Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
TSS® fónfus 6. KíT rr. MAOY A RORSZ A® 6 oMaf A fogyasztás „tecn nológiája" A termelő, az értékesítő vállalatok, ha áruik minőségét bírálják, gyakran, nem is teljesen alaptalanul, így védekeznek: „Nem a készülékben, hanem Önben, a felhasználóban van a hiba.” Az egyébként kifogastalan termékek nem rendeltetésszerű vagy kifejezetten szakszerűtlen használata valóban gyakori bajok és panaszok forrása. Mégis ilyen esetekben is többnyire az eladót terheli a felelősség, mert nem tájékoztatta szakszerűen a vevőt, a felhasználót a termék tulajdonságairól és ezzel együtt a fogyasztás „technológiájáról' Gyakori például, hogy a ruhadarab a mosásban színét „engedi” vagy éppen össze megy, a női csizma talpán vagy szárán at beázik. leég a háztartási gép villanymotor- ja, stb. Gyakran a kárt tényleg a szakszerűtlen használat, a gondatlan karbantartás okozza. És mégis az eladó a hibás, mert nem tájékoztatta kellően a vevői a rendeltetés- szerű használat, módjairól. A fogyasztás technológiáját a termék használati utasítása tartalmazza. A használati utasítások szerepe egyre növekszik. mert mind több és bonyolultabb készülék, ház, tartási geo kerül forgalomba, és mert a hagyományos kezelést igénylő klasszikus anyagokat mindinkább kiszorítják a műszálak, a műanyagok. A használati utasítások kidolgozásánál viszont azt tudomásul kell venni, hogy a fogyasztó nem szakember, számára érdektelenek az aprólékos részletek- de ideje sincs terjengős műszaki értekezések tanulmányozására. (Vagy egy. Szerűen nem is érti azokat,) Ebből a szempontból különösen fraopáns és szellemes a textil-KRESZ, amely a modern közúti közlekedés szembetűnő és széles körben is mert jelkép- és színrendszerét veszi kölcsön a mosási, vasa- Já 'i ve"vtisztj*äsj követelmények jellemzésére, A tömör, világos és figyelemkeltő használati utasítások nem teszik feleslegessé a fo. gvasztó tájékoztatásának egyéb módszereit. Ezek közt első helyen áll az eladó szakszerű és korrekt útbaigazítása. Például így: ..Asszonyom. Ön most egy divatos, elegáns csizmát vásárol, de tudomására kell hoznom, hogy a vizet nem bírja, átázik. Itt találja a pontos használati utasítást, tanulmányozza figyelmesen.” Ha az eladó minderről nem beszélt és meg felelő útmutatás híján használat közben fedezi fel a kedves vevő, hogy elegáns, de beázós csizmát vásárolt, joggal becsapva érzi magát. Hasonlóképpen nem nélkülözhet jük az eladó szakszerű tájékoztatását a lakáskarbantartáshoz, ház körüli barkácsoláshoz szükséges anyagok köztük sok új műanyag, vegyszer, stb, -r kiválasztásában, ésszerű felhasználásában. Nagyon sok függ a gyártó és értékesítő vállalat propagandájától, szakmai bemutatóitól, gyakorlatias, például üzembe helyező szolgáltatásaitól. Ez a tájékoztató tevékenység persze nem jelentheti a cikk egysíkú reklámozását. Az öncélú, lelkendező reklámnál, amelyet a nagyközönség érthető gyanakvással fogad, nagyobb tömeghatást ér el a tárgyilagos, tényközlő tájékoztatás, amelyből nem az érződik, hogy a terméket a -vevőre akarják tukmálni. A termelő, az értékesítő vállalat nem szívességet tesz, ha fogyasztóit, vásárlóit tájékoztatja, segíti, hanem kötelességét teljesíti, amelynek haszna e vállalatok számára sem lehet közömbös. Az ilyen értékesítést az egyszerű vájáráé bizalmával honorálja&. J. /Vem megfelelő az oktatás Az új munkásokat gyakrabban éri baleset öt év baleseti statisztikáját elemezve állapította meg a nemrég lezajlott megyei munkavédelmi konferencia előadója; a fokozatos javulás után 1967-ben stagnálás volt, míg az elmúlt évben növekedett a balesetek száma. Ezt az emelkedést komoly figvel- mezetésként kell tudomásul venni elsősorban a vezetőknek. Sokszor „ felelős“ a dolt>ozo Amíg egyes szakmáknál — építőipar, egészségügy, mező- gazdaság, vasúti köziekedés- és szállítás, papír és nyomda — csökkent a balesetek száma. másutt feltűnően növekedett. Jelentős az emelkedés a kereskedelemben, a vasiparban. textiliparban és a postánál. Ez utóbbinál például az előző évi hatról tizenötre emelkedett a balesetek száma! A vizsgálatok megállapították, hogy a balesetet szenvedett dolgozók közül .— különösen a helyiiparban — a húsz éven aluliak aránya magas. Megyei átlagban 43 százalékban olyan dolgozókat ér baleset, akik még három hónapot sem dolgoztak abban a munkakörben. Az új dolgozókat ért baleseti arány nagysága arra enged következtetni, hogy nem mindenütt és minden esetben megfelelő a munkába állás előtti kötelező kioktatás. Sok még a tennivaló a balesetek házi kivizsgálása terén. Hat szakma összesítő adatai szerint a balesetekért közel hatvanöt százalékban a dolgozó van felelősként megjelölve. A hasonló balesetek elkerülése érdekében a legtöbb esetben a munkás újra- oktatását írták elő. Ezzel akaratlanul is elismerték, hogy a korábbi kioktatás nem volt megfelelő. Alaposabb kivizsgálás és felelősségre vonás szükséges, hogy a hibát megszüntethessékA technológia javítása Örvendetes jelenség, hogy több helyen — a termelékenység emelőié, a termékek minőségének javítása érdekében is — sürgős feladatnak tekintik a veszélyes és egészségre ártalmas technológiák felszámolását. Ugyanakkor az intézkedési tervekben előírják az öltözők, fürdők és egyéb szociális létesítmények fejlesztését. Így többek között a Nyíregyházi Konzervgyárban tavaly 5,4 milliót, az idén is több, mint egymillió forintot irányoztak elő erre a célra- Hasonló, vagy még ennél is nagyobb összeget irányoztak elő idén a fejlesztésre a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál és az 5-ös számú AKÖV-né] js. Figyelemre méltó, hogy az intézkedési tervek jelentős része nagyobb teret szentel a nehéz fizikai munka gépesítésére. Daruk, villástargoncák, elektromos géplapátok beállításával például a záhonyi átrakókörzetben már 30 százalékban gépesítették az anyagmozgást. A tiszavasvá- ri téglagyárban a korábban emberi erővel vont csillékéi lovak húzzák, a kihordók a szállításhoz kétkerekű targoncákat kaptak. Kevés a gépi rakodás Gépi targoncával bonyolítják le már a szállításokat a MÉK Almatároló üzemében is, de a vagonok be és kirakását még mindig teljes egészében kézi erővel végzik. Egv-egy rakodómunkás így műszakonként száz mázsa terhet mozgat meg. További gépesítésekre van még szükség az ÉRDÉRT Vállalat te- lenein. a téglagyárakban és a Nyírségi Erdőgazdaság munkahelyein A megvében ez idő szeri n‘ már minden jelentős vállalatnál működik munkavédelme őrség M'nden gazdasági veze tolói felfogott érdeke, hog ezeket az embereket segítse, munkájukat értékelje, erkölcsileg is megbecsülje. Közös összefogással, a megelőzés, felvilágosítás erejével, a hibák konkrét meghatározásával el lehet érni, hogy kevesebb legyen a baleset, biztonságosabb körülmények között végezhessék el a kitűzött feladatokat. T. A. A Béke távvezeték alatt húzódik a nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet egyik nagy táblája, ahol most van soron a dohány palántálása. Rammei József felvétele A tárgyalóteremből Strandpapucsot loptak Két korén bűnözővé vált fiatalember került a megyei bíróság elé. Heh Miklós nyíregyházi lakos alig múlt 33 éves, de már háromszor volt büntetve bűnszövetségben elkövetett lopás, jogtalan használat és ittas vezetés miatt. Karácsonyi Béla 25 éves nyíregyházi lakos pedig eddig ötször, főleg lopás miatt. Hell Miklós a Nyíregyházi Gumigyárban dolgozott, mint gépcsoportvezető. Karácsonyi Béla utolsó büntetéséből szeptember 10-én szabadult, s itt helyezkedett el október 21-én. A gumigyárban az volt a szokás, hogy a dolgozók az itt gyártott strandpapucsokból egyet-egyet igénybe vettek (abban dolgoztak), mások hazavitték. Látták ezt Hellék is. November 38-án — tehát alig egy hónappal azután, hogy Karácsonyi ide került, — este, túlórázás után elhatározták, hogy két zsák strandpapucsot ellopnak. Hatvan pár papucsot bele is raktak két összetolt papírzsákba, s km dobták a kerítésen a gyár szeméttelepére. . Munka után innen szabadon elvitték. Az volt a céljuk, hogy a zsákmányt értékesítik. November 30-án nem dolgoztak, és ekkor Karácsonyi Béla felkereste Hellt, s elkért 30 pár papucsot. Hell két szatyorba rakott húsz párat és Karácsonyi ezt kivitte a Búza téri piacra. A rendőrség azonban a piacon felfigyelt az árusításra. Karácsonyi sietve elment Hellékhez, s közölte, mi történt. Megpróbálták eldugni a papucsokat, már éppen végeztek volna vele, amikor megérkezett a rendőrség. így a gumigyár 3350 forintos kára megtérült. A bíróság előtt Karácsonyi Dalának felelnie kellett egy régebbi lopása miatt is. Egy ismerőse megbízta, hogy vegyen neki kerítésnek napra- forgókórót. Miután ezt nem csinálta meg, az árát viszont átvette, elhatározta, hogy lopás útján teljesíti megbízója kérését. Egy este az Esze Tamás utcában italosán lebontott egy épülő ház kerítéséből 12 méter hosszú és 125 centiméter magas drótfonatot. A nyíregyházi megyei bíróság a fiatalon bűnözővé vált Hellt és Karácsonyit a viszonylag kisebb súlyú bűn- cselekményekért is súlyosan megbüntette: az előbbit két év, az utóbbit két és fél év szigorított börtönre, és mindkettőjüket három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. 0L I.) B Csipke utcai kórházban A mentökocsin 'kék kereszt Kék keresztes, furcsán nagy kupés kocsi áll Nyíregyházán útra készen a Csipke utcában. Állatkórház. Dr. Amstetter Imre és dr. Bakó Gyula tartják az ügyeletes orvosszolgálatot, Dr. Amstetter az idősebb, 1952 óta tartja itteni posztját. Ketrecben o betegek — Évente 400—500 körüli eset. Mert nemcsak a városból, a környékről is hoznak be beteg állatokat. Megnézzük a kórtermet. Egy kínosan rendes, tiszta istállóhoz hasonló. De az előtérben, a kisebb helyiségben vaspálcas ketrecek is vannak. Kisállatok részére. Beljebb falba betonozott vaskarikák, a nagyállatok megkötésére. A ketrecekben ez idő szerint 2 kis kutya, amolyan komondor féle. Belül lovak, csikók. Beteg állatok. Egyiknek iszonyú vágás a hátsó részén. Szántás közben beleesett az ekébe. — Van, amikor nagy a változatosság. Szarvasmarhák, sertések, juhok, sőt macskák, házinyulak is bekerülnek a kórterembe. Páva és oroszlán De ezzel sem teljes a sor. Kiderül, hogy galambokat, ba- romfikat. vadászgörényeket, sőt pávát is visznek gyógykezeltetésre a kórházba. — Két éve például oroszlán, nal akadt dolgunk. Az egyik cirkusz, amelyik Nyíregyházán' járt, azzal a kéréssel keresett meg bennünket, vizsgálnánk meg hím orosztanukat. Harmadik napja nem evett már. Persze az ápoló segített, ott a helyszínen. Rábíztuk a szükséges orvosság beadását is, hogy meggyógyuljon. Később megtudtuk, helyesen állapítottuk meg a diagnózist. Kis időre abba kell hagyni a beszélgetést. Fiatal lány házőrző kutyát hozott. Remeg, reszket az állat. Tüzgtes kérdezősködés a lánytól, közben vizsgálat és recepiírás. Nem kell bennmaradnia az ebnek. — Hogyan kerülnek az állatok a kórházba? — Legtöbbjüket a körzeti orvos utalja be, de hoznak szép számmal beutalatlanul is. — Melyig a legforgalmasabb időszak? — A nyár. Altkor igázzák legtöbbet a lovakat és benépesednek a legelők. Diéta a nemes tyúknak Megint egy friss eset. Nemrég szép, nemes tyűkot vitt a kórházba egy asszony. Jó tojó, de most bágyadt. Nem szeretné, ha elpusztulna. Az állat begyében ökölnyi keménység, ami nem juthatott emésztésre a zúzába. Kivág, ják a begyet, amiből rengeteg füvet, tavalyi száraz torzsokat szednek ki. Gondos visszavarrás és tanácsadás az állat gazdájának, hogyan ,.dfé- lázza”, gondozza a jól tojó tyúkot. —Tsz-ektöi is hoznak állatokat gyógyításra? — Persze. Főleg lovat, szarvasmarhát. Kisebb számmal sertést és juhok Bizalommal vannak a kórház iránt. Sürgős esetben a mentőkocsink megy ki és hozza be az állatot. Többször is hangsúlyt kap a tenyésztők áálatszerefete és megbecsülése. Nem ritka eset, hogy szabadságra, üdülni utazók beviszik a kórházba legkedvesebb házállatsikat. Távollétük alatt is hadd legyenek gondos kezelésben, netalán javuljon egészségük, kondi, dójuk is. Szívesen megfizetik. Sokan pedig rendszeresen meglátogatják kórtermi tartásra kényszerült jószásaikat. Asztalos Bálint . Huzavona 350 munkás rovására 1967 január elsején kettévált a Tiszalöki Faipari Vállalat. Egyik részéből a Tiszalöki Ládaipari Vállalat, a másikból a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat alakult meg. Könyvjóváírás szerint osztozkodtak, de ez még nem fejeződött be. A vegyesipari még nem költözött ki a volt tmfe épületekből, a telephelyről, a ládaipariak pedig térítés nélkül használják a vegyesipariak négy irodahelyiségét. Háromszázötvenen dolgoznak a ládaipari vállalatnál. Immár másfél esztendeje kérik, tegyenek valamit körülményeik javítása érdekében. Kézből fogyasztják az ebedet a munkások. Nyolcvanszemélyes fürdő-öltözőjüket csak úgy lehet használni, ha előbb kiszivattyúzzák belőle a talaj- és szennyvizet. Nincsenek téli melegedők. A ládaipari vállalat központjának vezetői a múlt év elején megígérték a járási pártbizottságnak, segítenek a gondokon. Eddig nem tettek semmit. Újabban csak abban az esetben hajlandók étkezői, öltözőt, melegedőket építeni, ha az említett tmk-épületeket és telephelyet megkapják. Helytelen, hogy ilyen feltételhez köti magát a vállalat, amikor munkásainak élet- és munkakörülményeinek a megjavításáról van szó. Másfél esztendeje tart a huzavona háromszázötven munkás rovására. jtk
