Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-11 / 106. szám
W69. május 11. irei.rr-MÁ«YATíons7Ao 8 oldal Irány a B]\V Interjú dr. Papp Lajos miniszterhelyettessel, a Minisztertanács Janácsszervek Osztályának vezetőjével A Minisztertanács döntése alapján megszületett a nagyközség kategória és lehetőség teremtődött bizonyos községi tanácsoknak a városi tanácsok által történő irányítására. Ör. Papp Lajos miniszter- helyettessel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével a tanácsok tennivalóiról beszélgettünk. — A? i^llamirányítás önállósodásával, a társadalom, a pépgazdaság szerkezetében végbement változásokkal, az u j “gazdasági níecb anizrmis reformjával összhangban változott — változik a tanácsok szervezeti felépítése, feladatköre. Ami a tanácsi munka megváltozását jelenti, az köz- \ etlenül-küzvetve az egész lakosságot érinti. Üj rendeletek születtek, amelyben a tanácsok nagyobb önállóságot kaplak a költségvetési, fejlesztési gazdálkodásban. A végrehajtó bizottságok irányításán keresztül valósul meg a helyi ágazati politika — azáltal, hogy megszűnt a vb. szakigazgatási szerveinek kettős alárendeltsége. — Az önállóságot segítette az egységes községi szakigazgatási szervezet kialakítása, amelyben a tanácstitkár személye biztosítja az egységes irányítást. Decentralizálódott — részben — a szabálysértési tennivaló is. Ütemében a megyéknél érvényesült legjobban a rendelkezések kedvező hatása, az alsóbb szinteken gnég kevésbé, Éppen ezét't- szükséges, hogy a városokban és a községekben segítsék a járási és megyei tanácsok az állami tevékenység színvonalasabb kialakításának feltételeit. — Milyenek az első év tapasztalatai a költségvetési gazdálkocfás- ban? — Erpsjödött a demokratizmus, a lakosságot jobban bevonják a kqzügyek intézésébe. A kórházépítést kivéve tqbb Jakást, iskoíát, kultúrhá- zat, orvosi rendelőt, középületet emejlek az elmúlt évben, mint a korábbiban- A gazda sági önállóság eredményeként szélesebb bevételi fonásokat tártak fej, javult a gazdálkodás is. A kezdeti nehézségek leküzdése után — többnyire — megteremtődött a fejlesztés és a költségvetés összhangja. A fejlesztések elhatározásában, a gazdálkodás megalapozottabbá tételében még további lehetőségeket kell keresni a helyi szervek hatáskörének bővítésére. — Hogyan valósult meg az igazgatási, halósági jogkör átruházása a községekre? — A községek 17 százaléka rendelkezik ipari, 7 százaléka épjtési és 19 százalék a kereskedelmi jogkörben önállósággal. Ezek az intézkedések a lakosságot is kedvezően érintik. Hiszen egyszerűsödik az ügyintézés, kevesebb az adminisztráció, ritkábban kell a járási vagy a megyeszékhelyre utazni, pelyben intézhetik el kérelmüket a községek lakói (Magyarországon a lakosság 55 százaléka lakik községedben!) Vannak megyék viszont, ahol még nem éltek a lehetőséggel. — Mi a jelentősége a nagyközségekről szóló legújabb határozatnak? — A nagyközség kategóriába az ölezer vagy ennél több lakost számláló települések, a járási székhelyek, az iparosodottabb, vagy gyógy- és üdülőhellyé nyilvánított községek — indokolt esetben a közös tanácsú községek — kerülnek majd. önállóságban, hatáskörben a járási jogú városi tanácsok jogköréhez kerülnek közelebb a nagyközségek tanácsai. Elsőfokú hatósági jogkört kapnak a lakosságot érintő fontosabb ügyek eldöntésében. Ez a határozat is lényegében a döntési, hatásköri decentralizálást segíti elő. Módot és lehetőséget ad arra, hogy olyan ügyekben, amelynek megvalósítása csak az érintett terület, illetőleg a település lakosságát érinti, helyben döntsenek. x — Mi a véleménye a tanácsi ügyintézésről? — A tanácsi apparátusok .dolgozói, a vezetők, a hivatali szervek dolgozói többségében hivatásuk magaslatán állnak, felelőssegleljesen végzik feladóikat, azzal együtt, hogy előfordul ti),ég kifogásolható ügyfélfogadás, ügyintézés is. A tanácsok munkája még sok helyen tökéletesítésre vár. Szükség vap szakemberekre — főleg építészmérnökökre, közgazdászokra — éppen az önállóság gyakorlatához. Éppen ezért tovább akarjuk fejleszteni a tanács- akadémiákat, — hogy az innen kikerülök felkészültebbek, államigazgatási szakemberek legyenek. — A hatáskör leadásával, az ügyintézés egyszerűsítésével, a felesleges adminisztráció megszüntetésével, jobb szakemberek beállításával alakul, színvonalasabbá válik a tanácsi munka. A tanácsi önállóság kiteljesedésével pedig a tanácsok egyre többet foglalkozhatnak — az általános igények kielégítése mellett — a helyi körülmények javításával is. (Kádár) A háziasszonyi nem nyugtatja meg a statisztika. Ha kimegy a piacra és nem kap, vagy csak hosszú sorbanál- las után kap uycszletl pccscnyccsirkél, drágán, akkor fjem arra sopdpl: nyugalom a pecsenyecsirke nevelés l!)65 hüz viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett a megyében. Égészen másra. Vitathatatlanul jogos a háziasszonyok igénye. Bő vá lasztékból sorbanállás nélkül, aránylag olcsón szeretné nck csirkét venni. H,őgy ez így legyen, az állam a mező- gazdasági üzemeknek jclentps segítséget adott éppen a baromfitenyésztéshez. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a városban és a vár--«« körül tízezerszám nevelnek pecsenyecsirkét. Hogy csak egyet említsünk: az Apagyi Al)ami (Gazdaság télen-nyáron. Szerintünk ebből a város, de a járási székhelyek, nagyközségek szükségletét bőven ki lehet elégíteni. A szabadpiaci értékesítés egyáltalán nem ráfizetéses, sőf. (Csakhogy a nagy tételű eladástól a darabos kimérés kényelmetlenebb. Ezt a „szempontot” egyeseknek még nehéz feladni. Addig pedig marad a statisztika. Amely szerint a baromfitenyésztés és értékesítés zökkenőmentes. SERES ERNŐ A nagy könyvbarát B arátomnak pazar kis könyvtára van, amin őszintén csodálkozom, hiszen nem igen tudok tála, hogy vásárolna olvasnivalót. S ahogy nézem a könyveit, rájövök, honnan juj a szél. Csaknem minden kötetben ex libris van, beírás, ilyen ajánlás, olyan ajánlás, de egyik* sem neki szólt, sőt könyvtári szignók is találhatók. Semmi kétség, ez a disznó kölcsönkéri a könyveket és nem adja visz- sza. Nem is tagadja feltevésem, megragadva egy, faliánsf, cinikusan lelkendezik: — Nézd, nézd ez a lexikon is Csengené vált. Még néha ugyan kéregeti, de majd csak teljesen leszokik róla. A jómadár, tovább tobzó- cfjfc a polcok között: — Ezt a Tolsztqjt két épe Et}}} á-dta kölcsön egy hétre, pele szerencsére nincs baj, tp js tudod, tavaly kiesett a helikopterből. Valóban benn is volt a dedikáció: „Editnek szeretettel kéthónapos házassági évfordulónkra, férje: Lajos.” Egy versantológiában semmi név, de azért ez is kölcsönben volt. Könnyedén magyarázta a nagy könyvbarát; — Csiszlik Sanyi vette, éppen vele voltam, azonnal elkértem. Hála az égnek, feledékeny. elfelejtette visszakérni. O remek paciens. Éz a polc, nt-ind tőle való. Néhány kqtetet a városi fcqyyvfár szignált. Erről azt mondta: — Közkönyvtárral nehéz ügy veiiiK. közvetlenül nem is kezdek ki. Roppant háklisak. Képesek bíróság elé hurcolni, végrehajtót hozni a nyakamra. Egyszerűbb, ha valaki kiveszi, én kölcsönkérem tőle, a többi már nem rám Szabolcs legjobb termékei a kiállításon Május 16-án megnyílik a hagyományos Budapesti Nemzetközi Vásár és kiállítás. Az ipari termékek e nagyszerű seregszemléjén ezúttal is számos Szabolcs-Szalmár megyei üzem gyártmányai hirdetik a megye eredményes erőfeszítését. Néhány gyár, üzem most is önállóan szerepel termékeivel a bemutatón, de az idén már zömmel közvetve, minisztériumi, tröszti, vagy nagyvállalati szinten, az iparágak többi termékeivel együtt állítanak ki. A kiállításra szánt termékek nagy része már megérkezett a fővárosba, egy része már meg kapta a helyjegyet, a többiek zsűrizése még tart. Pudding és 80 cipőmodell A Nyíregyházi Konzervgyár minfegy húsz termékét küld le el a benevezésre, ahol a Konzervipari Tröszt többi gyárának készítményeivel vesz részt a zsűrizésen. A belföldi termékek közül az al mabefőttől, az exportnál a dobozos árutól és más, eddig is kedvelt készítményektől várnak sikert. A választék eléggé széles skálájú: egres, eper-, szilvabefőttek, rnari- náltpaprika, puddingalma, vegyes darabos savanyú, há- mozattan paradicsom, csemegeuborka — szerepelnek a felküldött termékek listáján. Népes mezőnnyel indul az ipari termékek seregszemléjén a gyors fejlődésnek indult cipőipar. A Szabolcs Cipőgyár a Nyírbátorba letelepedett Fővárosi Cipőgyárral koope rglva negyven cipörpintát állít ki a legújabb divatú ke- resztülvarrott és ragasztott kivitelű férficipőkből. A kollekciót május 12-én viszik fe1 Budapestre. A Rakamazi Cipész Ktsz ugyancsak negyven modellel nevezett be a kiállításra. A termékek ugyancsak a legújabb divatú ragasztott női cipők, csizmák és szandálok. A jó előre elkészített modelleket pénteken indították a fővárosba, hogy mielőbb bemutathassák a vásár szakmai bizottságának. Cerelaszt a sztár Az öntödei Vállalat termékei között az idén is helyet kap a kisvárdai gyáregységben készült Tisza típusú radiátor és a különböző tfpusú satu. Itt kerül először bemutatásra az új szabvány szerint készülő, alapozó festéssel és kisebb csavarközzel ellátott radjátor típuscsalád is. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat ezúttal új termékeivel szerepel a tröszt vállalatainak kiállítói között. Á cerelaszt nevű speciális para- fintól a sokoldalú felhasználás révén várnak sikert. / külföldről beszerzett anyagot helyettesítő termék mélyhűtött áruk csomagolóanyagának impregnálása mellett hasznosan alkalmazható a tartozik. Mászkáljon a Markába, ha pont erre van gusztusa. Ezek után jogos volt a kérdés: — Es lopsz is? Felháborodottan tiltakozott: — Hova gondolsz. Nem vagyok Pátocsai. Az lop Onnan tudom, hogy egyszer falaztam neki, de büntetésből rögtön kölcsön is kértem tőle a könypet. Hiába, agyafúrt algk, s tovább cserkészve rábukkantam egy kis bibliofil Bqcca- cio-dekameronra. Nem tudtam ellenállni, kértem, adja kölcsön. — Ha az enyém lenne, szívesen. De nem látod, hogy Hatlakié? Mit szólna, ha megtudná, hogy kölcsönadom a könyveit. Nagy S. József gyertyakészítésnél, a barom fiiparban is. Ezenkívül kasí- rozásra a papíriparban es a sajtok bevonására az élelmiszeriparban. A másik újdonság a kábeljzigetelö massza, amelyet a Magyar As\ nyolaj és Földgáz Kísérleti Intézettel közösen állítottak elő. Nylonfebérílő Nyírbátorból Önállóan állítja ki termékeit a nyírbátori növényolajgyár az anyavállalat pat- ronálásával. Az emblémás díszgyertyák mellett elsősorban az új típusú, nagy hatású mosószerektől és azok célszerű csomagolásmódjától várnak sikert. Bemutatják a kis kiszerelésű, párnás csomagolású Miniino mosószert és az alufóliás kivitelben gyártott Nylonfehéritőt. A Magyar Dohányipar termékei között, közvetve találkozhatnak majd a vásárlátogatók a nyíregyházi dohánybeváltó és fermentáló félkész áruival. A Gépipari Tröszt kiállítási területén újra ott látható majd a Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat két, világszínvonalon álló terméke, az Unifrucht 3, és az Uni- frucht Szuper. A két beren,,Tarthatatlan körülmények a Tiszavasvári Téglagyárban” címmel bíráló Írás jelent meg a Kelet-Magyar- ország 1963. szeptember 25-i számában. A riportban munkások, vezetők, a járási párt- bizottság első titkára egybehangzóan elmondták: larlha- latlanok a munkakörülmé. nyék az üzemben. Emiatt sok munkás, törzsgárdatag mondott fel. Szóvá tettük, rossz a hangulat, s ha nem javítanak a munkakörijlményekeii, fennáll a veszélye, hogy a gyár bezárhatja kapuit. Hét hónap telt el azóta. Visszatértünk a gyárba, s megvizsgáltuk, történt-e változás a cikk megjelenése után? A Tiszalöki Járási Pártbi- zpliság a problémák megvitatására és a gondok elhárítása érdekében megbeszélés, re hívta meg a Hajdú-Sza- bolcs megyei Tégla és Cserépipari Vállalat vezetőit. Félnapos vita után közös nevezőre jutottak: sürgősen javijgni kell a munkakörülményeken. Álltak-e szavukat? Mar- jíóczi István, a gyárvezető azt mondta, hogy a cikkben foglaltakat és a járási párt- bizottságon megbeszélt teendőket a vállalat vezetői komolyan vették és amit lehetett, megvalósítottak. A sok gond és a rossz munkakörülmények ellenére is helytálltak a munkások. Ennek kö. szűnhető, hogy a múlt évben 9 millió 200 ezer darab téglát adtak a népgazdaságnak. így érték el. hogy átlag 22 napi nyereségrészesedést osztottak, a törzsgárda tagjai egy havit kaptak. A kemencemunkánál a kézi kocsitolást megszüntették. Üj eljárást vezettek be, félig gépesítették a munkafolyamatot, így a napi 34—35 ezer tégla kihordása lényegesen kevesebb fizikai éröv kifejtését igényli. Nemcsak a munkán könnyítettek, az itt dolgozók bérét is javították. A múlt évben még ezer darab tégla kihordásáért 16,98 forintot fizettek, most ugyan, ennyiért, könnyebb munka mellett 18 forintot kap a dolgozd dezés a vállalatnál már készen várja az elszállításról szóló értesítést. „Aluli áz“ a szigetei] Két alumíniumból készült házat állít ki a vásárváros egyik legszebb helyén, a városligeti tó szigetén a rakamazi RAFAFÉM Szövetkezét. Az egyik egy két családos víkendház, a másik egy vép- déglátóipari rendeltetésű, nagyobb épület. A szövetkezetnek éz a legújabb terméke, s az elkészült és helyszínre szállított elemek összeszerelésén a szigeten egy tíz emberből álló brigád már egy hete dolgozik. A kiállítók listája természetesen ezzel még nem teljes, hiszen közvetett formában még sokan ott lesznek a BNV-n. Az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat orvosi és gyógyászati üvegtechnikai termékeit a kereskedelem, illetve az értékesítést lebonyolító vállalat állítja ki. A MEDICOR Müvek röntgengépeiben ott lesz a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz által készíteti, értékes Bucky-szerkezet. Be mutatásra kerülnek a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár világhírű gyógyszerkészítményei is. Tóth Árpád Cikkünk megjelenése előtt az üzem nem rendelkezett munkásszállóval. Azóta 20 dolgozó részére megfelelő munkásszállót alakították ki. Ezenkívül egy forinttal csökkentették a dolgozók ebéd- hozzájárulását is. A munka- körülményeknek a ■ jávítasg, a jobb szociális ellátás, a gondoskodás eredményezté, hogy az eltávozott dolgozók közül többen már visszajöttek. „Én a cikk megjelenése után mentem él — mondja Linter István. Most márpjus közepén tértem vissza. Köny- nyíteítek a kemenceberakók munkáján és többet is fizetnek érte. Régen nyolc óra alatt végeztük azt a munkát, arpit most 7 alatt végzünk.” Szilágyi Miklós kihordó: „Én mondtam akkor, hogy az egykerekű régi targoncával már nem bírom tovább ezt a munkát.” Most golyóscsapágyon műkö.dik a tajipska. Javult a bére is. Míg a nehezebb munkával havonta csak 2400 forintot vitt haza, moat a könnyebb munkával 2700 forintot js megkeres. Mihályi Béla villanyszerelő karbantartó, a burákat szereli a munkásszállóban. Azt mondja: „Igazán nagy köny- nyítés ez a bejáró dolgozóknak. Én Kótajból járok ide dolgozni. Kéthetenként fehér ágynemű, lehetőség van a főzésre, van az üzemben fürdő, zuhanyozó. Hamarosan Kapunk tévékészüléket is.” Jelenleg 8 lakója van gz üzemi munkásszállónak. Epy- nyi embernek kellene havi 4—5QQ forintot albérletért fizetnie. Itt havonta 75 forintot fizet csak. Markóczi István gyirvezető újságolja, hogy ez é\ ben is 9 millió téglát kell gyártaniuk a népgazdaságnak, csökkentett munkaidővel. Keménykedik, meglesz. A Tijizavagvári Téglagyár debreceni központja teljesítette adott szavát. A tanulság: így is lehet a bírálatot fogadni. És a$ ered- méoy nem marad eí. Farkas Kalmáa /«V is lehet bírálatot fogadni Cikkünk nyomán a Tiszavasvári Téglagyárban Kényelmi szempontok?
