Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-09 / 104. szám
május 9. tCBLOT-MAGYAROBSZÄ« S oldal Szocialista állami Életünk fejlődésének időszerű kérdései Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Minisztertanács ülése Gyermek- és ifjúságvédelem (Folytatás a* 1. oldalról) A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetével foglalkozó előterjesztés megállapítja, hogy az álta'ános gyermek- védelem céljait jól szolgálta a gyermekgondozási segély bevezetése, az óvodák, a napközi otthonok és a diákotthonok jobb ellátása, az iskolákban tett több intézke. dés. Egyre aktívabban dolgoznak a gyámhatóságok is és a különböző társadalmi szervek szintén eredményesen tevékenykednek. A gyermek- és ifjúságvédelemben elért mindezek az eredmények azonban még nem mondhatók kielégítőknek. Ezért a kormány szükségesnek tartotta a fiatalkorúak védelmével kapcsolatos néhány teendő hatékonyabb szabályozását. Az előter. jesztés alapján rendeletid fogadott el a kiskorúak állami gondozásáról és az állami gondozott kiskorúak örökbe fogadásáról, amely — a többi között — kimondja: A gyermek gondozása, nevelése, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése, valamint személyi es. vagyoni érdekeinek védelme a szülők kötelessége. A gver. mek- és ifjúságvédelem egyben család- és társadalomvédelem, tehát társadalmi feladat is. Éppen ezért annak a kiskorúnak az érdekében, akinek gondozásáról, neveléséről, megfélelő fejlődéséről a szülők, illetve a hozzátartozók nem gondoskodnak, a gyámhatóság tesz lépése, két. Ezek sorában védő- és óvó intézkedéseket tehet, el járást indíthat, illetőleg kea- deményezhet, ,s elrendelheti a kiskorú állami gondozásba vételét, Az utóbbi esetben a gyermek a legközelebbi megyei (fővárosi) gyermek- és ifjúságvédő intézetbe ideiglenes hatállyal azonnal beutalható. Erre a gyámhatóság, a bíróság, az ügyészség, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága, vagy a rendőrség, községekben pe. dig a tanács vb. szakigazgatási szervének vezetője jogosult. Annak, aki egyébként is kötelezett a gyermek eltartására, hozzá kell járulnia az állami gondozás költségeihez. A kormány — a népgazdaság teherbíróképességével összhangban — gondoskodik az állami gondozott gyermekek és az intézetekből távozó fiatalok, valamint a nevelő- otthonokban dolgozó pedagógusok élet és munkakörülményeinek javításáról. Az új kormányrendelet egyszerűsíti az állami gondozott kiskorú örökbe fogadását. A kormány felkéri az állami és társadalmi szerveket, hogy a maguk eszközeivel járuljanak hozzá a társadalom felelősségének növeléséhez. a gyermek- és ifjúságvédelmi munka továbbfejlesztéséhez, anyagi alapjainak bővítéséhez. A különböző tudományágak (a pedagógiai, a pszichológiai, a szociológiai és a jogtudományok, stb.) segítsék elő az ifjúság védelmét azzal, hogy tárják fel a veszélyeztetettség, a fiatalkori bűnözés kérdéseit, a gyermekvédelem pedagógiai problémáit. i SZOT beszámolója a balesetekről Mint már hírt adtunk róla, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján szerdán előadást tartott Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szocialista állami életünk fejlődésének időszerű kérdései címmel. Előadásának bevezető részében történelmi visszapillantást adott a munkásosztály államának fejlődéséről, majd így folytatta. — Szocialista államunk — különösen 1956 után, amikor tevékenységében kijavítottuk a lenini elvektől eltérő torzulásokat — alapvetően eredményesen látta el feladatait; most azonban fejlődésünkben újabb feladatok várnak rá, amelyek megkívánják, hogy behatóan foglalkozzunk az államélet továbbfejlesztésének kérdéseivel. Ennek okait elemezve rámutatott: az egész népgazdaságban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista társadalmi viszonyok. Leraktuk és megszilárdítottuk a szocialista társadalmi rend alapjait. Társadalmunkban valamennyi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Mindez az államhatalom tevékenységében fokozottabban előtérbe helyezi a gazdaságiszervező, kulturális-nevelő munka jobb, hatékonyabb elvégzését. — Az osztályviszonyok megváltozása, a kibontakozó szocialista nemzeti egység elengedhetetlenül szükségessé teszi azt is, hogy az állam- hatalom még nagyobb mértékben támaszkodjék a tömegekre, bevonja őket munkájukba, s ily módon tovább szélesítse «i -szocialista demokráciát. — A szocialista építőmunka több mint két évtizede alatt az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatások, a tudomány és a kultúra nagyarányú mennyiségi és minőségi fejlődésen ment át. Hazánkban is kezd kibontakozni a tudományostechnikai forradalom. Mindez az államtól új, korszerűbb és hatékonyabb vezetési-irányítási módszereket követel. Ezután államhatalmunk jellegének és funkcióinak kérdéseit fejtegette. — Államunk a proletariátus diktatúrája — mondotta -r~, amely most már az egész néppel szövetkezett munkás- osztály politikai hatalma. Következésképpen a Magyar Népköztársaság — a dolgozó nép szocializmust építő állama. Léte, tevékenysége igazolja Marx, Engels és Lenin előrelátását, akik rámutattak arra, hogy csak a proletariátus diktatúrája lehet a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet történelmi korszakának államhatalma. — Az állam szerepének erősödése világjelenség, mégis vannak olyan nézetek — elsősorban jugoszláv teoretikusok között —, amelyek szerint a mai szocialista társadalmi viszonyok között az állam központi szerepének csökkennie kel). A szocializmusért folytatott harc legfőbb kérdésévé szerintük a „bürokratikus etatizmus” elleni harc, a szocializmus megtestesítőjévé pedig az úgynevezett társadalmi önigazgatás válik. Az állam elhalásának idő előtti — tehát a kommunizmus világméretű győzelem előtti — felvetése és tudatos siettetése a meglévő szocialista vívmányokat fenyegeti. Hangsúlyoznunk kell azonban azt is, hogy még a jugoszláv gyakorlat sem tükrözi ezt az elméletet, mert a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban mind ez ideig ^ s is; törvényszerű — erős államhatalom és jelentős adminisztratív államapparátus működik. — A Kínai Népköztársaságban viszont, sajnos a szocialista forradalom betetőzésének kikiáltott „nagy proletár kulturális forradalom” során szétzúzták a szocialista államot, annak a nép által választott és a népnek felelős szerveit, s helyébe a Mao-csoport nyílt katonai diktatúráját állították, amely nem tartozik felelősséggel senkinek sem. Ez a lépés súlyos veszélybe sodorta a szocializmus eddig elért vívmányait Kínában. — Sokan kérdezik, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése egyáltalán összeegyeztethető-e a proletárdiktatúra rendszerével. S a demokrácia erősödése nem fogja-e gyengíteni az állam- hatalmat? Mások úgy vélik, hogy a feszült nemzetközi helyzet, az imperialisták fel- lazítási taktikája, s különösen a csehszlovákiai fejleményekből egyoldalúan levont következtetések esetleg arra kényszeríthetik a pártvezetést, hogy feladja a szocialista demokrácia fejlesztésének koncepcióját. Úgy véljük, mindkét nézet a demokrácia és a diktatúra közötti összefüggések helytelen megítéléséből, továbbá a proletárdiktatúrának, mint merőben új típusú államnak és fejlődése törvényszerűségeinek meg nem értéséből ered. Hangsúlyozta: alapjában véve — demokrácia és diktatúra nem ellentétes fogalom, hanem ugyanazon dolognak, a hatalomnak két oldala. A munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúra mechanizmusának gerince az állam. Ma már elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköz- társaság államának szervei — az országgyűléstől a községi tanácsokig —, bár eltérő feltételek között dolgoznak, más és más jellegű kérdésekkel foglalkoznak, mégis összefüggő, egységes rendszert alkotnak, egy cél érdekében tevékenykednek, működésük vezérelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus összehangolja az ország központi irányítását a helyi szervek szélesedő hatáskörével és növekvő felelősségével. A szocialista állami munka néhány alapelvéről szólt ezután az előadó. Bebizonyosodott, hogy a szocialista állam sem lehet meg szakképzett és politikailag megbízható apparátus nélkül. Éppen ezért tovább kell vizsgálni annak az útjait, hogyan lehetne jobban biztosítani a stabil államapparátust. s dolgozóinak tervszerű szakmai, politikai és rangbeli előmenetelét. A bürokratikus aktatologa- tás, a döntés elodázása, a helytelen döntés, illetve a helyes döntés végrehajtásának elmulasztása, sőt esetenként a korrupció is előfordul még néhány állami tisztviselőnél. A közéleti demokratizmus erősödésének biztos jele, hogy mind erőteljesebben lépnek fel e jelenségekkel szemben. A bürokratizmus csökkentését szolgálja az állami szervezetben a hatáskörök ésszerű megállapítása; a korszerű szervezeti formák, s a szükségesnél nem nagyobb létszám. Emellett döntő jelentősége van az állami tisztviselők szocialista gondolkodásának és hivatástudatának, annak, hogy valamennyien úgy fogják fel tevékenységüket, mint a nép szolgálatát. Az államéletben a szocialista demokrácia szélesítése főleg képviseleti úton kell, hogy történjék. A proletárdiktatúra rendszerében a társadalmi és tömegszervezeteknek növekszik a szerepük — mondotta a továbbiakban. E szervezetek önállósága és politikai felelőssége nemcsak azt jelenti, hogy — az ott dolgozó kommunisták segítségével — önállóan, munkájukért vállalva a felelősséget, megvalósítják a párt politikáját, hanem azt is, hogy állandóan tanulmányozzák saját munkájuk tapasztalatait, annak a gazdasági-társadalmi közegnek helyzetét, fejlődését, amelyben dolgoznak és e tapasztalatokkal segítenek a pártnak politikája tökéletesítésében. A szocialista demokrácia erősítésében kiemelkedően fontos szerepe van a Hazafias Népfront mozgalomnak, amely a szocialista nemzeti egység további erősítéséért, pártunk szövetségi politikájának megvalósításáért folytatott mindennapi munkánk legátfogóbb szervezeti kerete, megnyilvánulási formája. A népfront a legmagasabb államjogi aktus: az országos és helyi választások gazdája. A jelöltek — akár tanácsi, akár országgyűlési a mandátumuk — a népfront programjával indulnak. A választások egész mechanizmusában tovább kell aktivizálni a népfrontbizottságokat. De mindezzel a népfront szerepe nem ér véget. Segítse a megválasztott képviselők és a tanácstagok munkáját. Járuljon hozzá a képviselők és választópolgárok közötti eleven kapcsolatok megteremtéséhez és ápolásához. Támogassa és értékelje a képviselők és a tanácstagok választókerületi és országgyűlési munkáját. Mivel a tanácsok tevékenységében erősödik az igazgatási jelleg, s előre látható, hogy nem tudnak eleget tenni a tömegszervezeti feladataiknak, ezért alapjában véve a népfrontbizottságoknak kell ezt a funkciót magukra vállalniuk. Legyenek a tanácsok tömegpolitikai bázisai, közvetítsék a tanács intézkedéseit, elgondolásait, határozatait a lakossághoz: a lakosság véleményét, javaslatait és elgondolásait pedig a tanácshoz. A szocialista demokrácia szélesítésében — a politikai közélet demokratizmusának erősítése mellett — döntő szerepe van a demokratikus légkör erősítésének minden munkahelyen, az üzemi, a vállalati demokrácia szélesítésének útján. Az üzemi demokrácia kibontakoztatásának, a párt- szervezetek irányítása mellett, legfőbb letéteményesei a szakszervezetek. Teljes szélességben megnyílt előttük az út, hogy a munkásosztály nagy tömegeit bevonják a gazdálkodás, a gyárvezetés, az igazgatás tudományának elsajátításába. Kállai Gyula előadásának további részében arról szólt, hogyan lehetne tovább javítani legfontosabb központi és helyi állami szerveink munkáját. — A legutóbbi időkben, közéletünk demokratizálódásának folyamatában az országgyűlés jelentős szerepet játszóit. Működésének minden területén — a törvény- hozásban, az ellenőrzésben, a népképviseletben — erősítette a szocialista demokratizmus vonásait. Ebben döntő szerepe volt az új választási rendszernek, az egyéni választókerületek bevezetésének. A képviselők munkája most szorosabban kapcsolódik választókerületük életéhez: jobban ismerik a választópolgárok érdekeit, véleményét és javaslatait, ennélfogva jobban tolmácsolhatják őket a országgyűlésben. A tömegnek is több lehetőségük van arra. hogy a képviselőkön keresztül kifejtsék, s érvényesítsék ezernyi ötletüket, javaslatukat a szocialista építőmunka vezetésének, irányításának, a kormány munkájának megjavítására. Az országgyűlés törvényhozó munkájáról szólva hangsúlyozta: Az országgyűlés fontos feladata: fejleszteni legfelsőbb politikai ellenőrző tevékeny, ségét az állami élei egésze felett. Ez az ellenőrzés politikai jellegű: azt vizsgálja, hogy az állami szervek helyesen valósítják-e meg a szocializL mus építésének általános politikai irányvonalát; az országgyűlés által hozott törvé_ nyék szellemében dolgoznak-e, tevékenységük megfelel-e a dolgozó nép érdekeinek. Természetesen az ország- gyűlés ellenőrtó jogkörének kiterjesztése semmiképpen sem jelentheti azt, hogy bármely állami szerv operatív irányítását az országgyűlés veszi át. Mind a kormány, mind az Elnöki Tanács s minden más, az országgyűlés által létrehozott, vagy neki felelős állami szerv önállóan végzi munkáját — teljes politikai felelősséggel az országgyűlés előtt. Ez a politikai felelősség a munka értékelésében, annak bírálatában vagy elismerésében, a munka továbbfolytatásához a bizalom megadásában — vagy ha szükséges annak megvonásában — nyilvánul meg az országgyűlés részéről. Az Elnöki Tanács munkájának fejlesztésénél alapvető kérdés, hogyan lehetne az Elnöki Tanács, az országgyűlés és a kormány között a munkamegosztást jobban kialakítani. E munkamegosztás fő gyakorlati kérdése a kormányhatározat és rendelet, a törvényerejű rendelet és a törvény viszonyának problémája. Arra kell törekedni, hogy a társadalmi viszonyok széles körét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit közvetlenül érintő rendelkezéseket törvényben szabályozzuk. — A mindennapos állami irányító munkában megha- lározó szerepe van a forradalmi munkás-paraszt kormánynak. A gazdasági irányítás reformja új feltételeket teremtett a kormány és a minisztériumok tevékenységéhez. Csökkent a napi operatív gazdasági munkájuk. Ehelyett jobb lehetősé geik vannak a népgazdasági fejlesztés fő irányainak meghatározására; a tervszerű, arányos fejlődés biztosítására; a nemzetközi munkameg, osztás számunkra is hasznos elmélyítésére. A szocialista demokrácia kiszélesítésének, a dolgozó tömegek állami munkába való bevonásának egyik legfontosabb fóruma az állam helyi, területi szerve; a tanács. Hogy tevékenységükből minden formalitást kiiktassunk, most alaposan megvizsgáljuk a tanácsoknak az 1954-ben elfogadott tanács- törvényben rögzített elvi-po_ litikai meghatározását, amely szerint a tanács egyidejűleg tömegszervezet, államhatalmi és államigazgatási szerv. A legutóbbi 15 év tapasztalatai arra utalnak, hogy a tanácsok tevékenységének igazgatási oldalát kell most erőteljesen fejleszteni. Ebben a vonatkozásban a teendők fő vonala változatlanul a I;* nácsok önállóságának a növelése. Ezután az új alkotmány szükségességéről, s az ezzel kapcsolatos munkáról beszéli az előadó. így fejezte be elő adását: — Államszervezetünk tökéletesítése és a szocialista demokrácia kiszélesítése — elősegíti a szocializmus teljes felépítését hazánkban, — hozzájárul a szocialista országok egységének és együttműködésének el mély t téséhez, — a pozitív példa erejével hat a kapitalista országok dolgozó tömegeire, a világ békeszerető népeire, erősíti imperialistaellenes harcunkat. Mindezek eredményeként szocialista államunk még erősebb, még szilárdabb lesz, s az eddiginél is hatékonyabban tölti be funkcióit a szocializmusért, a kommunizmusért vívott küzdelmünkben. A Szak szerveztetek Országos Tanácsa elnökségének beszámolója — a többi között — megállapítja, hogy 1968-ban az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaság állami szektorában — néhány tömeges szerencsétlenség ellenére is — egészében csökkent az üzemi balesetek száma. A vállalatok az előző éveknél lényegesen többet tettek a munkakörülmények javítására. Legtöbbjük megfelelően végezte el a hatáskörébe utalt munkavédelmi feladatokat; sok hatékony intézkedést tettek a balesetek megelőzésére. Nagyobb összegeket fordítottak a munkakörülmények javítása, ra, védőeszközök, védőruhák juttatására és más egyéb megoldásokkal is hozzájárultak a balesetek számának csökkentéséhez. A szakszervezetek tájékoztatókkal. beszámoltatásokkal, tapasztalatcserék szervezésével támogatták az üzemi, szakszervezeti és gazdasági vezetőket a legfőbb munka- védelmi kérdések megoldásában. A szakszervezetek munkavédelmi felügyelői a megelőző évhez viszonyítva határozottabban léplek fel: mintegy 50 százalékkal több esetben függesztették fel a munkál a mutatkozó veszély elhárításáig; a munkavédelemmel kapcsolatos mulasztások miatt a gazdasági vezetők ellen gyakrabban teltek feljelentést, vagy vetettek ki bírságokat. Az eredmények mellett — különösen egyes ágazatokban — még sok a tennivaló. Az üzemi baleseteket továbbra is alapvetően az okozza, hogy a termelés szervezése, irányítása során gyakran megszegik a munkavédelmi előírásokat, az új műszaki, technológiai eljárások bevezetésénél gyakran elmulasztják a legszükségesebb biztonsági rendszabályok kidolgozását. Ezek miatt történik az üzemi balesetek több mint egy- harmada. Sok helyen — különösen az építőiparban — nera gondoskodtak a szükséges biztonsági felszerelésekről, vagy ezek karbantartásáról és rendeltetésszerű működtetéséről. Az épületek tatarozásánál é3 a földmunkáknál különösért gyakori, hogy nem teremtik meg a biztonságos munkavégzés feltételeit. Az anyagmozgatás, az anyagtárolás alacsony színvonala, a rossz munkaszervezés és a rendetlenség is igen sok baleset okozója. Emelkedett a balesetek száma a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben is. Ennek egyik tényezője, hogy a tsz- ek munkavédelmi szervezete alig alakult ki, igen alacsony a munkavédelmi oktatás színvonala, a balesetek kivizsgálása kezdetleges módszerekkel történik. Emellett előfordul, hogy a legelemibb előírásokat sem tartják be. Az elmúlt év folyamán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium új rendelkezést adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkavédelemmel kapcsolatos feladatairól, ezek azonban csak az elkövetkező időkben éreztethetik hatásukat. Az előterjesztés alapján a kormány felhívta az illetékes minisztereket: tegyenek intézkedéseket az elmúlt évben még tapasztalt kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére. Gondoskodjanak a súlyos és halálos baleseteket okozó körülmények elhárításáról, biztosítsák a munkavédelmi szempontból Is megfelelő technológiai előírások Icidol- gozását és azok betartás.;. Felhatalmazta a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket, hogy a termelőszövetkezetekben is ellenőrizhessék a balesetelhárítás helyzetét. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége szükségesnek tartja, hogy a szakszervezetek éljenek még határozottabban jogaikkal, fordítsanak nagyobb gondot a gazdasági vezetők szemléletének formálására, felelősségérzetük növelésére.
