Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-10 / 131. szám
m. um® m fCit-rr-MAOYAROWPTAil S oldal Tudományos-műszaki forradalom — társadalmi struktúra és gazdaság lavul az autóbuszköziekedés A városi utasszáilitás eiső heti tapasztó ’ at at Huszár Istváu előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiájának előadássorozatában Huszár István államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, „Tudományos műszaki forradalom — társa- du'mi struktúra1 és gazdaság" címmel előadást tartott. Az a'lobiakban kivonatosan isin ’’ teljük az előadást. V tudományos-technikai forradalmat, kibontakozását, b”1 átható jövőben pedig beteljesedését korunk legkiemelkedőbb jellemzői közé sorolhatjuk. Úgy tetszik, hogy annak a korszaknak a küszöbére érkeztünk, amelyet a marxizmus klasszikusai — a tudományok fejődését előre látva — a szabadság korszakaként jelölték meg, a régebbi szükségszerűség korszakával szemben. Megteremtődtek ugyanis a szabad, teljes emberi egyéniség kibontakoztatásának reális gazdasági feltételei, mert a jövőben felhasználható társadalmi munkamennyiség bőven fedezheti az önfenntartás szükségleteit és — a szükségszerű társadalmi haladással párosulva, békés körülmények között — biztosíthatja a művelődés, az egyén és az emberi kultúra felvirágoztatását. Mindezeknek a reális lehetőségeknek a beteljesedéséhez jelentősen hozzájárult á tudományok fejlődése, hozzátéve. hogy korunkban szé- fencsés módon találkozott az úgvnevezett alap- és az alkalmazott tudományos kutatás a. technológiai előrehaladással. Az emberi tudás mélyen behatolt a szerves és a szervetlen anyag titkaiba. Különleges anyagokat, mesterséges élelmiszereket tudunk már készíteni, nem tartozik elérhetetlen vágyálmaink közé a szerves világ viselkedésének, tulajdonságainak befolyásolása, megváltoztatása sem. Óriási energiakészleteket rendezetünk szolgálatunkra és maholnap közvetlen tapasztalatokat gyűjthetünk a világűrben és távoli bolygókon uralkodó viszonyokról. A világ objektív törvényszerűségeinek megismerésében tehát so‘*at haladtunk előre és ez a haladás kétségtelenül sokkal gyorsabb volt és nagyobb eredményekkel járt — m ág hä az előző korok eredményeire vagy tévedéseink korrigálására is alapozódott — mint az emberiség történetének bármelyik korszakában. A marxisták a tudományok eredményeit, a tudomány szerepének megváltozását őszinte, bensőséges örömmel ÜdvÖzllk. Nem- kis mértékben azért, mert a világ megismerhetőségének elvét sohasem ad. rák fel. másrészt azért, mert a tudományos forradalom és á társadalmi forra- dc’om gondolatát a marxisták legjobbjai mindig összekötötték egymással. A kélfa ta gzemléleimód Ebben a vizsgálódásban, felkészülésben. kétfajta, könnyen eluralkodó szemléletmód buktatóit kell elkerülnünk. Ügyelnünk kell n-. ra. hogy a valóságot és jövőt — a ..van” és a ..legyén" állapotát — ne keverjük össze és hogy társadalmi rendszerünk fölényének tudatában ne kisebbítsük az új korszak kialakulásának és megvalósításának nehézségeit, másrészt ne becsüljük lé a másik rendszer eredményeit) erőfeszítéséit. Igaz ugyan, hogy a modern tudomány eredményeit és vívmányait — az új energiaforrásokat, az automatikai, a kibernetikát, stb. — mind a két társadalmi rendszer "elhasználja és alkalmazza. Azonban, hogy ezeket a vívmányokat milyen társadalmi célokra használjuk, elsősorban a termelési viszonyoktól függ, a társadalmi rendszerektől, törvény- szerűségeiktől és a társadat lom belső mechanizmusától. A műszaki forradalom hatása a társadalomra Mi marxisták hangoztatjuk, hogy a tudományos-műszaki forradalom mélységes átalakító hatással lesz majd a társadalomra, de ez a hatás a kétféle társadalomban külön böző eredményekre vezet. Míg ugyanis a szocialista társadalmakban ez a folyamat az általános társadalmi haladást szolgálja, segíti az egész társadalom végső politikai céljainak gyorsuló és mind hatékonyabb megvalósítását, addig a kapitalista társadalomban végletes és végzetes ellentmondások kísérik a tudományos-technikai forradalom társadalmi folyamatait. A kétféle, duver- gens irányú és célú folyamat azonban nem azt jelenti, hogy szocialista társadalmi rendszerben a tudományostechnikai forradalom zökkenők, tartalmi és formai változások. nehézségek, kisebb- nagyobb zavarok nélkül zajlik le. A változás természetesen a fejlettebb tőkés országokban a legszembetűnőbb, a tudományos-technikai forradalom megindulásával a bérből és fizetésből élő réteg már a népesség túlnyomó többségét öleli. fel. .» 1 Az ’’ Egyesült Államokban például 1984-beri az aktív né- pességhek 8(1 százaléka. Nagv- Britanhiábán 90 százaléka élt bérből és fizetésből. Nyugat- Németország, Ausztrália, Kanada, Svájc aktív népességének általában több mint 80 százaléka sorolható ebbe a csoportba. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy a termelőeszközök tulajdonosainak, a „független kapitalistáknak” aránya mindinkább csökken. Az Egyesült Államokban például 1910-ben a népesség 27 százaléka tartozott a termelőeszközök tulajdonosai közé. 1954-ben azonban már csak 13,3 százaléka. A belátható jövőben a lakosság nagyobbik része nem az eddigi értelemben vett termelőmunkával foglalkozik majd, hanem a kereskedelemben, a pénzügyi és biztosítási intézetekben, a vendéglátó- és szórakoztatóiparban, a jóléti intézményeken, az államapparátusban, iskolákban, kutatóintézetekben fog tevékenykedni. A gépeknek, automatikus berendezéseknek mind nagyobb mértékű elterjedése pedig a közvetlen termelőmunkában is csökkenti a nyers fizikai munka volumenét, megnöveli a termelésben foglalkoztatott munkások szellemi erőkifejtését, új munkakörökét, új tulajdonságokkal rendelkező munkaerőket alakít ki. Kialakulóban van tehát egy olyan szakmai ismérvekkel rendelkező szakmunkásréteg, amely fizikai erőkifejtése mellett különféle szellemi tevékenységet is ellát A tudományos-technikai forradalom a munkásság aktív közreműködésével jött és ion létre. Ez a tényező azonban a munkásságnak nemcsak szakmai, kulturális színvonalát növelte, hanem légkörét, vágyait, igényeit is. Bár a legutóbbi évek gazda sági növekedése következtében tömeges és krónikus munkanélküliség nem sújtja a vehető tőkés országokat — a létbizonytalanság napjaink kapitalizmusára is éppúgy jellemző. mint a tegnapira, a gépesítés és áz aUtamatizáiás ..munkaerőt felszabadító” hatása a kisegzisztenciák. a munkáscsaládok millióit hozza reménytelen helyzetbe. Az ÉgVésült Alláfhökbáh például az 1857-beft megkérdett nagymérvű automatizálás évenként mintegy kétmillió munkahelyet szabadított fel. s a munkátlánná váltak közül 160 ezer tudott elhelyezkedni. Úgy véljük, nem járunk messze az igazságtól, ha a kapitalizmus viszonyai között a tudományos-műszaki forradalom hatását éppúgy válságokra, ellentmondásokra vezető tényézőnek tekintjük, mint a monopóliumok megjelenését és uralmát. Bizonyos, hogy a kapitalista országok munkásságának egy része már nem lakik bűzös. égéfezségtelén külvárosokban, „vörös negyedekben”, mert ezeket sokféle ókból szanálják: a munkás esetleg saját autóján közlekedik, mégis mindennap megbizonyosodhat arról, hogy közte és munkájának kisajátítója között kibékíthetetlen ellentét van Lehet, hogy a munkásnak már rtemcsak láncai vannak, hanem mosógépe és televíziója is, de a termelőeszközök tulajdonától való elválasztottság bizonyta- lahiiá teszi életét, égyáltalán nem biztosítja émbéH fel- emelkedését Az egyes társadalmi kategóriák változása A szocializmust építő társadalmakban az ipari forradalom késésé, a feudális gazdasági-társadalmi viszonyok viszonylag hosszú fennmaradása következtében a társadalom, a gazdaság mai szerkezete — főbb gazdasági ágazatok arányait tekintve — sok és lényeges eltérést mutat a fejlett kapitalista gazdaságokétól. Ezek az eltérések elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy lényegesen nagyobb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és kisebb a harmadik szektorba, a szolgáltató ágazatokba sorolhatók aránya. A változás üteme azonban természetesen — az utolsó ötven évet tekintve — gyorsabb, mint ugyanezen időszak alatt a kapitalista társadalmakban. Eltérések tapasztalhatók a munkásság összetételének fejlődésében is. Míg ugyanis a legfejlettebb kapitalista országokban a legutóbbi negyven évben a szakmunkások aránya gyakorlatilag alig változott, a szocialista országokba!! többszörösére emelkedett. Ugyancsak ellenkezően alakul a betanított munkások aránya. Az USA- ban állandóan növekszik, a Szovjetunióban és a Német Démokratikus Köztársaságban pedig csökken. Néhány szocialista országban aáón- ban a kezdeti erőteljes iparosítás korszakában ez az arány még növekedett. A tanulatlan segédmunkások arányának csökkenésé a szocialista országokban jóval gyorsabb, mint á kapitalista államokban. A Szovjetunió egynémely körzetében, illetőleg gyárában végzett konkrét vizsgalatok azt bizonyították, hogy csak lassan alakulnak ki azok a tulajdónságék, amelyek a munkásosztály képviselőiben a szellemi és fizikai munka összekapcsolódásával jellemezhetők. Kitűnt, hogy az intellektuális munkás, az intellektuallzólt fizikai munkás, a szakmunkás és a nyers erőt kifejtő munkás kategóriái között átmeneti kategóriák formálódtak ki. Az sem alakult ki véglegesen, hogy az új téchni- ka bevezetése milyén elveket juttat érvényre a munka SüélHhti elosztás tefületétl. A teljesítmény szerinti bérezés nyilván nehézségekbe ütközik. Különösen a kömplex automatizálás feltételei között. Továbbá azzal is . számolnunk kell, hogy a technikai haladás új munkaköröket alakít ki, de ezzel párhuzamosan csökkenti a munka differenciáltságát. Különböző ágazatokban, műveletekben azonos kezelési, szabályozási, etlenőfzési munkafázisokat, munkaköröket formál ki. A tudományostechnikai forradalom tehát a szocializmus körülményéi között is bonyolult, megoldásra váró problémákat vet fél. További kútalapokra van szükség A tudományos-technikai forradalom jellemzőinek és hatásának elemzésében a szocialista országok társadalom- tudományainak jelentős eredményei vannak, mégis úgy vélem, hogy csak az elemzés első lépéseit téttük meg. Nagyon sok kérdésre nem tudunk még választ adni és még nincs élég tapasztalat a tudományos általánosításhoz. Mindez a feladat még megoldásra vár. így például ma még alig tudjuk meghatározni, hogy valamely ország gazdasági adottságai mekkora erőfeszítéseket tesznek szükségessé a tudomány és a technika fejlesztésében. Néhány tapasztalati számmal rendelkezünk, amelyek szerint a. fiemZéti jövedelemnek 1^-4 százaléka az az összeg, arriéiy a tudományok fejlesztését biztosítani látszik, miután általánosan elismerjük, hogy á tudományok fejlesztésére fordítandó összegeknek gyorsabban kell növekedniük, mint a nemzeti jövedelemnek. Azt a konkrét összefüggést azonban, hogy a tudományos kutatásra és fejlesztésre jutó ráfordítások milyen kutatásifejlesztési struktúra, illetőleg termelési szerkezet mellett és milyen ráfordítási hányad esetén biztosítják leginkább a gazdaság és társadalom gyorsabb fejlődését — még igen kévéssé ismerjük. Sajátos ellentmondás jellemzi a tudományos technikai forradalom korának termelését, illetőleg a termelés szervezését és irányítását is. Míg a termelés folyamataiban elérkeztünk a nagy tömegű, nagyfokú precizitással működő gyors eljárások hoz, a termelés irányításában és szervezésében sok nehézséggel állunk szembén. A kapitalizmus viszonyai között ezek a nehézségek a rendszer egészéből, belső ellentmondásából fakadnak. A tudomány a kapitalizmusban is nagy termelőerővé vált és társadalmi jellege elvitathatatlan, de az irányításban játszott szerepe korlátozott. A szocializmus viszonyai között sem tartunk a vezetésnek, a szervezésnek és az irányításnak olyan fokán, amelyet a nagyméretű tudó mányos-technikai fejlődés megkövetel. Nem feladatunk most ennek okát részletezni, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a szocialista rendszerben elvben sokkal könnyebb az új korszak követelményeinek megfelelő tudományos vezetési és szervezési rendszert megtalálni, éppen a megdöntött kapitaliz mus megoldhatatlan társadalmi ellentmondásainak megszűnése révén. A bizakodásra nekünk e tekintetben mindenekelőtt az ad keliö alapot, hogy ezt a feladatot felismertük • és megfogalmaztuk, továbbá, hogy a legutóbbi néhány évben le nem becsülhető gyakorlati eredményeket értünk el. A tavaly bevezetett új gazdaságira n vitás! rend — amely a vezé.és régebbinél Ige i.ve- sébh. WfcZét'lfeb modelljét képVÍstíil -=*■ UédVező _ feltételeket téretnt az éredniétiyés további munkához. Június l én Nyíregyházán megszűnt a villamosforga lom. Helyette — 64 évi szolgálata után — az AKÖV autó- buszközlekedése bonyolítja le a város utasforgalmát. Az első hét forgalmának tapasztalatairól kértünk tájékoztatást az AÍÍÖV illeté késéitől. — Az indulás nem Volt könnyű feladat. Május ho 30- án délután 15 órakor dőlt el véglegesen, hogy június 1-töl a villamos helyett autóbusz közlekedik a város területén. Menetrend 24 óra alatt Mindössze 24 óra állt az AKÖV rendelkezésére, hogy ezt a nagy horderejű feladatot jól megoldhassa. Az jdó annyira rövidnek bizonyult, hogy az AKÖV forgalmi dől gozói egész éjjel szolgálatban voltak, hogy kidolgozzák a beindulás idejének menetrendjét .és a legszükségesebb rendelkezésekkel elindíthassák a város autóbuszforgalmát. Az első órákban nehezítette az utasok tájékoztatását az is, hogy a helyi járat menetrendfüzete nem készült él idejében, és azoknak egy részét is csak egy hét késéssel kapta meg at AKÖV. Az első napok forgalmában zavart okozott, hogy a Tanácsköztársaság téren egy állomásról indították három irányba is . autóbuszjáratokat. Ezt a hiányosságot sürgősen kiküszöbölték. A közlekedési rendőrség segítségével szétválasztották a három irányú közlekedést és mindegyik járat külön megállóhelyet kapott. Hogyan tovább? Zavartan az AKÖV-vezetést és az utasközönséget is, hogy a MÁV állomáson a le és félszállás az állomás előtti téren történt. Fokozta a zavart az is, hogy ött autók parkíroznak. Amikor szétválasztották a megyei tanács előtti megálló három útvonalát, ugyanezt tették az állómás előtti téMég a pályázatok végleges lezárása előtt beszélgetésre hívta össze hétfőn Nyíregyházán a megyei tanács vb egészségügyi osztálya az orvostudományi egyetemek idei végzős, szabolcsi származású hallgatóit, a találkozón részt vettek a járások főorvosai, az egészségügyi intézmények igazgatói. A kötetlen beszélgetés célja volt: tájékoztatni a végzős hallgatókat az elhelyezkedési lehetőségekről, feltételekről, munka- körülményekről és megismerni a leendő orvosok igényeit, kívánságait, problémáit. A fiatál orvosjelöltek nagyjából tájékozódhattak arról — a pályázatok alapját részben már ismerték — hogy a sikeres államvizsgák befejezése és a pályázatok elfogadása után hol, milyen körülmények között dolgozhatnak, s így nem élheti őket csalódás. A megyei vezető főorvosai nem titkolták azt az óhaju kát: szeretnék, ha a Szu bölcsből tanuló fiatalok első sorban a megyébe jönnének vissza, s munkájukkal segítenének az egészségügyi kultúra fejlesztésében. De szívesen fogadják" a más megyéből, vagy fővárosból Szabolcsba pályázó orvosokat is. minden segítséget megadnak nekik ahhoz, hogy jól érezzék magukat, esetleg véglegesen letelepedjenek. Mint a beszélgetésből kiderült, Szabolcsból 41 állás betöltésére küdtek be igéfiyt, tízegynéhányra pedig még ren is. A leszállás az állomás épülete előtt történik, ti felszállás pedig a Szk.iiUoiy iáién. Ezeken a megállóhelyeken is jelzőtáblákat helyeztek el. Az elsS nap» 15 ezer utas Az első nap nem kis feladat ele állította az AKUV vezetőségét. Az építők napja volt. Ez azt jelentette, hogy Í5 ezer utasa volt az autóbuszoknak. Ezt a hatalmas itioz- 22 autóbusz bonyolította If A sóstóra átlagosan hárompercenként indultak a járatok. Dicseiéire méltó igyekezettél, különösebb panaszok nélkül bonyolódott le az autóbusz első napi városi forgalmú. Áz autóbuszközlekedés lényegesen jobb, mint a villa- mos, gyorsabb, ván mehét- rendjé, amit az autóbuszvezetők pontosan betartanak. Nagy előnye, hogy nem kell várnia csatlakozásra. Például az állomáson felszálló utas átszállás nélkül 27 perc alatt Sóstógyógyfürdőn van. A Sóstóra és a TBC-szana- tórium felé 20 percenként közlekednek a járatok. A Tanácsköztársaság és az állomás közötti területen tizper- cenként indulnak a buszok. Ezt sűríti még a tizenkettes kör járat is. A Tanácsköztársaság térről naponta az állomásra 172 járat vah. Az autóbuszokkal való közlekedés a TBC-szanalórium és a Sóstógyógyfürdő felé akkor válik majd jobbá — mondja a tájékoztató —, ha elkészül az erdőn keresztül vezető út. Nem lesz kitéve a járat vasüti kereszteződésnek és rövi- debb lesz az útvonal 2,5 kilométerrel. Lesz majd egy új menetrend, amely megoldja, hogy a Guszev-íakótelep és az almatároló környéki lakók vasárnap is közlekedhessenek autóbusszal. A 12 A jelzésű körjárat vasárnaptól nemcsak hétköznap, hanem ünnepnapokon is közlekedik. Farkas PáJ ezután nyújtják be. A fiatalokkal már ezeket a lehetőségeket is ismertették, nymodon bizonyos határok között van válogatási lehetőség. Természetesen itt is előfordul, hogy egyes szakágakban több a jelentkező, mint a meghirdetett állás, más területekre viszont egyáltalán nem pályáztak A tanácsok közös erőfeszítései alapján a munkakörülmények egyre kedvezőbbek. A legtöbb helyen például megoldják a fiatal orvosok legfőbb gondját, a lakásproblémát. Több helyen, közte Tiszanagyfaluban rendelő, lakás várja a kezdő orvosokat. Szinte korlátlan a lehétőség a megyében — a pályázók között több ilyen van — orvos—gyógyszerész, orvos—pedagógus, orvos, vagy más foglalkozású házaspárok elhelyezésére is. A kötetlen beszélgetés igén hasznosnak bizonyult, A találkozón megjelent orvosje- iöltek, akik között sok a társadalmi ösztöndíjas, egyenként mondhatták el igényeiket, esetleges problémáikat, amire az illetékes járási főorvosoktól vagy igazgatóktól mindjárt választ is kaptak. A legfőbb eredménynek pedig áz tekinthető, hogy az ismerkedésen túl a megjelelt fiatalok va1' mennyien az igényüknek leginkább megfelelő állás betöltésére kaptak ígérete! pályázat útján — a véze. iorvosok- tőL H. L. Több mint 50 orvosi állás vár betömésre Orvosjelöltek ismerkedése mesyénkkel
