Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

i «Ida! ' fcnOT-MXiffXÄSBSZjGy im fSftüa Ri Szíves figyelmükbe ajánljuk elsőrendű gyártmányainkat: A jogról mindenkinek (17) Mi a becsületsértés ? egy- és háromfázisú motorok, (leadott teljesítmény: 60 W-tól 3000 W-ig) szellőzők, villamos háztartási készülékek KAPHATÓK A VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKE­DELMI VÁLLALAT MEGYEI SZAK ÜZLETEIBEN IPARI MŰSZERGYÁR, IKLAD (HV. 91) Lakberendezési bemutató és vásár a 28-AS BOTORBOLTBAN NYÍREGYHÁZA JUNIUS 24-TŰL Tekintse meg véfelkényszer nélkül A ma embere űton-útfélen találkozhat vitatkozó autó­sokkal és gyalogosokkal. — Nem tud vigyázni. Nem látja, hogy át akarok menni a túloldalra? Maga ökör — így az egyik gyalogos. — Ökör a nénikéje, maga sem különb — tromfol az au­tós. Noha az ilyen utcai dialó­gusok bőven kimerítik a be­csületsértés fogalmát, senki sem szalad miatta a bíróság­ra, eayik fél sem érzi úgy. hogy belegázolt a másik be- csü1''*Abe Dr. Kálmán György ..A becsület védelme” című könyvének előszavában azt írja: „A becsületet sértő cselekmények büntetőjogi szabályai az úgyszólván leg­sűrűbben előforduló társa­dalmi viszonyokra, az em­berek társadalmi érintkezésé­re vonatkoznak. A jogrend az emberek érintkezésének mód­ját és formáját nem szabá­lyozza. Ezt átengedi az er­kölcs, de különösképpen a társadalmi konvenció íratlan normáinak. Ezek megsértése a jog szempontjából közöm­bös. A büntetőjog tiltó nor­mái azonban megszabják azt az alsó határt, küszöböt, ame­lyen túl az erkölcsi s konven­cionális szabályok jogi követ­kezmények nélkül nem hág­hatok át...” Hogy az utcai dialógusnál maradjunk: az idézett jelzők használatával mind a gyalo­gos, mind az autós túllépte a jogszabályok vonta határt, te­hát az ilyesmi — adott eset­ben — jogi következmények­kel járhat. Persze ennél dur­vább esetek is előfordulnak. Sokszor állnak bíróság előtt társbérlők, szomszédok.' akik — felforrott dühükben — a becsmérlő kifejezések özönét zúdítják egymásra, néha az egész ház, vagy utca füle hal­latára. Erre vonatkozóan ugyancsak érdekes példákat találunk a bírói gyakorlatban. Az e«-ik vádlott azt a kifeje­zést használta a magánvádló­val szemben, hogy — idézzük — „ha a magánvádló a cse­resznyéjét leszedné, akkor ő is azt fogja mondani rá, amit a férje, hogy zsivány'2 Az el­sőfokú bíróság a vádlottat a becsületsértés vádja alól fel­mentette azzal az indokkal, hogy a. vádlott a sérelmezett kifejezését feltételesen hasz­nálta. Mint a joggyakorlat egyik neves szakértője megál­lapítja: az iménti esetben tör­vényt sértett az elsőfokú bí­róság. mert a vádlott leala­csonyító s megszégyenítő kife­jezést használt a magán­vádlóval szemben, s ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a sértő megjegyzés feltételes alakban hangzott el. Érdemes ismét belelapozni a „Becsület védelme’’ című könyvbe, amely pro és kontra sorakoztat fel eseteket. Mint a szerző írja: a 7 eves gyer­mekkel szemben használt „kis csibész” kifejezés nyilván nem becsületsértés, mert ná­la ez a társadalmi megbecsü­lést, s az emberi méltóságot még nem sérti. Ugyanez a kifejezés felnőtt emberrel szemben — normális körül­mények között — feltétlenül becsületsértés. Ha valaki megy az utcán és megkérdezi az egyik járók''1 hogy mer­re van ez vagy az, majd a válasz helyett vállvonogatás- sal és legyintéssel fizetik ki. nem történt becsületsértés, csak puszta udvariatlanság. Hivatali munkatárssal szem­ben — a körülményektől füg­gően — már becsület sért a vállvonogatás. Civakodó há­zastársak között nem be­csületsértésről van szó, ha egyikük válaszra sem méltatja a másik kérdé­sét. Becsületsértés lehet vi­szont ugyanaz, ha egy érte­kezlet két résztvevőjének elő­zetes vitája az előbbi jelenet­tel zárul. Egymással szoros baráti viszonyban lévő embe­rek között nem lehet sértés­nek tekinteni a „te milyen hó­lyag vagy” kifejezést. Ugyan­ez a nyilvános szórakozóhe­lyen, vagy a villamoson, ahol idegenek vágják egymás fe­jéhez, feltétlenül nagy sér­tés. A köztudat rendszerint egyenlőségjelet tesz a becsü­letsértés és a rágalmazás fo­galma közé. Joggyakorlatunk a rágalmazást súlyosabb kate­góriába sorolja. „A rágalmazó — olvashatjuk — eseményt, történetet formál. Az ese­ménynek, a történethez vi­szonyítva a hallgató szemében mindig na­gyobb a hitele, mint a szub­jektív értékítéletnek”. Azok, akik mást megrágalmaznak, nemcsak a célba vett ember társadalmi megbecsülését ás­sák alá, hanem sokszor az egzisztenciáját, a családi hely­zetét is. Ezért a rágalmazás társadalmi veszélyessége is nagyobb a becsületsértésnél. Kőszegi Frigyes Régi magyar SOLYIU ÁSZOK A sólymokkal s vadmada­rakkal \ \ló vadászat szoká­sát eleink keletről hozták magukkal mai hazánkba. Vadfpgó madaraink közül a sólyomnak, ölyvnek, turul­nak, torontóinak, beséneK, zongornak, karvalynak neve nyelvünknek török ősrétegé­ből való. A középkorban a solymászok — csakúgy, mint a lovászok, pec | ek — kirá­lyi rendet alkottak. 1222- ben az Aranybulla is meg­emlékezik róluk. 1263-ban említik István ifjabb király solymászispánját: Jolánta ne­vű leánya a király leányá­nak. Mária későbbi nápolyi királynénak sport- és játszó­társa volt. A sólyomnevelés türelmes, nagy munka volt. Solymá- szaink kezükből etették ma­daraikat, azok fejére kis bőr­sipkákat húztak, s lassan szok­tatták rá a madarakat azok­ra a szavakra, amelyekkel vadra eresztették, s vissza­hívták őket. A sólyom rész­ben zuhanással törte el ki­sebb vadak gerincét, részben megvakította áldozatát. (A nyugati sólyomidomítók ke­gyetlenebbek voltak. Nem egyszer levarrták madaraik szemhéját, s fárasztással, az alvás megvonásával igyekez­ték megtörni ellenállásukat.) A keletről nyugatra terjedő sólymászat a XIV. századra német földön is egyre nép­szerűbb lett: a német lovag­rend fősolymásza, Péter mes­ter az 1400-as években Ma- rienburgból Budára küldött sólymokat Zsigmond király­nak. Maga Zsigmond 1418- ban, Zemlényi Dávidnak, fő solymászmesterének — ki őt lombard, angol, francia, s német földre is elkísérte — olyan címet adott, amely vadászhálót, bőrsipkás sóly­mokat, s egy díszes, strucc- lollakkal ékes solymászsü- veget ábrázol. A sólymászat divatját a lőfegyveres vadá­szat szűntette meg. Fogyasztók figyelmébe! A FELSOROLT SZEGMÉRETEKBÖL: 14x25, 22x50, 28x65, 30x70, 31x70, 34x70, 34x80, 38x80, 40x100-as. minden igényt kielégít. KISTÉTELBEN: A Nagycserkesz 21-es, Kálmánháza 15-ös, Nyírszőlős 24-es, Kótaj 29-es, Nyírtura 33-as, Borbánya 9-es, Nap­kor 38-as, Oros 45-ös, Sényő 35-ös, Nyírpazony 51-es, Felsősima 14-es számú boltok. NAGYTÉTELBENs Az 54. sz. vasbolt Nyíregyháza, Búza tér 4. sz. (Árok utca felöli bejárat.) Telefon: 31—54. Búza téri ABC NAGYÁRUHÁZ. Telefon: 19—27. Műszergyárak, gépipari vállalatok most szegezzenek he Illesztőszeget MSZ 2218 2,5— 20 mm. vastagsági Szegecs-szeget MSZ 2219 2,­16 mm. vastagsági Rögzítőszeget MSZ 2220 1,— 13 mm vastagsági Kuposszeget MSZ 2221 0,8 — 20 mm. vastagsági Menetes kuposszeget DIN 7977 5 — 10 mm. vastagsági a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat 85. sz. Csavarszaküzletében Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 63. Telefon: 125—218. (HV. 92 AKKUMULATOR JAVÍTÁSBAN ELEKTROMOSTARGONCA JAVtTASABAN ES AÜTOMATIKABAN JÁRTÁS villanyszerelőt felvételre keres A NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR. Jelentkezés: az energia üzemben. Derkovits u. 107. Újonnan alakult építőipari A Szabolcs megyei vállalat Tejipari Vállalat óníióvrmórnnknt vasbetonszerelő epneszmernoKOi szakmunkást es segédmunkásokat keres legalább 5 eves gyakorlattal FELVESZ. , Jelentkezés: Varsó u. 4. sz. I # FŐMÉRNÖKI beosztásba. építőipari részleg. Cím: a Kiadóban. (478) (480) KŐMŰVES, ASZTALOS A /■— , (nyugdíjas is), ÁCS, FESTŐ, A Lernefll VILLANYSZERELŐ (nyug­díjas is), VlZSZERELÖ ' (nyugdíjas is), FÜTÉSSZE- eS M ©SZ ITl U V0 K RELÖ, PARKETTÁS, PAR­KETTAcsiszoLö, TETöFE- Vrí r i C-tvrtrn DÖ, BÁDOGOS, LAKATOS y V-i I SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, KŐMŰVE­SEK MELLÉ SEGÉDMUN- felvételre keres 40, ill. 44 KASOKAT órás csökkentett munkahétre (16 évet betöltött fiúkat is) LAKATOS, Éjjeliőröket, hegesztő. SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT v illanyszerelö AZONNALI BELÉPÉSSEL SZAKMUNKASOKAT FELVESZÜNK. VALAMINT FÉRFI ÉS NŐI Munkásszállás díjtalan. BETANÍTOTT Jelentkezni lehet a ILLETVE SEGÉD­MUNKÁSOKAT. „PROSPERITÁS” KTSZ. munkaügyi osztályán: Jelentkezni lehet a gyár Budapest, IX., Viola u. 45. munkaügyi csoportjánál. (HV. 89) (V. 190666) MEGIELENT A CSOKOLÁDÉS TtíRÓti Ktl&l! SZABOLCS MEGYEI TE/IPARI VÁLLALAT, LEGŰ/ABB KITŰNŐ TERMÉKE Kapható a megye összes szaküzleteiben és a tej kezelőknél. SZEREZZEN ÖRÖMET GYERMEKÉNEK! VEGYEN TOKOS RUDIT* MEGLÁTJA IZLENI FOG! Ara mindössze darabonként 1,50 Ft. (481) •4 A HAJDÚ MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT felvételre keres: KŐMŰVES, ÁCS ÁLLVÁNYOZÓ, VIZ-, GÁZ-, KÖZPONTI­FŰTÉS-SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, HIDEGBURKOLÓ. SZIGETELŐ, HEGESZTŐ, LAKATOS. ASZTALOS, FAIPARI GÉPMUNKÁS, ÉPÍTÖGÉP-JA VlTÖ, SZERELŐ ÉS TMK LAKATOS SZAKMUNKASOKAT, valamint ÉPÍTŐIPARBAN JÁRTAS KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Főétkezés és munkásszállás biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaerögazdálkodásán, DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 11.

Next

/
Thumbnails
Contents