmi sikereiért” — hangoztatja a moszkvai értekezlet ötödik napján, kedden elfogadott felhívás. Az értekezlet kifejezésre jut­tatta azt a meggyőződését, hogy a vietnami probléma igazságos megoldása csak a vietnami nép alapvető nem­zeti jogainak biztosítása alap­ján lehetséges. Az értekezlet feltétel nél­kül támogatja a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabad! tási Front tízpontos programját a dél-vietnami probléma álta­lános megoldására és a viet­nami béke helyreállítására. Az értekezlet felhívása ér­telmében július 20-át, a genfi megállapodások aláírásának évfordulóját nyílvánítsák a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi napjává, az ame­rikai agresszió megszünteté­séért folytatott harc napjává. „Az amerikaiak vietnami intervenciója állandó fenye­getés a világbékére, közvet­len kihívása minden olyan népnek, amely békéért, nem­zeti függetlenségért, demok­ráciáért és a társadalmi ha­ladásért harcol” — állapítja meg a felhívás. A Moszkvában közzétet felhívás rámutat arra, hog> a VDK és a DNFF kezdemé­nyezései „megteremtették az összes szükséges feltételeket az igazságos politikai rende­zés számára”. A felhívás ki­emeli a következő követelé­seket: »Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia obstrukciós álláspontjával a párizsi négy­hatalmi értekezleten; — az Egyesült Államoknak haladéktalanul abba kell hagynia agressziós cselekmé­nyeit Vietnamban, teljesen és feltétel nélkül ki kell von­nia haderőit és csatlósainak haderőit Dél-Vietnamból; — az Egyesült Államoknak el kell ismernie Kambodzsa területi integritásának meg­sértését, el kell ismernie ezen ország határait, le kell mondania agressziós céljai­ról Délkelet- és Kelet-Ázsia országaiban és szigorúan tisz­teletben kell tartania az 1954-es és 1962-es genfi meg­állapodásokat”. A kommunista és munkás­pártok értekezlete követeli, hogy ..Thaiföld, Űj-Zéland, Ausztrália és a dél-koreai bábrezsim, valamint az NSZK és Japán hagyja abba az Egyesült Államok vietnami agressziójában való nyílt, vagy leplezett részvételét”. „A szocialista országok, el­sősorban á Szovjetunió, va­lamint minden békeszerető nép hatalmas támogatása kö­vetkeztében a vietnami nép megmutatta az Egyesült Ál­lamoknak, az imperializmus leghatalmasabb országának, hogy hatalma korlátozott”. Az értekezlet aláhúzza, hogy „legyőzhetetlen az a nép, amely következetesen harcol az imperializmus ellen, a szabadságért és a független­ségért és amelynek oldalán áll a Szovjetunió, az összes szocialista országok és a vi­lág békeszerető erői”. „Minél erősebb a nemzet­közi kommunista mozgalom és minden imperialistaelle­nes erő egysége és összefor- rottsága a közös ellenség, az imperializmus elleni harc­ban, annál nagyobbak sike­rei” — hangoztatja a felhí­vás. CyrankSewicz—Svoboda találkozó Prága (MTI): Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök ked- ien a prágai várban fogadta lyiankiev'icz lengyel minisz- erelr.ököt és a kíséretében évő személyiségeket. Cseh­szlovák részről „Cernik kor­mányfő és Pleskot külügyi ál­lamtitkár is jelen volt a ta­lálkozón. Svoboda elnök baráti meg­beszélést tartott a lengyel kormányfővel néhány idősze­rű nemzetközi kérdésről, va­lamint Csehszlovákia és Len­gyelország együttműködésé­nek további fejlesztéséről. Ülést tartott a megyei pártbiz Ullvwg Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1969. június 10-én ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Lugossy Jenő elvtárs, művelődésügyi miniszterhelyet­tes. A megyei pártbizottság megtárgyalta a honvédelmi nevelés és az ifjúság honvédelmi felkészítésének helyzetét, a Politikai Bizott­ság 1967. június 20-i határozata alapján. A napirend előadója Gombás Sándor elvtárs, » megyei pártbizottság titkára volt. Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Sza­bolcs-Szatmár megyei Bizottságának első tit­kára ismertette a feladattervet, a munkás- osztály helyzetének további javítására, a me­gyei pártbizottság 1969. március 28 j állás- foglalása alapján. Külpolitikai összefoglalónk 0 Gromiko Kairóban 0 DNFF-reagálás Nixon bejelentésére 1 Ki kapja a Panagulisz» érdíj at ? 0 Dél-Szudán autonómiát kap A NAP EGYIK JELEN­TŐS eseményét jelentették Kairóból a hírügynökségek. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter egy öttagú kül­döttség élén az Egyesült Arab Köztársaságba érkezett. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Gromiko a kö­zel-keleti helyzetről fog tár­gyalásokat folytatni. Nasz- szerral való találkozása so­rán kifejti a Szovjetuniónak a helyzet békés rendezésére vonatkozó elképzeléseit és tájékoztatja az EAK vezetőit a New York-ban folyó négy­hatalmi tárgyalások legújabb fejleményeiről. Éppen ezért kairói körökben nagy vára­kozással tekintenek Gromiko látogatása elé. A Vietnammal kapcsolatos kombinációk komolyan fog­lalkoztatják a nemzetközi közvéleményt az elmúlt órákban. Az amerikai elnök és a dél-vietnami bábrezsim államfője óriási propaganda­előkészítés után találkozott a Midway-szigeteken és világ­szerte erősödik a csalódás amiatt, hogy a vajúdó he­gyek újra egeret szültek. NIXON MINDEN JEL SZERINT azt remélte, hogy látványosnak szánt bejelen­tése — huszonötezer katona kivonása a Vietnamban állo­másozó több mint félmillió amerikaiból — legalább a kül- és belföldi közvélemény egy részében pozitív hatást kelt, lecsillapítja az egyre fenyegetőbben morajló tö­megelégedetlenséget. Ügy tűnik, a bejelentés egyértel­műen negatív visszhangja meglepetést okozott a hiva­talos Washingtonban és azonnali reagálásra késztette az amerikai vezetést. Csak ezzel magyarázható Laird hadügyminiszter nyi­latkozata, aki a midwav- szigeti találkozóról visszatér­ve rögtönzött sajtóértekezle­tén kijelentette: „reméli”, hogy az elnök által most be­jelentett, huszonötezres lét­számnál nagyobb mértékben is csökkenthetik a Dél-Viet- namban harcoló amerikai csapatok számát. Nem lehet vitás, hogy a világ minden tájáról valósággal zúduló ne­gatív visszhang nyomán Ni­xon szükségesnek látott va­lamilyen további gesztust, azt viszont groteszknek érez­te, hogy a mídway-szigeti bejelentés után azonnal ő maga helyezzen kilátásba to­vábbi csapatcsökkentéseket, így ezért eshetett a válasz­tás Lairdre, az viszont na­gyon is vitatható, mennyire lehet komolyan venni ezt a lélektani kényszerhelyzet­ben elhangzott nyilatkoza­tot. A Nixon—Thieu bejelen­tésre egyébként reagált a legilletékesebb, a legérdekel- tebb fél, a DNFF is. A front rádiója az amerikai—saigoni „csúcstalálkozó” közlemé­nyét áruló mesterkedésnek minősítette és hangsúlyozta: az Egyesült Államok vala­mennyi katonáját ki kell vonni Vietnamból ahhoz, hogy komoly lépés történjék a délkelet-ázsiai rendezés út­ján. LAIRDON KÍVÜL egy még szánalmasabb sajtóérte­kezletre is sor került az el­múlt órákban: a görög junta pribékjei vonszolták az egy­behívott újságírók ele Alexandrosz Panaguliszt. akit Papadopulosz elleni me­rénylet vádjával előbb halál­ra, majd élelfogytiglanra ítéltek, s akinek sikerült megszöknie. Cevelakosz köz rendészeti miniszter szerint egy athéni mandzardlakás- ban fogták el Panaguliszt, akinek elfogásában talán szerepet játszott a junta ál­tal felajánlott félmillió drachmás vérdíj is. Azt el­hallgatták, ki kapta azt a júdáspénzt. De Papandreu, a volt miniszterelnök fia Stockholmban, az emigráció vezéralakjaként kijelentette: a görög nép meg fogja büntetni Panagulisz árulóit. SZUDÁN TÖRTÉNETÉ­BEN fordulatot jelent az a javaslat, amelyet Numeiri tá­bornok, a forradalmi tanács elnöke jelentett be hétfői rá­dióbeszédében : a khartoum: kormány kész autonómiát adni a déli országrésznek. Ezzel a forradalmi kormány építő javaslatot tesz a brit kolonialisták által felszított polgárháborús helyzet meg­szüntetésére és elismeri a déli tartományok néger la­kosságának jogait, amit ed­Hanoi (MTI): Az ADN hírügynökség je­lentése szerint a Dél-Viet­nam már felszabadított te­rületén június 6-a és 8-a kö- között megtartott kongresz- szus elhatározta egy ideigle­nes forradalmi kormány és egy tanácskozó gyűlés meg­alakítását. Egyidejűleg elha­tározták a Dél-Vietnami Köz­társaság kikiáltását. A kongresszust annak a konzultatív konferenciának a határozata alapján hívták össze, amelyen részt vett a DNFF küldöttsége és a nem­zeti, demokratikus és béke­erők szövetségének küldött­sége. dig egyetlen korábbi kor­mány sem tett meg. t Numeiri rámutatott arra, hogy a dél-szudáni probléma a múlt században keletke­zett: a brit gyarmati politi­ka következményeként. — Valójában Észak-Szu- dán ellenségei egyben Dél- Szudánnak is ellenségei — mondotta Numeiri tábornok. — A közös ellenség az im­perializmus és a neokoloni- alizmus, amely ki akarja zsákmányolni mind a néger, mind az arab népeket. A tábornok hangsúlyozta, hogy a forradalmi tanács és a kormány elismeri a dél- szudáni nép jogát a regioná­lis autonómiára. A déli de­mokratikus, szocialista moz­galom része kell, hogy le­gyen az északi mozgalomnak és képesnek kell lennie ar­ra, hogy a hatalmat gyako­rolja a déli országrészen, hogy visszaverje az impe­rialista beszivárgási és beha­tolási kísérleteket. Ennek elősegítésére a kormány am­nesztiában részesíti mind­azokat, akiket az autonómia követelése miatt elítéltek, in­tézkedik a Dél gazdasági, szociális és kulturális fej­lesztésére. A kongresszus egyhangú­lag jóváhagyta az új állam és szervei megalakításáról szóló fő határozatot, valamint az ideiglenes forradalmi kor­mány összetételét. A kormány és a tanácsko­zó gyűlés tagjai a kongresz- szus előtt letették az esküt Nevüket még nem hozták nyilvánosságra. ★ A Vietnam Hangja rádióál­lomás — amelyet szintén az ADN hírügynökség idéz — el­ső kommentárjában az ideig­lenes forradalmi kormány megalakítását történelmi je­lentőségű eseménynek minő­síti Dél-Vietnam nemzeti fel- szabadítási harcában. Szovjet válasz a finn kormány emlékiratára Moszkva (TASZSZ): Mint Moszkvában közöl­ték, folyó év június 9-én Ko- valjov helsinki szovjet nagy­követ felkereste Karjalainen finn külügyminisztert és át­nyújtotta neki a szovjet kor­mány emlékiratát, válaszul a finn kormány 1969. május 15-i emlékiratára. Ez utóbbi az összeurópai biztonsági érte­kezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos kérdésekről szólt. Mint a szovjet válasz ki­fejti, a Szovjetunió kormá­nya elégedetten látja, hogy a ftrm kormány kezdeménye­zése összhangban áll a Var­sói Szerződésben részt vevő államoknak az európai orszá­gokhoz intézett budapesti fel­hívásával. A Szovjetunió tá­mogatja Finnországnak azt a javaslatát, hogy a szóban for­gó értekezlet előkészítését a kormányok közötti konzultá­ciókkal kell kezdeni és egy bizonyos szakaszban találko­zót kell rendezni az értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdések megvitatására. A szovjet kormány hajlan­dó részt venni az említett ta­lálkozón és szükség esetén az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések megvitatásában ú>. Lapzártakor érkezett: Ideiglenes forradalmi kormány Déi-Vietnamban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents