Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

VfLÁG PROLETÁRJAI, EGYEüDL/ETíRI Magyarorszag AZ MSZMP XXVI ÉVFOLTAM. Hl. SZÁM ARA 80 FILLER AGA ES A MEG TANÁCS LAPJA 1969. JtrVTOS 81. SZOMBAT t?W*Böfee Mire költik a közösség pénzét Vasmegyeren? fS. oldaQ Furcsaságok krónikája (5. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó e heti nyerőszámai m. oldal) A moszkvai fő dokumentum Elutazott a magyar delegáció a berlini béke-világtalálkozóra 114 milliós külföldi megrendelés Szövetkezeti exportbon sláger: a cipó KORUNK legbefolyásosabb politikai erejének, a kommu­nista mozgalomnak egyene­sen történelmi szerepéből és küldetéséből fakadó köteles­sége, hogy a világ bonyolult folyamatait sokoldalúan, marxista—leninista módon elemezze és a' testvérpártok kollektív munkájával tapasz­talataik egybevetésével meg­jelölje harci osztagainak fel­adatait a forradalmi folya­mat további kibontakoztatá­sában. Erre elkerülhetetlenül szükség van az imperializmus elleni kiélezett harc idősza­kában, amikor e harc köve­telményeinek megfelelő, min­den kommunista párt és an­ti imperialista erő által cse­lekvőén támogatható elvi platform és akcióprogram a küzdelem sikerének feltétele. A moszkvai nemzetközi ta­nácskozáson a testvérpártok eleget tettek a rájuk háruló internacionalista kötelezett­ségnek. Elvileg szilárd, marxista—leninista elemzé­sen alapuló politikai plat­formot hoztak létre, amely minden bizonnyal hatékony eszmei és politikai fegyver lesz a kommunisták és mindazok kezében, akik ké­szek összefogni az emberisé­get fenyegető új háború ve­szélyének elhárítása érdeké­ben, a béke védelmében, vagyis — ami ezzel egyértel­mű — az imperializmussal szemben. A TANÁCSKOZÁS fő do­kumentuma, amely azt tag­lalja, melyek az imperializ­mus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban és mit kell tenni a kommunista és munkáspártok, az összes an- tiimperialista erők akcióegy­sége érdekében, mindenek­előtt a világhelyzet pontos elemzésével tűnik ki. S aki politikával foglalkozik, irán­ta érdeklődik, jól tudja, hogy e kérdésben nagyon el­lentmondó véleményeket hal­lani : támadásban van-e a forradalmi világmozgalom, helyesek-e a korunk jellegé­re, tartalmára és alapvető tendenciáira vonatkozó ko­rábbi értékelések — ilyen s hasonló kérdések hallhatók. A testvérpártok elemzése vi­lágos választ ad: a forradal­mi világmozgalom, egyes osz­tagainak nehézségei és ku­darcai ellenére, folytatja tá­madását. Ezt az imperializ­mus sorozatos ellentámadá­sokkal próbálja megállítani. Bár az ellenfél komoly és veszedelmes, korunkban már, képtelen visszaszerezni a kez­deményezést és visszafelé fordítani a világ fejlődését. De még ebben a helyzetben sem mond le négy világosan körvonalazható céljainak el­éréséről : gyengíteni a szoci­alizmus állásait, elnyomni a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, akadályozni a ka­pitalista országok dolgozói­nak osztályharcát, feltartóz­tatni a kapitalizmus hanyat­lásának visszafordíthatatlan folyamatát. S hogy céljait ne érhesse el, hogy ne hozhas­son még szörnyűbb csapáso­kat az emberiségre, a népek­nek össze kell fogniok vele szemben. Ez az a helyzetértékelés, amelyre a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége ma támaszkodik, s «ssnek alapján vette számba Moszkvában is — a doku­mentum második fejezetében — az antiimperialista erők helyzetét és lehetőségeit A VTLÁGON ma három nagy erő — a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — áll szemben az imperializmussal. Belső helyzetük és egységük dönti el, milyen hatékonyan tudják felvenni a harcot. A testvérpártok e téren sem hunynak szemet a nehézsé­gek felett, de beható elemzés alapján úgy vélték, hogy mind a három áramlat ren­delkezik azokkal az erőforrá­sokkal, tapasztalatokkal, ame­lyek szükségesek a sikeres küzdelemhez. Az antiimpe­rialista harc távlatai szem­pontjából elsőrendűen fontos „a szocialista rendszer, s a munkás és a nemzeti felsza­badító mozgalmak szövetsé­gének megerősödése.” A dokumentum fontos sajá­tossága: tiszta, jól követ­hető logikája, világos rende­ző elve. Az imperializmus helyzetének vizsgálata (1. fe­jezet) és a vele szemben álló erők számbavétele (2. fejezet) után ad választ arra: mit is kell tehát tenni. A válasz egy szó: összefogni. Milyen alapon? Azon, hogy közös az ellenség, az impe­rializmus, közös az érdek, a béke. MILYEN CÉLOK ÉRDE­KÉBEN? Segíteni a hős vietnami népet, elhárítani a világháborús veszélyt, meg­valósítani a békés egymás mellett élést, megakadályoz­ni az atomfegyverkezést, lét­rehozni az európai biztonsá­got, megszabadulni a gyar­matosítás minden formájá­nak szégyenétől, megsemmi­síteni a fasizmus, a fajgyűlö­let csiráit is. Kikkel? Munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, az ifjúsággal és az öregek­kel, a különböző politikai fel­fogású, filozófiai és vallási meggyőződésű társadalmi ré­tegekkel, mindenkivel, aki megőrizte hűségét a béke és a népek közötti barátság egyetemes eszményei iránt. A kommunisták tehát a legszélesebb körű adóegység­re szólítják a népeket, egy világméretű összefogás zász­lóvivői — ez a dokumentum nagy tanulsága. De nem feledik, sőt előtér­be helyezik saját feladatai­kat. A dokumentum rendkí­vül hangsúlyos, negyedik ré­sze kimondja: a kommunista és munkáspártok tömörítése minden imperialistaellenes erő egyesítésének legfonto­sabb tényezője. Éppen ezért a tanácskozás résztvevői ki­jelentették: a testvérpártok néhány nézetkülönbség elle­nére is eltökélten és egységes frontban harcolnak az impe­rializmus ellen. E rövid áttekintés is mu­tatja, hogy a kommunisták, a dolgozók, valamennyi haladó erő megtalálja a dokumen­tumban az imperialistaelle­nes harc konkrét akcióprog­ramját. S minthogy ez a program világosan megjelöli a fő ellenséget, a harc fő irá­nyait és eszközeit, mozgósító ereje is rendkívüli. A MOSZKVAI TANÁCS­KOZÁS tehát maradandót, történelmi értékűt alkotott. Üzenete azóta már országha­tárok felett, kontinenseket át­ívelve száll: „A szocialista országok népei. proletárok, tőkésországok erői, felszaba­dult és elnyomott népek fogjatok össze.. Pálos Tamás Tizenhárom tagú magyar delegáció vesz részt a Berlin­ben ma, június 21-én megnyí­ló béke-világtalálkozón. Pén­teken utazott el a küldöttség a Ferihegyi repülőtérről, ahol a búcsúztatásra megjelent Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Harmati Sán­dor, az Országos Béketanács alelnöke. A küldöttség nevé­ben Bugár Jánosné, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese nyilatkozatot adott: — Legkevesebb ezer rész­vevője lesz a találkozónak, ahol a legkülönfélébb néze­teket képviselő mozgalmak szervezetek küldöttei jelennek meg. Az eltérésektől függet­lenül azonban céljuk közös: a jelenlegi világhelyzet, a nemzetközi politika legfonto­sabb kérdései közül megtár­gyalni azokat az égető prob­lémákat, amelyek az egész emberiség békéjét, nyugodt holnapját érintik. — öt napirendi témája, > ennek megfelelően öt szek­ciója lesz a világtalálkozó­nak. Egy albizottság a viet­nami kérdéssel foglalkozik. Szó esik itt majd arról hogy a világközvélemény eddig is ezerarcúan megnyilvánult szo­Rdarftását a vietnami nép iránt tovább kell fokozni, s kiterjeszteni a háború utáni időkre is, amikor az újjáépí­tésben kell, hogy segítséget kapjon az amerikaiak agresz- sziójától sokat szenvedett vi­etnami nép. — Fontos témakör: az eu­rópai biztonság. Ezzel kap­csolatban a háború és a bé­ke alternatívájaként kerül előtérbe a kontinens szilárd biztonsági rendszerének meg­teremtése. A témához tarto­zik a katonai szövetségek problémája, a békés egymás mellett élés, tehát ennek az albizottságnak a munkáját minden bizonnyal pezsgő légkör jellemzi és nagy ér­deklődés kíséri majd. A kö­zel-keleti helyzet, azután a gyarmatosítás és a neokolo- nializmus problematikája is szőnyegre kerül. A leszere­léssel külön bizottság foglal­kozik. Ez olyan kérdés, amely mindig, középpontjában áll a békemozgalmaknak. Mert az általános és teljes leszerelés — hiszen ennek eléréséről van szó — olyan óriási ener­giákat szabadítana fel, ame­lyekkel az emberiség tekin­télyes hányadát sújtó Sze­génységet, nyomort, nélkülö­zést nagymértékben enyhíte­ni lehetne. Mind nagyobb az érdeklő­dés külföldön a szabolcsi ipari termékek iránt: ezt bi­zonyítja az évről évre nö­vekvő export. Megyénk ex­portáló kisipari szövetkeze­tei erre az esztendőre 114 milliós külföldi értékesítést irányoztak elő, ami pontosan 20 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi mennyiség. Köze­leg a fél év, s bár végleges adatok még nem készültek, máris látni lehet a szövet­kezeti ipar exporttermelésé­nek kedvező alakulását. Szabolcs ktsz-ei 1968 első öt hónapjában 32 milliós ex­portértékesítést értek el, az idén ez a szám meghaladja a 35 milliót A külkereske­delmi értékesítésben válto­zatlanul a cipő áll az élen. amit sorrendben a vas-, a fa- és a textilipari termékek követnek. Megyénk legjelen­tősebb cipészszövetkezetei nemcsak meg tudják tartani helyüket a világpiacon, de új kapcsolatokat is építenek ki. Nemrég például egy hétig tartózkodtak svéd vevők a Nyíregyházi Cipész Ktsz-nél, tanulmányozták a korszerű gyártást, tárgyaltak a lehető­ségekről. s azt tervezik; ha mód nyílik rá, csaknem az Nyíregyháza északi szélén, az „almapályaudvar” déli ol­dalán az utolsó simításokat végzik az új, az eddiginél is nagyobb almatároló építői. Az épület lassan kész, a hűtőgépek már a helyükre ke­rülnek, jelenleg a korszerű műszerberendezések szerelése folyik. Czimbalmos Béla elv­társtól, a MÉK igazgatójától úgy értesültünk, hogy az ere­detileg sokkal későbbre ter­vezett „Nyíregyháza II.” már az idei almaszüreten mun­kába állhat. Nem kis terhet vesz ez le az almatermelők válláról, mert az egyes szá­mú almatároló tavalyi 450 vagonos befogadóképességé­vel szemben a szeptember­ben már üzemelő új létesít­mény 1200 vagon almát fo­gad be. Jelentős a vele együtt megépülő melléküzem- mek egész sora, amely szin­tén az almafeldolgozás szol­gálatába áll. Ilyen az asza­lóüzem, amely már idén 200 vagon nyersterméket tud fel­dolgozni. Még nagyobb a be­fogadóképessége a gyümölcs­lé üzemnek, amely kezdet­ben csupán ötven vagon fel­Ez év elején — az 1969-es beruházási program kereté­ben — ütemezték be a Nyír­egyházi Konzervgyárban egy pektinüzem építését. A ha­zai gyártás megkezdése azért is indokolt, mert az ipar je­lenleg importból fedezi pek- Unszükségletét. Évente mint­egy negyedmillió dollár ki­adást jelént ez a népgazda­ságnak. A pektingyártás alap­anyagáról viszont, az almá­ról éppen itt, Szabolcsban a legkönnyebb gondoskodni. Az Ű3 teens építését a gyár saját rezsiben, alig pár bó­egész külkereskedelmi kapa» citást ők kötik le a nyíregy­háziaknál. A nagykállói ci­pészek legújabb modelljei pedig a nyugatnémetek elis­merését vívta ki, itt is jelen­tős megrendelésre van kilá­tás. Nagy kallóban már nem ismeretlenek a nyugatnémet cégek: a fémtömegcikk szö­vetkezet szállítórekeszei jó hírét vitték a szabolcsi járás- székhely iparának. Kisvárdá- ról is mind sűrűbben indíta­nak útba túl az ország hatá­rán textilruházati és faipari készítményeket. Miután az év első felében elég sok a befejezetlen ter­mék, s az értékesítés szá­mottevő része a második hat hónapra tevődik, joggal re­mélik a szövetkezeti szövet­ségnél, hogy a ktsz-ek mara­déktalanul teljesíteni tudják a százmillión jóval felüli ex­portcéljukat. Eközben a tavalyinál élén- kebb a forgalom a belkeves-. kedelemmel is. Főként a tar­tósan hiányzó cikkek — mint amilyen például a textiláruk­nál a gyermekruha — pótlásá­val és a közvetlen kiskeres­kedelmi értékesítéssel tud­tak elérni öt hónap alatt a tavalyihoz képeit . húszmilliós növekedést. dolgozására vállalkozik, de ha a kísérletek beválnak és ve­vő is jelentkezik, ennek a mennyiségnek a sokszorosát is fel tudja dolgozni. A MÉK most készül sűrítő öe- rendezések megvásárlására, hogy almasűrítményeket is előállíthassanak a valóságos almagyárrá vált tároló üze­meiben (öt tonna nyers al­mából egy tonna sűrítmény készül, ami főleg exportszál­lításoknál igen jelentős meg­takarítás, hiszen nem kell a vizet szállítani). Csütörtökön egész napos szemlét tartottak az építés­ben érdekelt szervek és meg­állapították, hogy augusztus közepén megkezdődhetnek a próbaüzemek és szeptember 1-én, az esetleges hibák ki­javítása után a jelentős új üzem megkezdheti működését. A két almatároló I, és II. számú üzeme további átala­kítási munkái az üzemelés közben is folynak, ezáltal a jövő esztendőben a nyíregy­házi almatároló az ideinél is jelentősebb mennyiségű gyü­mölcsöt fogadhat napja kezdte el mintegy ti- zennégymlllió forint beru­házással, előregyártott vas­betonelemekből. A munka a beütemezett program szerint, időarányosan gyorsuló ütem­ben halad. A tartópillérekre már ráemelték a szintén elő­regyártott elemekből készült tetőszerkezeteket, s megkezd­ték a falak felépítéséhez szükséges alapozási munkát is. A gyár önálló egysége re­kordidő alatt, meg ez évben felépül. A géptó, berendezé­sek szállítása is íösddesea megkezdődik. ÉPÜL A HÜTÖTÄR.OLÖ. A megye legnagyobb tranzit hűtőtárolóját építik Tuzséron. A 31-es számú Építőipari Vállalat a 24 ezer négyzetméter alapterületű ezervagonos csarnok építésén dolgozik. Sae& ErrrS Gyors ütemben épül a pektinüzem a Nyíregyházi Konzervgyárban Szüretre elkészül az új nyíregyházi almatárolő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents