Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

fCTütirp-wlS« Y A nrmaz&i® S. eM«l fÜB. t. A mindég tervezése A nagyobb eréiebh Reszélgetés harkas Ferenwet, ax MMt megyei igazgatójával a termelőszövetkezeti beruházásokról /.ott beruházások drágák, nem versenyképesek. Az elő­állított termetes] érték .nem tudja fedezni, a gépesítési, a közművesítést, nem tudnak alkalmazni megfelelő szak­embereket. állattenyésztési mérnököket. állatorvosokat. Például a későbbi egyesülés­nél is csak problémái okoz az 50 férőhelyes tehérúsíálló. .ha abból minden egyesülni kívá­nó szövetkezetben van ,egy- egy. fcíj> etüles vatgy társulna Mi lehet a kivezető út itt, Szabolcsban, ahol kiesik a termelőszövetkezetek? Csak az önkéntes egyesülés ''agy társulás útján érhetik el a versenyképessegét. Ahol erre hamarabb rájönnek, jobban járnak. A csengeri járásban az egyesülést választják a termelőszövetkezetek. Máshol, mint például a vásárosnamé- nyi járás egyes szövetkezetei a társulás útján keresik a na­gyobb állattenyésztési telepek építésének a lehetőségét. Mind a két út járható. . A bank mind a két formát tá­mogatja. mert a nagyobbak erősebbek, a beruházásban és üzemeltetésben is bírják a versenyt. A közeli jövőt illetően, né­hány évig még sok pénzt kí­vánnak a gyümölcsösök. Ez nem jelenti azt. hogy nem jut. az állattenyésztésre is. de csak a fentiekben elmondot­tak szerint: nagy telepekre és elsősorban azoknak, akik gyorsabban vissza tudják fi­zetni a hitelt, tehát eredmé­nyesebb gazdálkodási feltéte­leket teremtenek. Cs. B. Korunk tudományos és mű­szaki forradalma a munka társadalmi hatékonyságát ed. dig ismeretlen és elképzelhe­tetlen magaslatra emeli. Végső soron az ember ereje, teljesítőképessége sokszo- rozodik meg az elektronikus számítógepek felhasználásá­val. az atomenergia békés cél­zatú hasznosításával, a világ, űrt ostromló űrhajókkal, az atom titkait fürkésző reak­torokkal, részecske gyorsítók, kai. A termelékenység növe­kedése pontosan számszerű­síthető a tudományos és technikai forradalom gyakor. latias eredményeinek haszno­sításakor/A műtrágya, a mű­anyag, a műszál, a tranzisz­tor. az automatika-elem, a házgyári termék, a konténer előállítása es főként felhasz. nalása gazdaságosabb klasz- szikus elődjénél. A társadalmi és gazdasági haszon igen gyakran a minő­ség ugrásszerű javulásából, a tartósság növekedéséből. az üzembiztonság fokozódásából származik. A tranzisztorok élettartama gyakorlatilag korlátlan, villamosenergia igénye csupán töredéke a rádiócsőének. Arról nem is szólva, hogy sok pénzt és bosszúságot takaríthatunk meg a szervízigény csökkené­sével. A műszállal kevert textíliák, a műbőrök, műtal­pak, a múanyagcsapágyak használhatósága jobb, élettar. tama nagyobb a hagyomá­nyos megoldásoknál. Gyakor. ta a fejlesztés-kutatás eleve a minőség javítását, a tartós­ság fokozását célozza és nem általában helyettesítő pót. anyagok feltalálását. A minőség javítása — mint a munka társadalmi haté­konysága növelésének igen fontos tényezője — a tudómé, nyos kutatás témája lett. A termék tartósságát, élettarta­mát napjainkban már ugyan, úgy megtervezik, mint a szer­kezetét, a működési elveit. at 3. Üzleti szellem A falusi kereskedelem más, mint a városi, mert ott a szö­vetkezeti tagság dirigál, ugyanakkor többrétű a tevé­kenység is — nem csupán el­adás, de felvásárlás is. Ezt közük legelőször a Vásáros- naményi Általános Fogyasztá­si Szövetkezetben. Azután ki­egyezünk: kereskedni kell a városban is, meg a falun is. Árut kell szerezni, amit a fo­gyasztó keres és kulturált kö­rülmények között eladni. Ez a lényeg. Akkor lesz nyere­ség, s megérdemelten. Arra keresünk választ: mi az a módszer, amellyel hét éve ki­váló szövetkezet a naményi, s amellyel elnyerték most is a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elismerését és jutalmát. A mérce sokoldalú. Az egyik, hogy száz forint be­fektetésre milyen nyereség jut. Itt jelentős. 12 forint 16 fillér, magasabb, mint a me­gyei átlag. De mi kell a nye­reséghez? — ez már bővebb magyarázatot kíván. ..Sok minden"— válaszolnak. Hoz­zánk például tizennégy köz­ség ellátása tartozik. Ezeknél a kulturált kereskedelem, elsősorban az igények sze­rinti áru. Rugalmasan átállni. Azelőtt például nem kellett a tej. Most alig győzzük ki­hordani. Vagy a cukrászsüte­mény. Erre saját üzemet épí­tettünk — állandóan legyen friss termék falusi boltjaink­ban...” Kutatják a piacot? A vá­lasz. hogy itt irrig sok a teen­dő. De vevöszámiálás például van. S a boltok vizsgálatétól az első szempont, hogy nn Ez a tervszerűség kálón elő­nyök és megtakaritasok for­rása. Ha eg}' gépkocsit például 100 ezer vagy 360 ezer kilo­méter lefutására minősítik főjavítás nélkül, akkor erre a teljesítménytartamra szük­séges fejleszteni a jármű va­lamennyi fontos szerkezeti részét: a motort., a sebesség- váltót. a futóművet, a karosz- szériát, stb. így a gépkocsi nagyjavítása eleve tervezhető és nem kell ötletszerűen, hol egyik, hol másik fődarab al­kalmi hibáinak elhárításával bajlódni. Ha a fénycső vagy a villanyizzó üzemidejét, pél­dául 2000 üzemórában állapít­ják meg, akkor érdemesebb a felhasználó nagyüzemben a 3000 üzemóra leteltével va­lamennyi fényforrást egyszer­re kicserélni, függetlenül at­tól, hogy azok működöképe- sek-e. Több kár származnék abból, ha egy nagy csarnok több ezer fénycsövét, izzóját egyenként pótolnák, vállalva akárcsak a néhány perces rossz megvilágítás veszélyeit, mint amennyi a már „leírt”, de még üzemképes égők selej. tezéséből származik. Az élettartam tervezése, a minőségi jellemzők meghatá­rozása nem pusztán óha jra és elhatározásra épül. hanem a gyártás és a felhasználás ér­dekeinek sokoldalú egyezteté­sét, gazdasági optimatizálását jelenti. Vagyis a minőség javítása addig kifizetődő, amíg a gyártó is, a felhaszná­ló is megtalálja rajta számítá­sát. Olyan minőségjavításra nincs szükség, amelyre a fo­gyasztó nem tart igényt, il­letve a velejáró gyártási több. letráfordításokat, nem hajlan­dó a vételárban megfizetni, mert a felhasználás során nem térülnek meg azok. Vagyis a minőség javítása nem minden áron valósul meg és nem Is öncélú feladat. A felhasználó vagy a fo­gyasztó minden termék és szolgáltatás iránt meghatáro­legyen hiányzó cikk. Különö­sen az, ami kevésbé nyeresé­ges, apró, de kell az embe­reknek. Ez egyúttal a boltve­zetők prémiumfeltétele is. Azt hiszem, nem sok olyan kereskedelmi cég van a me­gyében, amelynek a naményi- hoz hasonló partnere lenne. Ez az fmsz idén is huszon­négy megyén kívüli nagyke­reskedelmi vállalattal és ti­zenhat kisipari szövetkezettel kötött szerződést — egytől egyig hiányzó áruk küldésé­re, termelésére. A legna­gyobb ilyen mennyiség a ru­házati áruk, a szög és a víz­vezetékcső termeltetése, meg­rendelése 25 millió forint évi értékben. Baj az, ha egy fmsz-nél jó az üzleti szellem? Idei üzlet- politikai tervükben például az szerepel, akivel tudnak, mindenkivel kötnek gyártási szerződést. A cikkpótláson kí­vül a haszon is jelentős: a nagykereskedelmi árrésen megosztoznak. Mennek áru után az ország minden ré­szébe Hódmezővásárhelytől Sátoraljaújhelyig. S a termé­keket ott Iái ia a vevő a kira­katokban. többet, nagyobb választékban, mint egy-két nyíregyházi társánál. Üzletpolitikájuk eredménye, hogy a zöldség-gyümölcs- igényi — amely nagyon fel­futott — licii'' alapból, látják cl. A ls/.-ekkel kötött szerző­dés előnyös mindkettőnek, de különösen az a lakosságnak. Ugyanígy a húsellátásért: ta­valy a környező tsz-cklől vá súroltak tízezer baromfit el­adásra. Ezek is hozzájárulnák, hogy tavaly hatvanhéthez képest 5,7 százalékkal emelkedett a zott. minőségi követelményt támaszt. Ennél kevesebbet nem akart elfogadni, többet pedig nem hajlandó megfi. zetni. Ez a népgazdaság ér­dekét tekintve is racionális magatartás. A szezonális jel­legű ruhák, cipők, ha tisza­virágéletű divatigényeket szolgálnak. nem szükséges, hogy a legdrágább anyagok­ból készüljenek. Olcsó kártolt szövetből átmeneti kabátok, másodrendű, ám mégis tetsze­tős börkellékekből lábbelik készülhetnek. De az ilyen di­vatcikkek ára is kell. hogy tükrözze: ezúttal nem az örökkévalóságnak állítottak remekművet. No és a minő­ségi bizonyítvány is! A több évre vásárolt, nem divatjel- legű cipőknél, ruháknál vi­szont. az ilyen olcsó anyagok felhasználása, az olcsó tech­nológiák alkalmazása — pa­zarlás és megengedhetetlen. A propaganda, a fogyasztókö. zönség kultúrált tájékoztatá­sa megkívánja, hogy a gyártó, a kereskedő írásban és - szó­ban egyaránt ismertesse a ter­méket a vevővel, hogy az ne legyen zsákbamacska... A női lakkcsizma készülhet például a vizet nem szívlelő lakkbőr. bői. A baj csak abból szárma­zik. ha erről a vásárlás után, viselés közben szerez tudo­mást a vevő. A termelőmunka célja em­beri szükségletek kielégítése, használati értékek előállítása. A használati érték foka, a szükségletkielégítés mértéke ma még üzemeink többségé- ben valahogy magától kiala­kul és legtöbbször nem tuda­tos gazdasági kalkuláció, nem tervszerű fejlesztő munka végeredménye. Pedig a re­form, a piaci mechanizmus érvényesülése, a felhasználók érdekeinek védelme elképzel heteden tudatos és tervszerű vállalati minőségfejlesztő politika nélkül. (K. J.) forgalom, s több, mint öt és fél milliós volt a nyereség. És az is, hogy a legkisebb boltban is megkapja a vevő a tartós fogyasztási cikkeket. Ha viszont Vásárosnamény- ban teszi ezt, akkor aznap díjmentesen hazaszállítják a járás bármely községébe. A nyereség jó része a falu­si hálózat fejlesztésére megy el. nem is elég, mert az igény mind nagyobb. Ebben az év­ben minden falusi boltban befejezik a korszerűsítést, s kezdődhetnek a nagyobb be­ruházások. Jövőre elkészül a vásárosnaményi ÁBC-áruház, akkor egy vendéglátó kombi­náthoz kezdenek. A tagság szavaz, az övé a döntő szó, az igazgatósági üléseken mindig a jobb. ésszerűbb javaslaté a zöld út. S ha valamit az élet meg­buktat, nem restellik azt visszavonni. A termelési ta­nácskozásokon pedig sok a probléma, s ha jogos, elinté­ződik. Sok az éles vita itt is a bérezésnél, a kulturális­szociális összegeknél, a veze­tőségi üléseken nem egyszer nincs egyetértés — a szak- szervezet él a jógával —, de miután megegyeznek, a vég­rehajtás már kölcsönös, min­denki egységesen magyarázza a tennivalókat. Nincs tekintélyelv. beosztott és vezető között csak feladat­úén! különbségek lehetnek. Mindenkit egyformán arra serkent a helyzete, hogy megállja a. helyet. A dolgo­zók például tíz éve a lehető legmagasabb nyereségrészese­dést kapták. idén ez har- intncöí nap volt. A fix bérrel kombinálják a jutalomkul­csot. Ez mindig alacsonyabb fix bért és magasabb jutal­A termelőszövetkezetek be­ruházásává! kapcsolatos hi­tel kérdésekről beszélgetett munkatársunk Farkas Fe­renccel, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával. Mire és mely tsz-ek kapnak elsősorban beruházási hitelt ? Kik a versenyképesebbek? Mi várható a közeljövőben? Ezekről és hasonló kérdések­ről folyt a beszélgetés, ame­lyekre az adott választ sum­mázva, az alábbiakban kö­zöljük. Első helyen a hütölárolók — Mindenre és korlátlanul nincs pénzünk. De már nem a kötött, elosztásos rendszerű hitelgazdálkodás folyik. Egy bizonyos összegen belül ver­senytárgyalások eredménye­ként jutnak beruházási hitel­hez a termelőszövetkezetek. Vannak beruházások, ame­lyek igen nagy mértékű álla­mi támogatást élyeznek. ilye­nek például a hűtőtáiolók, amire 70. a szarvasmarha­istállók építésére pedig 50 százalékos dotációt kapnak a tsz-ek. Szabolcsban az átszervezés után arra biztattuk a terme­lőszövetkezeteket, hogy mi­nél több gyümölcsöst telepít­senek a sovány homoktala­jaik jobb hasznosítására, a tagok foglalkoztatottsága, de nem utolsósorban a nagyobb jövedelem miatt és népgaz­dasági érdekből is. Ezek a gyümölcsösök most fordulnak termőre. Közös érdekünk, hogy a gyümölcsösök üzemel­tetését biztosítsuk, illetve a lehető leggazdaságosabbá te­gyük. Ezért most megyénk­ben a legtöbb beruházást a hűtőházakra fordítjuk. Erre az évre is tíz darab 100 va- gonos hűtőház építésére kap­tak hitelt a termelőszövetke­zetek. Sajnos a hűtőtárolók építkezésének jelentőségét még nem minden termelőszö­vetkezet látja és így nem mat jelent — ez teszi legin­kább érdekeltté az eladót ab­ban. hogy ne restelljen fel­nyúlni a polcra, vagy kimenni a raktárba — egyszóval le­gyen udvarias. Az sem csoda, hogy ragasz­kodnak a munkahelyükhöz: itt is tíz-húsz éve dolgozik egyhelyben a zöm, s nem vé­letlenül válik jó szakemberré. Jól érzik magukat, A tizen­hat szocialista brigád közül már három nyerte el az aranyplakettet, négy a bron­zot. Ezekben a kollektívákban a dolgozók több, mint a fele tömörül. Érdemes? Erre a kérdésre úgy válaszolnak: feltétlenül. Az fmsz-nek azért, mert tőlük lehet a leginkább tanácsokat kérni, s a legjobb ötleteket kapni. A dolgozók­nak pedig azért, mert meg­ismerik egymást, valóban együtt élnek. A mostani ün­nepségen harminchétén kap­ták meg a Kiváló dolgozó cí­met, a jutalmakat. A megbe­csülés jele, hogy minden szo­cialista brigádtag jutalmat kapott. Erkölcsit is: szép, íz­léses üvegtáblán láthatjuk a legfrissebb értékelést, s a ki­válók fényképeit. Erősek itt a párt és társa­dalmi szervek. „Szerencsére” — mondja az igazgatóság el­nöke. Következetesen fellé­pünk például az intrika el­len. tudjuk, hogy mindennél többet 'számit a jó légkör, ha ez nincs, lehet a kereset akármilyen magas, nincs kedv. Anélkül pedig nem le­het jól dolgozni. És maga­sabb tudás nélkül sem. ' Itt majd mindenki tanul. Hisz pereskedni sem elég egyszer megtanulni az eletben. (folytatjuk) mindig azok zörgetnek, akik­nél ez a legsürgősebb lenne. Pedig egy-másfél milliós sa- játerös befektetéssel egy tíz­milliós beruházáshoz jutnak, ahol a ráfordítás 2—3 év alatt megtérül. Jul pénz az állattenyésztésre is Talán azért, is tűnik más megyékhez képest az állatte­nyésztési telepek és egyéb létesítményekre fordított be­ruházás kevésnek, mert ná­lunk az almát kell rendbe- tenni. Tehát arra a kérdésre, hogy mire adunk elsősorban hitelt, ezzel majdnem felel­tem is. De ez nem jelenti azt, hogy egyéb beruházások­ra nem lenne pénz. Itt van például a nyíregyházi Ságvári Tsz hizlaldája, a rakamazi Győzelem mintatelepe, vagy a nágyecsedi sertéskombinát, az utóbbi egyedül 36 millióba kerül. Itt következik az alma után a mondat második fele: oda adunk hitelt, ahol a megfele­lő koncentráltságot biztosít­ják és üzemeltetni tudják. Ebből is látszik, hogy a mai korszerű nagyüzemi állatte­nyésztési telepeket csak a nagy. erős termelőszövetkeze­tek, társulások tudják felépí­teni. Mi hitellel csak a kon­centrált, nagy árutömeget előállító telepeket tudjuk tá­mogatni, ezeket is csak ak­kor. ha közgazdaságilag is modernek, vagyis rövid idő alatt megtérül a beruházás, A versenytárgyalásokon tehát azok vannak előnyben. akik nagyobb, komplettebb telepe­ket építenek, másrészt rövi- debb idő alatt ki tudják gaz­dálkodni a hitelt. Az elapró­I Kilencvenhat kilométerre ! Nyíregyházától, háromszáz- I hatvanhatra Budapesttől és I mindössze két kilométerre a/, országhatártól van Komlód- tótfalu. Két utca, kilencszáz- ötvenöt lakos, kétszázhetven- három lakás, ebből hatvan­egy az utóbbi öt évben épült. Egyetlen szalmatetős, rozzant falú ház a község közepén. Emlék lesz belőle az utókor­nak. Nem újság az. ha újabb építési engedélyért kopogtat valaki a tanácsnál. Megszok­ták már, hogy egymás után tűnnek el a régi házak az út két oldaláról, s helyükbe mo­dern lakóépületek kerülnek. Vízvezetékkel, két-három szo­bával. Komlódtótíalun nincs nagy iskola, pedagógus is kevés. Apjok Mihályné öt évvel ez­előtt kért pedagógus lakásépí­tési kölcsönt. Megkapta. S ahogy ma mondja, bár várt volna még egy évet. — Egy évvel azután kezdő­dött a kedvezményes építési akció. Mi lemaradtunk erről. Persze — s körbemutat az ű.i lakásban — most már rendbe jöttünk. Örülünk a lakásnak. Az enyém. Apjok Mihályné. az első osztályos tanító néni messzi­ről, Bujról jött a „világ vé­gére.” Megbánta? — Ugyan miért? Nézzen szét a faluban. Mi különbség van a központi községek és Komlódtótíalu között? Sem­mi. Az emberek nagyon ren­desek. Tíz éve lakunk itt. Tíz év alatt új falu szüle­tett. A komlódtótfalui termelő- szövetkezet tagjainak nagy része már régen lebontotta az örökölt hosszú verandás, is- tailós, magtáras házal. Öz­vegy Papp Gyuláné 1964-ben épített. Ma közösen lakjak a fiával, aki a csengeri mentő­állomásra jár dolgozni. A für­dőszobás. konyhás, harom- szobas lakásba eg}' hónapja új lakó költözött. A legifjabb Fapp. Tomika, — Ugyanezen a hetven Komlódtótfaluból állt a régi ház. Nagyon kicsi volt. A fiam is megnősült, bi­zony kellett a bővítés, hogy nagyobb hely legyen. Amikor Papp Gyuláéknal elhatározták, építeni fognak, nem volt még termelőszövet­kezet a faluban. A mai tsz- tagok otthon gazdálkodtak, pár hold földön. S az össze- kuporgatott pénz a földre ment. Ragasztottak a kom- lódtótfalusiak. A két hold­hoz még egyet. özvegy Papp Gyuláné esen már csak mosolyog. — A vérünkben volt. Aps- mék, nagyapámék is ezt tet­ték. Azt hittük, így könnyebb lesz. Pedig nem. Nőti a gond is, a teher is. Ma mát' senki sem gondol erre. De minek is? Az a fontos, hogy szépen éljen az ember. Legyen ren­des lakása. Amikor vendégek jöttek Juhos Gáborékhoz. azt kér dezték: ugyan miből? Három porta áll egymás mellett. Kettőn új ház. egyik vakolatlan, a harmadikon még a régi. De az idén már azt is bontják. — Amikor beléptem a ter­melőszövetkezetbe. nem gon doltam, hogy ilyen hamar el­jön az én álmom. Mióta meg­nősültem, — pedig régen volt, — építeni akartam. Évtize­dekig nem ment. És most pár év alatt sikerült. Igen. De ez csak az egyik. Az idősebb Juhos Gábor há­za. — Ezt a másikat meg a Gábor fiamnak építettük. Amikor asszonyt hozott a házhoz. Összefogtunk. meg kerestük közösen a hozzáva­lót. A harmadik telken több­ször járt már a tsz zetora. Köveket, téglát hozott. — Nőnek a gyerekek. Ügy mondja ezt Juhos Ga bor. mintha természetes vele­járója lenne: nőnek a gyere- kék — hát új ház kell. Juhos Gáborék úgy terve zik. ősszel megtartják a ház- avatót. S ez lesz a kétssaz- hetvennégyedik lakas KenS- iodtotfahir. Herrath S. Ja»!» Kopka János riportsorozata: ír M 1 TOL élenjáró az élenjáró • Nőnek a gyerekek — új ház kell Lakásszoc:ográfia

Next

/
Thumbnails
Contents