Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-29 / 121. szám
«» m'ÄUfl! SS. ICÄLVr-SrAGYARöRSZÄIf Orosz Ferenc beszéde O 1 1 C! A, * •••//• r /Al hzabolcsozatmar jovojerol az építőipari aktíván A felszabadulás 25 évfordulója albalmábó pályázatot hirdet a Kelet-Magyarország Szerkesztőségünk a megye dulója alkalmából pályáza- felszabadulásának 25. évfor- tot hirdet ÉLETÜNK címmel. Hirt adtunk arról, hogy a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál május 27- én építőipari aktívaülést tartottak. A tanácskozáson részt vett Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára. Készt vett a tanácskozáson Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. ott volt Gyebrószki László, a vállalat igazgatója. Szabó Gyula, az építőipari pártbizottság titkára megnyitója után Orosz Ferenc elvtárs beszédet mondott a zsúfolásig megtelt tanácskozó teremben. Kulcskérdés a beruházás Orosz elvtárs elöljáróban a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte az aktíva minden résztvevőjét, s ezek után az építőipari vállalat eredményeivel, problémáival, gondjaival és a feladatokkal foglalkozott. Elmondta, hogy a megyei párt- bizottság. a párt Központi Bizottságának határozata alapján több esetben megtárgyalta a megye építőiparának helyzetét, kapacitásbővítésének feladatait és a lehetőségeket. A vb állandóan napirenden tartja az építőipar fejlesztésének kérdéseit, mert jól tudja, ha megyénk a fejlődés útján tovább akar lépni, akkor ennek kulcskérdése az építőipari kapacitás állandó növelése. Szabolcs iparfejlesztésével együtt kell megoldani az építőipar fejlesztését is, s ebben az építőipar jelenti a kulcsszerepet. Szólt arról, hogy az utóbbi években a beruházásokat koncentráltabban valósítottuk meg, s ez feltétlenül előrehaladást jelent. A beruházások növekedését jellemzi többek között az is, hogy míg 1965-ben a szocialista szektorban 1,2 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, ad-, dig 1966-ban ez az összeg meghaladta a 2,6 milliárdot. Szabolcs helyzetéből eredően a beruházásokra fordított anyagi eszközök nagy része — 65—76 százalék — az elmúlt években építési jellegű beruházás volt. Elismerését fejezte ki, hogy ebben a vállalat jelentős munkát végzett. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az eredmények ellenére évről évre több százmillió nem nyer beépítést mely a megye zsebéből kidobott pénz, s ezen változtatni kell. Hangsúlyozta, éppen ezért örvendetes az a kezdeményezés. amelyet a Tisza menti Tsz Szövetséghez tartozó 100 közös gazdaság hozott létre. Építőipari vállalkozást alapítottak, melynek 100 milliós a kapacitása. Szeretnénk, ha valamennyi területi szövetség területén alakulnának hasonlók. E probléma megoldásában segít az is, hogy egy újabb tanácsi építőipari vállalatot javaslunk létrehozni. Ezek után hangsúlyozta, hogy a legtöbb gyermek Szabolcsban születik, de mi nem félünk a gyermekáldástól. A pártnak, a kormánynak figyelme van Szabolcsra. Háromszor annyi a természetes szaporodás, mint az országos átlag. Szólt arról, hogy Sza- bolcs-Szatmárt tovább kell iparosítani és ennek az ütemét szükséges meggyorsítani. Ennek a terve most készül, s az a célunk, hogy 15 év alatt a legfontosabb mutatószámokban utolérjük az országos átlagot. Felelősség a megyéért Az előadó ezt követően elemezte a vállalat eredményeit. Elsősorban az építőipari kapacitás állandó növekedéséről szólt. Elmondta, hogy míg 1964-ben a vállalat termelési értéke 342 millió forint volt, addig 1966-ban már 661 millió. s ebből látható, hogy az elmúlt öt év alatt a termelés töretlenül és úgy emelkedett, hogy elérte az 1964-es szín voltai kétszeresét Es a váöatet az 1968-as évi termelési értéke alapján a megye ipari és építőipari vállalatai közül az első helyet foglalja el. Ezek az eredmények figyelmet és szervezettséget igényeltek. Dicséretes az. hogy a termelés megduplázódását úgy érték el, hogy a dolgozói létszámot csak 25 százalékkal növelték, s az egy főre jutó teljes termelési érték az elmúlt évek alatt 58,6 százalékkal emelkedett. Hangsúlyozta, hogy a termelékenység növekedésében jelentős szerepe volt a műszaki fejlesztésnek, de ezeket az eredményeket csak műszaki fejlesztéssel nem lehetett volna elérni. Fontos tényező volt az is, hogy érezték a dolgozók és a vezetők a megye fejlődéséért a felelősséget. Orosz Ferenc elvtárs ezek után arról szólt, hogy kevés olyan ipar van, amely annyira kapcsolatban lenne a lakosággal, mint az építőipar. Nagyon fontos, hogy minden építőipari munkás és vezető megértse: munkájuk politikai munka is, s a lakosság elégedettségével vagy elégedetlenségével találkozik, attól függően, hogy jó, minőségi munkát végeztek-e, vagy sem. Örvendetes, hogy az utóbbi években javult a kivitelezési munkák minősége. Ellenben az átfutási idő növekedett, javasolta, hogy ennek okait alaposan elemezzék, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket ennek csökkentése érdekében. Szólt arról az előadó, hogy Szabolcs a negyedik ötéves tervben remélhetőleg kiemelt megye lesz, mely azt jelenti, hogy az ipar fejlesztésében, a szociális és kulturális ellátottságban is a fejlődés erőteljesebb ütemű lesz az országos átlagtól. Hangsúlyozta, hogy ezt csak az építőipar fejlesztésével biztosíthatjuk. Ezért vár nagy feladat és fokozottabb felelősség az építőipar munkásaira, vezetőire. Beszélt a lakásgondokról, mely Szabolcsban és Nyíregyházán szintén speciálisan vetődik fel. Sokan tíz éve várnak lakásra. s ezekben a családokban azóta .3—4 gyermek is született. Hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb belpolitikai kérdésünk a lakásgondok megoldása. És ezt nem lehet érzéktelenül intézni egyetlen vezetőnek sem. örvendetes, hogy lakásépítési tervét a vállalat becsülettel teljesítette. Ezért köszönet jár. Szólt arról. hogy a lakásépítés összefügg az ipartelepítéssel is. Gondolni kell mindkettőre. Kérte az építőipar dolgozóit, hogy a Nyíregyházán és Kisvárdán épülő kenyérgyárat 1970-ben építsék meg 1971 helyett. Ezzel újabb probléma megoldásában segítenének, hiszen Szabolcs 55 községében a lakosság harmadnapon ként jut csak kenyérhez. Ha ezeknek a problémáknak a megoldásában segítenek, hoz- aásáratnak ahboa. hogy Megyénk gondjai gyorsabban oldódjanak meg. Növelni a gépesítést Ezután arról beszélt, hogy örvendetes az is, ma már nem a döntőbizottságoknál „történik” az építkezés, hanem a valóságban. A vállalat az anyagproblémák ellenére is törekedett arra. hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítse. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a kifizetett és a kapott, kötbérek mennyisége évről évre csökken. 1965-ben még 4.9 millió forint kötbért fizettek és 729 ezret kaptak, addik 1968-ban már csak 85 ezer forintot fizettek és 27 ezret kaptak ilyen címen. Eredményesen dolgozott a vállalat. Az elmúlt években mindig nyereséggel zárt. Négy évvel ezelőtt 6 millió, 1968-ban már 97,3 millió volt a nyeresége. Eredményesen tértek át a gazdaságirányítás új rendszerére. Hangsúlyozta az előadó, hogy előtérbe került a* anyagi-erkölcsi elismerés, a vállalati érdek, s javasolta, hogy szűrjék le a tanulságokat az eredményes munkából. A megyei pártbiaettség első titkára ezután arról beszélt. hogy a műszaki fejlődésnek jelentős szerepe van az építői par fejlesztésében, s ezért a gépesítést növelni keM. Nem likvidálni, hanem meg kell szerettetni a gépet a dolgozókkal, hiszen Szabolcsban sem korlátlanok a munkaerő lehetőségek. Elmondta. a megyei pártbizottság azon lesz, hogy a szabolcsi fiatalok jelentős része jelentkezzen tanulónak az építőiparba. Sokan tévesen azt hiszik, hogy már nincs szükség ácsra, kőművesre, skb. Elismeréssel szólt arról, hogy a vállalat szocialista brigádjai példásan foglalkoznak, nevelik a hozzájuk kerülő fiatalokat, s az itt szakmunkássá vált fiatalok 85 százaléka meg is marad a vállalatnál. Megemlítette, sok függ az idősebbektől, akik megszerettethetik a fiatalokkal ezt a szakmát, de el is vehetik a kedvüket tőle. Elismeréssel (.szólt a szocialista munkaversenyben elért eredményekről. A szocialista brigádmozgalomban 286 brigád 2360 fővel, vagyis az összes brigádoknak 62,8 százaléka vesz részt. Sok közülük már több ízben elnyerte e kitüntető címet. A 25 termelőegység és építés- vezetőség közül 15 lett a szocialista üzem cím tulajdonosa. Örvendetes, hogy ma már e brigádok tevékenységét nemcsak a gazdasági eredményekért való harc jellemzi, hanem a közösségért érzett felelősség. az egymás kölcsönös megbecsülése és a segítségnyújtás Js. Az elmúlt két évben a szocialista brigádok 10 esetben veteránok, nyugdíjasok, alacsony keresetű sokgyermekes családok réHammel József felvétele lítottak helyre lakásokat. De a vállalat eredményei minden évben lehetővé tették azt is, hogy a közösségi munkában, a társadalmi munkában kitűnt dolgozókat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítsék. így az utóbbi években 1282 dolgozó kapott „Kiváló dolgozó” oklevelet és jelvényt, miniszteri kitüntetésben részesültek 30-an, kormánykitüntetést kapott 10 és a SZOT kitüntetését 5 érdemelte ki. Hangsúlyozta Orosz elvtárs, hogy a vállalat 1969-re is benevezett a szocialista vállalat címért folyó versenybe, s ez az elképzelés találkozott az egész vállalati kollektíva egyetértésével, lelkesedésével. Törődni az emberekkel Ezt követően arról beszélt, hogy a jó és nyugodt munka feltétele a megfelelő légkör kialakítása. A vezetőktől függ elsősorban, hogy milyen légkört alakítanak ki maguk körül. Nagyon fontos, hogy a vezetők között megértés legyen, mert ha személyeskedés van, az rossz, rontja az egész kollektíva légkörét és ráfizet az egész vállalat is. Nem elég többször hangsúlyozni: ha a gazdasági-, párt-, szakszervezeti- és KISZ-vezetés összefog, az csak javára válik az egész kollektívának. Hangsúlyozta. minden poszton olyan vezetőkre van szükség, akik nem az elvtelen udvarlások, ha-nem a becsületesen elvégzett munka alapján értékelik az embereket, akik érzékelik a munkások problémáit, gondjait, harcolni tudnak vállalatukért és szeretik az embereket. Éppen ezért, fontos, hogy az emberek egyé-, ni problémáival is törődjenek, nem szabad „süketnek” lenni az emberek kicsi, de számukra mégis nagy problémáival szemben. Hangsúlyozta, örvendetes, hogy a vállalat 45 vállalati lakást épít és ez követésre méltó példa. Ezt követően szólt arról, hogy akadnak még helyek, ahol nem minden vezető érti a posztján a feladatait. Egyes kereskedelmi szervek csak azért nem adnak megrendelést az iparnak, nehogy problémái növekedjenek. Ez bosz- szúságot vált ki az emberekből. Az új gazdasági mechanizmus megköveteli: kutassák a keresletet, a piacot, ennek megfelelően adjanak megrendeléseket. Ez a lakosság, a nép igénye, s ezt ki kell elgíteni. A jó vezető megérdemli az elismerést, de a tehetetlen, lusta, tunya ne számítson arra, hogy a párt mögé bújhat, párt vagy tanácsi, stb. protekciót élvezhet Nagyszerű célok Ezután Orosz elvtárs elismeréssel szólt arról, hogy a vállalat politikai, gazdasági munkájának irányításában megfelelő szerepet vállalt és «a fial az ép**ő*pae pártí»A pályázat címét azért így választottuk meg, mert az élet legkülönbözőbb területeiről várunk írásokat. Úttörő- rajoktól, az irodalommal hivatásosan foglalkozókig kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt a pályázaton. Kikötésünk, hogy valamilyen formában legyen benne a fel- szabadulás gondolata. írni lehet, — hogy példát mondjunk — akár egy termelőszövetkezet legutolsó évéről, de a krónikás szóljon néhány szót az útról is, amelyen máig eljutottak. Lehet írni egy város, üzem, falu megváltozott életéről. iskoláról, valamilyen, a felszabadulással kapcsolatos élményről, stb. A pályamunka 2—10 flekk terjedelem között mozoghat. (Egy flekk egy ritkán gépelt oldal, vagy annak megfelelő kézírás). zottság, a vállalat kommunistái, a társadalmi és tömeg- szervezetek aktivistái és vezetői és ezért elismerését fejezte ki. Örömét fejezte ki, hogy ma mór a szakmai fejlődés mellett, jelentős a dolgozók ideológiai és politikai képzése is, mind többen tanulnak az esti egyetemen. Ezek után a megye általános politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, fejlődéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, majd az egész megyét, lakosságát érintő feladatokról és a fejlődésről szólt. í Elmondta Orosz elvtárs, hogy bőségesek a tennivalók, hogy Szabolcs ne maradjon le a fejlődésben. Különösen hangsúlyozta a mezőgazdaság, de ezen belül is az állat- tenyésztés fejlesztésének a fontosságát és ezzel öeszefüg gésben az építőiparra váró feladatokat. Elmondta, hogy a negyedik ötéves tervben megyénk tovább iparosodik, jelentős üzemeket kap. Ezt decentralizálva valósítják meg. úgy, hogy Nyíregyháza mellett fejlődjön Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, stb. s. Emel tovább csökken Bárki részt vehet nyilvá-* nosan még nem publikált írásával. PÁLYADÍJAK: I. díj 5000,— forint II. díj 4000,— forint III. díj 3000,— forint IV. díj 2000,— forint V—VI. díj 1000—1000 forint A pályázat lezárásának határideje 1969. november 20-a. A beérkező pályamunkákat, ha megütik a kívánt színvonalat, folyamatosan közöljük és azokért, függetlenül attól, hogy a végső elbírálásnál dijat nyernek-e, szerzői honoráriumot fizetünk. A pályázat eredményét a Kelet-Magyarország 1970. április 4-i számában közöljük. majd az eljáró munkások száma, de a gond is. A megyei vezetés már dolgozik a negyedik ötéves terv gazdasági, társadalmi, politikai célkitűzésein. Számításba veszik azt is, hogy Szabolcs- Szatmár éppen a Szovjetunióhoz való közelsége miatt jelentős nyersanyagbázis, s erre építeni kell. Idén megkezdik a geofizikai próbafúrásokat megyénkben. Itt még ilyet nem végeztek azefőtt. Befejezésül hangsúlyozta: ez a megye indult a legmélyebbről, de nagy utat tett meg a fejlődésben. Rászolgál arra, hogv segítsék, kiemelten kezeljék, s nekünk is mindent el kell követnünk azért, hogy szorgalmasan dolgozzunk előrehaladásáért, a sza- bolcs-szatmári emberek még jobb életviszonyainak a meg teremtéséért. Felszabadulásunk 25 éves évfordulójának alkalmára azt kívánta az építőipari vállalat dolgozóinak, hogy a kitűzött célt, a kitüntető szocialista vállalat címei nyerjék el. Rászolgáltak, megvannak hozzá az adottságok is. Ehhez kívánt, erőt,, egészséget az építőipar valamennyi dolgozójának az ep. iők sao$a előtt. Hit ér az információ? A gazdaságirányítás reformjának bevezetésével a direkt irányítási módszerek helyébe ,az indirekt módszerek léptek. A vállalatok tevékenységük megtervezésénél különféle információkat kell figyelembe venni a korábban lebontott tervszámok helyett. Egyik ilyen legfontosabb információs forrás a nép- gazdasági terv. A kedves olvasótól elnézést kell kérnem e kioktatásnak tűnő elmélkedésem miatt. Mentségül szolgáljon az alábbi vállalati elképzelés, amely miatt el kellett követnem ezt. Arról van ugyanis szó,- hogy eg.y nemrég készült tanulmányt forgattam a kezemben a minap és igen furcsa válaszokat olvastam benne. A tanulmány készítője azt kérdezte három megyei kereskedelmi váL lalatunk vezetőségétől, hogy a vállalati terv elkészítésénél meghatározónak, mérlegelésre kerülőnek, elhanyagolhatónak tartja-e a népgazdasági tervről kapott információkat? A vállalati vezetők egyike sem tartotta a népgazdasági tervről kapott információt meghatározónak. Egy úgy nyilatkozott, hogy mérlegeli. Kettő elhanyagolhatónak tartja. Önkéntelenül is felvetődik bennem a kérdés, hogy miért ezek a válaszok? Melyik az információ, amely meghatározó, ha nem a népgazdasági tervről kapott? A válasz erre a kérdésre is megtalálható: „a tanácsoktól kapott információk és irányszámok”. Magam is olvasom ezeket az információkat. Jónak és szükségesnek tartom — persze sokszor lehetne jobb is! Úgy vélem azonban, hogy a válaszadók közül (a kérdések nyomán ez tűnik ki) kevesen olvassák a népgazdasági tervről adott információkat. Ha olvasnák, akkor ész- revennék, hogy a tanácsi információk sok vonatkozásban (alapvonásaiban és több részkérdésben) ismétlik a népgazdasági tervről kapott információ valamelyikét. Ezért is és azért, hogy a vállalati tervek apró részleteiben meghatározott feladatok jól kövessék a népgazdasági célt, szükséges a népgazdasági információk többszöri forgatása. Abból ugyanis kitűnik, hogy milyen termékre van szükség a piacon. Amit a megyében sem árt néha figyelembe venni. Végh János
