Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
Jűnfus 25. if TT -MÄGYÄtrtP«***# * eldá) Gyorskép három falu kultúrájáról — A giccs is tetszik — Munkajóváírás a kórustagoknak — Pénz van, csak gazda kellene Jelentős kezdeményezés Kereskedelemfejlesztési alapot létesít a megyei tanács íj iparcikk áruház tymc^xházán — társulással Falvamk, — nem aj amit mondunk — most tanulják, ízlelgetik: hogyan kell kulturálódni Gépekkel, vegyszerekkel már sokan tudnak bánni az egykori egyéni gazdák közül. A motor, a KRESZ-könvv is otthonos a falusi házakban. A rádió, a tévé sem megbámulni való Csodágép. De aligha tévedünk. ha egv-egy kirándulásnak nevezzük a művészetekkel. a tudományokkal való találkozást. Kellemes vagy olykor kellemetlen kirándulásnak. Ez attól függ! Gyors helyzetképeket készíteni indultunk három szabolcsi községbe: mit jelent a művelődés ezeken a helyeken. mit tesznek érte, van-e gazdája a kultúrának. Utunk állómásai: Terem, Vállaj Mérk. Számoltunk a kétkedéssel is: ugyan, hogy képzelik, ilyen dologidőben falun a művelődésről elmélkedni. Korán feküsznek. korán ébrednek ilyenkor a falusi emberek... Harvnós féri — hétezerért Zúgolódva panaszkodnak Téremen. Kun Ferenc főag- ronómus. Lekvár Miklós tsz- párttitkár, Szakács István fő- kertész és Buci József főkönyvelő, A harapós férj című színműről van szó, melyet kétes sikerrel egy fővárosi haknibrigád mutatott be a tanyasi embereknek, potom négy és fél ezer forintért. Az együttes a Vígjátékszínpad névre hallgat. Játékukról így vélekednek: — Ocsmány giccs. amit csinálnak — mondja Kun Ferenc. — De már nem tudtuk lefújni. Szerződést kötöttek velünk. Kétezer forintos ráfizetéssel számoltunk el. — toldja meg a főkönyvelő. — Sajnos a közönségnek tetszett — jegyzi meg valaki csöndben. Aztán az okok is tisztázódnak: a tíz kilométeres körben élő tanyai emberek. — Nagyfenék, Sárgaháza. Dohányos és a több tucat apró pont — szomjas a kultúrára. Nagy részükben villany sincs. A kultúrát a két- három házanként járó újság jelenti. Egynapos késéssel. A szocialista kultúra leple alatt mindig akad vállalkozó szel’emfl pesii ,,bóvlibrigád'’, amely a tsz kulturális alapjára spekulálva „megejti” a falusiak szívét. Tucatjával jönnek ilyen és hasonló kultúraterjesztők, főként a tanyavilágba, kész kimutatásokkal a tsz-ek jövedelméről, évi kulturális alapjáról. Olykor el akarják számoltatni a tsz elnökét és főkönyvelőjét, — A táppénzre kiírtak, akik közben dolgoznak, jogtalanul veszik fel a táppénzt. Pálus Pál, a tiborszállási termelőszövetkezet elnöke mondta ezt a Szatmár-Beregi Tsz-ek Területi Szövetsége szociális bizottságának legu többi ülésén. Egyetértett vele valamennyi bizottsági tag. Miről is van szó? Nagy jelentőségű, hogy a mezőgazdasági dolgozók is részesülnek a betegbiztosításban- De sajnos, nem ellenőrizték, hogy a kiírtak a pi henésre. gyógyulásra adott időt valóban arra is használják fel. S mindenüti akadnak, akik kihasználják az ellenőrzés hiányát. — Ismertté vált olyan eset, hogy reggel 8 óra után megkapta az illető az injekciót, s egv óra múlva a háztájit kapálta. A másik beteg az erdőre ment fát irtani. Az ilyenek betegségük gyógyulását hátráltatják. Hosszabb ideig vonják ki magukat a közös hová tették a kulturális alap összegeit. — Sajnos ezek a kufárok legtöbbször valamilyen országos, vagy megyei papírt, megbízólevelet is lobogtatnak — mondja a párttitkár. Ha erélyesen lépünk fel, akkor szedik a sátorfát... Nem vesztek hát ki a kultúra kalózai — állapítjuk meg közösen. De érthetetlen, hogy a megyei szerveink, miért hagyják őket szinte bántatlanul kalandorkodni!? Mérken a művelődés iránt érdeklődve az újságok, folyóiratok számláit említik. Korompai László gépcsoportvezető és Szalai János főkertész szerint ilyen nagy dologidőben ezeknek van a legnagyobb keletjük. Magyar Mezőgazdaság, Szőlészet- Kertészet, Kertgazdaság, Tudomány-technika. napi és hetilapok. A brigádok is kézhez kapják a földeken. És van szép számmal táskarádió is. Irány a Hortobágy... — Ilyenkor sem szünetéi az éneklés — mondják. A megyeszerte ismert parasztkórus olyan Itt, mint egy nagy család. Klub és pódium. Közös kirándulások, dalost* lálkozók szépítik a nyári hétköznapokat. Apróság, mé gis figyelmet érdemel: az énekkari tagoknak, amikor a távoli szereplés idő, munkaegységkiesést jelentene — a tsz-ben jóváírják a munkát. Vagyis: nem éri anyagi hátrány azokat, akik községük dalkultúráját ápolják és terjesztik a művészeti fesztiválokon. — Van itt egy fájó pont — említi Szalai János. Egy talponálló van a községünkben csak. Nincs egy kulturált sarok, ahol főleg a fiatalok összejöhetnének. De az idén talán változik a helyzet: hetvenezer forintról mondott le a falü lakossága. A földművesszövetkezeti részjegyek után járt volna ez. De mi nem aprózzuk el, megszavazta a falu, hogy épüljön belőle egv szép cukrászda... Vállalón a TT. Rákóczi Ferenc Tsz-ben a tsz kulturális alaoia érdekelt bennünket. Mire használják? Lengyel Károly főagronómus őszintén válaszol: — Nem arra. amire kellene. Külföldi és hazai kirándulások, turistautak, ünnepi rendezvények kiadásai apró „csatornákon” megy el. Most a hortobágyi lovasnapokra készülődnek. Ha nem szemellenzősen nézzük: közvetve ez is összefügg a kultúrával. Bővül a látókör. De ez mégsem az „igazi”... — Sajnos hiába veszünk színház vagy mozijegyet, nem munkából, jogtalanul veszik fel a táppénzt. A betegség senkinek sem kívánatos. Nem is a valóban gyógyulásra szükséges idő fizetését kifogásoljuk. De azt igen is joggal panaszolják a termelőszövetkezetekben, hogy felületes a betegellenőrzés. S míg jogtalan pénzeket fizetnek így ki, nem tudják a szociális alapot a tényleges szükséglet szerint felhasznál ni. (Többek között az arra szoruló munkaképtelen öregek anyagi gondjainak fokozottabb segítésére.) Mi lehet a megoldás? EJ lehet képzelni, hogy az SZTK betegéllenőrei látnák el ezt az ellenőrzést is. Szó lehet a községi betegápolók ilyen külön megbízatásáról- Esetleg több termelőszövetkezet tartana ilyen alkalmazottat. A lényeg az. hogy senki se élhessen vissza a betegbiztosítással — a mezőgazdaságban sem! Asztalos Bálint kerül gazdaja. Pedig ingyen adjuk. — folytatja Vállaji János főkönyvelő. Elég sok a tévé. majdnem minden harmadik házban van. Otthonülők az emberek... Ebben a tsz-ben nem az anyagiakon múlik, mint a többi faluban sem. Szívesen áldoznák könyvekre, kultúr- csoportokra, sportra. Inkább a helyes és célszerű önművelésre kellene megtanítani az embereket. De kik legyenek azok, akik ezt vállalják? I\e kallódjon el a pénz! Három község helyzetképé bői nem akarunk általánosítani. De néhány tanulság mégis kínálkozik: sokat be szélünk, — helyesen — a különféle kulturális pénzek felhasználásáról. Ez fontos is. Ne kallódjon el egyetlen fillér sem. ami a kultúrára való. Mégis azt mondtuk: a gazda fontosabb. Legyen gazdája a kultúrának minden faluban, minden tsz-ben. S ilyennel nem találkoztunk! Nem festünk in-eális igényt, de megvalósíthatónak tartanánk jó néhány jövedel mezően gazdálkodó tsz-ünk- ben, hogy legalább félállás ban kultúrfelelőst alkalmaz zanak, Egy embertől, tudjuk, nem várhatók csodák. De gazda nélkül ötletszerű, felszínes Páll Géza Bár a megyeszékhelyre naponta több ezer vásárló utazik a községekből, s a mindinkább iparosodó város belső igényei is állandóan növekednek, Nyíregyháza iparcikkhálózata semmit sem javult az elmúlt években. A hálózat elégtelensége nagy gátja a szakszerű, kulturált kereskedelemnek. Aruház a Jókai téren Több, mint egy esztendeje kezdődtek meg a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelem egy korszerű ötezer négyzetméteres Iparcikk áruházát épít Nyíregyházán a Jókai téren. Az előkészületek biztatóak, a már működő Blúza téri ABC-áruház és a Szarvas utcán épülő szövetkezeti étterem és presszó is bizonyítja: szükség van egy egészséges verseny kibontakozására a nyíregyházi kereskedelemben. Az új iparcikkáruház az fmsz-ek társulása nyomán jönne létre, s támogatást adna e célra a SZÖVOSZ is. A mintegy öt- venmilliós értékű építési, berendezési költség és árukészlet azonban nagy öss2eg. Ebből eddig csak tizenegy- milliót sikerült előteremteni a MESZÖV-nek. A gondok megoldása azonban sürget A megyei pártbizottság sürgeti a probléma megoldását. A megyei tanács elnöke és elnökhelyettese többször tárgyaltak a Belkereskedelmi M i n isztér, ummal és legutóbb Borsos László miniszterhelyettessel. Itt vetődött fel, hogy az elavult Centrum Áruház helyett újat kell építeni. Az ötezer négyzetméteres új Centrum ugyanis saját termeltetésű cikkeivel, bő választékával, színes és kulturált nívójával méltó reprezentánsa lenne megyénk kereskedelmének. A tárgyalások jelenlegi stádiumában várják Nyíregyházára a Centrum Áruházak igazgatóját. A megye kereskedelmi illetékesei ugyanis javasolták, hogy új áruház építéséhez tízmillió forinttal járulnak hozzá társulásos formában. Ezt az összeget idén és a jövő évben adnák a Centrumnak. A befektetett részesedésnek mintegy a fele már az indulás első évében visszatérülne a megyének. Amennyiben a megyei tanács pénteki ülése — amely a kereskedelem fejlesztését tárgyalja a többi között — jóváhagyja a tervet, már a jövő év tavaszén sor kerülhet az építkezés megkezdésére. 1972-ben pedig új helyre Miskolczi Pált, a tiszávas- vári Rákóczi Termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetőjét kérdeztük elsőkent a fiatal szakemberekről: — Bármilyen magas- fokú és jó eredményű a diploma, minden a gyakorlatban dől el. Ehhez pedig az kell, hogy segítsük a fiatal szakembereket, Irigységből, presz- tizsféltésből könnyű mellőzni, átnézni egy fiatal szakemberen. Am az élet ezt megbosszulja. A fiataloknak teret kell hagyni, hadd futhassák ki magukat. Mi legalábbis ezt tartjuk. Ezt mondhatjuk el Cuczor Károlyról, aki végül is a szövetkezetünk elnöke lett, ez a helyzete nálunk az ifjú kertészmérnöknek, a volt gyakornoknak. Onofer Sándor, a nagykál- lói Zöld Mező Termelőszövetkezet főkönyvelője: A bizalmatlanság, az indokolatlan lebecsülés semmi esetre sem vezethet jóra. Nem ok nélküli az, hogy sok fiatal agrárszakember nem a képesítésének megfelelő munkahelyet választja. Senki sem kerülheti el a kezdési időt. És ekkor kell segíteni, hogv meg is tartsuk a fiatal szakembert- Jó módszer erre már a tanulásnál adott ösztöndíj. Persze, nemcsak a közvetlen termelésben fontos a szakember. Legalább ugyanannyira az a számvitelben. a könyvelésben. Mi Hétfőn és kedden Az Országos Takarékpénztár június 23-án és 24-én Budapesten, a Münnich Ferenc utcai kultúrtermében rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1969. első félévi sorsolását. Hétfőn húzzák a II. Béke kölcsönt, 130 200 kötvényre 35,2 millió forintot. Kedden délelőtt először a 3. Békekölcsön 570 350 kötvényére 77,1 költözne a Centrum Áruház. Ehhez viszont arra van szükség. hogy a városi tanács gyorsan és olcsón adjon területet az áruháznak, s minden illetékes — a beruházó és a kivitelező — támogassa az új áruház ügyét. További tervek További terveket tárgyalnak a közeljövőben az riet 4- kesek a hálózatbővítés e. Nagy lehetőségek vannak a földművesszövetkezeti és a tanácsi kereskedelem fejlesztésére. Nagy az igény Púdéul Nyíregyházán egy Otthon Áruház, egy vas-müszakl áruház, egy gyermekáruhiz létesítésére. Dolgoznak a ke- reskedelem vezetői egy olyan terven is, amelyben termelő- szövetkezetek és nyíregyházi üzemek társulásával létesí'e- nek üzletházakat Nyíregyházán, Ezekhez a kezdemény e- zésekhez segít az új javaslat: a megyei tanács mintegy tízmilliós kereskedelem fejlesz'é- si alapot létesít. Ebből az összegből segíti a Nyíregvhá- za hálózatbővítésében jelentékeny munkát végző vállalatokat a jövőben. fkonka) tizen végzünk ilyen munkát Közölünk hárman mérlegképes, heten képesített könyvelői bizonyítvánnyal rendelkezünk. Nincs is baj az adminisztrációval, naprakészek vagyunk a termeléssel, a külső kapcsolatok intézésével. Hornyák Béla, a nyírder- zsi Uj Erő Termelőszövetkezet elnöke: — Tapasztalatom szerint az igyekezet megvan a fiatalokban. Sőt, azt is tudomásul veszik, hogv a munka a nagyüzemi mezőgazdaságban nem minden esetben reggel 8 órakor kezdődik. Nálunk, ha a helvzet úgy hozza, hajnali háromkor, négykor már dol- gazik Tóth János agrármér- nök-főagronómus. Mészáros András felső-, Návai Tibor középfokú technikus. Fiatal szakemberként, kerültek hozzánk. Nem máról holnapra akartuk velük elintéztetni a problémákat. Közösen tanácskozunk és szervezünk ma ts sok esetbenTermészetesen nagyon fontos a jó kereset, a személyi gondok rendezése. Ez kell a nyugodt munkájukhoz. Korszerűen szervezni, intézkedni csak az tudhat, akinek megvan a felkészültsége. Ezt hozzák a fiatal szakemberek. Azért nem teszik rosszul és nem veszítenek azzal tekintélyükön, ha meghallgatják, sőt kérik az idősebb, tapasztalt tagok véleményét. (a.) békekölcsön.sorsolás millió forintot, majd a IV. Békekölcsön 349 500 kötvényére 47,3 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesén több mint egymillió kötvényre 159,6 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltása július 7-én kezdődik. Bírálatunk nyomán Egy félreértett ügy és tanulságai Lapunk május 7-i számában megírtuk, hogy egyes tanácsi ügyintézők félreértésből, vagy ridegségből feleslegesen küldözgetik az ügyfeleket. Vencsellöí példát is említettünk, amely szerint egy idős asszonyt Nyíregyházára küldtek, hogy férje közgyógyszerellátásra jogosító igazolványához adatokat szerezzen be, holott ezt helyben is elintézhették volna. A cikkre a napokban kaptunk választ dr. Csatáry ven- csellői vb-titkártól. Mint levele végén írja: „Kérjük, vagy ha úgy tetszik, követeljük, hogy az említett cikket a valóságnak megfelelően helyesbítsék és a mi rehabilitációnknak legalább olyan nyilvánosságot adjanak, mint alap nélküli elmarasztalásunknak. ..” Elmondja, hogy a vencsellöí tanácsról senki sem küldte Nyíregyházára az ügyfelet. „Csupán a körülmények tisztázása céljából adatokat kértünk be, s az ügyfél az adatok behozatala helyett a nyíregyházi utat választotta...” Később már személyes vádaskodásig fajul a levél hangja: „Itt tesszük fel Kopka úrnak a kérdést, hogy vajon ő megdolgozik-e a fizetéséért... ?” Csatáry levelének hangneme — gondoljuk a fenti mondatból is világos — nem felel meg a szocialista érintkezési módnak, s nem tekinthető bírálatunkra érdembeni válasznak. Mégis úgy érezzük, szólni kell az ügy kapcsán. Cikkünk szerzője megkapta a megyei tanács vb. szervezési és gazdasági osztálya illetékesétől a jegyzőkönyvet. Ebből kitűnt, hogy 1969 január 16-án megjelent a Vencsellöí Községi Tanács VB elnökénél Aranyt Miklósné, Táncsics utca 7. szám alatti lakos. Kérte, hogy hetvenkét éves férje — aki 1966-tól kapja a közgyógyszerellátásra jogosító igazolványt — számára ezt 1969-re hosszabbítsák meg. A vb. elnöke a hatvankilenc éves tsz-já- radékos asszonnyal közölte, hogy csak akkor, ha Aranyi néni írást visz Nyíregyházáról, a KlOSZ-tól. Aranyi néni ekkor utazott be Nyíregyházára. Felkereste a KIOSZ-t, ahol elutasították. A járási tanács sem adott ilyen iratot, mert a közgyógyszerellátásra a jogosultság elbírálása tizenegy éve a községi tanács vb. hatáskörébe tartozik. Ezek után fordult Aranyi Miklósné a megyei tanács tájékoztató irodájához, ahol az esetről jegyzőkönyvet vettek fel. Ennek egy példányát azzal küldték Vencsellő tanácsához, hogy „az ügyben hozzanak döntést, jogorvoslatot biztosítsanak és erről a kérelmezőt értesítsék...” A jegyzőkönyvben foglaltakat négy hónap eltelte után sem kifogásolták a Vencsellöí Községi Tanácstól, tehát az a tényeknek megfelel. Az eljárási törvény 14. szakasza első bekezdése kimondja, hogy a szóbeli előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni. Vencsellőn ezt figyelmen kívül hagyták. E törvény 17. szakasza kötelezel a tanácsi ügyintézést, hogy „az államigazgatási szerv a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni”. (Ezt három éve már megtették!) A 24. szakasz 3. bekezdés ezt mondja: „Az államigazgatási szerv a tényállás megállapításához adatokat, okiratokat, iratokat más állami szervtől is beszerezhet, ha arra szükség van...” Aranyi Miklósné* esetében ezt is elmulasztották. S elfelejtették azt is, hogy az 1/1958. (III. 23) Eü. M. sz. rendelet és a 15/1958. Eü Közi. 7. sz. Eü. M. sz. utasítás szerint a közgyógyszerellátásra jogosultság megállapítását a községi tanács vb. szakigazgatási szervei hatáskörébe utalja. Érthetetlen, miért nem került erre móst sor. így született a kifogásolt cikk, majd Csatáry vb-titkár válasza, amelyből kiderül, hogy az ügyintézés témája sajnálatosan időszerű. Sokat kell még tenni, hogy a dolgozó emberek, az egyszerű állampolgárok érdekeit megfelelően képviseljék mindenütt. Beszéljenek velük normális hangon, intézzék ügyüket gyorsan és bürokráciamentesen. Ebből az esetből is le kell vonni ezt a tanulságot. MEGJEGYZÉS: — ■ 1 ■ ■ ■— ........— i Jogtalan pénz Mi a véleménye? A fiatal szakemberekről főbb, mint egymillió kötvényre 159,6 millió forint
