Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-14 / 135. szám

„440 április 3. Délután Maksziminosznál jár­tam. Egy kis rabszolgát találtam nála. Ember­telenül kínozták. Magamhoz váltottam. A neve Ö. jó uram, hisz csak neked - köszönhetem, hogy világossága van at értelmemnek. Te tanítot­tál, te neveltél. Ne küldji hát el magodtól t., < Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáios Pál Igen, Zéta fiom. Ezt irtom a nopJómbo. Ma éppen nyolc esztendeje. Nem is gondoltam ok­kor, micsoda kincsre találok Maksziminosznól. ..Majd söpröget. bevásárol, rendben tartja a^ ruháimat“ - így terveztem. Pa te... i Ritko az olyan eleven eszű em-l bor. mint te vagy. Húsz éves ko­rodra tudsz latinul, görögül, jár- tos vagy a tudomány minden­féle ágazataiban. Kiérdemelted vele a becsülésemet. És mert igaz jellemű ember is vagy, megi is szerettelek* Ezért elhatároz-' tarn, hogy felszabadítalak. Má­tól kezdve a magad ura vagy. MM EJ, no, hát Ilyen’ bolond ember vagy te? Néhány nappal később pompás Wtózetü hun urak érkeznek Konstantinípolyba. Attila köve.ii. A jövő szombati számunkban folytatjuk. ?. oTía! IfetffF-MAGYÄRÖSSZÄS ÍSfS. Jtfnfa* ff: PEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK FÓRUMA A gyermekek GYEREKEKNEK ram* ff.iii, r r n f nyári időtöltéséről Egyetlen szülőnek sem közömbös, hogy mivel tölti el gyermeke a nyári szünidőt, milyen hasznos elfoglaltságot talál számára a vakációra. Sok gyermek nyári napközi táborba megy, mások két­hetes úttörőtáborokban pihennek, szórakoznak. Szép szám­mal akadnak olyan gyermekek is, akik rokonoknál, nagy­szülőknél töltik el a vakációt. A csaknem tíz hónapi zárt, tantermi tartózkodás és tanulás után igen fontos számukra a tiszta levegő, a víz, a napié ny, a mozgás. A nyár azonban hosszú, s a két és fél hónap alatt kü­lönösen a nagyobb tanulókat már hasznos tevékenységgel is le kell foglalni. A kérdés tehát az: Hol dolgozzon nyáron a gyerek? Nemcsak a szülő mellett, hanem társaikkal együtt, munkacsapatban' is dolgozhatnak a gyermekek. Az elmúlt nyár jó részét olyan faluban töltöttem, ahol például a paj­tások őrsönként összeszervezkedve szedték a borsót, a para­dicsomot, paprikát. Ez a forma azért is igen hasznos, :nert a gyermekek idejekorán hozzászoknak a közösségben végzett munkához. Megszokják a becsületes munka jó ízét, örömét, hasznosságát. Az a pénz, amit a gyermek keres, sok­kal becsesebb neki, mintha a szüleitől, rokonaitól kapta volna. Legtöbben már előre eltervezik, mit vesznek a kerese­tükből. t Ez az elfoglaltság kisebb gyermekeknél egy-két hétig, míg a nagyobbaknál esetleg egy hónapig is eltarthat. Az egész nyári lekötöttség, a „betáblázás” azonban kimeríti a gyermekeket, még az erősebb fizikumúakat és a korosab­bakat is. Nagyon lényeges az is, hogy gyermekeink csak az letkoruknak megfelelő munkát végezzenek. Sem a szelle­mileg, sem a fizikailag megerőltető munka nem kedvez ne­kik. Elcsigázza, kimeríti, megfosztja őket attól a sikerél­ménytől, ami a jól végzett munkával együtt jár. A gyer­mek mellett dolgozó felnőtteknek pedig nemcsak segíteniük kell a gyermekeket a munkában, hanem viselkedésükkel, munkájukkal példát is kell mutatni. Szólni kell még a háztartásban, vagy a ház körül vég­zett munkáról is. Mértékkel, de folyamatosan ebbe is von­juk be gyermekeinket, a leányokat és a fiúkat egyaránt. Az üdülésen, a hasznos munkákon kívül azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a könyvolvasás, a mozinézés, vagy a megfelelő tv-darab, s a játék is szüksé­ges ahhoz, hogy gyermekeink két és fél hónapja a hasz­nosság mellett szórakozást is nyújtson és valóban kipihen­ten, felfrissülve kezdhessék el az új tanévben az iskolai munkát. (balogh) Találd ki! Van egy házban két féltucat szoba, négy-négy ember járogat el oda. Egyik-egyik hét gyereket vezet — mi lehet ez? Erőltesd az eszed! Ojodea ‘ijajaq hjodEUoq ‘aj) Piros kerti gömböcke, — van benne száz gömböcske. (uiosotpcjej) A szobánkba korán reggel egy kis Manó nézett be, s így szólt hozzám: „Mondd csak komám, hány ló fér egy négyzetbe?!” 090? Í9T13H) Gyorsan mondja aki tudja — Én nem szoktam tréfálni — milyen mákkal szoktak menni a gyerekek sétálni? (p!5p[gureui v) Erzsi, Eszti, Dönci, törd rajta a fejed: milyen porba önti anyukád a tejet? (eqiodnso) Felelj ha tudsz Kis Elemér: melyik zsákban nincsen egér? (treqsf«szi) Bába Mihály: A rubin szemű hal M fehér sapkás hegyeken ámA túl, a zöld tenger part- w * ján élt egyszer egy öreg halász. Hajnalban kelt, amikor a nap ébredezett, ki­ment a Zöld-tenger-partra, csónakba ült, messze beeve­zett a téngerbe, kivetette há­lóját és türelmesen várta, hogy bele akadjanak a ha­lak. Egyszer, amikor így üldö­gélt, hirtelen úgy érezte, hogy a csónak megbillent. O, most jó fogásom lesz, gon­dolta és teljes erejéből húzta ki a hálót a vízből. És való­ban : annyi halat emlékezet óta nem fogott. Szépek vol­tak és nagyok, mint a ha­lászmesékben. Csak egyetlen kicsi volt közöttük, egy ezüstpikkelyes, rubin szemű. Kicsi vagy még, nézte a ha­lász, vissza mégy a tenger­be. Lehajolt, hogy megfogja az ezüst pikkelyes, rubin sze­mű halat, de a kis hal ab­ban a pillanatban tovább sik­lott. — Halász bácsi, ne dobj vissza a Zöld-tengerbe — szólalt meg a rubin szemű a halász ámulatára. — Jó, nem doblak — mondta a halász, amikor fel­ocsúdott —, de akkor mondd meg: mit csináljak veled? Egyedül élek, hajnaltól a ten­geren vagyok, aztán meg vi­szem a halat a kereskedőnek a piacra. — Vigyél magad­dal. Úgy szeretnék körülnéz­ni a Zöld-tenger partján, meg a piacon is. Vigyél hát magaddal — kérte a halászt a rubin szemű hal. — Nem bánom, gyere ve­lem, de útközben ne sirán­kozz. ­— Megígérem, hogy nem siránkozom. y#z öreg halász kosarakba tomp rakta a zsákmányt, a kosarakat targoncára tette és tolta a piacra a ke­reskedőhöz. A rubin szemű útközben egyik kosárból a másikba szökkent át. Ámul­dozva nézte a sudármagas nyárfákat, amelyeknek lomb­ján a szél szomorú dalt ját­szott, az akácfákat, a tölgy­fákat, meg a jávorfákat. Nem tudott betelni a rétek virá­gaival, meg a szüntelen száll- dosó pillangók tarka színé­vel. Megcsodálta a házakat is, amelyek úgy sorakoztak egymás mellett, mintha csak a kapitányuk parancsszavára várnának. Kiértek a piacra. Az volt igazán bámulatra méltó. Bur­gonya, hagyma, káposzta meg sargarépahegyek között kövér nénik, bácsik kiabál­tak: — Tessék a friss káposzta, tessék, tessék... A bőrkötényes halkereske­dő, amikor meglátta az öreg halászt rögtön ráripakodott: — Siessen már öreg. A végén még károm lesz maga miatt, nem árulok semmit. — Messze van a tenger — védekezett az öreg halász. — Lári-fári. keljen fel ko­rábban. Tyű, milyen kis nyiszlett hal. — Azt visszaviszem — mondta a halász és a rubin szeműt a targonca szélére tét te. A kereskedő kifizette a ha­lászt, aztán ő is beállt a kó­rusba kiabálni: — Itt a friss hal! Friss ha­lat vegyenek. Tessék, tes­sék... — Elmegyek vásárolni, ad­dig itt hagyom a targoncá­mat. — Haeyia csak — legyintett a kereskedő. yfl mikor az öreg halász el- Ipf ment. a kereskedő a bódéból előhívta a fe­leségét. — Nézd milyen szép halak. Jó vásárunk lesz — dörzsölte össze tenyerét. — Ez a bo­lond halász, ha mindig ilyen szép halat hoz, hamar -meg­gazdagszunk. Ma az öt tallér helyett ötven tallérunk lesz, vagy még több. A rubin szemű majdnem leszédült a targonca szélé­ről, amikor ezeket hallotta. Alig várta, hogy visszajöjjön az öreg halász és induljanak vissza a Zöld-tenger partjá­ra — Becsap a kereskedő, ha­lász bácsi! — mondta a ru­bin szemű, amikor kiértek a városból. — Neked csak öt tallért adott, ő még ötvenet keres rajta. Ne vigyél neki több halat, amíg öt tallért nem ad kosaranként. — Sejtettem én, hogy be» csap — sóhajtott az öreg —, de mit tegyek? Hanem azért megfogadom a szavadat kis rubin szemű! És másnap már nem vitt halat a kereskedőnek. Dél­felé már lihegve rohant hoz­zá a kereskedő. — Megbolondult, jó em- bér, hogy itt heverészik? — kiáltott, amikor m°gpillantofc- ta a heverésző halászt. — A vevők már nyugtalanok. Mi­csoda károm lesz, teremtőm! Hol a hal? — A tengerben — mondta ^a halász — Négy kosár szép 'kövér halat nem érdemes fogni öt tallérért. — Mi lesz a vevőimmel? Máshoz mennek majd vásá­rolni! — Menjen ki a tengerre, halásszon és vigye a piacra eladni. Akkor még azt az öt tallért is megspórolja. — Kevesli talán a talléro­kat? Mennyit akar? — öt tallért, kosaranként. — Micsoda? — meresztette szemét a kereskedő. Öt tal­lért? Tönkre akar tenni? Így is alig keresek egy pár kraj­cárt. Kfítőt adok kosaran­ként. De siessen jó ember, A halász nem mozdult. A kereskedő tovább alkudozott vele. Három, majd négy tal­lért ígért. — Inkább megkoplalom,' csak a vevőimnek legyen friss hal. — öt tallért kérek —• mondta határozottan a ha- lász —, különben kár a szó- érfc-' -r ■> z. — Koldusbotra juttat, de nem bánom, csak hozza már a halat. A vevőim várják.» yá halász ettől kezdve öt tallér helyett húszat ka­pott a négy kosár ha­lért. Hamarosan vásárolt egy szamarat meg egy kis szeke­ret és azzal szállította a zsákmányt a kereskedőnek. A rubin szemű halnák meg a szobájában készített akvá­riumot, hogy jó tanácsadója mindig a közelében legyen. Lukács Angélát Törd a fejed! A gomba Gárdonyi Géza: |4 láthatatlan ■ emhet gyan, oroszul. 14. Tartó. 15. Por- cióz. 17. sütőipari dolgozó. 19. Sérteget, nem kiméi. 21. Szór (pl. lisztet). 23. Római 1051. 24. HÍG. 26. Azonos mássalhangzók, 27. Személyes névmás. Megfejtendő: Az elmúlt napokban a világ közvéleménye igen nagy érdek­lődéssel figyelte a... függ. C* vízszintes 1... Műit heti megfejtés: KÖZELEG MAR A VAKÁCIÓ. Könyvjutalom: újlaki Ella Tu­zsér. Kardos Pistike Nagyk álló és Nagy László Nyíregyháza. Eső esett az éjjel Földre, fűre, fára, Bokor alját ellepte Az illatos pára. — Ez aztán a jó idő! — Kiáltott a gomba, Es a meleg föld alól Kibújt azon nyomba; Szöcskék, békák, cinegék Ámultak felette, S lám, a gomba kalapját Illendőn levette: — Szöcskék, békák, cinegék! Jóreggelt kívánok! Csipkebokor aljában Nem sokáig láttok. Idevárom Erzsikét Kerek kosarával Es a messzi faluba Elvisz majd magával. Néki adom kalapom. Kedvre derül tőle, Édesanyja ebédre Levest főz belőle! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6, Némán mos!!! 7. Elemérke'. 8- Igavonó. 9. Olaj, több idegen nyelven. 11. Hajó orra. 12. ülő alkalmatos­ság. 14. Mészkőféleség (pl. Lil­lafüreden). 16. Szószt készítenek belőle. 18. Körülbelül (röv.) 20. Alapszín. 21. Feltételezés. 22 Adó a határon. 24. Ritka sűrű­ségű. 25. Lant betűi keverve. 27. Fiatal ökör. 28. Vissza: kettőzött személyes névmás. 29. EGTL. Függőleges: L Szít betűi keverve. 2. Alá. S. Talpon van. 4. Római 51. 5. Svéd király neve. 6. Megfejten. I dő. 10. Folyó jegén vágják. 11. I Szatmári folyócska (—’). 13. Ho-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents