Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
t mm Wít'BfT-MSíSTARORSZXS ?5nftfS f: Brezsnyev beszéde a moszkvai tanácskozáson (Folytatás a* 1. oldalról) datlan feladatokra, az imperialistaellenes harc új lehetőségeire, az útjában álló nehézségekre. Márpedig ilyen nehézségek vannak és egy részük összefügg fejlődésének bonyolult időszakát átélő mozgalmunk helyzetével. Mozgalmunk egyes láncszemeiben igen jelentősen megbomlott az egység. Egyes testvérpártok kudarcokat, sőt vereségeket szenvedtek el. E nehézségek különböző okokkal magyarázhatók — mondotta Brezsnyev. — Az egyik ok az, hogy korunk viszonyai között, amikor a szocializmus, az összes forradalmi erők nyomására összeroppannak a régi világ társadalmi támaszai, megnövekszik a burzsoázia ellenállása. A kommunista mozgalom és az egész forradalmi mozgalom belülről való bom- lasztásának törekvése napjainkban az imperializmus osztálystratégiájának egyik legfontosabb Iránya. A felmerült nehézségek másik oka az, hogy olyan emberek újabb millióit vonják be az aktív politikai tevékenységbe, akik különféle társadalmi rétegekhez tartoznak. F“ "’ük sokan nagy adag forradalmi energiával, ugyanakkor az őket foglalkoztató problémák megoldási módjairól alkotott meglehetősen bizonytalan elképzelésekkel kapcsolódnak be a politikába. Innen származnak a szélsőségek — a heves politikai robbanásoktól a politikai passzivitásig a reformista illúzióktól az anarchista türelmetlenségig. Nem mehetünk el szó nélkül a kommunista mozgalomban jelenleg fennálló nézeteltérések mellett, nem tehetünk úgy, mintha azok nem léteznének. Osztjuk azoknak a testvérpártoknak a véleményét. amelyek határozataikban felhívják a figyelmet az ilyenfajta veszély ellen folytatandó erélyes harc szükségességére. A jobboldali opportunizmus a likvidátorok álláspontjának irányában való elcsúszást, a szociáldemok- ratizmussal való kiegyezést jelenti a politikában és az ideológiában. A kínai vezetés kárt okoz a mozgalomnak A szocialista országokban a jobboldali opportunizmus eljut egészen a marxista—leninista párt vezető szerepének tagadásáig, ami a szocializmus által kivívott pozíciók feládásához, az antiszocialis- ta erők előtti fegyverletételhez vezethet. A baloldali opportunisták ultraforradalmi frázisokba burkolózva kalandor cselekményekre ösztönzik a tömegeket, a pártot pedig olyan szektáns útra terelik, amelyen megbénul képessége az imperializmus elleni harc részvevőinek összefogására. A marxizmus—leninizmus- tól való jobboldali és baloldali elhajlás, bármennyire különbözzék is egymástól, végeredményben egyformán ártalmas következményekhez vezet: gyengíti a kommunista pártok harcképességét, aláaknázza a munkásosztály forradalmi pozícióit és az imperialistaellenes erők egységét. Természetesen az egyes országokban folyó opportunizmus- és nacionalizmusellenes küzdelem mindenekelőtt az illető testvérpártok hatáskörébe tartozik. Ugyanígy igaz azonban, hogy ha mozgalmunknak ebben vagy ab^an a láncszemében ezt a harcot felfüggesztik, az rögtön tükröződik a mozgalom egészén” — állapította meg Leonyid Brezsnyev. Döbbenetes példája annak, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ümiének a marxizmus—lenihizmustől va’ó 'eltávolodás, az Interna cionalizmussal való szakítás a Kínai Kommunista Párt vemtösőeének álláspontja. Őszintén szólva nemrégiben még nem állt, szándékunkban ezt a kérdést érinteni a ‘anácskn-áson. Be az utóbbi időben bekövetkezett események és mindenekelőtt a KKP IX. kongresszusa által elfogadott határozatok jellege arra késztetnek ben nünket. hogy foglalkozzunk velük. Uj helyzet keletkezett, amely súlyosan negatív befolyást gyakorol az egész világhelyzetre és az antiimpe- rialista erők küzdelmének feltételeire. Mindenekelőtt foglalkoznunk kell a kínai vezetőség politikájának nemzetközi vonatkozásaival — jelentette ki Brezsnyev. Annál is inkább fontos beszélnünk erről, mert a haladó közvélemény bizonyos része mindeddig hisz a jelenlegi kínai vezetőség forradalmi törekvéseiben, hisz olyan kijelentéseiknek, hogy az Imperializmus ellen harcolnak. Nem lehet lebecsülnünk azt a kárt, amelyet Peking szakadár tevékenysége okoz. A kommunista mozgalmon belüli hegemóniáért, a marxista—leninista pártok ellen folyó harc elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jelenlegi pekingi vezetőség nagyhatalmi törekvéseivel, más országok területeire támasztott igényeivel. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett a Kuanming Ribao című pekingi lapnak arra a felhívására, amely szerint „fel kell készülni mind a hagyományos, mind pedig a nagy < atomháborúra a szovjet revizionizmus ellen.” Ezután az SZÍCP főtitkára kijelentette: Magától értetődik, hogy hangoskodó kijelentéseiktől a reális lehetőségekig jókora távolság van. A Szovjetuniónak elegendő az ereje ahhoz, hogy megvédje magát, a szovjet emberek idegei erősek és nem lehet őket ri- koltozásokkal megfélemlíteni. De a hivatalos kínai propaganda iránya önmagáért beszél. Peking nemzetközi téren kifejtett gyakorlati tevékenysége mind jobban meggyőz bennünket arról, hogy Kína külpolitikájában gyakorlatilag szakított a proletár nemzetköziséggel és ez a külpolitika elvesztette szocialista osztálytartalmát. A Szovjetunió elleni támadások valamennyi vonalon, a hazug propaganda, a szovjet nép, szocialista államunk, kommunista pártunk megrágalmazása, a Szovjetunió elleni gyűlölet szítása a kínai népben és most még a fegyverek alkalmazása is, a fenyegetőzés és a zsarolás más szocialista államokkal és a fejlődő országokkal szemben, kacérkodás a kapitalista nagyhatalmakkal, köztük az NSZK-val is, — így fest a mai Kína külpolitikai vonala — mutatott rá Brezsnyev. A kínai vezetőség politikájának következtében kialakult helyzet új mozzanatot visz az antiimperialista egység problémájába. Elengedhetetlen, hogy ml kommunisták felelős és világos álláspontra helyezkedjünk. A kommunisták sorainak megbomlasztásá- ra, az antiimperialista erők megosztására irányuló politikával szembe kell helyeznünk szilárd egységakaratunkat, tetteinket és közös akcióinkat, amelyek elvezetnek az egységhez. A kommunisták kipróbált fegyverrel rendelkeznek az egységért vívott harcban. Ez a fegyver a proletár internacionalizmus. A burzsoá propaganda igyekszik minden lehetséges módon megrágalmazni a proletár internacionalizmus elvét, mesterségesen szembeállítani ezt az elvet a munkás és kommunista mozgalom nemzeti osztagai függetlenségének, szuverénitásának és egj-enjogúságának elveivel. Ezzel a céllal fabrikálták össze és dobták be a köztudatba az imperialista propagandisták a „korlátozott szuverenitás” hírhedt elméletét. Ami bennünket, a szovjet kommunistákat illet, mi úgy* véljük, hogy a jelenlegi világhelyzet újult erővel igazolja a proletár internacionalizmus lenini koncepciójának helyességét és életrevalóságát.” A proletár párt ereje abban van, hogy képes teljes mértékben kiaknázni belső lehetőségeit a népe érdekeiért, országa haladásáért vívott harc, s egyidejűleg a forradalom és a szocializmus közös internacionalista ügyéért vívott küzdelem érdekében. Viszont azok a kísérletek, hogy a párt pozícióit az internacionalista kapcsolatok meggyengítésével, mi több megszakításával, a kommunista mozgalom más osztagaival való egységakció megtagadásával, szilárdítsák meg, csupán azt eredményezik, hogy az ilyen párt elveszíti ideológiai függetlenségét a burzsoáziával szemben, s elkerülhetetlenül ártalmára vannak az illető párt politikai tekintélyének. Mindez természetesen nem jelenti a szocialista országok, továbbá a munkás és kommunista világmozgalom egyes nemzeti osztagainak függetlenségével, szuverenitásával és egyenjogúságával kapcsolatos elvek megtagadását, vagy lekicsinyítését. Ezeknek az elveknek tiszteletben tartása és a hozzájuk való szigorú ragaszkodás — törvény a kommunisták számára, éppen azért, mert internacionalisták.” Küzdünk az egységért Az igazi internacionalizmus megmutatkozik abban is, hogy valamennyi testvérpárt támogatja a reálisan létező szocialista társadalmat. Nagyra. becsüljük barátaink álláspontját, akik kérlelhetetlenek a szocializmust érő mindennemű rágalommal szemben — mondotta Brezsnyev. A szocializmus világpozícióinak bármiféle gyengülése óhatatlanul negatív befolyást gyakorol valamennyi kommunista párt pozícióira. A kommunista mozgalom egységének megszilárdítása — értekezletünk fontos feladata. 'Ehhez elegendő objektív feltétel áll rendelkezésre. Az egység nem alakul ki önmagától, az egységért küzdeni kell. Már a tanácskozás előkészítése folyamán egyetértettünk abfean, hogy a kommunista mozgalom egységének megszilárdításához fel kell kutatnunk a fennálló nézeteltérések leküzdéséhez vezető utakat — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A véleménykülönbségek leküzdését célzó irányvonalról beszélve három kérdéssel foglalkozott bővebben. Először — az imperializmus elleni közös akciók jelentőségéről a kommunista mozgalom összefogása céljából. A mai korban, amikor a kommunisták közvetlenül felelősek népeik sorsáért, az emberiség jövőjéért, nem vethetjük fel a kérdést ilyen formán: oldjuk meg először a mozgalmunkban levő ellentéteket és utána majd megegyezünk a közös akcióban. Az élet más utat követel: a különböző kérdésekben fennálló ellentétek nem akadályozhatják a kommunisták közös akcióit az imperializmus elleni együttes harcban; oldjuk meg közösen az egységes akciók lebonyolításával összefüggő gyakorlati feladatokat és a közös harc során kiderül majd, hogy mely nézetek felelnek meg a kommunista mozgalom általános érdekeinek és melyek állnak azokkal ellentétben, melyek zavarják, sőt károsítják közös ügyünket. Másképpen kifejezve arról van szó, hogy gyakorlati tevékenységünkben mindenekelőtt azt kell előtérbe helyeznünk, ami közelebb hozza egymáshoz a világ kommunistáit. Másodszor hangsúlyozni szeretném, hogy szükség van a testvérpártok közötti kapcsolatok és érintkezési pontok sokoldalú kiszélesítésére. A kapcsolatokra és érintkezésekre szükség van egyfelől, mint nemzetközi akciónk összeegyeztetésének sajátos mechanizmusára. másfelől pedig mint a felmerült problémákká] kapcsolatos álláspontok egyeztetésének, az ellentétek rendezésének eszközére. Az ellentétek leküzdésé, a kommunista mozgalom egységéért vtvott harc harmadik fontos irányzataként, Brezsnyev a pártok elméleti munkájának összefoglalását nevezte meg, s rámutatott, hogy a marxista—leninista elméletet ezen az alapon kell fejleszteni, a marxista—leninista elveket és alapeszméket ezen az alapon kell védelmezni. Győzelmet aratni az imperializmus elleni harcban, elérni mozgalmunk, valamint az összes antiimperialista erők szilárdulását lehetetlen, ha nem bontakoztatjuk ki a leghevesebb támadást a burzsoá ideológia ellen — mondotta a továbbiakban Brezsnyev. Az imperializmus gigászi propagandagépezetet hozott létre, aínely felhasználja az ideológiai befolyás minden modern eszközét. A dolgozókra való fokozódó imperialista befolyás elleni harc a kommunisták fontos cselekvési területe. Most különösen időszerű, hogy emlékezzünk Lenin figyelmeztetésére, miszerint a kommunista ideológiai munka bármilyen gyengülése, a kommunista ideológiai munkától való bármilyen eltávolodás a burzsoá ideológia erősödéséhez vezet. Különösen hangsúlyozni szeretném a testvér- pártok összeegyeztetett erőfeszítéseinek, kölcsönös támogatásának jelentőségét azokban a konkrét cselekményekben, amelyek arra irányulnak, hogy leleplezzék a kommunizmus ellenségeinek ideológiai koholmányait. — Brezsnvev kitért a kommunisták és a szociáldemokraták közötti kölcsönös viszony problémáira. A szociáldemokratákkal kapcsolatos politikánk meglehetősen világos. A marxizmus—lenlnizmus elvi pozícióiból tovább folytatjuk a harcot a szociáldemokrata pártban található eszmei és politikai ellenfeleinkkel. Ugyanakkor hajiunk az együttműködésre, az akcióegységre azokkal, akik valóban készek küzdeni az imperializmus ellen, készek harcolni a békéért, a dolgozók érdekeiért.” Nagy szovjet gazdasági, társadalmi sikerek A szovjet népnek a hatvanas években végzett munkája eredményeit érintve Brezsnyev megjegyezte, hogy az ipari termelés a Szovjetunióban nyolc év alatt több, mint kétszeresére növekedett Majdnem háromszorosára emelkedett a mezőgazdasági termelés. 43 százalékkal emelkedett a dolgozók reáljövedelme. Jelentősen csökkent az a távolság, amely gazdasági téren elválasztotta a Szovjetuniót a világ leghatalmasabb és leggazdagabb tőkés országától, az Egyesült Államoktól. 1960-ban a szovjet ipari termelés volumene az amerikai termelés 55 százalékát 1968-ban pedig már hozzávetőlegesen 70 százalékát érte el. Az utóbbi években, főképp a folyó ötéves tervidőszak kezdetétől fogva, a XXIII. pártkongresszus irányelvei szerint a munka minőségi oldala lett a párt különös gondoskodásának tárgya — jegyezte meg Brezsnyev. Az általános gazdasási fejlődés gyors üteme fontosságának tudatában ugyanakkor irányt vettünk arra, hogy — mind a gazdasági hatékonyság, mind pedig a tudományos és műszaki színvonal tekintetében — megteremtsük a világ legkorszerűbb népgazdaságát. Az elmúlt évek ebben a vonatkozásban rendkívül gyümölcsözőek voltak. Megteremtődtek a hatalmas változások előfeltételei a mezőgazdaságban is, ahol nem kis nehézségeink voltak. Az utóbbi években a párt kezdeménye- T-és-Sre meekezdőrlőtt a ‘eaz- dgságiránvítás áténítése. Ezt a bonyolult munkát még nem fejeztük be. de már most is 'átható milyen kedvező hatással van a népgazdaságra A tanácskozás fő dokumentumának tervezete hangsú- Ivnzza hncrv a tudománvos- műszaki forradalom széles körű kibdrltakoztatása a ka- nitpUzmns és a szocializmus közötti tart-fi pl mi versen v egvik fő területe lett. Pártunk teljesen egyetért a probléma ilyen felfogásával. A sikerekről szólva nem akarjuk kisebbíteni azoknak az erőit, akikkel versenyeznünk kell tudományos-műszaki téren. Hosszú és nehéz harc vár ránk ezen a területen — jelentette ki Brezsnyev. Mi teljességei el vagyunk szánva arra, hogy ezt a harcot végigvigyük, hogy bebizonyítsuk a szocializmus magasabb rendűségét ezen a téren is. A nemzetközi helyzet nem teszi lehetővé számunkra, hogy az ország valamennyi erőforrását a gazdaság fejlesztésére, a dolgozók jólétének fokozására és a kultúra fellendítésére fordítsuk. Nagy összeget kell fordítanunk a védelemre és biztosíthatom önöket, hogy azt mi a legmagasabb szinten tartjuk. Fegyveres erőink megbízhatóan védelmezik hazánk határait, a szövetséges hadseregekkel együtt őrködnek a testvéri szocialista országok vívmányai, a népek békéje és biztonsága felett. A párt fokozódó jelentősége Hatalmas feladatokat tűzünk magunk elé szociálispolitikai téren — jelentettek! az SZKP. KB főtitkára. Itt a szocialista demokrácia további fejlesztését és a szovjet állam megszilárdítását állítjuk előtérbe. Magától értetődik, hogy szocialista demokrácia fejlesztéséről van szó, amelynek világos az osztálytartalma, *és amely a szocializmus ügyét hivatott szolgálni. Lenin rámutatott, hogy a tiszta demokrácia a munkásokat butító hamis liberális frázis. A történelem burzsoá demokráciát ismer, amely felváltja a feudalizmust, és proletár demokráciát, amely felváltja a burzsoá demokráciát. Ezt a lenini következtetést teljességgel igazolja az élet, a történelmi gyakorlat. A kommunista építés feladatainak méretei és összetettsége fokozza á társadalmi élet öntudatos szervező élcsapatának, a kommunista pártnak a jelentőségét, amely párt egész tevékenységében a marxizmus—leninizmusra támaszkodik. Jelenleg a párt közel 14 millió tagot számlál. Vezető szerepének megvalósításakor a párt megtesz minden szükségest, hogy a dolgozó tömegek aktívan hathassanak az állampolitika kialakítására és életbe léptetésére, hogy reális lehetőségük legyen saját kezdeményezésük kinyilvánításához. A párt döntő harcot folytat a bürokratikus tendenciákkal, amelyekkel szemben a vezető apparátus nincs teljességgel biztosítva a szocializmusban sem. A pártmunka tökéletesítését összekapcsoljuk a párton belüli demokrácia következetes fejlesztésével, a demokratikus centralizmus elvének feltétlen megvalósításával. A Szovjetuniónak az SZKP XXIII. kongresszusa határozatai által meghatározott külpolitikáját jellemezve Brezsnyev kijelentette: az SZKP arra irányítja tevékenységét, hogy a szocializmus világa ma erősebb legyen, mint tegnap, holnap pedig erősebb legyen. mint ma. A Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt szilárd politikai támogatást, erkölcsi és anyagi segítséget nyújt a felszabadulásukért küzdő népeknek. A Szovietunió a jövőben is hatékony katonai és gazdasági segítséget, valamint erkölcsi-politikai támogatást fog nyújtani a vietnami népnek az imperialista agresz- szió visszaveréséhez. Teljesen megalapozottnak és igaz ságosnak tartjuk a vietnami kérdés politikai rendezésének programját, amelyet a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front ,ítíz pontja” foglal magában, és támoga®! juk ezt a programot A Szovjetunió jelenleg ta és a jövőben is minden oldalú segítséget nyújt az arab országoknál!, amelyeket agresszió ért — mondotta Brezsnyev. Szilárdan fellépünk a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata cikkelyeinek teljes végrehajtásáért, amely megnyitja az utat az igazságos és szilárd béke visszaállításához a Közel-Keleten. A szovjet állam és a kapitalista világhoz tartozó országok kapcsolatainak alapja a Lenin által lefektetett elv: az államok békés együttélése társadalmi rendszerüktől függetlenül. A békés együttélés nem vonatkozik az ideológiai harcra — ezt teljes határozottsággal hangsúlyozni kell. Ugyanakkor a békés együttélés nem jelenti egyszerűen azt, hogy a szocialista és a kapitalista államok között nincsen háború. A békés együttélés elvének betartása szélesebb körű le- . hetőségeket nyit a szocialista és a kapitalista államok közötti kapcsolatok fejlődésére is. Az utóbbi idők tapasztalata, különösen a Szovjetuniónak Franciaországhoz, Finnországhoz, Olaszországhoz, Japánhoz és egész sor más országhoz fűződő kapcsolatainak fejlődése arról tanúskodik, hogy a békés együttélés politikája magában' rejt ilyen lehetőségeket. Nem teszünk itt kivételt egyetlen kapitalista állam, így az Egyesült Államok szempontjából sem. A békés együttélés számunkra nem átmeneti taktikai fogás, hanem a következetes, békeszerető szocialista külpolitikának fontos elve. A jelenlegi nemzetközi helyzet sürgős problémái riem terelik el' figyelmünket a hosszabb lejáratú feladatokról, így a kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről a Föld azon térségében, ahol fokozott veszély áll fenn egy új világháború kirobbanására, fegyveres konfliktusok kirobbanására. Ilyen rendszer helyettesítheti legjobban a jelenleg fennálló katonai-politikai csoportosulásokat. Biztosan nézünk a jövő elé Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary- ban megtartott értekezletükön közös programot dolgoztak ki az európai biztonság megteremtéséért vívott harchoz. Az európai népek biztonságára, az európai államok határainak stabilitására és ezen államok békés együttműködésére vonatkozóan konkrét programot terjesztettek elő a Varsói Szerződésben részvevő országok. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió mindent megtesz e program megvalósításáért — jelentette kJ Brezsnyev. Véleményünk szerint az események menete napirendre tűzi egy ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének feladatát. Mint eddig is, a Szovjetunió továbbra is hajlandó megegyezni az általános és teljes leszerelésről, a fegyverkezési hajsza, s mindenekelőtt a nukleáris és rakétafegyverek korlátozását célzó intézkedésekről. A szovjet nép ezután is megingathatatlanul védelmezi a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus ügyét Elvtársak — mondotta bérezésül Leonyid Brezsnyev -r minden okunk megvan rá, >ogy biztosan nézzünk a jövő elé A kommunista mozgalom, emely hű Marx, Engels, Lenin halhatatlan tanításához, jelenleg óriási lehetőségekkel rendelkezik hogy az összes antiimperiaíist» **rőkkel szövetségben új győzelmeket vívjon ki, a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, a békéért, az egész emberiség ragyogó kommunista jövőjéért folyó történelmi harcban.