Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

fen. M m KET.FT-MA<5YAROR«ZA<3 S <£d a! A munka természete, a munkaterület, elhelyezkedé­se nek. sokrétűsége, a gépesí­tettség! fok, a kemizálás, a szállítás arányának növeke­dése külön-külön, de együtt­véve fokozottabban baleseti források. Ami egyik részről az ember segítője, más vo­natkozásban testi épségét, egészségét, életét veszélyez­teti. Szabolcs megyében 1968- ban 17 halálos baleset tör- t -t. Tizennégy a mezőgazda- s. ban. A mezőgazdasági ha­lálos balesetek közül 6 köz­úton következett be. Hat ha­lálos baleset volt az állami gazdaságokban is. I\ein véfet/enség A halálos végű balesetek okait érderpes felidézni. Ho­mokbánya omlás, villanysze­relő elmulasztotta az áram kikapcsolását ellenőrizni, áramütés érte, éjjeli fuvaro­zás közben leesett, a vontató­ról, munkából hazafelé tart­va ráhárult a traktor, pótko­csi rakomány tetejéről ittas állapotban leesett lovak kö­zé esett és sérüléseibe bele­halt A halálos kimenetelű balesetek csupán töredékei azoknak a baleseteknek, amelyek részleges munkakép­telenséget, csonkulágt, illetve hosszabp-nagyobb munkából való kiesést okoznak. A balesetek annak ellené re, hogy sokan a véletlenre hivatkoznak, elővigyázatlan­ságból, figyelmetlenségből, védőfelszerelés használatá­nak elmulasztásából adódnak. Saigorú kötelesség A baleset bármilyen kime­netelű is, egyaránt az egyén és g közösség kárára törté­nik. Hogy mennyire így van ez, elég felidézni a Nyírtassi Állami Gazdaságban történt helálos végű balesetet. A gazdaság 130 ezer forintot fi­zetett a balesetért, de ez nem pótolhatja az elveszett családfőt, de a gazdaság sem pótolhatja a kifizetett össze­geket, az elveszett munkana­pokat, amely a nyereség ter­hére történt. Balesetek után általában szép és emberséges megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mint például az Üjfe- feértói Állami Gazdaságban törlént, hogy a halálos bal­esetet szenvedett ember gyermekének 800 forintos ösz­töndíját a gazdaság magára vállalta. Mindez szép, de a halál a család egyensúlyának felbomlását, élettervek derék­ba törését jelentette, s a tá­mogatás, bármekkora az ösz- szeg, kevésbé feledtető. Már említettük, hegy a bal­eseteknél a véletlenre hivat­kozni nem lehet. Okszerűen szervezett munkánál elkerül­hető a baleset. Sokan húzó­doznak attól, és felesleges rossznak tartják, hogy köte­lesek a 37/1968 MÉM számú utasítás alapján munkavé­delmi szakismeretet szerezni. E rendelkezést azonban szi­gorúan kell venni, hiszen be nem tartása emberáldozato­kat vonhat maga után. Az állami gazdaságokban az uta­sítás szellemében munkavé­delmi vizsgákra köteleztük azokat a vezetőket, embe­rekért felelős személyeket, akiknek munkaköre nagyobb munkavédelmi szakismeretet igényel. A vizsgák sok szem­pontból is tanulságosak vol­tak. Egyrészt, mert az embe­rek nem vették komolyan, igy a vizsgáztatásra kötele­zettek 8 százalékát újra kel­lett vizsgáztatni. Természetesen akadnak munkahelyek, vannak mun­kakörülmények, ahol a bal­eset elhárításában csak be­ruházás segít. Legtöbb he­lyen a munkásvédelmi beru­házásokat harmadrendűén kezelik. Pedjg a munkahely helyes kialakítása nem csu­pán a munkához való jó vi­szonyt, de a biztonságosabb termelést is eredményezi. Sok helyütt az egészségügyi "1 ...I Hl ' - ...... miniszteri rendeletet sew va­szik figyelembe, amely *ze- rint adott munkahelyeken csak munkavégzésre alkal­mas dolgozó dolgozhat. Nem­egyszer már ebből is adódott baleset. A szeszes ital Szólni kell még néhány szót az italról. A baleset nem mindig azért követkeik be, mert a munkahelyi körül­mény nem megfelelő, vagy mert a vezetők a dolgozókat nem oktatták ki. Sajnos a balesetek nagy százaléka ita­lozás miatt történt és törté­nik. A dolgozók megfeled­keznek arról, hogy a szeszes ital akár serkentő, akár tom­pító hatását vesszük is figye­lembe, eltérít a megszokott munkaritmustól, s ennek elöbb-utóbb baleset a vége. A baleset elkerülhető. Nem törvényszerű, hogy a mező­gazdaság gépi, keniizálási fejlődésével . arányosan nö­vekedjék a balesetek száma. Az Is sokat segít, ha a rende­leteket betartják, alkalmaz­zák, S ha ez még figyelmes­séggel, a dolgozók megértésé­vel találkozik, akkor a bal­eseti statisztika nem növek­szik. Huszár István ág. főmérnök ■ LL — ÜJ PRESSZÓ-STTEREM épül az északi ALKÖZ­PONTBAN. A közel ötmillió forintos létesítményt a megyei építőipari vállalat dolgozói építik. Képünkön: gépek föld­munkán. Módy Elek felvétele Furcsaságok krónikája A derék koldusbíró tévedése — Az „IcUpici vici" gyermekkora A cipőtisztító „karrierjeGyermeksirás eltiltva Régi nyíregyházi furcsa­ságok között tallóztunk Sipos András ^voltából. Elgondol- koztgtó es humoros, a mai s: sernek meglepő, a harmin pás évek vidéki emberének tei mészetes történetek. VITELDI.T 40 FILLÉR ÉS 4 PB FA. A Kisvonatró! '-an t amikor még új volt. lei- j: vicinek becézték a gyer­mekkorát élő kisvonatot, amikor a 1 ózont,ég kívánsá­gára kályhákat helyeztek el a Kocsikban. A tüzelő azonban mindig kevésnek bizonyult Vgigki az állomásékor e 40 filléres viteldíj után ceruzá­val odaírta: plusz 4 darab fa. Később a „tanulékony” nyíregyházi polgárok kezdték Komo’yan venni a nem hiva- ta’os kiírást. „Láttunk nagyságos és rréltóságos urakat is: akik felszállás alkalmával kezük­ben szorongatták az előírt fa­mennyiséget.” Még valami a Uisvonat gyermekkoráról: ., kialakult az igazgatóság hallgatólagos beleegyezésével az a gyakor­lat, hogy a jobb ruhájú ufas leszállhatott valamelyik köghe®sö állomáson és a vo­nat várt 5—6 percig az utas­ra. . BÉRBE ADOTT GYER­MEKEK. Egy bizonyos Ma- tulka Ödön nevű úrhoz fűző- djk a gyermekek bérbe adá­sa. Pontosabban Matuikát. aki a hadiözvegyek segélyét fizette, a gyermeksírással ki lehetett zavarni a világból. Ezért rende!K83*tt ügy. a gyermekkel lévő anyákat bocsássák be először, hogy ne hallja kintről a gyerme­kek sírását. A hadiözvegyek hamar feltalálták magukat, 20 fillérért kölcsönadták egymásnak gyerekeiket. De a rendőrség megsokallta a dol­got, rendőrt állítottak a vá­rosháza kapujába, csak azo­kat az asszonyokat hagyták bemenni, akiknél nem volt gyerek... A SZEGÉNYHÁZ PÁRT­FOGÓJA. Sinka Anna a Nyírvidéknél volt nyomdai berakólány. Ötvenéves korá­ban, a válság után kenyerét vesztette ő is, mint annyi társa. Azt suttogták róla, meghibbant. A Koronából és más vendéglőkből fillérekért hordott magának kosztol. Kutyakosztot. Darabka szőlő­jének terméséből egyetlen szemet sem evett, hanem hű­ségesen behordta a nyíregy­házi szegényházba. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI KUTYA. Az elnevezés a Déli temető melletti hadirokkant és özvegyasszonyok „alkotá­Kétmillió kulturális célokra, népművelésre Egy vizsgalat tapasztalatai 20 földmű vessze vetkezetnél Tanácsi megbízás alapján művelődésügyi szakemberek vizsgálták 20 frnsz múlt évi kulturális, művelődésügyi tevékenységét. Tanulmányoz­ták, csökkent-e 3 kulturális célokra, a tagság művelődé­sére fordított anyagi támoga­tás 1968-ban. A vizsgálat megállapította, hogy a szövetkezetek jól él­tek a megnövekedett lehető­ségekkel, az önállósággal- Az fmsz-ek többségének kultu­rális költségvetése tavaly magasabb volt. néhánynál az előző éviekhez hasonló anya­gi támogatást biztosítottak. Csupán néhány helyen ta­pasztalták a kulturális cé­lokra fordított összegek csökkentését. De még ezek el­lenére is az a tapasztalat, hogy az fmsz-ek által e cé­lokra biztosított pénzből évente mintegy félmillió ma­rad felhasználatlanul. Megállapították, hogy külö­nösen hasznos tevékenységet végeztek az új gazdaságirá­nyítási rendszer alapelveinek ismertetése, népszerűsítése és a közgazdasági szemlélet ki­alakítása érdekében. Tevé­ken vségükben jelentős helyet foglal el a termelést segítő népművelés. Fehérgyarmaton Olvasónk írja: A társadalom segítsége Levélben kert segítséget a járási nőlanagstól Pethó Ma­ria 71 éves nyugdíjas tanító­nő Komoroboi. Meglátogat-, tűk. Szívbeteg, egyensúlyza­varban szenved, emiatt gyak­ran elesik, eltörik a laba, kar­ja. Most is fekvő beteg, sen­kije nincs, elhagyatott. Hiá­ba kap 1100 forint nyugdí­jat, akik tesznek valamit a ház körül'nem teszik ingyen, így minden pénze „elfolyik”. A községi tanácson isme­rik az idős pedagógusnő ne­héz helyzetét, de mind­eddig csak annyi tör­tént, hogy kórházi be­utalót kapott. Egy hónapja látogattuk meg, azóta rend­szeresen érdeklődöm, de az idős tanítónő még mindig nem került emberi körülmé­nye]^ közé. Az ügyhöz tarto­zik, hogy az idős pedagó­gusnőt annyira elijesztette a környezete a szociális ott­hontól, hogy csak hosszas rábeszélésünkre egyezett be­le, hogy kórházi gyógykeze­lés után otthonba menjen. Kocsis Lászlóné, a kisvárdai járási nőtanács titkára " 1,1 ' — sa”, akik a tenyérnyi portá­kon magpk vetették ki a vá­lyogot a kis viskókhoz. Itt kaptak ugyanis a várostól helyet. A félemberszámba menő rokkantakat nemigen hívták munkára. Olyan nagy volt a szegénység, hogy még kutyát is „részvénytársasági” alapon, közösen tartottak. KÜLÖNÖS FOGLALKO­ZÁSOK. Az egyik különös foglalkozást Rabati András űzte. A Sóslóra érkezők előtt hirtelen leguggolt, s akik meglepetésükben megálltak, letörölte a cipőjüket. Az új foglalkozás addig jövedelme­zett, amíg át nem tért a ke- rékpárok törülgetésére is. Egyszer egy úri dáma vilá­gos cipőjét bepiszkította a kenőegös rongyával. Kitiltot­ták a Sóstóról és beutalták a szegényházba. A hujtosi kubikgödrökben egy darab kenyérért vigyáz­tak a fünjőzők ruháira. A régi krónika egy koldusbíró­ról is megemlékezik, aki sza- mártaligán járta a várost, és azt énekelte: „Míg a világ vi­lág lesz. mindig ro :zabb. rosrzapb Lsz. • A derék koldustjró jócskán tévedett... (PG) például szakcsoportok ala­kultak az ismeretterjesztő előadások nyomán. Hiba azon­ban, hogy még mindig ke­vés a tapasztalatcsere, a gya­korlati bemutató. Egyes fmsz- ek nem használták fel az e célra fordított összegeket, Balkányban 15 ezer forint maradt meg. Tavaly és az elmúlt évek­ben jelentős összegeket ál­doztak az fmsz-ek a falusi könyvtárak készleteinek fej­lesztésére. 1861—68 között ez az összeg megközelítette a 2 és fél millió forintot, mely 100 ezer kötet új könyvet jelen­tett. Fontos szerepük volt ab­ban, hogy a megye könyv­tárainak készlete a második ötéves terv végére elérte az országos szintet. Elsősorban a szövetkezeti könyvterjesz­tés érdeme, hogy Szabolcs­ban a lakosság könyvvásár­lása évente megközelíti a 15 milliót. Ebből az fmsz-ek tavaly csaknem 12 millió fo­rint értékű könyvet adtak el. Ez is mutatja, hogy az fmsz- eknél mind rendszeresebbé válik a kulturális ügyekkel, a népműveléssel való foglal­kozás. Áz fmsz-ek kulturális munkájának segítése, ellen­Novák Károlyné, Mária néni a Búza utca 10. alatt la­kik magányosan. — Ágiikor először eljöttek hozzám a gyerekek, megle- lepődtem Nem tudtam, ki küldte őket és honnan tud­ták meg, hogy jól jönne egy kis segítség — emlékezik Mária néni az első napra, amikor megjelentek kis la kásában először az úttörők. Ez október első napjaiban történt. Azóta, hetente két al­kalommal két nyolcadik osz­tályos digk, a Berzeviczy Gi­zella V. számú általános is­kola „Tenkes Örsének” tag jai segítenek a 74 éves Mária néninek vizet hordani, fát vágni, bevásárolni. A kis lakás ragyogó tisz­ta. éeaése a tanácsok I-IScUta Is. Ezt tanácstörvény is biztosít­ja. A vizsgalat azt is megál­lapította. egyes já'rási és Köz­ségi tanácsok nem élnek ez­zel a lehetőséggel megfelelő­en. Ritkán kerül napirendre e kérdés tárgyalása. Pedig a megye fmsz-ei évente csak­nem 2 milliót fordítanak kulturális, népművelési cé­lokra. Ennek a takarékos, célszerű felhasználása meg. követeli, hogy jól működje­nek együtt a szövetkezetek es a ianápsqk. Hod.ászpn öt év alatt 110 ezer forintot fordítottak a kórus fenntartására. Jank- maitison a bölcsőde, óvoda mellett jelentős anyagi tá­mogatással segítették a mű­velődési otthon megépítését. Tízezrekkel segítették a könyvtárak fejlesztését. Az ismeretterjesztést, a taaok művelődését is támogatják. Ez jellemző Tal pán, Ti sza­vasváriban és több helyen* Akadnak persze fmsz-ek, ahol zsugorian kezelik ezt az Ügyet, s nem a lehetőségeik­hez mérten nyújtanak támo­gatást. <fk.) —Segítettünk kitakarítani Mária néninek. Amikor mi vidámak vagyunk, ő is nevet velünk — mondja Kovács Jancsi, a „Tenkes őrs" őrs­vezető-helyettese. Máríg néni­nek egy fogadott fia voll. Itt hagyta. Hosszú idő után, he­tenként két alkalommal új­ból gyermekkacagásnak örül. Mindig vár bennünket vala­mivel. Eleinte szabadkoz­tunk — mondja Kavics Jan- esi —, de láttuk, hogy ilyen­kor eVszomorcdik. Azóta meg­kóstoljuk a teát, süteményt. Mi is viszünk neki. — Alig akar minket el­ereszteni — folytatja Oláh Sanyi. — Kér, beszélg- teje neki arról, hogy tanulunk -'s mi történik az iskolában. Mária néni már nincs egyedül. (Sarudig Egy n@m fair üdét Panaszkodnak, akik ebben az évben vásároltak Kiss Bá­lint féle permetezőgépet. A géphez ugyanis mellékelt az AGROKER egy papírt, amit a tulajdonosnak kell saját ér­dekében kitölteni és haladéktalanul beküldeni a kereske­delemnek. Ennek alapján küld azután az AGROKER egy hasadótárcsás biztosítót. A használati utasítás szerint énei­kül ugyanis a permetező élet- és robbanásveszélyes. Senki sem akar az életével játszani, ezért — bár cso­dálkozik, miért kell ilyen úton beszerezni a biztosítót, s miért nem mellékelik a géphez azonnal? — igyekszik kitöl­teni és visszaküldeni a rubrikákat. Legutóbbi esetünkben T. Lajos nyíregyházi lakos tette szóvá, hogy beküldte a na­pirt. Haladéktalanul. Három hetet várt, majd megkérdezte a nyíregyházi AGROKER géposztályát: mikor használhatja a permetezőt permetezésre. A furcsa válasz most jön: SZOT és MÉM rendelkezés van a biztosító alkalmazására, a bal­esetvédelemre. De biztosító nincs. Aki a gépet gyártja, a ti* szakékcsei gyár, az nem gyárt biztosítót. Egyelőre tárgyalá­sok folynak, de gyártó cég még kilátásban sincg. Van tehát rendelkezés. Van gép, el is adják. Van figyel­meztetés is, hogy biztosító nélkül permetezni nem lehet, Csak biztosító nincs, s nem is tudják, mikor lesz. £s a gép eladásakor erre a vásárlót nem is figyelmezteti senki. A lehetőség tehát, hogy a Kiss Bálint háti permetező — alig másfél ezer forint! — gazdája permetezés helyett néz­ze a gépet. És elgondolkodjék rajta: kit szidjon emiatt? A gyárat, azokat-e, akik a rendelkezést hozták, vagy az AG- ROKER-t? Vagy mind a hármat? KOPKA JAHOS Mária néni „fogadott fiai“ Munkáswédelem a mezőgazdaságbao Egy év alatt 17 halálos halasét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents