Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

május !• KETpEV-MASYATiORSaAO 5. oldd GYEREKEKNEK ' 11 ......„I . ................... i. ......... 1 PEDAGÓGUSOK ÉS SZÜLŐK FÓRUM A gyermek és a politika A ma gyermekét sokkal inkább érdeklik a politikai kér­dések, mint annak idején szüleiket, sőt nemegyszer meglepő­en nagy érdeklődést, tájékozottságot árulnak el. Figyeljük sak meg akár a hat-hétéves gyermeknél is: nem maradnak ' i>á hatás nélkül a világ nagy eseményei. A maga módján ál- ust foglal bennük, elsősorban nem értelmi, hanem érzelmi alapon. Jó vagy rossz alapon ítéli meg a politikusokat, akiknek nevét naponta hallja a rádióban, a felnőttektől, s gy ítéli meg a mindenkit foglalkoztató eseményeket is. S iiogy ez a gyerek mércéje, az magától értetődő. Számára sak így érzékelhető a dolog. Mint ahogyan a jó és rossz küzdelméről szólunk neki a mesékben is, s ő velünk együtt irukkol a jó, az igaz ügy győzelméért. Az eddigiekből világosan adódik a következtetés: gyer­mekünket, ha a világ eseményeivel összefüggő, felnőttes dol­gok iránt érdeklődik, soha se intsük le azzal, hogy „te ehhez még buta vagy ’, hanem már ebben a korban is igazítsuk el, egyelőre a jó, a rossz mércéje alapján. Ezekből a szinte ész­revétlenül elvetett magvakból hontakozik majd ki a gyer­mek értelmének fejlődésével, ismereteinek gyarapodásával az az állásfoglalás, amelyben az érzelem mellett mind na­gyobb szerepet kap az értelmi megítélés, az összefüggések felismerése. S ez lassanként elvezet majd az önálló állásfog­laláshoz, ítéletalkotáshoz. Nehezebb a szülő helyzete akkor, amikor már nem egy­szerűen a jó — rossz mércéje alapján kell eligazítania gyer­mekét a világ dolgában. Ilyenkor már fogas kérdések elé kerül a szülő. Ha ki akarja elégíteni 12—14 éves gyermeke érdeklődését, ma már nagyon tájékozottnak kell lennie po­litikai kérdésekben. Ilyen esetekben a gyermek számára nehezen érthető kérdéseket — sőt még egyszerűbbeket is — leegyszerűsítve, a gyermek nyelvére lefordítva kell megmagyaráznunk, lehe­tőleg úgy, hogy olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez kap­csolódjanak, amelyekkel az életben már valamilyen formá­ban találkozott. Ha nem ezt tesszük, a gyermek érdeklődése kielégítetlen marad, s egy idő után lelohad benne az érdek­lődés. Ha nagyon felnőttes, elvont, számára megfoghatatlan magyarázatot adunk neki, megeshetik, hogy értelem és meg­győződés nélkül egyszerűen visszamondja azt, amit tőlünk hallott. De ez már nem vélemény lesz, hanem frázis. A gyermek arra törekszik, hogy véleményében, állásfog­lalásában maga mellett tudja szüleit a politikai világnézeti kérdésekben is. Mindenekelőtt a gyermek számára fontos és hasznos ez a bensőséges, bizalomteli megértés. így sziljeit segítőként tudva maga mellett, az iskolai neveléssel harmó­niában fejlődik, formálódik a gyermek, társadalmunk világ­nézete alapján, amelyben ma még csak szülei segítségéve) boldogul, de holnap már önállóan megveti benne a lábát. Orosz Szilárd Vasvári István; Győzelem Első szavuk a béke volt, H“U°tt, hullott a sok lev él Lenin úgy mondta ki, » Neva partjain, hogy megrengtek belé a Föld parasztnak erjen a kalasz, zsarnok hatalmai. mondotta Lenin. S milliók mondták, hogy a E)ső jelük Aur®ra volt, gyár, amelyből láng csapott, a munkásé leszen... s azóta fényesebbek ott így érett késő őszidőn színek és hajnalok. az első győzelem. A zászló, amely lángra kelt a Téli Palotán, az hozta meg a hajnalod s a békéd, ó, hamm! FóW a fejed VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Kiejtett más- salhgngzp. 7. Qa^onqféle. 8. Sae- Wiélyed. 9. Ilona beceneve. 11. Me­gyénkben község. 12. Gabonatáro­ló torpny. 14, ...tevés (utolcíó koc­kában kétjegyű (n£ssaJ hangzó). 16. Adu. .18. Ajándékoz. 20. Attila beceneve. 21. Európai nép. 22. Se­reg. 24. Katonai egység. 25. Elektromosság. 27. Csaknem se­kély!!! 28. Ibolyán... sugarak. 29. Wat. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik évs'fakbeli. 2. Kétjegyű mássalhangzó. 3. Lárma. 4. For­dított helyrag. 5. Össze-vissza ítél!!! 6. Megfejtendő. 10. Mély női énekhang. 11. ISF. 13. Időjel­ző szerkezet. 14. Romai 900 és 1. iSj. Megfejtendő (első kockában kétjegyű mássalhangzó). 17. El­teltével (idő). 19. Madárféleség. 21. Füzet. 23. Nóta. 24. ÜEZ. 2(5. Személyes névmás. 27. Azonos be­tűk. Megfejtendő; Májusi kirándulóhelyek me­gyénkben, melyeket szívesen ke­resnek fel hét végén: vízszintes 1., függőleges 6. és a ...függ. 15... erdői, műemlékei. Múlt heti megfejtés: — MUNKAÜNNEP — A MAJA- LJS — MAJTJSFA — Könyvjutalmat nyertek: Mánik János Vasmegyei, Ködpböcz Pál Vámosatya, Eperjesi László Nyír­egyháza* Az átx: betűiben egy férfinevet rejtettünk el. A betűk között találtok öt egyforma típusút, keressétek meg, rakjátqk helyes sorrendbe és megkapjátok a férfi ne vét. Megfejtésül ezt a n«vet küldjétek be.------------------■ ■' -:s=------Trrsssrssssssrr cincog, nyávog... A kutya ugat. A macska nyávog. Az egér cincog A gólya kelepei. Azt kele- peli: — Alakítsunk egy baráti társaságot. Hallja a kelepelést a kutya, a macska és az egér. A ku­tya már ugatja is: — Hurrá, alakítunk egy háziállat baráti társaságot. A macska viszont nyávog: — Engem megharap a ku tya­— Engem meg megfog a macska — cincog az egéf. — Nem úgy lesz az — ke­lepei a gólya —, a kutya nem harapja meg a kacsát, a li- bát, a tyúkot, minek harapja hát'meg a macskát. A macska sem vadászik a lóra, tehénre, disznóra, minek űzze az ege­reket. A kis egér meg ne reszkessen, mert ha társa­ságot alakítunk, nyugodtan be­Ugat, lecincoghat a macska dorom­bolásába. — Okosan kelepet a gólya — ugatja a kutya. — A kutya még okosabb, hogy kitalálta milyen okosan kelepet a gólya — nyávogja a macska. — A macska a kutyától is okosabb, mert észrevette, hogy a kutya olyan okos, hogy el tudta ugatni, hogy a gálya okos, — cincagta az egér. — Mit mond tok — kelepei a gólya. — Én okos vagyok, mert a kutya azt ugatja, hogy okos vagyok, de a kutya még okosabb, mert a macska azt nyávogja, s mert a macs­ka azt nyávogja, hogy a kutya okos, a macska még okosabb cincqgod te kis egér. Mondha­tom szép dolog — kelepeit most már mérgesen tovább a gólya — ezekután csak az van hátra, hogy én azt kele­péljem, hogy az egész társa­ságban az egér a legeslegoko­sabb, mert a macska azt nyá­vogta, hogy a kutya okos, a kutya meg azt ugatta, hogy én okps vágyok. Nem bará­taim, azt én nem mondom, hogy az egér a legokosabb, mert amit ti itt ugattatok, nyávogtatok, cincogtatok esak merő hízelgés- Erre pedig nem lehet baráti, háziállat társaságot alakítani. A gólya dühösen elrepült. A macska látva, hogy nem lesz társaság, az egérre ve­tette magát. Az egeret azon­ban nem tudta elkapni, mert őt a kutya vette űzőbe. Az egér tehát lyukba menekült, a macska fára futott, a ku­tya meg az udvaron acsarko­dóit. A kutya ugat, a macska nyqvog, az egér cincog. Hogy mit, arról már nem érdemes többet szólni. Seres Ernő Orvosi szemmel A mai 8—14 évesek Az orvosi statisztikai kuta­tások bizonyítják, hogy a legtöbb fejlett országban nap. jainkban sokkal előbb megy végbe a gyermekek növeke­dése, a serdülők nemi érése, mint az elmúlt évszázadban. Kapitalista és szocialista or_ szagokban — hazánkban is — több tudományág szakembe­rei foglalkoznak ennek a je­lenségnek a vizsgálatával, okainak feltárásával. A tudó. mány akcelerációnak nevezi ezt a jelenséget, s lényegét a legáltalánosabban úgy fo­galmazhatjuk me£r az emberi fejlődés felgyorsult ritmusa. Mit jelent ez? A nemzetkö. zi vizsgálatok először is azt mutatják ki, hogy a mai 8— 14 évesek átlagosan 10 centiméterrel magasabbak, mint amilye­nek 1880—1900-ban az ugyan­ilyen életkorúak voltak. A maiak általános fejlődésük­ben is mintegy 2 évvel meg- eluzik az említett évtizedek gyermekeit. A gyorsabb fejlő­désre több európai országban jellemző a gyerekek és ser­dülők mellböségének, testsú­lyának. termetének állandó növekedése (leszámítva a há­borús éveket). A hazai kutatások is ki­mutatják: 1955—65-ben a 16—17 évesek átlagos test­magassága 5—6 centiméter­rel, egyes évjáratokban még ennél Is többel meghaladta az 1928-as évjárat testmagas, ság'át. Más hazai adatok arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy 1958—65 között az álta­lános iskolába lépett gyerme­kek 8—10 centiméterrel vol­tak magasabbak, mint 1907— 14 között a hasonló korúak. Az akcelerációra jellemző további nemzetközi megfigye. lés az iskolai sportered me­nyek növekedése is. A magas ugrás, távolugrás, a súlylökés eredményei a 15 éves fiúknál az 1910-es években alacso­nyabbak voltak, múlt az 1950. es éyeR végén, s a 6Q-as évek elején. A tudomány egyik vitale mája: melyik időszakban kéz dődik az akeeleráció, a fej - lödés „megugrása” ? Egyes vé lemények szerint a mai 2 eve sgls általában 8—IQ centime terrel (mások szerint 5—10 centiméterrel) nőnek na gyobbra, mint az 19i0-es évek kétévesei. Ebből arra követ köztélnek, hogy a gyorsabb növekedés már az élet első 2 esztendejére jellemző, s a kö­vetkező 8—10 évben lényegé­ben változatlan. Eszerint a mai tizepegynéhány évesek csak azzal a 8—IQ centimé­terrel magasabbak, amit már 2 éves korukig elértek­E felfogásokkal némileg el­lentétben az állandóan vég­bemenő változások legérde. kesebb periódusát a serdülő­kort egy 1965-ben megtartott nemzetközi tanácskozás a mai fiúRnál 13—16, a lányok­nál 12—15 éves korra tette. A mai gyerekek serdülési vi­szonyai (például a lányoknál az első menstruáció) az 50—70 évvel ezelőttinél mintegy 2 évvel korábban következne!; be. Egyes kutatók tehát itt. ennél a kornál jelölik meg a minden eddiginél intenzí­vebb növekedési szakaszt, amely ugrásszerű minőségi változásokat is eredményez a gyerekeknél. Akárhogy is van, annyi tény. hogy hogy napjainkban nálunk is előbbre került a serdülés időpontja. A folyamat nem lebecsülendő tartalma, hogy megnőtt a gyerekek, a fiatalkorúak szel­lemi teljesítőképessége is. A? iskolai követelmények minden fejlettebb országban, hazánkban is, jóval nagyob­bak. mint 30—50—70 évvel ezelőtt. Mégis — az arányok összehasonlítása bizonyítja —, emelkedett azoknak a tanu­lóknak a száma, akik az elő­irt korban, jobb eredmény­nyel, nagyobb ludassal fejezik be az iskolát. Napjaink fia­taljai tehát szellemileg \s előbbre vannak, legalább 2—3 évvel, mint az 50 évvel ezelőt­tiek. Egy berlini pszichológus szerint általában is javult a 10—14 éves fiatalok „finom- motorikája'’. Ez azt jelenti, hogy kifinomultabb a végta­gok mozgása, e korosztályok fogékonyabbak, érdeklődőb­bek a külvilág iránt, nagyobb a vállalkozó kedvük, s az ónértékelő képességük is. Az akcelerációt, mint komplex élettani (biológiai, szellemi) jelenséget, kétségte­lenül a lakosság szeles köré­nek életkörülményei ban be. állott változások okozták. Nem csupán a jobb tápláiko. zás, hanem a lakás-, a táplál­kozási, az öltözködési feltéte­lek összessége, az életmód, a nevelés, a közegészségügy ál­talános fejlődése, sgV korunk „ingerösztöne” is: a rádió, a televízió, a film. az olvasni­való elterjedese. Említést ér­demel ugyanakkor az a megfigyelés, hogy a szocialis­ta országokban az akeeleráció minden rétég, a város és a (aiu gyermekeinél csaknem i uy formán jellemző, nüg a kapitalista országokban elég lényeges különbségek mutat­koznak a vagyonos osztályok gyermekeinek előnyére, ezek az átlagosnál is gyorsabb fej, lődéseben. Az emberi fejlődés felgyor, sült ritmusából számos prob, léma adódik, amelyek mind­inkább túllépik a családi kö­telékeket Foglalkozni a je. lenséggel, következtetéseket, tennivalókat levonni belóla egyaránt feladata az élettan, a pedagógia, a lélektan. a társadalomtudomány műve, Jőinek- Csak jellemzésül, hogy milyen horderejű kérdő, sekröl van szó: a fiatal nem­zedék a régebbi generációnál korábban válik éretté, biológiailag, szexuálisam A társadalmi érettség, a? egyé­ni önállóság viszont a leg­több eselben később kövek kezik be, például azért is, mert több idő kell a képzett­ség megszerzéséhez. A nemi es társadalmi érés közötti sza­kadék valamennyi fejlett ipa­ri országban mélyül. A neve. lés- és társadalomtudomány azonban — a mai körüímé- uyeink között is — még adós a válasszal: hogyan lehetne, s kellene intézményesen és a családban is áthidalni ezt a szakadékot. (Sz.) Darázs Endre: Munkásének Májusi ének Röppen az égnek És csoda-csillag Lesz, kivirít S futnak az árnyak: A tél, meg a bánat, Nem állják májas Szép fényeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents