Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
1989. Június 88. íretrr-MACYARORSZAÖ 9 otdaf ti Keoyérszakbolt minden községben Jobb ellátást ígér a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat A lakosság kenyérrel, péksüteménnyel való hiányos ellátása miatt lapunk hasábjain, de különböző fórumokon is gyakran éri bírálat a sütőipart. Munkatársunk Hoszták Lászlót, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatóját kereste fel, hogy tájékozódjon; mit tesznek a jobb ellátás érdekében, várható-e javulás ezen a téren? Mint a vállalat igazgatója elmondotta, örömmel veszik tudomásul, hogy a falusi ellátás javítása érdekében az fmsz-ek is egyre jobban foglalkoznak a kenyér és más pékáru előállításával. Ez lényegébe# megkönnyíti a sütőipar munkáját, nagyobb lehetőség nyílik a kapacitás ésszerűbb kihasználására. A sütőüzemek ugyanis napi 2,7 műszakban dolgoznak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a karbantartásokra alig jut idő. A vállalat naponta 12 vagon kenyeret és 150 ezer darab süteményt állít elő. Ha az optimális, napi 1,7-es mű- szaklekötöttséggel sütnének, akkor ennek még kétharmada sem készülne. Jövőre ez a probléma már megoldódik, mert egy hete elkezdték a nyíregyházi új, napi húsz tonna kapacitású kenyérgyár építését. Ez — a kisvárdai hasonló teljesítményűvel együtt — a jövő év végére elkészül. Az ellátás javítása azonban addig is napirenden van. Legfontosabb feladatként foglalkoznak most annak megoldásával, hogy a kenyér és péksütemény a kemencéktől lehetőleg ne a raktárba, hanem egyenesen a boltokba, tehát a fogyasztókhoz kerüljön. Ne törődjön annyit, frissen, jó minőségben kapja meg falun Is a vásárló. Mindezt a jelenlegi eláru- sítási megosztottsággal nem lehet megvalósítani, mert az fmsz, vagy kiskerboltok csak a nap nyolc órájában tudják fogadni az árut. Éppen ezért a vállalat működési területén minden községben szakboltot nyit. Vagyis a jelenlegi 16-ról 50-re növelik a vállalati szakboltok számát. Legközelebb Rakamazon, Ti- szanagyfaluban, Tiszaeszlá- ron, Tiszadobon és Tiszavas- váriban a gyári negyedben nyit a vállalat ilyen céllal elárusítóhelyeket. Év végére a terület minden községében lesz szakbolt. A boltokat getanes alapon létesítik, azzal a kikötéssel, hogy az árut — ha szükséges — éjszaka is átveszik. Ennek a bolthálózat-bővítésnek több irányú előnye is van. Elsősorban az, hogy a falusi kenyér- és sütemény- ellátást a városi színvonalra emelik. Megszűnik a több napos kenyér, mert nem kell raktáron tartani az árut; az éjszakai sütésből származó termék reggel már kapható lesz a falusi boltokban is. Megkönnyíti a szállítást is, mert a nap 24 órájában, bármikor kiviheti a gépkocsi az árut, nem kell megvárni vele a reggelt. Ezek a boltok kora reggeltől késő estig lesznek nyitva. Űjabb két szakbolt létesítését tervezi a vállalat még Nyíregyházán is, az Északi és a Déli Alközpontban. Az új boltok lényeges javulást idézhetnek elő a falusi ellátás javításában. A vállalat ugyanis már megegyezett a tejiparral, hogy ezeket a boltokat palackos tejjel is ellátják. További tárgyalási alap még, hogy a tejipar tejtermékeket is szállítana majd a boltokba. A vállalat — megbízottjai útján — mér megkezdte ezeknek a boltoknak a szervezését, a lehető legmesszebbmenő segítségadással. A falusi lakosság jobb ellátását célzó elképzelés azonban csak úgy valósulhat meg mielőbb, ha a helyi tanácsok, a tsz-ek is segítenek megfelelő helyiségek és elárusítók biztosításában. T. A. Olvasónk írja: A kisvárdai nyugdíjasok panasza Kisvárda kellemes színfoltja a várfürdő, mely 1966-ban létesült. Azóta sokat fejlődött, évről évre kényelmesebbé teszik a fürdő- vendégek számára. Lehet, hogy ez utóbbival függ össze az is, hogy megszűnt a fürdő területere a belépőjegy, tehát aki csak megtekintés céljából megy oda. annak is ugyanannyit kell fizetni, mint annak, aki fürdeni is óhajt. Nincs megoldva a nyugdíjasok kedvezményes fürdőjegye sem, pedig 50 aláírásos kérvényt adtak be az illetékes szervhez, de még a mai napig sem történt ebben az ügyben semmi intézkedés — írja Vincze Péter Kisvárdá- ról. Vincze György: *7M ú>f v& 4. A szomszéd asztalhoz ültek és halkabbra fogta a szót Korompai. — Érted, minősitgetik a parasztok dohányát összevissza. Alig akad másodosztályú. De ezt csak neked mondom. Szóval minősítget- nek, s amennyit lehet zseb- revágnak... — Te meg elég félnótás vagy — szólt közbe Kocsis. Szóval úgy értem, hogy becsületes hülye vagy. Élni tudni kell komám. Korompai most szörnyű nagy utálatot érzett az egész világ iránt. Kocsis iránt is. „Elvetemedett állat” — gondolta róla. S hogy feszültségét levezesse, a pincérhez kiáltott. — Hallói Még egyszer ■gyanazt. Üjabb konyakospóharak kerültek az asztalra. — Ezeket a romokat tüntesse el — szólt Korompai a pincérnek és az üres poharakra mutatott. — Fél nyolc — mondta Kocsis. — Most nyit a Jázmin. Menjünk át. Valami nyanyát összeszedhetünk. Korompai egyetértett vele és fizetett. Kocsis kiment a vécére. Korompai a zsebébe nyúlt. Ujjai remegtek, óvatosan kitapintott három darabot a pénzcsomó közül. A Jázminban éjjel kettőig ittak. Kocsis egy nővel eltűnt. Korompai egyedül indult haza. Erre még emlékezett, többre nem. Reggel fél hétkor az asszony rázta fel. Bódult volt és pocsékul fájt a feje. F elnőnek a hármas ikrek Négy év múltán Mezőladányban Gyógyvíz Nagy káliéban Sikerrel jártak Nagy kálid» ban a próbafúrások; 970 méter mélységben 46,5 fokos meleg vizet találtak. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a víz gyógyhatású, összetétele hasonló a hajdú* szoboszlói gyógyvizéhez. A községi tanács azonnal hozzálátott, hogy előteremtse az anyagi fedezetet Nagykál- ló új természeti kincsének mielőbbi hasznosításához. Szeretnék, hogy lehetőleg még az idén élvezhesse a nagyközönség — elsősorban a község lakossága a gyógyvizet. Az látszott kézenfekvőnek, ha a községi vízmű építéséhez ct a- tolják, így mindkét beru/á- zást községfejlesztési alapb >1, állami hitel igénybevételé: al oldják meg. A strand közelében épített bő hozamú meleg vizű l ut mellett egy hideg vizűt is túrattak a Debreceni Vizűt- yi Építő Vállalattal. Ezekben a napokban már szerelik a vízkiemelő berendezést, me y- nek beszerzése sok gondot okozott. Nagy teljesítményű szivattyút és kompresszort kell majd üzemeltetni, affialy 970 méter mélységből feVz/n- re hozza a gyógyvizet és ló- vábbítja a medencékbe. Egyelőre a két meglévőbe; a nagy úszómedencébe hideg vízzel 33 fokra vegyítve engedik a gyógyvizet. A gyermekmedencében lesz a melegebb fürdővíz — két héten belül. Még ebben az évben megkezdik újabb két medence építését. Az egyik téliesíthető, fedett lesz, ez még az idén elkészül, társadalmi munka igénybevételével. A községi tanács számít az egész község összefogására a tervek megvalósításánál. (k. e.) Hármas ikrek névadó ünnepsége Mezőladányban: Bakó Lászlóné Sándor, József és Edit nevű hármas ikreinek bensőséges ünnepségen rendezték meg a falu első társadalmi névadó ünnepségét vasárnap a mű— velődéit otthonban. (Kelet- Magyarország, 1965. október 12. Négy év telt el azóta. A héttagú Bakó-család akkor egy elhanyagolt, nádtetős, földes kis házban lakott. Építeni készülődtek éppen, amikor az egyesztendős Margitka három kistestvérkét kapott — egyszerre. Megnőtt a gond, nagy lett a család. Ezután már nem gondolhattak arra, hogy az édesapa — aki csökkent munkaképességű építőipari dolgozó — egyetlen keresetéből házat emeljenek. Bakóék most is ott laknak a Rákóczi utca végén, a falu szélén. Az asszony — még most sincs 30 esztendős — az imént érkezett haza Tornyospálcáról. Jöttek az ácsok, a kőművesek... — Hogy tudnak kijönni? — Az uram kétezret keres, és 680 a családi pótlék. Négy gyerek, az anyósom s mi ketten — nagyon be kell osztani a pénzt. Ruha kell, s rengeteget mosni. És szeretik a kicsik a hasukat, a cseresznyét, a meggyet. A két sor ház között az övék a legnagyobb, a legszebb. Kívül még ugyan sokat lehetne rákölteni. de az a lényeg, hogy áll a ház. — Tesséjk megnézni — invitál be az asszöhy. Mutatja, hogy mennyi sokat segítettek rajtuk. A gyerekek születése után napokkal jöttek a kőművesek, ácsok, asztalosok, kályhások, csemperakók. Tavaszra már állt a két szoba. És a másik nyáron a konyha, az előszoba, a kamra. Az egyik szobában ódivatú sötét háló, ezt hozományként kapta a mama, A fehérre meszelt falon néhány cifra vásári képkeret, benne az esküvői kép, a rokonok, a szülők régi katona fényképe. Gyönyörű padló, tágas nagy ablakok, fény, s hatalmas sötétbarna cserépkályha. A másik szoba ugyanilyen. A bútor ott két ágy. egy heverő, s egy fából ácsolt pihenő alkalmatosság, s egy kredenc. Tisztaság, rend. — Hol voltál az éjjel — kérdezte a felesége. Korompait feldühitette ez az egyenes, követelő hang. Nem válaszolt, csak feküdt az ágyon. — Azt kérdeztem — ismételte meg az asszony — hol voltál? — Az istennél! — vágta oda Korompai. Nem kérdezett többet a felesége. Kiment a konyhába és a gyerekekkel foglalatoskodott. A férfi felkelt, s ahogy volt, adsónadrágban, az egyik székben megkapaszkodott. Agyonvertnek érezte magát. Mintha kalapban összerázták volna a történteket, olyan zagyván kevereglek gondolatai. Egy pillanatig a parasztot látta, aki a pénzcsomót a zsebébe nyomta. Aztán az igazgatója, majd Kocsis és a sok féldecis pohár jelent meg. Félelem és gyengeség fogta el. Visszabotorkált az ágyig és újra lefeküdt. Lába zsibbadni kezdett. A zsibbadás végigvándorolt testében, egészen válláig. Egy kis ideig merengett, aztán nyílott a szobaajtó. A felesége jött A fiatalasszony a fényképre néz, amin még karcsú lány, s azt mondja, hogy akkor hat éve még nem gondolta, hogy ilyen hamar ennyien lesznek. Kérdem: akartak volna négy gyereket akkor is, ha nem születik egyszerre három. „Faluhelyen ez természetes. Nálunk nagy kincs a gyerek. Mi is tízen voltunk gyerekek. És ha segítettek, az nagyon jól jött. De akkor is lett volna, kellett volna 4—5 gyerek, ha nem jönnek házat építeni. A gyerekek akkor is az enyéim...” „Olyan nagy szobák..." — Sok a baj velük, mert pajkosak, elevenek. De éppen ebben van az öröm is. — Az uram egy munkában megemelte magát. A Betonútépítő Vállalatnál dolgozott akkor, s azóta fáj a dereka, a gerince. Mennyit töprengtünk azon, mi lesz most mér. Egy kicsiny szobácskábán, düledezőfélő házban heten. De jöttek és gyorsan segítettek. — Kik? — Lehet, hogy nem is tudom pontosan, kik. Nyíregyházáról az építőmunkások, Kisváráéról és Mándokról a ktsz-dolgozók. az uram akkori vállalata, a padlót meg az ÉRDÉRT csinálta. — És hogy tetszik? — Nagyon. Sátortetős, L- alakú. Olyan nagy szobák, hogy a régi házunk összesen nem volt olyan nagy, mint itt egy szoba. Azután mi bevezettük a villanyt. A tanács meg idehozott a házunk elé egy pompakutat, nagyon jó vízzel. Mert nagyon sokat kellett mosni. És kell még ma is. A gyerekek itt vannak kö rülötte. Vidám, szép, egészséges kicsik, olyanok, mint a esik. Egyforma világoskék melegítőben, kis fehér cipőben. — Honnan kaptátok? — A páci mamától! — válaszol gyorsan a kis Edit. Anyukája mondja, hogy az ő édesanyja adta Tomyospálcá- ról. Sorolja, hogy mit szeretnek leginkább: meggylevest, krumplilángost. lapcsánkát. A kis Sanyika hozzáteszi, hogy a csirkehúst is. meg a —• Ma nem akarsz felkelni? — kérdezte parancsolóan, de hangja tele volt félelemmel. — Megyek — válaszolta Korompai. Többet nem szólt. Minden erejét összegyűjtötte és felkelt. Mechanikusan öltözködni kezdett. Szeméből kimosta a fáradtságot. Kissé megkönnyebbült. Gondolatban viaskodott magával, A tükörbe nézett és szédülés fogta eL — Miért nem szólsz egy szót sem? — kérdezte az asz- szony. — Mit beszéljek! — és hangjától felbátorodva méregbe gurult. — Különben is, ha nem fekszem le a tyúkokkal, akkor összedől a világ?! Korompainé nem tudta mire vélni ezt a durva választ. Nem szokott ilyen hangnemben beszélni. Aggódni kezdett. Valami baj történt Valaki talán bántotta... — Mi bajod van? — szólt megértőén. — Mi, az isten! Az a baj! Te1*1' ' od, hogy vall(Foly tatjuk) húslevest. Józsika megtoldja: szeretnek ők mindent. Hálásak a gázrezsóért, amit palackkal együtt ajándékozott a megyei tanács. „Hamar lehet vele főzni...” A világ minden aranya Az asszony mutatja a hatalmas és szép konyhát. Említi, hogy nagyon nehéz ^spórolni, pedig ide is kellene valamilyen bútor, mert nincs benne más, csak a gáz. Az egy kereset kevés. Fogtak feles földet ,a szövetkezettől, s azt munkálják ő meg az anyósa. „Ilyenkor a négy gyereket is kivisszük. Levelekből, ágakból hűvöset csinálunk nekik és ott jól megvannak, amíg be nem kapálunk...” Nehéz a lába. a szíve is sokat fáj. Még jó — mondja —, hogy velük van Bakó néni, a nagymama, mert ő rengeteget segít. Az udvaron kis ruhák, alsóneműk száradnak. Mindennap másat kell adni a gyerekekre, mert gyorsan összekoszolják a ruhát. Estére kimosnak, reggelre megszárad. A fiatalasszony kikísér a kapuig, a négy gyerek körülötte. Úgy néz rájuk, úgy öleli őket körül a tekintete, mintha övék lenne a világ minden aranya. Kopka János Részes aratók j pró sziget a múltból. Az ezer, tízezer holdas gazda- súgok mellett pur holddal az egyéniek. Nyirmilialy- di alatt aratnak. Böjti Ferenc vágja a rendel, felesége szedi a markot. A tábla szélessége nem több tíz méternél, hossza száznál, de mire kévébe kerül az árpa, gyöngyözik a két ember homlokán a verejték. Közös erővel kötik a kévét. A rendrevágók, kombájnok világában sok falusi gyerek, városiakról nem is szólva már azt sem tudják, hogyan kell kévét kötni. Négy mozdulat Két marokkal 8—10 szál árpát kirántanak a kévéből, egy, t két csomó árpát kalászaiknál összesodorják, kettő, a kész kötelet a kéve alá kanyarítják, három, a kötél végeit újra sodorják, begyűrik, négy. Egy másodperc. Gyakorlatlan ember ezzel a művelettel percekig elpiszmogna. Böjti Ferenc és felesége ügyesen és gyorsan kötik a kévét. Közben beszélgetünk. Kiderül, az árpa, amit aratnak nem a sajátjuk. Részes aratók. Manapság ez aztán a ritkaság. Böjti Ferenc fogatos a Nyirlugosi Állami Gazdaságban és most részes arató. Valamikor sok tízezer ember volt részes arató Magyarországon. Kevéske ,.életért”, a népes családok kenyeréért kora hajnaltó’ késő estig vágták a gabonát, szedték a markot, kötöztek, keresztet raktak és részeltek. A rész minden hetedik kereszt volt. Egy keresztben átlag húsz kiló szem van. Egy ember éves kenyeréhez a fejadag két-három mázsa termény. Ezért egy részes aratónak, itt Szabolcsban három-négy holdról kellett a termést betakarítani, de egy négy-öt tagú család kenyere már húsz hold részes aratást igényelt, öregek tudják. ha jutott ennyi aratnivaló, emberfeletti munka volt. De mi is az a kereszt? Tizennyolc kévét raknak egy keresztbe. Egy kévét, kétrét hajtva alulra tesznek, úgy hívják papné. Erre, a négy éghajlatnak meredő törzzsel négy-négy kévét raknak és legfelülre kerül a tizennyolcadik, a pap. ■Miért pap és papné? Ki tudja. Egy biztos, mindkettőnek fontos a szerepe. A papné felfogja a talajnedvességet és biztosítja. a többi kévének a lejtést ahhoz, hogyha eső esne, a viz a torzsák felé és ne a kalászokra folyjon. A pappal lekötik a keresztet és védi a tizenhat kéve kalászát a felülről történő beázástól. Keresztrakás közben Böjti Ferenc egy találós kérdést tett fel. „Maga kit választana a papot, vagy a papnét?” Első arató legényeket ugrattak hajdan ezzel, akik nem a kereszt 'alatt suvadó kévére gondoltak, hanem az igazi csinos papnérá. A legény természetesen kivétel nélkül mindég azt válaszolta; „neki a papné kellene”. Bölcs öregek megnevették a választ és okosították a fiút; „a családot válaszd". A család a több, mert tizenhat kéve van a papné és pap között. Sikeres ugratás volt a találós kérdés, ez szolgált a részes aratók kevéske örömére, derűjére. Böjti Ferenc is nevetett, hiszen az újságírót is sikerült „átejteni”, ö is a papnét választotta. Seres Er#
