Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

Áutóbuszpremier — Nyíregyházán Végre menetrend szerint lehet kSxfakeéni Panaszos levél nyomán • Miért nem lehetnek tagak az asszonyok? • Tényleg nincs munkaalkalom Olcsvaapátin ? Ifj. Cs. Szabó Károlyné Olcsvaapáti, Ságvári utca 18. szám alatti lakos az alábbi panaszos levelet írta szerkesztőségünkhöz. „1960-ban az átszervezéskor a férjem belépett az olcsvaapáti Petőfi Tsz-be. A belépéskor a tsz-törvény szerint az én tulajdonomat képező három katasztrális hold földet is bevitte a saját földjével együtt. Én akkor nem léptem be, mert a faluban más asszonyok sem lép tek külön a tsz-be, csak úgy dolgoztunk mint segítő családtagok, én is úgy dolgoztam, de minden munkán ott voltam. 1968-ban kértem, hogy vegyenek fel engem is tagnak, mert én is szeretném ha majd idővel nyugdíjam lenne. De én a kötelező munkanapokat min­dig teljesítettem és jelenleg is teljesítem. Ez évben is kértem a tagfelvételemet, de a vezetőség nem javasolta azzal, hogy sok a munkaerő. Pedig a munkámra szüle ség van, mert mindennap a tsz-ben dolgosom.” Premier veit vasárnap a nyíregyházi autóbuszközle­kedésben. Hosszú vajúdás és rövid határidejű intézkedés után megszűnt a villamos, helyét autóbuszok vették át. A villamoskocsikról még nincs intézkedés: a napokban dől el, mi lesz a 64 évi szol­gálat után a forgalomból ki­vont villamosok sorsa. (A hivatalos elképzelések mellé egy javaslattal csatlakozunk: egy villamoskocsit állítsanak fel a nyíregyházi MÁV pá­lyaudvaron — hasonlóan a Hatvanban álló kis gőzöshöz — emlékeztetőül, ilyen sajá­tos hangulatú, egyszerű köz­lekedési eszköze volt ennek a városnak.) Ami az első napot illeti, jó volt a premier. Az átállást megkönnyítette, hogy vasár­napra jutott az új forgalmi rend. Viszonylag könnyebben lehetett megoldani a problé­mákat és begyakorolni áz új útvonalakat. Az első megjegyzések csak a kezdetekre vonatkoznak, a valódi vizsga még hátra van. Vasárnap építők napja volt, ez ünneplők szállítása meg­növelte a forgalmat. Hétfő az állomástól induló járatok leg­erősebb napja. Az autóbu­szok általában így is eleget tettek az igényeknek. A hét­fői forgalomban főleg a csuklósok tettek jó szolgála­tot: a villamosoknál sokkal több embert tudtak elszállí­tani. Segített a forgalomban ae. is, hogy a 7-es számú sós­tói és a 8-as számú, szanató­riumig közlekedő járat mel­lett hétfőn már „besegítet­tek” a 12-es kör járat kocsi­jai is. Az állomás és a Ta­nácsköztársaság tér között szükség esetén több betétjá­ratot is beállított az AKÖV — a forgalom igényei szerint. A menetrend szerinti fordu­lókat Sóstó felé három, a szanatórium felé két járat bonyolította le. Az egyik leg­kedvezőbb újság: végre me­netrend szerint lehet közle­kedni a városban. Az első nap ez pontos is volt. Az első másfél nap tapasz­talataiból még nem lehet ál­talánosítani, de máris sok megjegyzés adódik. Az autó- buszközlekedéssel jelenleg csak a tájékozott városi em­ber van tisztában. Az állo­másra érkező idegenek tel­jesen tanácstalanul állnak, mert nincs egy jól látható nagyméretű tájékoztató táb­la, amelyen minden autó- buszjáratot feltüntetnek. Nem ártana még térképpel is il­lusztrálni, melyik járat mer­re megy. Egy ilyen nagy for­galmú vasúti csomóponton ez elengedhetetlen. Ugyancsak a tájékoztatás­hoz tartozik: most már csak autóbuszok bonyolítják le a városi forgalmat — tehát tel­jes jogú gazda az AKÖV. Minden járatra el kell he­lyezni az útvonaljelző táblát. Az új járatoknál ezt jól meg­oldották, de a többin sem elég a puszta számjelzés, mert az még a nyíregyházi embernek sem jelent sokat. Hasonlóan: a jegykezelők tá­jékozottsága és tájékoztató- készsége több kívánnivalót hagyott maga után. Az új járatok indítása ürü­gyén lehet elmondani azt is, hogy meg kell erősíteni a ré­gi járatokat is. Valóban vá­rosi autóbuszközlekedés meg­teremtését sürgeti az utazó- közönség. Nyíregyházán 35 ezer ember dolgozik, jelentős az iskolába járó diákok szá­ma is. Ezeknek többségét szintén az AKÖV-nek kell szállítani. Már most, az indítás nap­ján típusproblémákról is szükséges beszélni. A 12-es körjáratból nyolc óra előtt nem szabad kivonni a csuk­lósokat, mert azonnali zsú­foltságot okoznak. Hasonló­an nagyon kedvezőtlen az egyajtós kisbuszok járatása a városi közlekedésben. Ezeken r.incs biztosítva a megfelelő utasáramlás, nem lehet jelez­ni a leszállást. Vagy ha le hei is, mire az ajtóhoz ér az utas, sok nehézséggel kell megküzdenie. Gondok vannak még a vá­ros keleti részének megköze­lítésével. Helyes lenne egy „állomás—kórház” járat lé­tesítése. Szintén tisztázásra vár i MÁV állomás előtti autó- buszmegálló elhelyezése. Már most, az induláskor problé­mákat okozott, hogy alig tud­ták elhelyezni a buszok it. Még olyan apróságokra is gondolni kell. hogy zavarólag hat: egyik buszon csak az első, a másikon csak az utolsó ajtón lehet felszállni. Az utas nehezen tud eliga­zodni. Helyes lenne, ha legalább az első időszakban állandó tájékoztatószolgálatot tarta­nának a MÁV állomási autó- buszmegállóban — amíg a köztudat átveszi az új for­galmi rendet. Javítani kelle­ne a menetrendek elosztásán is. Igaz, hogy a közeli na­pokban ötezer városi menet­rend hagyja el a nyomdát — két és félszerese ez a tava­lyinak —, de emlékszünk még a múlt évre, amikor két héttel a menetrend megje­lenése után kuriózumként sem lehetett egyetlen' pél­dányhoz sem hozzájutni. Talán még a vitetdí jakról, kell említést tenni. Aki az állomásról Sóstóra utazik mindenképpen kedvezően jár. Azonos díj mellett átszállás nélkül, 23 perc alatt ér cél­jához. Kedvezőtlen viszont a városban rövid távon utazók­nak. A legkedvezőtlenebb az Északi Alközpontból Sóstóra utazóknak: 4 forint az átszál­lással. Igaz, ez átmeneti megoldás az új sóstói út el­készültéig — 1970-ig, de máris figyelemre méltó ész­revétel. Mindezeket egybevetve az utazóközönség megértésére van szükség a kezdeti idő­szakban, de az AKÖV-nek nemcsak az új járatokat kell gondoznia, hanem valóban korszerű, városi autóbuszköz­lekedés megvalósítására kell törekednie. Marik Sándor „Illegálisan“ tae, lehet? Felkerestük a termelőszö­vetkezetet, ahol beszélgettünk Tóth Józsefnz főkönyvelővel, Balogh Áron tanácselnökkel, aki egyben a termelőszövet­kezet párttitkárhelyettese, Tóth Józsefnével, a szociális bizottság elnökével, több tag gal. köztük Kristin József traktorossal. Valamennyien, külön-külön elmondták, hogy Szabóné iga­zat írt: jelentkezett tagnak és a közgyűlés nem vette fel, de mint családtag most is dolgo­zik. Azt is hozzátették, nem­csak ő. de vagy tizenöten je­lentkeztek. akit nem vett fel a közgyűlés. Nincs munkaal­kalom — mondták. Ez a magyarázat kicsit ne­hezen érthető. A múlt évben Szabóné 135 tízórás munkana­pot teljesített. (A szövetkezet alapszabálya szerint egy nő­tagnak 100 munkanapot kell teljesíteni, hogy teljes joggal rendelkezzék.) Szabónéval együtt legalább tizen száz munkanapon felül teljesítet­tek, mint bedolgozó családta­gok. A beszélgetés során egyik-másfk szövetkezeti tag megütötte asz ismert hangol: miért nem jöttek akkor, »mi­kor kezdtük. Néhány adat a szövetkezet bői. Az összes terület 18*5 hold, a közös szántó 867 hóid, 70 hold ahnás. 60 hold ősszil vas-diós és 180 hold rét-lege­lő a jelentősebb tételek. A növénytermelés szerkezeti megoszlása: búza 250hold, ár­pa 110, kukorica 176, burgo­nya 30, cukorrépa 50 és a pfl­Nváron csakis a határban lehet megtalálni Korponai Istvánnét. Harminc tagú nő­brigád élén dolgozik. Szeré­nyen jegyzi meg: amit tesz, bárki képes lehet rá. I *• Tanácskozik a cégénydá- nyádi Dózsa Népe Tsz tagsá­ga. A vezetőség előterjeszti az új alapszabály-ja vaslatot. Korponai Istvánná szót kér. Kifogásolja, hogy a nőknek százharminc tízórás munka­napot kelljen teljesíteni. Nincs meg rá a feltétel. Any- nyi munkát nem tud a tsz a nőknek biztosítani. Száztíz nap a reális. Érvek, igen meg­fontolt szavak sora. Megkap­ja a helyeslést, az egyetér­tést. Módosítva fogadják el az alapszabályt. 1 __ii Négy évvel ezelőtt még nem volt tagja a tsz-nek. De férje után rendszeresen jár dolgozni. Már akkor munka­csapatvezetőnek választja a kertészeti nőbrigád. Jól tud beszélni, szervezni de dolgoz­ná is. langósok területe 151 hold. Ló 50 darab van, szarvasmarha 280, ebből tehén 60, 20 anya­koca, 120 hízó, 100—150 sül­dő. Ehhez van 300 tag, közü­lük 220 a dolgozó, 80 nyugdí­jas, vagy járadékos. Mellék üzem egyetlen szeszfőzde. Bi zony, ha minden tag kidől gozza az alapszabályban elő írtakat, nem sok munkaalka­lom marad másoknak. Vannak lehetőségek Mit lehetne hát tenni? Anélkül, hogy beleszólnánk a közgyűlés jogába, hiszen a termelési tervet és a tagfelvé­telt is ez a fórum hagyja jó­vá — szeretnénk megjegyezni, Lalán lehetne több munkale­hetőséget is teremteni. Itt van például a konyhakertészet. Tavaly volt 30 hold, az idén megszüntették. Ha intenzív egy kertészet, minden holdra kell legalább egy állandó munkás. Csak a tavalyi méret­ben is 30 dolgozni akaró asz- szonynak lehetne munkaal­kalmat teremteni. „Nem volt jövedelmező, nem tudtak minden termést jól értékesí­teni. Sok az árterület, későn tavaszodik, illetve későn lehet rámenni a földekre” — mond­ják. Nehezen képzelhető el. hogy 30—50 holdat ne tudná­nak olyan helyen kiszakítani ami független az áradástól. (Megjegyzendő, hogy ebben az esztendőben más községből kell zöldségfélét vásárolni a falu ellátására.) Körül van a község vízzel, három folyó határolja. Van öntözőberen­dezésük. Jelentős az állatállo­ri tagfelvételét. S nem csak a tsz-ben, a párt soraiban is helyet kap. Ekkor még hu­szonöt éves. S mint a nőta­nács elnöke, közismert a fa­luban. Még nincs a tsz-ben szoci­alista brigád. Miért ne lehet­ne? És miért nem éppen a női brigád? Ki is érdemli a megtisztelő címet. Tavaly a tervét húsz százalékkal telje­sítette túl. Szép élménynek maradt a Miskolc-Tapolca, Lillafüredi kirándulás. ! ___— „Jól szólj már az érdekünk­ben” — mondják neki a tsz női dolgozói. Beválasztották a vezetőségbe. Ám nem csupán női problémák vannak. A tel­jest tekinti: a közös célokat, érdekeket. Múlt ősszel az almát kellett menteni előbb a fagy elől. Mikor pedig a kukorica töré­sére került volna a sor, felve­tődött, hogy csak prémiumért végeznék azt. Főleg a férfiak akarták. Korponai Istvánná határozottan szembeszállt velük. Mondván, a prémiu- mos kukoricatörés ellenke­zik az eredeti tervvel. így azok is részesülnének, kihasz­nálva az alkalmat, akik ad- dfe saját hjbámfcböi mbM mányuk. Műtrágyát is lehet vásárolni. így öntözéssel ket­tős termesztést is végezhetné­nek, akár a szántójuk na­gyobb részén. A szövetkezeti gazdaságban a jövedelmezőség nagyon fontos, de nem egészen úgy kell számolni, mint az állami üzemekben. Például, ha egy kertészeti üzemág összes költ­sége 300 ezer forint és a be­vétel is csak ennyi, a számok szerint nincs nyereség, de ha ebből 200 ezer forintot a ta­goknak munkadíjazásra fize­tek ki, rögtön más képet ka púnk. Minden üzemággal így nem lehet számolni, mert tönkremenne a tsz, de egy-egy üzemágat a tagság íoglalkoz tatottsága miatt még akkor is fenn lehet tartani, ha az nem is kamatozik, viszont megélhetést nyújt az ott élők­nek. Szabóné például bevitt 3 hold földet a szövetkezetbe. Ö a termelési lehetőséget ez­zel bővítette. Most furcsa vol­na azt mondani neki évről év­re, hogy nem lehet tag. Egy állami vállalatnál megszab­hatják a dolgozók létszámát. A szövetkezetnek — ha leírva törvénybe. alapszabályba nincs is — olyan kötelezettsé ge van. hogy az ott élő mező- gazdasági dolgozóknak munka- alkalmat. megélhetést teremt­sen. különösen azoknak, akik földet is vittek be. Esy-két javaslat Korábban seprükötéssel is foglalkoztak a szövetkezetben, most ez sincs — a felszerelés ott áll kihasználatlanul. Le­het. hogv ez valójában nem kifizetődő. De még sok olyan melléküzemági tevékenység van. amit máshol sikerrel folytatnak. Visszatérve a ter­meléshez, valamikor ezen a tájon jövedelmezően foglal­koztak a sok munkát adó ker- timagtermeléssel. Lehetne ktsz-ekkel bizo­nyos bedolgozásra kooperálni, vagy meglévő és épülő szárí­tóüzemeknek árut termelni. Ha keresik, lehet munkaalkal­mat találni. Ennek megterem­tése a vezetőség, a közgyűlés joga. de a kijzség lakossága érdekében kötelessége is. Csikós Balázs jesítették a kötelező munka­napokat. Most pedig elvinnék a közösből az öt-hat mázsa kukoricát Brigádja egyetér­tett vele. Ha a férfiak nem törnek prémium nélkül, el­végzi azt a nők szocialista brigádja. Miért ne a közös járjon jól és több jusson a rendesen dolgozók munkaegy­ségeire. Igaza lett. Győzött az ál­láspontja. A férfiak is hozzá­láttak a kukorica betakarítá­séhoz. Plusz prémium nélkül. I ___í. Valóban nem könnyű eb­ben a tsz-ben a nőknek. Kü­lönösen a gyerekes családok­nál. A faluban se bölcsőde, se óvoda. Nyári munkák ide­jén hajnali három- négy óra­kor kelnek. Rendben kell hagyni a családot, a házat, mielőtt munkába mennek. Délben hazasietnie annak, akinek alsótagozatos gyereke van és megebédettetm, isko­lát» készíteni. Utána vissza a határba. Nem egyszer há­rom-négy kilométernyi út ez. S estére arra gondolva men­ni haza: hogy van a ház, az aprójószág és mi legyen a va­csora. El kellene menni a boltba is. Meg elvégezni még Kifogás helyett árut! Van termelési kapacitás a gyárakban, van áru a na;> Ke­reskedelmi vállalatoknál, de bosszantóan sok a hiánycikk az üzletekben, szegényes a választék, baj van a minő­séggel. A megfelelő mennyiségű termelés, az összegszerűen nagy árukészlet ugyanis n rn azonosítható a vevőt minden tekintetben kielégítő kereske­delmi forgalommal. Azért fontos ezt hangsú­lyozni, mert mind az ipar­ban, mir.d a kereskedelem­ben sűrűn hallani azt a néze­tet, miszerint a mai gondok fő forrását a piac megköz 'lí- tő telítettségében kell keres­ni. Megítélésünk szerint a ón­ban sokkal inkább abi n, hogy a vevő nem talál c'ég un. minőségi árut, szegényes a kínálat, a divatot uraló szintetikus és kör-hurkolt cik­kekben, s újra meg újra ba­jok vannak a rövidAm “há­lásban. Errői tanúskodik az AKF- nek a múlt évben végrehajtott ellenőrzését összegező jel-ni és is. „A Kelettextil lerakat be­szerzési tevékenységét hr 1- tatta a vállalati megkötőt' ég, mely abban nyilvánult meg elsősorban, hogy a vállalat a megyei ktsz-ekkel szerző­dést f. érben egyáltalán nem kötött, s emiatt a lerakat a tájjellegű cikkek letermelsjt sem tudta biztosítani a lak s- ság, illetve a kiskereskedő­iéin igényeinek megfelelő n, A lerakat korfekeióosvti- lyán, mondja az összefogta ó. löbb mint 10 090 db eltek ő női kosztüm, matlassé pon­gyola, télikabát, hagyományos férfi télikabát — Rozgony, Pállasz, kis és nagy kamasz télikabátol tárol. A gyermekreszorton 2709 db hagyományos fiú télf a- bát, a női reszorton 1000 női kosztüm (a női reszort 1 -üz­letének 75—80 0/„-a elfekvő) fekszik el.” Eddig az idézet, amely ko­rántsem teljes. Annak < é- keitetésére azonban minden, képpen jó, hogy az elad ik pozíciói a piacon megrendül­tek. Azzal a vevő nem elégszik meg, ha a kiskereskedő! cm globális forgalmának a növe­kedését emlegetjük. Az sem érdekli, hogy ki kit, s miért hibáztat, s ha nem kap igé­nyeinek megfelelő hazai árut, megvásárolja az importtermé­ket. Holott megvásárolhatna ugyanolyan minőségűt, szí űt stb. hazai termékekben is ha ... A tárgyalások, körmönfont értekezések helyett „ha” he­lyett a vevő „árut” megoldást követel. V. J. két iskolás gyerek van, a fér­je, aki a tsz-ben rakodómun­kás és annak hetvenkilenc éves édesapja. Mind emellett javasolja a brigádnak, hogy napi kerese­tüket Vietnam segítésére ad­ják. Elmondja a járási érte­kezleten is. És elsőnek tették' ezt tavaly, a fehérgyarmati járásban. Követőkre találtak. Most egy napon át megint így dolgoznak. I Meg lehetne emelni persze, a munkanapkövetelményt. Azért vitázik, érvel, javasol most, hogy jobban ki kellene használni az új mechanizmus adta lehetőségeket. Keressék meg a vezetőség illetékesei annak módját, hogy novem­ber közepétől március dere­káig ne legyenek a tsz nő­tagjai kereset, munka nélkül. Szélesíteni kell a kapcsolato­kat. Talán hajlandó lenne va­lamelyik ktsz egy kis részle­get telepíteni a faluba. S női kezekbe való munka adódna- Legalább téli időre. Vagy számba jöhet egy házitészta- készítő kiegészítő üzemág. \_6. Az idei nőnap alkalmából kormánykitüntetést vett át Budapesten. Jogosult a Kivá­ló tsz-tag jelvény viselésére. teMu BáHmt Egy ember telefonál: „Kérem, én vigyázok, hogy a csap ne csurogjon feleslegesen. De a Széchenyi és a Petőfi utca sarkán szinte állandóan ömlik a víz, innen viszik a locsolóautók a vizet, csak két vétel közben elfelejtik elzár­ni. És a Benczúr téri parkban ugyanúgy ömlenek a drága és pótolhatatlan köbméterek. Ennek a két vállalatnak — a városgazdálkodásinak és a kertészetinek — nem szól a fel­hívás...?” Csinosítják a Rákóczi utca elején a bisztrót. Ezrek reg- 'eliznek itt, akik hétfőn Is megpróbáltak volna. De a biszt- ó zárva, bent munkások dolgoznak. És ha már korábban ■1 felejtették az üzlet vezetői értesíteni a néhány napos szü­leiről a tisztelt vendéget, hogy nem tudnak rendelkezésére dini ettől eddig, ezért elnézést, kérnek, s addig a vendég tt és itt fogyaszthatja reggelijét — legalább most közölnék »ármUyeo kis papíron. _ A brigádvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents