Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
T oTtfal KELET-M AG YARORS7/H 1989. június 2T Külpolitikai összefoglalónk © A prágai pártbizottság elnökségének ülése © 3)r. Husák nyilatkozata a moszkvai értekezletről © Egy koronatanú halála fiz SZKP Központi Bizottságának ülése A prágai pártbizottság elnöksége a politikai helyzettel foglalkozó ülésén nagy figyelmet fordított, azokra a kísérletekre, amelyek Prága néhány kerületének üzemeiben tiltakozó sztrájkok szervező- sere irányultak a Cseh—Morva Diákszövetség tevékenységének betiltása miatt. A prágai pártbizottság elnöksége megállapította a betiltás egyértelmű szükségességét: a szervezet olyan szélsőséges ciiákfunkcionáriusok befolyása alatt áll, akik elutasították a diák szövetség belépését a nemzeti frontba, akik a konszolidáció ellen tevékenykednek. Az elnökség elmarasztalta a sztrájk szervezésével kísérletezők machinációit, ugyanakkor nagyra értékelte az üzemi pártbizottságok, az üzem- vezelök és szakszervezeti bizottságok többségének magatartását, amelynek nyomán mindössze öt üzemben került sor negyedórás sztrájkra. Mindez arra utal, hogy mind szélesebb tömegek értik meg azt az alapvető tényt, nem lehet kilábalni a nehézségekből, ha nem fékezik meg a rendbontást, az anarchia, a destrukció erőit. Dr. Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára nyilatkozatot adott ki a moszkvai értekezletről a Nővé Slovo nevű szlovák hetilapnak. A konferencia munkája magas színvonalú volt és az öt kontinens kommunista mozgalmának tapasztalatcseréjéből minden párt sokat profitált — hangoztatta Husák, majd utalt arra, hogy a nyugati sajtó az úgrr,evezett csehszlovák prob- ♦ lóméval kapcsolatban konfA nyugati katonai körzet területén csütörtökön befejeződött a csehszlovák és a szovjet alakulatoknak hegyi és erdős terepen végrehajtott, az Elba folyón való átkeléssel egybekapcsolt közös harcászati gyakorlata. A gyakorlat légierők és helikopter- egységek közreműködésével zajlott le. Az időjárási viszonyok, a nehéz terep, valamint annak ellenére, hogy a liktust jövendölt a moszkvai értekezleten. „A közös pozitív eredmények elérésére törekvő csehszlovák küldöttség magatartása meghiúsította a burzsoá körök esen reményeit. Nem azért mentünk Moszkvába, hogy konfliktusokat szítsunk, hanem, hogy közös utat keressünk a nemzetközi kommunista mozgalom számára — jelentette ki a CSKP első titkára, majd megállapította, hogy a CSKP helyzete a nemzetközi kommunista mozga lomban és a szocialista táboron belül megszilárdult és á kapcsolatok Csehszlovákia és a többi szocialista ország kö zött szintén erősödtek.” Drámai halálhírt repítették világgá a hírügynökségek: a bíróság előtt, egy római tárgyalóteremben hirtelen el hunyt a 63 éves Giorgio Ma nes csendőrtábornok, az olasz Carabinierik ex-főpa- rancsnoka. Az volt a vád ellene, hogy vezető szerepet játszott az 1964-ben tervezett és 1967-ben leleplezett államcsíny-kísérletben, amely az athéni puccshoz hasonló módon jobboldali diktatúrát teremtett volna Itáliában. Az athénihez hasonlóan az olasz titkosszolgálat által szervezett, úgynevezett Sifar-ügy is a NATO egyik titkos záradéka alapján jött volna létre. Ez a záradék „szükség esetén” életbe lépteti a „Prometheus- lerv” gépezetét, amely — atlanti segítséggel — lesújt a baloldali mozgalmakra. Az ügy horderejére és az amerikai vonatkozásaira való tekintettel nyilvánvalóan sók mellékgondolatra ad okot a koronatanú amerikai stílusú, váratlan halála. résztvevő katonák számát és az alkalmazott harci technika arányait tekintve az egyik legnagyobb szabású gyakor latról volt szó, a kitűzött célokat megvalósították — közli a kiadott hivatalos jelentés, amelyet a CTK ismertet. A gyakorlatot Frantisek Sadek altábornagy, a nyugati katonai körzet parancsnoka vezényelte. Vendégként részt vettek a népi milicia tagjai, is. Moszkva, (MTI): Június 26-án kibővített ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plénum meghallgatta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámolóját a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának eredményeiről A beszámolót követő vitában felszólaltak: Seleszt, az Ukrán KP KB első titkára, Grisiv, az SZKP moszkvai vái'osi bizottságának első titkára, Kunajev, á Kazah KP KB első titkára, Fedoszejev, az SZKP KB marxizmus— Berlin (MTI). Csütörtökön Berlinben befejeződött a Béke-világ tanács kétnapos ülésszaka. A délelőtti tanácskozáson már az újjáalakult Béke-vi- lágtanács ült össze. Elnökségébe magyar részről ismét dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminisztert, az Országos Béketanács elnökét választották be. A Béke-világtanács magyar tagjai: Bugár János- né. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár- helyettese, Hubay Miklós József Attila-díjas író, dr. Káldi Zoltán evangélikus püspök, dr. Radnót Magda szemészprofesszor, dr. Réczey László, az Országos Béketanács alelnöke, egyetemi tanár, Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács titkára. Magyar részről Ijjas József kalocsai érsek, az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke méltatta a Béke-világtanács munkáját és hangoztatta, hogy az egyházi tanítások XXIII. János, valamint VI, Pál pápa békével foglalkozó enciklikáinak szellemében minden keresztény kötelessége tevékenyen közreműködni a béke megőrzésében. Rámutatott az egyházak és az állam között a hazánkban e szellemben kialakult és továbbfejlődő szívélyes kapcsolatokra. lenimzmus intézete igazgatója, Csirjajev, az SZKP jakut területi bizottságának első titkára, Kulidzsanov, a Szovjet Filmművészek Szövetsége vezetőségének első titkára, Je- pisev, a szovjet hadsereg és flotta politikai főcsoportfőnöke, Tolsztyikov, az SZKP leningrádi területi bizottságának első titkára. A Központi Bizottság plénuma egyhangúlag határozatot fogadott el Leonyid Brezsnyevnek — a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának eredményeiről, című beszámolójáról. A délelőtti tanácskozást követő elnökségi ülésen ismét Romes Csandrát választották főtitkárrá. A délutáni ülésen négy neves békeharcost, Bernal professzort, Cardenas volt mexikói elnököt, Picasso világhírű festőművészt és Krisna Menőn volt indiai miniszter a BVT díszelnökévé választották. Megalakították a BVT titkárságát, amelyen számos más ország mellett Magyarország képviselője is helyet kapott. Javaslatot fogadtak el kilenctagú elnöki bizottság létrehozására, amely tanácskozó testületként tevékenykedik két elnökségi ülés között. A tanácskozás, döntött a Bvjr kitüntetéseinek odaítéléséről. Ennek alapján Joliot Curie emlékérmet adományoztak Lukács György akadémikusnak. Joliot Curie emlékéremmel tüntették ki a VDK, a Dél-Vietnami Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság békeszervezetét, Isabelle Blume asz- szonyt, Krisna Menont. Bernal professzort és más neves békeharcosokat. Kiosztották a Lambrakisz emlékérmeket is. A BVT tanácskozása végezetül nyilatkozatot fogadott el. Este a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa fogadást adott a Béke-világtanács tagjainak tiszteletére. A csehszlovák és szovjet hadsereg közős harcászati gyakorlata Befejezte munkáját a Béke-világtanács ülésszaka Arkagyij Veiner — Georgij Veiner: \Nyomozás magánügyben Fordította: Kassai Ferenc 32. Tyihonov sovány, egyénes iartású lányba ütközött a folyosón : az engedélyosztály inspektorába. — Jó estét, Gálocska — mondta. — Éppen magához készültem. Ellenőrizte Sza- veijev leletét? — Szép kis munkát adott nekünk az ön Szaveljevje — mondta a lány. — Fordított sorrendben kellett ellenőriznünk mindent, hiszen csak azokat a puskákat tartjuk nyilván, amelyekhez fegyver- tartási engedély is van. Az őrit érdeklő puska nem szerepel a nyilvántartásban. Holnap megküldöm az írásbeli jelentést is. „Így ésszerű — gondolta Tyihonov — Aligha dob el valaki -> egy nyilvántartott fegyvert ^ De a tulajdonost mégis elő kell kerítenünk, bármi történik is. Ez most a légion losabb!” Tyihonov belépett irodájába. felkattintotta az asztali lámpát, A gyenge világításban nem tűnt olyan barátságtalannak a helyiség. Jegyzetfüzetet vett elő az asztal- fiókból, fellapozta, a telefon- kagylóért nyúlt. — Halló, központ? Kapcsolja kérem Tulát. Hohlovot kérem a bűnügyi rendőrségtől. Hohlov máris a vonalban volt, mintha csak a hívást várta volna. — Hogy vagy, Tolja? — kérdezte Sztasz. — Figyelj ide, nagyon fontos és nagyon sürgős kérésem van. Keresd fel kérlek a fegyvergyár kereskedelmi osztályát. Van nálam egy puska, TOZ—17 mintájú, a száma: Vera—Borisz 806237. Legelőször is állapítsd meg. mikor készült, melyik sorozathoz tartozik Azután tudd meg, melyik raktárnak küldték el a soro zatot. A raktárban már könnyen rábukkanhatsz a vevőre is. Felírtad a számát ? Megteszed? Hát persze, hogy nem most rögtön, értem én. De holnap feltétlenül várom a hívásodat! A raktári másolatot légy szíves küldd el a futárral. Köszönöm, Tolja. Tyihonov felsóhajtott... CSÜTÖRTÖK „A fegyverszakértői vizsgálat megállapítása szerint a fiatalkorú Gáfirovnál talált töltények teljesen megegyeznek azzal a tölténnyel, amelyet február 23-án operáltak ki a jegyzőkönyvben feltűntetett juharfa ágából, de ke ménységüket és vegyi összetételüket tekintve különböznek a T. Sz. Akszjonova holttestében talált golyótól...' Tyihonov félretolta s fegyverszakértő jelentését. „Minden világos. A fiúk ártatlanok. Nevetséges, de egyelőre ártatlanokat hajszoltunk: Pankovát, Kazancevet, Mur- tazát...” Tyihonov az asztalnál ült, öklére hajtotta a fejét, és maga elé bámult. „A nyomozás zsákutcába került” — gondolta. — Az utolsó remény: a puska. Ha megtalálják a tulajdonost, új nyomra bukkannak. A régi feltevések elavultak: Popov doktor, Lagunov, Kizak, Mur- taza — valamennyien ártatlanok. De hiszen lehetetlen elképzelni, hogy a gyilkos semmiféle nyomot ne hagyott volna maga után! Ha beszélhetne Tányával! Biztosan tisztában volt a reá leselkedő veszéllyel, tudta, hogy meg akarják ölni. De az is lehet, hogy nem. Ha sejti, bizonyára elővigyázatosabb. Váratlanul érte a halál. Most már halott, nem lehet belelátni a gondolataiba. Hát persze, Kozákot könnyű elkápráztatni afféle Sherlock Holmes-i trükkökkel. Rövidesen fél kell keresni Tánya édesanyját a szomorú közleménnyel: „A nyomozás megakadt...” Mit fog felelni? „Hiába élsz a földön!” Tyihonóv áttelepült az ablakpárkányra, a hideg üveg jótékonyan lehűtötte forró homlokát. „Tételezzük fel, hogy a tettes, vagy valamiféle nyoma elkerülte a figyelmemet. Meg Kellene végre tanulni, hogy semmit se tekintsünk egyszer és mindenkorra adott, befejezett ténynek. Hiszen mindenfajta ténynek végtelenül sok árnyalata leKülpolitikai széljegyzet: A világ odafigyel Lapszemle a moszkvai tanácskozásról A világsajtó sokszínű, különböző nézetek, szemléletek, tendenciák vezetik a tollat. A különféle jelentéseket egybevetve általában mégis kirajzolódik a világsajtó értékítélete, amely nemcsak kifejezi, hanem alakítja is a világ közvéleményét. A kommunista és munkáspártok nemrég befejeződött moszkvai értekezletéről a világsajtó értékítélete így hangzik: világpolitikai jelentőségű esemény a kor legfontosabb kérdéséről, amelynek nyílt és demokratikus vitájában a világ kommunista pártjainak túlnyomó többsége előremutató megállapításokra jutott. A szocialista országok és a kommunista pártok sajtója ennél természetesen továbbment. Általában azt emelte ki, hogy Moszkvában azok tanácskoztak, akik korunk legbefolyásosabb politikai mozgalmát alkotják és arról tanácskoztak, ami napjaink legégetőbb kérdése; az imperializmus elleni harc fokozásáról. Egybehangzó az az értékelés, hogy a tanácskozás eredményesen zárult: platformot és programot adott a kommunistáknak, minden haladó erőnek a közös ellenséggel szembeni harchoz. Ezt a lengyel Zycie War- szawy például (gy fogalmazta meg: „...a moszkvai tanácskozás a nemzetközi munkásmozgalom nagy sikerét hozta... Létrejöttek az antiim- perialista világfront további konszolidációjának feltételei.” A kommunista sajtó az imperializmus elleni harc hatékony programjának kidolgozását — amint a Neues Deutschland írtg — „kézzel fogható bizonyítéknak” tekinti arra, hogy „a megbeszélésekkel jelentős lépés történt az egység megszilárdításának útján”., A Pravda kiemelte, hogy a résztvevők felszólalásait áthatotta a „társadalmi fejlődés sorsáért érzett kommunista felelősség”, amit egyebek között a? is bizonyított, hogy „a tanácskozáson a mozgalom vezető tendenciájaként a pártok harcos egységére való törekvés jelent meg.” A testvérpártok lapjai — a tanácskozás példáját követve — nem hallgattak a mozgalomban fellelhető nézetkülönbségekről sem, aláhúzva azonban, hogy a „különböző nézetek közeledtek egymáshoz” és a „fő kérdésben az álláspontok megegyeztek: öszhet. Hétfő este Tánya beszélt valakivel telefonon. Nyilván odacsalták Vladikinóba. De kicsoda? És mivel? S legfőképpen: miért? Álljunk csak meg... Kezdjük elölről. Tánya szombaton érkezett meg á kiküldetéséből... Úgy van. És most ugorjunk újra előre. A tényeket ki kell tapogatni. A kiküldetés! Erről kell valamit megtudnom!” Beljakov ezúttal melegebben, szinte együttérzően fogadta Sztaszt. „Jól nézek ki!” — gondolta Tyihonov. Tánya asztalát gondosan le- törölgették, elrómolták róla a papírokat, feljegyzéseket. Beljakov elfogta Sztasz pillantását és bocsánatkérő hangon sóhajtotta: — Mit tegyünk? Az élet folytatódik... — Igen, folytatódik — bólintott Sztasz. — De egy pillanatra megállt. Es nekünk ehhez a pillanathoz kell visszatérnünk. A múltkor említette, hogy Tánya szombaton, tizenkettedikén jött be dolgozni, holott a kiküldetése eredetileg tizedikéig szólt. Mivel magyarázható ez az eltérés? — Ezt mondtam? — csodálkozott Beljakov. — őszintén szólva, már nem emlékszem. Talán így beszéltük meg Nem tudok rá visszaemlékezni. (Folytatjuk) sze kell fogni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erőit, fokozni kel) minden antiimperialista erő akcióegységét.” (Rabotnicseszko Delo). Figyelmet érdeme] e témakörben az Unita tudósítójának jelentése, amely hangsúlyozta: „Az ellentétek dacára, amelyeket nem próbáltak elkendőzni, mindenki egyetért a konkrét és közös imperialistaellenes akcióprogramban. Márpedig ez rendkívül pozitív dolog, s ez a moszkvai tanácskozás legfontosabb eredménye.” A lapok — érthetően — a legkülönbözőbb oldalról vették vizsgálat alá a tanácskozás dokur/.entumait. Rámutattak arra is, amit a legkifejezőbben a Siglo, a’ Ciliiéi Kommunista Párt lapja fogalmazott meg: „A tanácskozáson jóváhagyott harci program millió és millió dolgozót mozgósít majd a világ minden országában.” Ez Összefügg azzal a nézőponttal, miszerint a kommunisták tanácskozása jelentőségében messze túlhaladta a mozgalom kereteit és ..pozitív eredményekre vezet Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika imperializmus elleni harcában.” (Asz Szaura című iraki lap). A burzsoá sajtó, amely a tanácskozás előtt a moszkvai megbeszélések kudarcát jósolta, most erősen visszakozik — perszé a maga módján. A Paris Jour egyenesen beismerte: „...a csúcsértekezlet mind a szovjetek, mind pedig partnereik számára... jobb körülmén3rek között ért véget, mint egyes megfigyelők • gondolták volna.” Más lapok azzal „vigasztalták” magukat, hogy a „tanácskozás nem keskenyítette, de nem is szélesítette a nézetkülönbségeket.” Az AFP azzal „mentegetőzik”, hogy a „moszkvai találkozó fő dokumentuma... nem tartalmaz „szenzációs” részleteket, csupán általánosságokra szorítkozik.” A burzsoá kommentátorok — nehogy a kommunista mozgalomban erősödő egységtörekvésekről kelljen szólniok — azzal tévesztik meg olvasóikat, hogy „nem a mozgalomban javult a helyzet, csak erősödött a Szovjetunió tekintélye, s a tanácskozás megszervezése kimondottan — ahogy a UPI jelentette — „Brezsnyev érdeme” volt. Bár kétségtelen tény, hogy az SZKP és a Szovjetunió szerepét, fontosságát a tanácskozás nagyra értékelte, a moszkvai dokumentumok — s ezt nem mondják ki Nyugaton — a kommunista pártok zömének eltökéltségét bizonyítják az imperializmus elleni közös harcra. Talán ezért nevezte a tanácskozást a New York Times mérföldkőnek, a Le Monde átalakulásnak... Akármire gondoltak, a tanácskozás valóban fontos állomás volt a kommunista és munkáspártok életében. Akadt egy kérdés, amelyben barát és ellenség egyaránt egyetértett: a tanácskozás teljes demokratizmusa, nagy nyilvánossága. Egy pártvezető — John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára — erről így nyilatkozott: „A tanácskozást abszolút demokratikus elvek alapján szervezték meg.” Egy burzsoá megfigyelő — a londoni rádió kommentátora — ezt emelte ki: „A moszkvai értekezleten a bírálók szólásszabadságot élveztek..., beszédeiket kiadták..., a kritikusokat nem támadták és nem ítélték el.” Bizonyára még hosszúhosszú ideig nem kerül le a világsajtó hasábjairól a moszkvai tanácskozás: a vi- lág odafigyel a kommunisták szavára. , F. *.
