Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-31 / 123. szám

1581. myitis ST: IfSLET-MÁÖYARÖftSZXO 9 atilrf Egy NEB-vizsgálat tapasztalataiból Ballagás a Hátiéi téren Kicsi és elavult Szabolcsban a mezőgazdasági géppark Mi lesz a lányokkal ? Örömök és gondok a Mező Imre Szakmunkásképzőben A megyei Népi Elle­nőrzési Bizottság széles körben megvizsgálta a megyei mezőgazdasági üzemek gépésítési, gépü­zemelési helyzetét és je­lentést tett központi szer­vének, valamint más in­tézkedési jogkörű ható­ságnak. Jelentős eseménynek szá­mított, amikor 1964—65-ben több mint hétszáz erőgépet vettek át a megyében a tsz- ek a gépállomásoktól. Ezt kö­vetően is vásárolgattak gépe­ket, de Szabolcs-Szatmárban a traktorsűrűség az országos átlag, és messze az optimális gépesítettség alatt van. Egy traktoregységre 103 hold szántó, illetve 115,6 hold meg­művelése jut. Ez sok. A gép­park viszont évről-évre öieg- szik. Teljes gépesítettséget egyetlen helyen sem talált a vizsgálat. Ismétlődő problémák A meglévő gépegység hasz­nosítása kívánnivalót hagy maga után. Hiányosan kap­csolt felszerelésekkel végez­nek különböző munkákat a traktorosokkal. Nélkülözik azokat a felszereléseket, me­lyekkel a gépek eredetileg el voltak látva. így nem érhető el a kívánt minőségi munka, ami a termelés rovására megy. Közben elvesznek vagy használhatatlanokká válnak az egyébként nem felesleges felszerelések. Ke­vés gazdaságban, mondható kielégítőnek az erő- és mun­kagépek aránya, használata. Megoldatlan és ismétlődő problémát jelent a gyümöl­csösökben a facsíkszántás, a fa alatti területek gyomtala­nítása, talajápolásá. Részben megoldott csak a gyümölcs szedésének, szállításának és feldolgozásának gépesítettsé­ge. Elterjedése lassú ütemű. A termelés jó részében még foglalkoztatási nehézségek jelentkeznek. Ez a gépesítés­re gátlóan hat. Többek kö­zött a csengeri járáshoz tar­tozó porcsalmai Dózsa Tsz­LAPSZÉLEN: Egy tsz-h rdetés Feltűnt, hogy nagy mennyi­ségű széna eladását hirdette újságokban a pátrohai Zöld Mező Tsz. Szabolcsból, ahol gyakori gond a takarmányhi­ány. Hogyan csinálja ez a tsz? Csupán két módszer beveze­tésével és következetes betar­tásával. Kellő gondot fordít a tsz szakirányítása a kaszálóterü­letekre. Visszapótolják a ta­laj vesztett erejét, védekez­nek minden kártevő ellen. A legmegfelelőbb időben „ve­szik le” a hozamot. Ä rétet is kétszer kaszálták ta­valy, a száraz nyár ellenőre. A tagság csak a háztáji jó­szágtartáshoz szükséges ta­karmányt kapja, a^ többi kö­zös tárolásra kerül.* De a ta­rolás nem csáki szalmája! A másik mód, hogy minden számba jöhetőt ugyancsak hasznosítanak. Szecskáznak, pácolnak, kevernek. Tartósít­ják a borsószalmától a kuko­ricaszárig mindazt, ami jó­szágetetésre felhasználható. Az elmúlt télen még január­ban is silózták a kukorica- szárt, répaszelettel dúsították. Még nem olyan régen • há­romszázas közös szarvasmar­ha-állomány tartása súlyos ne­hézséggel járt a tsz-ben. Most több mint ötszázas állományt tartanak kitűnő kondícióban és gazdasági eredménnyel. A hirdetések nyomán hat­ezer mázsa szénát adott el nemrég a tsz, 623 ezer forint került így a közös kasszájába. Nem lehetetlen ezt másutt le megtenni. ben 1966 és 1970 között 1,5 traktoregység-csökkenés kö­vetkezik be a vizsgálat meg­állapítása szerint. Szinte ál­talános, hogy az erőgépek gazdaságos élettartama nem éri el a kívánt nyolc évet, vagyis a betervezett élettar­tam magasabb, mint a gaz­daságos élettartam. * Újat, vagy a régivel? A megye tsz-einek trak­torállománya 1964-ben 2034 volt. Négy év alatt, 1968 vé­géig az állomány mindössze 1744 traktorral gyarapodott. S ez idő alatt 274 gépet se- ' lejteztek ki. E számok iga­zolják,' hogy a javítást eről­tették. így számos rossz gép­pel dolgoztak, melyek gyak­ran leálltak, kimaradtak a termelésből. A gépek kapacitásmegosz­lása is erősen kifogásolható. Jó részük könnyű, jelentő­sen kapcsolt munkák végzé­sére nem alkalmas. Különö­sen problémát okoz ez a kö­tött talajú járásokban. 79 ló­erőig lánctalpas gépből a már említett négy év alatt a megye tsz-einél 91, nyolc­van és nyolcvan lóerőn felü­li nagy teljesítményű trak­torból mindössze három (V!) gyarapodást mutat a vizsgá­lat 4-es számú táblázata. Pe­dig az a kívánatos, hogy minél több erős, nehéz mun­kával is megbirkózni képes gép legyen. Általában a gépállomány feltétlen növelésére van szükség. Elérni azt, hogy aránylag rövid időn belül 80 hold szántóra jusson egy traktoregység. Az AGROKER-nél az utób­bi időben javult a gépek vá­lasztéka. Ennek ellenére a vizsgálat időszakában nem tudott kielégítő szemenkénti kukoricavetőgépet adni a termelő gazdaságoknak. Ko­moly gondot okoz a megyé­ben a növényvédelmi gépek még mindig nem kielégítő választéka, üzembiztonsága. Hiány van az RZ jelű szárzú­zókban, is. A gépvásárlási állami tá­mogatás helyett az amorti­zációs alap képzése idén már jelentősen megnövelte a gép­vásárlást. A termelő gazdasá­gok az év első negyedében több gépet vettek, mint ta­valy egész esztendőben. Súlyos szakemberhiány A javítások vállalatoknál, állami szektoroknál és tsz- közi gépjavító vállalatoknál kielégítőek. Olcsó javítást je­lent különösen az utóbbi, a társgazdaságoknak. Csök­kent a ráfordítási idő is. Gyenge és költségszint te­kintetben szinte ellenőrizhe­tetlen a gépjavítás a tsz-ekben. Még nem kielégítő általában a pótalkatrész-ellátás. Mind a javítási, mind a pótalkatrész-beszerzési ártá­mogatásnak a gazdaságok­nál más hatása van. Több tsz-ben a jelenlegi ártámoga­tási rendszer új gépek vá­sárlására ösztönöz. Másokat inkább saját gépjavításra, vagy (ezek főleg gyenge tsz- ek) a gépjavító állomások igénybe vételére utalja. Különösen kívánatos a csúcsidőszakok gépesítésének fokozása. Leginkább olyan speciális gépek jöhetnek itt számításba, melyek a kézi munkaerőt küszöbölik ki. Ilyen többek között a burgo­nya betakarításának komp­lex gépesítése. Az őszi sür­gős betakarítás idején aka­dozik a gépi szállítás, kellő kapacitás hiánya miatt. Elsősorban a gépek jó ki­használtságát tekintve, szin­te súlyosnak mondható a szakemberhiány. A megye szövetkezeti gazdaságainál még az elmúlt évben is csu­pán nyolc gépészmérnök és 34 gépésztechnikus dolgozott. 161 tsz-nél valamilyen szak­munkás tölti be a műszaki vezetői munkakört, míg féi- száz tsz-nél ilyen sincs. Az illetékes szervhez el­juttatott javaslatok helyesen tükrözik a vizsgálat alapján szerzett észrevételeket, ten­nivalókat. A javaslatok Szükségesnek mutatkozik az évi 12,5 százalékos, erő­gépekre vonatkozó amortizá­ciós kulcsoknak a megvál­toztatása. Elsősorban deg- resszív leírási kulcs alkal­mazására lenne szükség. Amennyiben ez nem lehetsé­ges, a leírásnak teljesítmény- alapon történő elszámolása indokolt, vagyis az amorti­zációs kulcs növelésének a bevezetése. Mivel a jelenleg forgalma­zott növényvédelmi gépek minősége, üzembiztonsága ki­fogásolható, fel kell hívni a BMG figyelmét a gépek mi­nőségi paramétereinek meg­javítására. A kétszintes javítási rend­szert továbbra is indokolt fenntartani. Sőt, tovább kel­lene fejleszteni úgy, hogy nagyobb gazdasági üzemek, társulások a motorcserés javítás koncepciójában meg­felelő javítóbázissal rendel­kezzenek. Hasznos lenne, ha az AGROTRÖSZT lehetővé ten­né, hogy a megye szatmári része mezőgazdasági alkat- részlerakatot kapna, Máté­szalka telephellyel. Annak a vidéknek így csökkenne a beszerzési költsége, s eny­hülne a nyíregyházi lerakat zsúfoltsága. Sürgető a szinte krónikus alkatrészhiány végleges megszüntetése. Az AGRO­TRÖSZT az új gépek beszer­zésével egyidejűleg teljes egészében biztosítsa a gyár­tó vállalatok által javasolt alkatrészmennyiséget. Megvan a biztató lehető­sége, hogy a széleskörűen alapos vizsgálat, s a tett ja­vaslatok — a lehetőségek ha­tárán belül — elérjék célju­kat. Asztalos Bálint Ma délelőtt színes látvány várja a nyíregyházi Hatzel téren haladókat. Ünneplő ru­hában, hagyományos külsősé­gek között búcsúzik iskolájá­tól 251 végzős diák, nyolc osz­tály, tizenegy szakma most szakvizsgázó fiataljai. A Hat­zel téri 107. számú Mező Im­re Szakmunkásképző Intézet tanulói tartják ballagásukat. Köztük feltűnően sok lány. Elektromos szakmák tanulói, fodrászok bútorasztalosok, kárpitosok, szabók. Minda­zoknak a szakmáknak a tanu­lói, melyeket a régi épületű, de új nevű iskola profilként örökölt az anyaintézettől. Mert ilyen számú és nevű iskolától még sosem búcsúz­tak végzősei. Idén január el­sején jött létre, kiválással az Árok utcai 110-es intézmény­től. Tíz tanteremben 52 osztály Bartha Dénes igazgatótól érdeklődünk a gondokról, örömökről, az új tanévre je­lentkezésekről. Elmondja, hogy nem kis nehézséget okozott tíz tante­remben 45 osztállyal foglal­kozni. A nehézségek szeptem­bertől csak növekednek, mert a tíz tanterem marad, de az osztályok száma 52-re növek­szik. A tanulók elhelyezését még úg,y-ahogy meg lehet ol­dani kétműszakos oktatással. De az oktatószemélyzetet a kora reggeltől késő estig va­ló állandó . tanítás nagyon ki­fárasztja és megakadályozza az alapos felkészülésben. Nem lehet ugyanis olyan tanrendet szerkeszteni, még elektronikus számítógéppel sem, amelyben a pedagógus folyamatosan „letaníthatná'’ óraszámát. Ijj tanműhelyek Örömmel újságolja, hogy néhány vállalat megértette a korszerű oktatás szükségleteit és tanműhelyeket épít. így szeptemberre, az új tanév kezdetére a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat elkészíti asztalos tanműhelyét, egy minden tekintetben korszerű, jól felszerelt ' „gyakorlóter­met”. Nem is fizet ró, mert az elköltött pénz sokszorosan megtérül majd a jól kiképzett fiatal szakemberekben. Ugyanígy a TITÁSZ is épít szeptemberre egy új tanmű­helyt, tovább fokozva már meglévő első tanműhelye jó hatását a korszerű oktatásra. Bartha Dénes nyomatéko­san hangsúlyozza, mennyire helyes volna, ha a többi vál­lalat is minél hamarabb gondoskodnék tanműhelyek­ről. Eljön az az idő, hogy a korszerű oktatás e nélkülöz­hetetlen kelléke nélkül az is­kola nem is vállalja a fiatal szakemberek kiképzését. 4 lányok kimaradnak A jövő tanévre hatalmas számú tanuló jelentkezett. Főleg az elektromos szakmák népszerűek, de nincs nagy probléma a többi mesterség utánpótlásával sem. Illetve — és itt egy igen éles problé­mához értünk — fokozottan megnehezedett a lányok szak­mai képzése. Ennek oka né­hány visszalépő vállalat. Az iskola úgy készíti tervét, hogy már decemberben megkérde­zi a vállalatokat, mennyi ipa­ri tanulót akarnak szerződ­tetni a következő tanévre. Nos, igen sokan, akik bejelen­tették igényüket, megváltoz­tatták szándékukat mire a szerződéskötés ideje eljött. A Cipőgyár például, mely az év elején még 70 ipari tanulóra jelentett be igényt, most már csak 40-nel hajlandó szerző­dést kötni. Még jobban ron­totta a lányok elhelyezkedési lehetőségét a Nyíregyházi Ci­pész Ktsz, amely december­ben még 29 tanulót igényelt, most pedig csak hatot szer­ződtet. Legrosszabbul jártak, akik a Nagykállói Cipész Ktsz-nél kívántak volna el­Vasámapi számunkban .je­lent meg a Gondunk: a lakás című cikkünk, s ebben meg­ígértük, hogy visszatérünk rá és figyelemmel kísérjük a vállalati lakásépítéseket, s közösen próbáljuk keresni en­nek lehetőségeit. Mivel szá­mos olyan nehézség vetődött fel, amire elsősorban az OTP illetékesei adhatnak választ, kérdéseinkkel felkerestük Boj­tos István megyei igazgatót: — Néhány vállalat részé­ről felvetették, hogy a kor­mányrendelet nem tesz em­lítést a társadalmi összefo­gás lehetőségeiről, a társa­dalmi munka végzéséről. Mi erről az OTP-dolgozók álláspontja? — Mi megrendeljük a la­kásépítést a kivitelező válla­lattól, bennünket az érdekel, hogy a lakást rendben meg­építsék. Ha a vállalatok meg- egyeznek a kivitelezővel tár­sadalmi munka végzésében — mi ezt nem kifogásoljuk, hiszen a lényeg a végeredmé­nyen van. Az a véleményem azonban, hogy a társadalmi munka lehetőségét sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, mert ez a vállalati hozzájáru­lást csökkenti és így a meglé­vő pénzekből több lakást vá­sárolhatnak. — A rendelet értelmé­ben a vállalatnak 100—120 ezer forint készpénzzel kell hozzájárulnia egy lakás fel­építéséhez. Ennyi pénze a legtöbb vállalatnak — sza­bolcsiakról lévén szó — nincsen. Felvetettük, hogy társuljanak a vállalatok, egyesítsék anyagi erejüket. Mi a véleménye erről? helyezkedni. Télen még 45 fő volt az igénye ipari tanulókra. És nem szerződtet egyetlen egyet sem. Egészen bizonyos, hogy a vállalatoknak vannak objek­tív okaik elhatározásukra. Mégis rosszul érinti a beisko­láztatást és főleg a pályavá­lasztási tanácsadást ez a vál­tozás. A problémát még csak élezi, hogy ebben az esetben főleg lányokról van szó, akik­nek az elhelyezése amúgy is nehéz a szakmák között. Az iskola a ballagás után pár napig még folytatja a nem végzősök oktatását. Jú­nius 16-án kezdődik a szak­vizsgák sora. Az itt folyó ok­tatáson kívülieket is hoznak a Hatzel térre, még Debrecen­ből is jönnek vizsgázni. Előre­láthatólag július közepéig el- tax’t, amíg a háromszáz vizs­gázó megkapja szakmunkás- bizonyítványát. Gesztelyi Nagy Zoltán — Nem tartom elképzelhe­tetlennek. Mindenesetre jo­gilag ezt rendezni kell és a vállalati vezetőknek meg kell egyelniük egymással. Ezen múlik. Ha megvalósul, feltét­len előre viszi az ügyet. En­nek érdekében — és a gyors megvalósulás reményében — az OTP részéről felajánlok egy 12 lakásos házat az Északi Al­központban vállalati lakások részére. Az a feltétel, hogy a hozzájárulást — lakásonként 120 ezer forintot—teremtsék elő, s akkor e lakásokba már szeptemberben beköltözhet, nek a kijelölt tulajdonosok. — Milyen hatása lehet a megvalósuló vállalati lakás­építésnek? — Az a véleményem, hogy csak a megindulás nehéz, ezért ajánlottam fel a hama­rosan elkészülő házat. Ez talán propaganda is lehet a ma még ilyen gondokkal nem foglalkozó vállalatoknak. A másik az, hogy alaposan fel­lendítheti a nyíregyházi la­kásépítéseket, ha a vállala­tok is besegítenek. Mi OTP- beruházásból igen sok lakás építését indítjuk: az idén hat- vanat, jövőre 225-t fejezünk be, és jövőre indul újabb 186 lakás építése. De mi is piaci elvek alapján dolgozunk. s ha tudnánk, hogy a vállalatok biztos vásárlóink lesznek, en­nél többet építenénk, ez ösztö­nözne minket is. ;— Milyen feltételekkel adják most az OTP-lakáso- lcat és milyen ezeknek a piaca? — Most legalább 80 ezer fo­rint saját erő szükséges az in­duláshoz. így az idei lakások­ra 260 család jelentkezett, köztük 20 olyan, aki nem kér hitelt (tehát készpénzben ki­fizeti a 200 ezer körüli vétel­árat) és számos lakásigénylő százezren felüli saját erőt ajánlott fel. A lakások érté­kesítése tehát biztos, a 12 la­kásos házat csupán a vállalati lakáséoítkezések segítése mi­att ajánljuk fel. — A mostani hitelfelté­telek túl sokat követelnek a lakás menve,sarlóiétól. Nem merül ki ez a piac rövid idő alatt? — Lehetséges, ezért lenne fontos a vállalati építések megindítása, nem is beszélve azokról. akik ennyi pénzt nem tudnak összegyűjteni. Ha a vállalat segít, mindössze 30 ezer forinttal kell a lakástu­lajdonosnak az árhoz hozzá­járulnia. Kun Istráa Intermezzo Ketten voltak a mellettem lé­vő asztalnál és söröztek. Meg­rendeltem a szokásos kis- fröccsömet, előszedtem az új­ságot és nekifogtam olvasni. A szemben lévő asztalnál ülő fiatal pár a szokottnál han­gosabb szóváltásba kezdett. A hölgy: — Én ezt nem bí­rom tovább. Ezek ketten, amióta bejöttünk, állandóan engem bámulnak. Úgy ülök itt, mintha mezítelen volnék. A férj: — Ne törődj vele szívem. Végre egy hét tá­voliét után megint együtt vagyunk, csak nem engedjük magunkat két ilyen huligán- tói zavartatni. Letettem az újságot és lop­va körbepillantottam. Keres­tem a piros nadrágot, lega­lább hatvanas szárral, kék ka­bátot zsinórokkal, hozzá va­lamilyen fodros inget és ter­mészetesen legalább vállig érő kócos hajat. Sehol. A hölgy: Menjünk el in­nen, ez már több a soknál, most már integetnek is. Mu­száj ezt nekünk tűrni? ­A férj: Ülj át erre a szék­re, fordíts hátat nekik. Meg­lásd abbahagyják. Aztán megtudom, kik azok, akiknek a hölgy hátat fordít. Két fiatalember. Jól szabott, divatos, halványkockás jester öltönyben, kihajtott fehér nyloninggel. A hajuk ren­des. Talán az egyiknek pa- kompartja kissé hosszú. De­li át ez a divat. A pakompar- tos most valamit nyomogat a kezében. És a hölgy hátához dobja. Aztán a férj idegesen feláll és odamegy a két fia­talemberhez. — Mondják uraim — kezd­te zavartan — miért csinálják ezt? — Semmiért — válaszol a pakompartos unottan. — Dehát mit akarnak tulaj­donképpen? — próbálkozott tovább a sértett. — Semmit. Ez a hobbynk — felelt gúnyosan a má­sik. A férj egy ideig zavartan. álldogált, aztán mérgesen mormolt valamit és hívta a fizetőt. Elmenőben a pakom­partos még odasúgott a hölgy­nek. — Mi az kicsi, hát nem is köszönünk? Hát illik ez? Csak. így itthagyni a bácsit? A pakompartos hívta a pin­cért. Fizetett és szólt a társá­nak: „Csak nem gondolod, hogy ezt kihagyjuk. Vagy azt hiszed, hogy ezek hazamen­tek?” Kiléptem az ajtón és gye­rünk a fiatalemberek után. Hogy tulajdonképpen mit akartak, ma sem tudom. Se­gíteni a házaspárnak? Ki tud­ja? Még két, vagy három szó­rakozóhelyre, benéztek, de a férjnek és a hölgynek nyoma veszett. Ök hát szerencsésen megúszták. Dé mi lesz a következő pár­ral? ■ Pátesik Ferenc Segíthetnek a vállalatok . Visszatérés a lakásgondról írt cikkünkre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents