Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

Í oldal KELET-MASYARORSZÄ8 im. * c 35 ezer szabolcsi idős embert érint Újabb kedvezmény a tsz-járadékosoknak Szabolcs-S:r,atmár közös gaz­daságaiban becslések szerint legalább 3U—35 ezer tsz-jára- dékos és hazastárs él. Ezek az idős parasztemberek sokat tettek azért, hogy a tsz-ek megerősödjenek, s bár jára­dékot kaptak, továbbra is be­csületesen helytálltak a ne­héz paraszti munka külön­böző posztjain. Ennek ellené­re eddig bizonyos hátrány ér­te őket, ugyanis nyugdíjra nem szerezhettek jogot, még tízesztendős munkaviszony után sem. Ez év április elsején új jog­szabály lépett érvénybe, mely rendezi helyzetüket, újabb kedvezményeket biztosít a tsz-járadékosoknak. Eddig azok a szövetkezeti parasz­tok kaptak tsz-járadékot, akik hároméves tsz-tagsággal rendelkeztek. Nem volt olyan kikötés, hogy ezt csak megha­tározott mennyisegű munka­teljesítmény után kaphatják meg. Elegendő volt, ha a há­rom évet igazolták. Ez vi­szont nem nyugdíj, csak tsz- járadék, s ezért havonta 260 forint volt. A nyugdíjhoz a megfelelő korhatár elérése mellett leg­alább tízéves munkaviszony, vagy tsz-tagság szükséges. A korhatár a tsz-öregségi járu­lékhoz nőknél 65 év, férfiak­nál 70 év. Ezek az idős em­berek eddig nyugdíjra jogot nem szerezhettek a régi ren­delkezések értelmében akkor sem, ha tovább dolgoztak a közös gazdasagokban és bár­mennyi munkanapot teljesí­tettek. Ezért nem is kellett fizetniök a nyugdíjjárulékot sem. Ezen segít az új jogsza­bály, amely lehetővé teszi, hogy az a járadékos, akinek már akkor megvolt az ötéves A napokban hírt adtunk arról, hogy a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa és a Ha­zafias Népfront Városi Bi­zottsága kezdeményezésére összehívták a város üzemei­nek, intézményeinek vezetőit, képviselőit, eléjük tárták a megyeszékhely problémáit, s kérték, hogy az új gazdaság- irányítás szellemében vállal­janak anyagi kötelezettséget is a megoldásukban. Ennek az ülésnek volt a határozata, hogy a városi tanács ismétel­je meg pontosan leírva is a kérést, hogy az üzemeken belül is megbeszelhessék a kollektívák, miben segíthet­nének. Az elmúlt napokban Bíró Lászlónak, a városi tanács vb elnökének aláírásával le­velet kapott Nyíregyháza leg­fontosabb üzemeinek vezető­je. A levél röviden megemlíti a város gyors fejlődését, la­kosságának igen erős szapo­rodását, majd rátér a legége­tőbb kérdésre: az óvodák ügyére. Tavaly is, idén is el­készült és elkészül egy-egy óvoda. De ez is kevés lesz, hi­szen a gyermekgondozási se­gély hatására ismét sok gyermek születik. És néhány esztendő múlva a napközi és óvodahiány éppen olyan gon­dot fog okozni — főleg a nő­ket foglalkoztató üzemekben — mint amennyira máris gondja a városi tanácsnak Azok a nők ugyanis, akii; gyermekeiket a munkaidő­ben nem tudják elhelyez*!, munkát sem tudnak vállalni. tsz-tagsága, vagy egyeb szol­gálati ideje, amikor megkap­ta a tsz-járadékot, újabb 5 év beszámítását kérheti. En­nek alapja az, hogy igazolnia kell nőknél évenként a le­dolgozott 100, férfiaknál a 150 tízórás munkanapot és utólag be kell fizetniök a nyugdíjjá­rulékot a társadalombiztosí­tási megyei igazgatósághoz. Természetes, ha a járadékos több mint öt év szolgálati időt, vagy tsz-tagságot tud igazolni, akkor ez esetben csak a tíz évhez hiányzó évekre kell a nyugdíj járulé­kot befizetnie. Jelentős kedvezmény az is, hogy ugyanezt élvezhetik áp­rilis elsejétől az öregségi és munkaképtelenségi járadékos tsz-tagok házastársai is. Félre­értések elkerülése végett szükséges megjegyezni, hogy ez a kedvezmény nem vo­natkozik a munkaképtelensé­gi járadékos tsz-tagokra. Ez az intézkedés újabb lé­pés a paraszti munkában megöregedett emberek nyu­galmasabb életfeltételeinek a biztosításához. Hiszen a nyug­díj lényegesen magasabb, hi­szen azt a ténylegesen elért átlagjövedelem alapján kap­ja meg az idős tsz-tag. Na­gy cm lényeges, hogy e jog­szabályt alaposan ismerjék meg a tsz-ek vezetői, s meg­felelően ismertessék az idős emberekkel. Lelkiismeretesen vizsgálják meg a körülmé­nyeket, s ezek alapján segít­sék elő nyugdíjuk elintézését. Ezzel is nagy szolgálatot tesz­nek az idős embereknek, akik közül ma is sokan helyt­állnak az egyik legnehezebb munka területén. ff. k.) A városi tanács rendelke­zésére a lakosság községfej­lesztési hozzájárulásaiból 1 800 000, a vállalatok úgyne­vezett kommunális befizeté­seiből 7 200 000 forint áll ren­delkezésre. Vagyis évi ki­lencmillió. Ezzel szemben a jogos és megvalósításra szá­mot tartó közérdekű kérések — 324 ilyet tartanak nyilván — megvalósításának ára kö­rülbelül 300 millió. Pedig ezek zöme út, villany, járda, víz, villanyigeny. Nem szere­pel benne olyan hangsúllyal napközi, óvoda, mint jelent­kezni fog rövid éveken belül. Három lehetőséget javasol­nak a vállalati segítség for­máira. Egyik, ha a női mun­kaerőt foglalkoztató üzem sa­ját óvodát épít, vagy átadja a meglévőt tanácsi kezelésbe, fenntartva dolgozói elsőbbsé­gét a férőhelyekre. Másik: ha több vállalat összefog egy óvoda közös építésére. Har­madik változat, ha a tanács által építendő óvodákban né­hány férőhely költségeit biz­tosítják. (Egy óvodai férőhely értéke 52 600 forint.) Ennek arányában abban az óvodá­ban a vállalt férőhelyek fö­lött elsősorban a felajánló vállalat dolgozóinak volna joguk gyermekeiket elhelyez­ni. Reméljük, hogy a május 20. határidőig valamennyi érde­kelt vállalat elvállal több-ke­vesebb részt a gyermekneve­lés egyik legfontosabb prob­lémájának megoldásából. Megkezdték a leletmentő ásatásokat Tuzsér határában, ahol már tavaly Árpád-kora­beli házakat és sírokat tár­tak fel. Kiderült, hogy a kör­nyezetéből kiemelkedő domb már négyezer évvel ezelőtt, a korai bronzkorban is em­beri lakhelyül szolgált. Gaz­dag őskori telep nyomai, la­kóházakhoz tartozó kemen­cék maradványai láttak nap­világot. Ezekből úgynevezett seprűs és barbotinos techni­kával készült barnás-szürke és lilás színű cserépedénytö­redékek kerültek elő. Az ős­kori telep legérdekesebb lele­te egy kis méretű, csónak alakú, hajlított, számos he­lyen átfúrt, szélein rovátkolt díszítésű kerámiatöredék, amely minden valószínűség szerint kultikus — vallási — Február 28-án sok nyír­egyházi felháborodva hallot­ta, milyen hajnali „hangver­senyre” került sor az Ószőlő utcában. Előző este tíz óráig dolgo­zott a HAFE nyíregyházi gyáregységében két jóbarát, Sajben József 27 éves kovács és Koczka András 30 éves rovott múltú kovács, helybe­li lakosok. Műszak után haj­nali négy óráig ‘ különböző szórakozóhelyeken és magán­háznál nagyon sok szeszes italt megittak, s alaposan be­rúgtak. « Hajnalban gyalog jöttek az Ószőlő utcán, és a részeg fia­talemberek minden ok nélkül benyomták a 175. számú ház ablakát. (E házban csökkent szellemi képességű gyerme­kek gondozása folyik.) Az ablak betörésével a függöny is leszakadt, és a házban töb­ben felébredtek. Koczkáék ezután g kaput zörgették, ká­romkodtak, szidták az intézet dolgozóit. Amikor már elég nagy ria­dalmat keltettek a bentiek­jelentőséggel bírhatott. Ez a lelet a Kisvárda környékén számos teleppel rendelkező kora bronzkori kultúra egye­dülálló emléke. Az ásatásokat az elkövet­kező napokban tovább foly­tatják. A régészek bíznak ab­ban, hogy még több értékes emlékanyag kerül elő. Erre azért is megvan a remény, mert a községben olyan lel­kes hívei vannak a régészeti emlékek kutatásának, mint Bezzegh István tanácselnök, Révész Kálmán tsz-elnök, Nemes Csaba művelődési ott­hon igazgató, Révész G. Já- nosné és mások, akik min­den tőlük telhető eszközzel segítik ezt a tevékenységet, s egyetlen leletet sem hagynak veszendőbe menni, saját ma­guk hívják fel ezekre a szak­emberek figyelmét. ben, távoztak. Üt közben be­verték Kecskeméti Mihályné és özv. Bellus Andrásné há­zának ablakait, majd Hajdú Jánosné háza ellen támadtak. Bemásztak a kerítésen és or­dítozva verték a bejárati aj­tót. Hajduné megijedt és az ut­cai ablakon át a szomszédba menekült, hogy segítséget kérjen. Közben Koczkáék benn ..dolgoztak.” Ledobáltak cse­repet, majd Nagy Antal el­len támadtak, aki Hajduné hívására érkezett oda. Föld­re tepertők, de neki sikerült elmenekülnie. Ezután Sajben kiment az utcára és a nyitott ablakon — ahol Hajduné elmenekült — bemászott a szobába, le­verte a falon lévő képeket, tördelte, borogatta a bútoro­kat, leszakította a füg­gönyt. .. Ezután egy teherautó abla­kait törték be az utcán, majd Sajben is visszatért az ud­varba, s az ott lakó Bodnár A vásárosnaményi járás termelőszövetkezeteiben a ta­goknak csaknem fele — 47 százaléka — nő. 1968-ban 429 nőt vettek fel tagnak a ter­melőszövetkezetek, és 203 nő teljesített a tsz-ekben 250 munkanapon felül, míg 1967- ben még 148. Tavaly 122 ter­melőszövetkezeti nőtag ka­pott fizetett szabadságot a já­rásban. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy a járás termelő- szövetkezeteiben már hét szo­cialista nőbrigád küzd a meg­tisztelő címért, 135 taggal, a vitkai tsz-ben kettő is, ak­kor a beregi sarok falusi asz- szonyainak képe előttünk áll nagy vonásokban. Legfeljebb azzal lehetne kiegészíteni, hogy miközben a munkaer­kölcsben és magában a mun­kában élenjárók, kötelessé­János lakásának ajtaján lé­vő ablakot nyomta be. A nagy erejű támadástól még az ajtó is kinyílt, így bejutott a konyhába (Közben Bod­nárék már elmenekültek a lakásból.) Betörte a szobaaj­tó üvegét is, felborította a mosógépet, a mosdóvizet szétlocsolta a lakásban... Ekkor azonban megérke­zett az URH-járőr, Koczkát elfogták és Sajbent is kihoz­ták Bodnárék lakásából. Ez­zel az Ószőlő utcai hajnali ablaküveg „hangverseny” vé­get ért, de a fél utca megriad- tan és fölháborodva tárgyalta a hivatlan vepdégek garáz dálkodásait. A nyíregyházi megyei bíró­ság tett pontot a köznyugal­mat súlyosan megzavaró ga­rázdaságra: Koczkát 16 hó­nap börtönre, Sajbent pedig 10 hónap szabadságvesztésre büntette, az előbbit két évre. az utóbbit 1 évre eltiltotta a közügyektől is. Az ítélet jogerős. (kan) geiket munkában, családban» jól teljesítik, még mindig kevés idejük marad művelőd­ni, vagy megszerezni azokat az ismereteket, melyek a közéletben való hangsúlyo­sabb szereplésükhöz szüksé­gesek. A nők életének alakulása, a járási nőtanács munkája sze­repelt nemrégiben a járási pártbizottság egyik végrehaj­tó bizottsági ülésén. Megálla­pították: a szakköröknek nagy sikerük van. Tizenhat művelődési kör, két általá­nos, közérdekű kérdésekkel foglalkozó előadássorozat, ti­zenkét szabó-varró és kézi­munka-szakkör működött as elmúlt télen a beregi sarok kis falvaiban. Résztvevőik száma elérte a nyolcszázat. Népesek voltak a szülők isko­lái is, melyeket 27 járási is­kola rendezett meg. Az az új kezdeményezés, hogy az óvodás korú gyermekek szü­leit is összehívják néha megbeszélésre, sikert aratott. Az összejárás, az alkalom a vitára, a vélemények kifejté­sének lehetősége egy-egy elő­adásra ötven-hatvan asszony­résztvevőt is vonz. Különösen népesek voltak a vitkai, gu- lácsi és gyürei előadások. A baromfineveléstől a zöldség- termelésig, a lakáskultúrától a családtervezésig szSmos té­ma került szőnyegre. Jól érvényesült a nők kö­rében a családvédelem is. Már 80 beregi asszony vett ki szülési szabadságot. 87-en vették igénybe a gyermek- gondozási segélyt. A terme­lőszövetkezetek egy év alatt 287 593 forintot fizettek ki szülési segély címén. Nagyfo­kú az együttműködés a tö­megszervezetekkel is. A szakkörök kézimunkás csoportja látható eredményt ért el az ízlésnevelésben, a lakáskultúrában, a hagyomá­nyok ápolásában. Különösen rangosak a jándi, olcsvaapáti, barabási és lónyai szakkörök. A tiszaszalkai, olcsvaapáti és tiszakerecsenyi szakkörök ki­állításokon is bemutatták munkáikat. Sajnos, nem minden termelőszövetkezet­ben sietnek ismertetni a nők munkasikereit. A vállalatok segítségét kérik Kevés az óvoda a városban Háromféle lehetőség a támogatásra HALTELEPÍTÉS. A halászok ez alkalommal nem ki­szedték a halakat a vízből, hanem éppen ellenkezőleg: a háromkilós példányokat a legnagyobb gondossággal helyez­ték el a tóba. Császárszálláson a Felsőttézavidéki Vízügyi Igaz­gatóság a meglévő tározó mellé egy még nagyobbat — há­romszázötven hold területűt — épített. Ennek az itt tárolt — mintegy négymillió köbméter — víznek egy részét öntözésre használják majd. A nyíregyházi Alkotmány Halászaid Termelőszövetkezet javaslatára szerződést kötöttek: haltenyésztésre is haszno­sítják a hatalmas tározót. A telepítést az elmúlt héten kezd­ték meg. Nemes halfajtákat hoztak a Hortobágyról. Elsőként a növényevő amur került a tóba. Ez a halfajta a puha szárú növényzetet fogyasztja. így tisztítja a halastavat, s közben je­lentősen megnövekedik a súlya. Húsa ízletes, a süllő és a ponty keverékéhez ^hasonlít, de kevésbé szálkás. A telepítés befejezéséig összesen kétszáz mázsa halat en­gednek a tóba. Az amur mellett fehér és pettyes busa — szintén növényevő — és ponty népesíti majd be a nagy víz­tározót. A lehalászások idején a szövetkezet nagymérték­ben javítani tudja majd a megye ellátását. Etek Emil fetvéteie Kora bronzkori település Tuzséron Olyan kis családias a helyi közlekedés Űjfehértón. Aa autóbusz — úgy tűnik — akkor jön, amikor a vezetőjének kedve tartja. A vezető pedig szeret „centizni”. Vasárnap például a 18,05 órakor Nyíregyháza felé induló vonatot még láthatták a beérkező busz utasai, de csak a legmerészebbek utaztak is el, ha a felugrálást meg merték reszkírozni. A többi utas várt két órát a következő vonatig. Úgy látszik, Űjfehértón is érvényes a mondás: ha sietsz, menj gyalog. De miért? Kitűnő „együttműködésről” tett tanúságot kedden két nyíregyházi vendéglátóhelyünk. Leltározott az Anna eszpresszó. Csak úgy egyszerűen, minden bejelentés nél­kül. Oly annyira spontán, hogy még a szomszédos Tisza-étte- rem vezetőinek sem szóltak. Mert esetleg tíz helyett ők nyit­hattak volna hétkor. Hogy aki például reggel feketét sze­retne inni, ihasson. Bizonyára abból indultak ki: a jó üz­leti szellem azt diktálja, okozzanak meglepetést. Mert ha valami váratlan, akkor hatásosabb. De nem így. A nyíregyházi MÁV-pályaudvar előtti téren leszedték a régi névtáblákat és újabbakat raktak fel. Nem a legszebb ki­állításban ugyan, de fehéren-feketén ott díszeleg: „Sza­muelly tér.” így, két „L”-lel és „Y”-nal. Ez utóbbi érthető. De Szamuely szűkebb hazájában elírni egy közismert ne­vet, már nem éppen illő dolog. Lehet, hogy pontosan így fe­jezte ki tiszteletét a tábla írója. De aki megrendelte, ellert- őrizte és kifizette, vajon rruvel magyarázná. Baráti be­szélgetésen nyilván azt mondaná, nem néztem meg. Hivata­losan viszont bizonyára valami kifogást keres. Mert külön­ben hanyag munkának tűnne... Sokszor mondjuk, csökkentjük a bürokráciát. (Ez érvéi nyes a MÁV-ra is.) De van egy ellenpéldám is. Vettem egy jegyet az IBUSZ-ban. Olyat, amit írni kell. Ez ősidők óta három példányos. Most újfajta nyomtatványt kaptak ugyan­erre a célra. Gondoltam, most már nem lesz két jegyem, amelyek közül az utazáshoz csak egy kell. De a 68.4924 tí­pushoz változatlanul adják a harmadikat is. Rajta haránt pi­rosból: utazásra érvénytelen. De akkor minek adják? Vá­laszt eddig senki sem tudott adni. Félek, a legfőbb illeté­kes is azt mondja majd: „Csak”. És ez velős válasz. Marik Sandos A nők és a családvédelem Beregben A tárgyalóteremből f Garázdák az Osz6l6 utcában

Next

/
Thumbnails
Contents