Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
fÜRKf flTr.fuis! W. KELET-MACYARORSZAG - VASÄRNART SfgttBKtff 9 oldal Válogatás Lukács György tanulmányaiból A valóságkutatás műhelye Látogatás az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében A MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM című válogatás (Gondolat 1968, szerkesztette Fehér Ferenc) elsősorban azt szolgálja, hogy a művészetekkel kapcsolatos marxista elmélet iránt érdeklődő olvasó- közönség vázlatos képet alkothasson Lukács Györgynek, a marxista esztétika egyik legjelentősebb művelőjének életművéről, eszméiről. A válogatás áttekintést ad arról a fejlődésről, amelynek során Lukács György az idealista, szellemtörténeti gondolkodásmód korlátáin túljutva fokozatosan marxistává fejlődött. Különösen jól látjuk ezt, ha a drámai forma elvi kérdéseiről, illetve a regényről az 1910-es években írott tanulmányok felfogásmódját összehasonlítjuk például az 1932-ben megjelent Tendencia vagy pártosság című írásával. E fejlődés során ismerte fel a materialista filozófia és a munkásmozgalom mellett magát elkötelező esztéta azt is, hogy a marxizmus klasszikusainak munkássága esztétikai szempontból is alapvető jelentőségű, egy összefüggő, rendszeres esztétika kiindulópontjait is tartalmazza. E következtetések levonása során Lukács György — több más jelentős marxista esztétával együtt — szembekerült azokkal a dogmatista törekvésekkel, amelyek a személyi kultusz időszakában alakultak ki a marxista esztétikában. Lukács György ezekben a vitákban a pártosság, a szocialista realizmus és általában a szocialista kultúra elméleti kérdéseit illetően olyan nézeteket is kifejtett, amelyek részben ma is vitatottak (s értelmezésük is többféle); de általános érvényűnek lehet tekinteni azt a szemléletet, amelynek jegyében Lukács György a társadalmi viszonyokkal, a társadalmi tudat egyéb szféráival való összefüggésben vizsgál minden művészeti kérdést, nem valamiféle önálló „művészetfilozófia’’, hanem a marxista—leninista világnézet szerves részét képező filozófiai esztétika kidolgozására törekszik. NYOMON KÖVETHETŐ a válogatást olvasva Lukács Györgynek az a törekvése is, amely a polgári gondolkodással való szakítástól kezdve mindmáig végigvonul életművén: a polgári kultúra és művészet bírálata mellett igyekszik felhívni a figyelmet e kultúra maradandó értékeire, — Mérkőzzünk meg — javasolta Péter. — Bajvívás? — kérdezte a romantikusabb hajlamú ellenfél. — Nem bánom! De az is jó, ha versenyezni fogunk. Ki tudja többször átugorni hosszában a meszesgödröt. — S aki veszít? — kérdezte István. — Az nem jöhet többet ide — mondta Péter elszántan. N em is sejtette, hogy önmaga fölött mondott ítéletet István, ugyanis kétszer egymás után átrepült az akadály fölött. Péter viszont másodszorra megcsúszott és beléhuppant a derékig érő mészbe. István diadalmasan nevetett. A kifutó Kati is majd megpukkadt a kacagástól. Péter pedig a gyors mosakodás után sebesült térddel és megsebzett szívvel hagyta el veresége színhelyét... Négy év telt el azóta. Kati a nyolcadik után a szomszédos város kollégiumába került. A két fiú is gimnáziumfejlődésmenetének történelmi tanulságaira. A XIX. és a XX. század polgári irodalmának (részben egyes alkotók életművének, máskor egy-egy műfaji problémának, ismét máskor egész irányzatoknak) elemzése során azt is kimutatja Lukács György, hogy miért válik a polgárság egyre inkább képtelenné arra, hogy igazán pozitív életprogramot sugalló művészetet hozzon létre, miközben a proletariátus legnagyobb művészei, a társadalmi-történelmi értékeknek az egyén életében is érvényesülő hatását, mozgósító erejét ábrázolják alkotásaikban. Elsősorban tehát a történelmi korszakváltásnak a kulturális, művészeti vonatkozásai állnak Lukács György eme tanulmányainak középpontjában. Ez különösen A művészet és az objektív igazság, az Elbeszélés, vagy leírás, a Bevezetés a marxi esztétikába és A perspektíváról című tanulmányokban figyelhető meg. A GAZDAG ÉLETŰT tudományos tapasztalatainak átfogó összegezésére először a Különösség, mint esztétikai kategória (1957), majd az Esztétikum sajátossága (magyar kiadás: 1965) című művekben került sor. Az e két műből közölt szemelvények elsősorban azt láttatják az olvasóval, hogy Lukács György az emberi gyakorlat egészének jellemzéséből, a marxista ismeretelmélet általános érvényű tételeinek értelmezéséből kiindulva kezd az esztétikum sajátosságának elemzésébe. Az emberi gyakorlat különböző szférái közötti összefüggés szempontjából rendkívül fontos a mindennapi gyakorlat és a mindennapi tudat problémáinak figyelembevétele — hangsúlyozza Lukács György. E problémákkal a marxista filozófia mindezideig igen kei veset foglalkozott. Lukács György nemcsak bebizonyította az e kérdésekkel kapcsolatos kutatások fontosságát, hanem jónéhány kérdésben maga is megpróbál új eredményekhez jutni. Rámutat arra, hogy a mindennapi gyakorlat természetéből kiindulva kell jellemeznünk a tudományos tevékenységet, arra.,,-ck legfontosabb jegye ismeretelméleti szempontból az, hogy a szubjektív elemeket minél inkább kiküszöbölő, tárgyszerű szemléletre törekszik A művészet viszont, amely szintén a mindennapi élet tapasztalati anyagának ba iratkozott, az idén ősszel már harmadikosok lesznek. Kati csupán csak emlék volt már számukra, de a feszült viszony azóta sem szűnt meg közöttük. A régi jóbarátság nem állott egészen helyre. Beszéltek, jártak is együtt, de ha lehetett, sok borsot is törtek egymás orra alá. Péter például tétlenül nézte, amikor a szomszéd utcai srácok Istvánt megkergették. De volt jó néhány hasonló eset mindkettőjük rovására. Katiról egyébként egy szót sem ejtettek azóta. Egészen mostanáig. Néhány nappal ezelőtt azonban megtudták, hogy a kislány látogatóba jön a nagymamához és két hetet tölt nála. A hír hallatára mindketten készülődni kezdtek. Várták Katit, és figyelték egymást. Nehogy a másik legyen a frissebb. A találkozásnál egyikük sem szerzett előnyt. Éppen hazafelé iparkodtak az iskolából, amikor Kati kivihar- zott a kapun. Ugyanaz a törékeny, pajkos kislány volt, mint régen. S mégis kész, felmeghaladását és magasabb szintre emelését, speciális tudatosítását szolgálja, a tudománnyal szemben, éppen a szubjektív szféra fokozott kifejezésére, a külvilág szubjektív elsajátításának intenzívebbé tételére irányuló tevékenység. MIVEL A SZUBJEKTUM LÉNYEGE szerinte nem más, mint társadalmi viszonyok, az egyén közösségi kapcsolatainak összessége, így a szubjektum művészi kifejezése nem más, mint társadalmi, közösségi érvények kifejezése, tudatosítása; a szubjektum igazán művészi kifejezése, tehát objektív tartalmakat tükröz, ezért mondja Lukács György: „A művészet antropomorfizáló sajátosságát a legvilágosabban az fejezi ki, hogy összes tárgyait nem tiszta magánvalóságukban, hanem az emberekre vonatkoztatva ábrázolja. Tudjuk már: ez nem jelent szubjek- tivizálást. Ez a mindennapi életben fellépő hangulatok ismérve” — s csak az e hangulatban található közösségi érvényű és hitelű elemek, kiválasztása és különös módszerű tükrözése, kifejezése révén válhat művészi értékű alkotás anyagává egy-egy szubjektív érzés, hangulat, stb. A MINDENNAPI, a tudományos és a művészi tevékenység szétválása, amely igen bonyolult, több lépcsős társadalmi folyamat formájában ment végbe, természetesen csak viszonylagos. Abszolút szétválasztásról nem beszélhetünk, hiszen az emberi praxis organikus egységet alkot: a művészet állandóan a mindennapi életből merít, a tudomány eredményei minduntalan a művészi és a mindennapi élet szférájába is belekerülnek, stb. Épp ennek az egységnek a figyelem- bevétele — ami Lukács György gondolatainak legfőbb értékét jelenti — különbözteti meg a marxista esztétikát azoktól az esztétikáktól, amelyek az anyagitársadalmi gyakorlat világától elszakított eszmei értékek világának tekintik a műalkotások világát. Nemcsak Lukács György esztétikai gondolatainak értékeiről ad tehát képet az a jól szerkesztett válogatás, hanem a marxista esztétika meggyőző erejéről, világnézeti, politikai egységességéről, aktualitásáról is (G.) nőtt hölgy. Fekete haját divatosan fésülte, karcsú alakján finom kosztüm, a karján arany karkötő. — Szervusztok fiúk! Hogy megy a tanulás? — kérdezte Kati nevetve. Kedélyhervasztó kérdés volt ennyi év után, de a fiúknak nem kellett szégyenkezniök. — Én most érettségiztem — újságolta Kati és élénk grimasszal jelezte, mennyire élvezi a szabadságot. A fiúk közül először István rukkolt ki. — Nem mennénk valahová délután? Az érettségidet megünnepelni. — Ma nem, de holnap szívesen. Délután nézzetek el erre. / stván duzzogott. Miért nézzetek? Miért nem egyedül őt hívta? Péter szemében viszont diadal villant. Most majd bosszút áll az elszenvedett sérelemért. Hiszen őt jobban kedvelik a lányok, mint Istvánt. Ügy érezte, hogy magas, nyúrga alakján L Modern vonalú, új épületben kapott otthont az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete Budapesten, a Városliget árnyas csöndjének szomszédságában. Az újszerű modern vonások azonban nemcsak az intézet külsejét jellemzik, hanem munkájának tartalmát is. Komplex vizsgálatok Ennek a tudományos kutatóintézetnek még alig van múltja: mindössze két éve működik. Tevékenységének sajátos vonásai azonban érdeklődést keltenek nemcsak a szakmai, tudományos körökben, hanem mindazokban, akik érdeklődnek a közügyek, a társadalmi problémák iránt. Az intézet legfőbb feladata ugyanis a társadalom mai jelenségeinek, mindennapi életünk pozitív és negatív tapasztalatainak mélyreható elemzése, a társadalom mozgásának tudományos vizsgálata. Más tudományos intézetek is foglalkoznak hazánkban társadalomtudományi kérdésekkel, ezek azonban általában a társadalomtudomány egy-egy ágát — a filozófiát, a szociológiát, a jog- és közgazdaság problémáit, stb, — vizsgálják. A Társadalomtudományi Intézet komplex módon törekszik elemezni társadalmi fejlődésünk átfogó kérdéseit, a kiválasztott problémakör különböző (filozófiai, szociológiai, jogi, közgazdasági, stb). aspektusokból tett megfigyeléseinek tudományos szintézisét adva. A társadalmi jelenségeknek ez az újszerű, komplex vizsgálata a módszerek tekintetében is újat követel. Nem követik például más tudományos intézetek szervezeti felépítésének elvét, a tudományos osztályok rendszerét. Ezek helyett „alkalmi” tudományos csoportok működnek. A csoport kutatóinak egy része nem az intézet állandó munkatársa, hanem más intézetektől párt- és tanácsi szervektől „kölcsönkért” szakember, arra az időre, amíg be nem fejezik az adott téma vizsgálatát. Így érik el, hogy általában a kérdéshez legjobban értő, azt a legkülönbözőbb aspektusokból vizsgáló kutatókból állnak a témacsoportok. Napirenden: a társadalmi kérdések A fennállása óta eltelt rövid idő ellenére máris jelentős társadalmi kérdések vizsgálata, elemzése fűződik az intézet nevéhez. Olyanok, mint például a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos elméleti kutatások, a szövetnagyon is megakadt Kati tekintete. Másnap ünneplőben, frissen vasalt nadrágban vonultak fel Katiék háza elé. A zsebükben a kirimánko- dott, felemelt zsebpénz. Egymást hideg pillantásokkal méregették, rebbenő tekintettel figyeltek a kapura, mikor jön Kati. Talán egy órát vártak, amikor végre kilibbent, nyomában egy csapott vállú, szőke fiúval. Belekarolt Katiba és elindultak. Kati kicsit zavartan nevetett, amikor Pétert és Istvánt megpillantotta. — Na nézd csak, a fiúk! — fordult gavallérjához. — gyerekkori játszópajtásaim. S amikor a két fiúhoz ért, már vidáman kacagott. — Bemutatom a vőlegényemet. Váratlanul ő is megérkezett. A fiatalember a nevét se mondta, hanyagul kezet fogott a fiúkkal, majd vitte magával Katit. Viszlát — köszönt vissza a lány és ellibbent vőlegénye oldalán. kezetelmeleti kérdések vizsgálata, a demokratikus fejlesztésének problémái, a lakáskérdés, a munkásosztály helyzetének feltérképezése, vagy a tanácsok tevékenységének és jövőbeni helyzetének vizsgálata. Jól mutatja az intézet kutatásainak sokoldalúságát, komplexitását, hogy például a tanácsokról készült elemzéshez több megyéből gyűjtötték össze ’ a tanácsok működésének kritikai elemzését, sok párt- és tanácsi vezetőve) konzultáltak, mielőtt összegezték volna következtetéseiket. Mint dr. Varga József kandidátus, a vizsgálatokat végző és irányító tudományos csoport vezetője elmondta, ezenkívül feldolgozták a korábbi években készült hazai és külföldi szakkönyveket, tanulmányokat és értékelték a külföldi tanulmányutakról készült feljegyzéseket is. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a tanácsok egészében véve jól teljesítették feladataikat a létrehozásuk óta eltelt csaknem húsz év alatt. Széleskörűen bevonták a dolgozókat tevékenységükbe, megfelelő helyet és szerepet vívtak ki maguknak a proletárdiktatúra mechanizmusában. Ugyanakkor azonban a szocializmus építésének új szakasza, az állam funkciójának, a hatalom jellegének változásai, a gazdasági reform hatása, a közgondolkodás fejlődése — mind olyan tényezők, amelyek szükségessé teszik a tanácsrendszer továbbfejlesztését. Önkormányzat es a tanácsok A kutatók úgy látják, hogy a jelenlegi állami, társadalmi és gazdasági követelményeknek megfelelően kell meghatározni a tanácsok jövőbeni szerepét és jellegét. Az eddigi definíció szerint a tanácsoknak hármas — államhatalmi, államigazgatási és tömegszervezeti — funkciójuk van. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont ma már nem látszik megalapozottnak a tömegszervezeti funkció, s megkérdőjelezhető a tanácsok államhatalmi jellege is. Ezért a képviseleti jelleg erősítésében kell keresni a tanácsrendszer fejlesztésének útját. Elképzelhető a mostani területi képviseleti elv szakmai és egyéb képviselettel történő kiegészítése is. Mindenesetre megalapozott az a törekvés, hogy az önkormányzati jelleg növelése legyen a tanácsok to- -vábbfejlesztésének iránya. Egyidőben olyan elképzelések voltak, hogy a kommunizmus elérését hozza közelebb, a szocialista demokráciát fejleszti, ha az állami feladatok egy részét a társadalmi szervezeteknek adják A két fiú lesújtottan állt. A harag és a kétségbeesés viharzott bennük. — Micsoda nagyképű fráter! — szólalt meg végre Péter, felocsúdva meglepetéséből. István helyeselt neki. — Felfújt hólyag. Katihoz való. — Igen, pontosan hozzá való. £ zen már nevetni is tudtak, és észre se vették, milyen meghitt barátságban mennek egymás mellett a belváros felé. Péter fagy- laltozni hívta Istvánt, az pedig moziba invitálta barátját — Vendégem vagy — mondta Péter a cukrászdában és elhárította István mozdulatát, amikor ő is fizetni akart. — A vendégem vagy — mondta István a mozi pénztáránál és siettek a már elsötétített terembe. Egymás mellett, mintha misem történt volna. át. A mostam vizsgálódások alapján azonuan unna jwuuan erősödik a kuiatoknm-, az a tellogasa, nogy a i,u...u.aiom QyaivUii.aibt-UicUi. üzj az aiaux^^a csak egyszerű cégtábla-csere, mert a képviseleti szerv, a tanács heiyett ezentúl egy másik szerv végzi ugyanazt a feiaaaioi. A 'társadalomtudományi Intézet kutatóinak vizsgálódásai arra is fényt vetettek, hogy a tanácsok ailami-kép- viseleti jellegének fejlesztése nem képzelnetó el gazdasági szerepük erősítése nélkül. A tanácsok alapvető gazdasági feladata jelenleg a kozseg- íejlesztés, valamint a kommunális ellátás. Indokolt lenne azonban kiterjeszteni a tanácsi gazdaságot az ipari szolgáltatásokra, s a helyi gazdaság fejlesztésének erőteljesebb koordinálására. Arra lenne szükség, hogy a tanácsolt közgazdasági módszerekkel befolyásolhassák a lakosságot közvetlenül érintő munkát végző vállalatok tevékenységét. Ehhez azonban az eddiginél több saját gazdasági eszközre lenne szükségük. Az önfinanszírozás Az egyik elképzelés a tanácsok pénzügyi bázisának növelésére az úgynevezett önfinanszírozás fokozatos bevezetése. Ezenkívül olyan vélemények is vannak, hogy a tanácsok bevételeit kapcsolják össze a központilag irányított, de a területükön működő egyes gazdasági egységek nyereségének alakulásával. Ez érdekeltté tenné a tanácsokat a területükön lévő vállalatok fejlesztésében és jó gazdálkodásában. Egyébként a vizsgálódások egyik eredményeként a Kossuth Könyvkiadó gondozásában hamarosan megjelenik egy részletesebb tanulmány, amely összefoglalja a tanácsi szervek továbbfejlesztésének alapkérdéseit. Az intézet másik nagy kutatási témájáról, a munkás- osztály helyzetével kapcsolatos felmérésekről, s az egyéb tudományos analízisek által feltárt következtetések, gondolatok további sorsáról jövő vasárnap cikkünk második részében szólunk. (Sz.) Úl KÖNYV: Solymár József: Emeletes ágyak Úgy látszik, a katonakor emlékei végigkísérik az embert egész életén. Ebben — az a véleményünk — a fiatalkorra való visszaemlékezés, mindenekelőtt a hadsereg személyiségformáló, embert alakító munkájának van elsősorban szerepe. Solymár József a néphadsereg életéből meríti emlékeit. Anekdo- tázik. Történetei kedvesek, hangulatosak, és mint minden igazán komolyan anek- dotázó, mesélő írásé: humorosak is. Solymár nem fakaszt hf-rgos kacajt, inkább mosolygásra késztet, s a felismerés, vagy az emlékezés együttérző, szelíd „így volt”- jára. Miről is szólnak ezek a történetek? — a bevonulásról, a civil és a katonaélet közötti „mélyreható” különbségekről, a kalandról és a szerelemről, a menetgyakorlatról és más hasonló emlékezetes és „különleges” eseményről. Az író érdeme, hogy ezek a történetek mégis sajátosan egyéniek. Természetes, jól a: akterizált szereplők lépnek e- - a könyv lapjairól. Gondolkodásmódjukban, szavaikban, tetteikben, kitapint- hatóan van jelen a hadsereg. Az Emeletes ágyak ízes olvasmány. Életünknek azt a részét idézi, amelyre mindannyian szívesen emlékezünk vissza: a fiatalságot. (Zrínyi Könyvkiadó).
