Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

ate. *n» te VBEM-WSSfíaiSÉÍhlá *:W Új erők az élcsapatban Egészségesen fejlődnek pártalapszervezeteink. S hogy valóban lendítő hatással volt az új mechanizmus a poli­tikai életre is, azt a párttag­felvételek is tanúsítják. Me­gyénk pártalapszervezetei 1967-ben 868 párttagot vet­tek fel, a mechanizmus má­sodik esztendejének első négy hónapjában pedig négy­száz dolgozó lett a párt tag­ja. Nem mellékes, hogy Sza- bolcs-Szatmárban erősödött a párt befolyása a munkások, tsz-tagok, a műszakiak, a nők és a fiatalok között. Ta­valy és az idén az első négy­négy hónap eredményeit összegezve, az új párttagok közül csaknem négyszáz volt az üzemi munkás és tsz-dol- gozó, s az egészből 166 nő és 239 a fiatal. Nem véletlen jelenség az sem, hogy az aránylag iparszegény Sza­bolcsban a műszakiak közül egyre többen ismerték fel a párthoz való tartozásukat. Az elmúlt évben félszáz műszaki értelmiségi, mérnök, techni­kus, agronómus, művezető, 35 pedagógus, orvos, jogász lépett be pártunkba. Ez a folyamat az idén is jellemző. Ez év első négy hónapjában újabb 42 mérnök, agronó­mus, 38 pedagógus, orvos lé­pett pártunk soraiba. Megyénk pártszervezetei hosszú ideig nem fordítottak kellő figyelmet az olyan ki­apadhatatlan forrásokra, mint a szocialista brigádok. Ta­valy már 65 új párttag aján­lási lapján szerepelt, hogy a szocialista brigádban ki­fejtett kiváló munkája alap­ján kérte felvételét és nyer­te el azt. 1968-ban összesen 1207 új pártaggal erősödtek megyénk pártalapszervezetei. Ezek közül 408 volt a fiatal, melyből 336 a KISZ-ben vég­zett munka alapján nyert felvételt. Nyíregyházán és a tiszalöki járásban a legtöbb fiatalt a KISZ-taggyűlések ajánlották. Bővült tehát a pártépítésért felelősök szfé­rája. A magasabb követel­ményeket igénylő új szerve­zeti szabályzat értelmében a pártszervezetek mellett a szo­cialista brigádok, a KISZ- szervezetek, s más társadal­mi és tömegszervezetek is felelős szerepet töltenek be. Megnyugtató, hogy a ter­melő üzemekben élénk a pártépítő munka, itt veszik fel a legtöbb új párttagot. És örvendetes, hogy iskolai végzettségük, általános szak­mai és politikai műveltségük is magasabb. Az idén felvett új párttagok közül 110 érett­ségizett és 37 főiskolát vagy egyetemet végzett van. Figyelmeztető jelenség azonban, hogy múlt évben 26 kisebb-nagyobb üzemi pártszervezetben nem volt új párttagfelvétel. Pedig a pártalapszervezet tagjai és vezetői tudják: vannak olyan kiválóan dolgozók, akik ér­demesek a párttagságra. Sok helyen az ajánlók ösz- szetévesztik a közös tevé­kenységet a közös ismeret­séggel, s az utóbbi alapján ajánlják a pártba jelentke­zőt. Csak a közös munka, a közös tevékenység szolgálhat alapul az ajánláshoz. Pártunk IX. kongresszusa megnövelte a követelményt a pártba lépőkkel szemben. Az élet, a pártépítés ered­ményei igazolják, hogy he­lyesen. Tovább erősödött pártunk, politikája bizalmat érlel, s felismerésével olyan új erők kerülnek az élcsa­patba, akik a magasabb kö­vetelménynek is eleget téve erősítik sorait. Farkas Kálmán Gazdálkodni tanulunk Tavaly az volt az alapelv, hogy meg kell szigorítani a hitelkérelmek elbírálását. Ez az első fél évben csak vi­szonylag sikerült, némileg azonban így is szelektívebb lett a hitelnyújtás. A komolyabb megszorítá­sok a második fél évben — a második hitelszerződések megkötésénél — következtek. Nyilvánvaló, hogy ekkorra mar a vállalatok is kezdték megszokni, hogy nem min­dent kapnak meg automati­kusan, amit csak kémek. És a dolgozók bére — ami ná­lunk mégiscsak politikai kér­dés, — sem indítja meg a bankosok szivét. Viseljék ezért a felelősséget azok, akiknek hibájából nem tu­dott fizetni a vállalat. Ha egyszer-kétszer nem tud pontosan fizetni a cég, az még nem jelenti azt, hogy ott, baj van, legfeljebb elto­lódtak a bevételek. De ha ez sorozatos, akkor az ese­mények '-jelzik, hogy szer­vezetlenség, vagy az előre­látás hiánya jellemezheti a vállalati vezetőséget. Ezért nem kapott például hitelt legutóbb az Ibrányi Vegyes Ksz, ahol mindezt tetőzte, hogy az illetékes vezető ha­nyagsága miatt lejárt a hi­telszerződés is. A szigorúbb hitelpolitiká­nak is megvolt az oka. Ta­valy alapjában nem sikerült megállítani sem országosan, sem a megyénkben az eszkö­zök egészségtelen és indoko­latlan növekedését. Erre kö­vetkezett az a rendelkezés, hogy az ipari vállalatok a tartós eszköznövekedést köte­lesek saját fejlesztési alap­jukból finanszírozni. Ezzel az a cél, hogy a vállalatok na­gyobb erőfeszítéseket tegye­nek a nyereség növelésére, s meggondoltabbá váljék • készletgazdálkodásuk. Volt persze olyan eset is, ahol a vezetők elszámították magukat, A többletnyereséget a Vasipari Ksz-nél például készletekbe fektették, s az­tán nem kaptak hitelt a nye­reségrészesedés kifizetésére. Ennek elmulasztása náluk súlyos hiba lett volna. Az­tán a készletek leépítésével, nagy nehézségek árán, de gyorsan rendbehozták a szö­vetkezet pénzügyi „szénáját”. A Víz- és Csatornamű rö­vid lejáratú, eseti hitelt kért, de kiderült, hogy az eszkö­zök tartós növekedését akar­ják ezzel finanszírozni. így az eszköznövelés nem köti le a fejlesztési alapot... És még­sem kaptak hitelt, mert a bank is csak a tiszta üzle­teket szereti. Az eddigi rendelkezések hatása még nem mérhető pontosan, de azért érezhető. Bár a fejlesztési alapokat több évre lekötötték a leg­több helyen, ha többletnye­reséget érnek el, akkor le­hetővé válik, hogy a nagyobb fejlesztési alapból újabb el­gondolásokat is megvalósít­sanak. (A többi elmegy a hitel törlesztésére.) Ezzel te­hát a vállalatokat az új rendelkezések igyekeznek meggondoltabbá tenni a fej­lesztési alapok felhasználásá­ban. Másrészt a készletek in­dokolatlan növekedését is meg kell állítani. Az első negyedév nyitó- és zárókész­leteinek vizsgálatánál — a negyedéves mérleg készítésé­re kötelezett vállalatoknál — mérsékelt csökkenést mutat a készlet. Ez jó, alapos munkára utal. Általános a tendencia, hogy — a mechanizmus másfél éve után egyre javuló a vállala­tok pénzügyi munkája, meg­alapozottak a hitelszerződési ajánlatok. Különösen a VAGÉP, a Faipari Vállalat és az UNIVERSIL munkája dicsérhető. A gyors javulás azért is örvendetes, mert a meggyorsult gazdasági élet­ben további fejlődés várha­tó, nagy üzletek gyors meg­valósításának lehetősége, — s erre a mostani helyzet alapnak tekinthető. X) Km István BOLTHÁLÓZAT, hiánycikk, minőség* Sok a kívánnivaló a kereskedelem munkájában Az SZMT elnöksége május 21-i ülésén többek között az áruellátásról és a kereskede­lem kulturáltságáról tárgyalt. Megállapította, hogy az MNB megyei igazgatósága 1969 első negyedévében a lakosság ré­szére 1 milliárd 227 millió fo­rintot fizetett ki, 290 millió­val többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában, s ez erőteljesen hatott az árufor­galomra is. Jelentősen növe­kedett a lakosság vásárlóere­je, s ezt nem tudta tel­jesen kielégíteni a keres­kedelem. Nem szűkült a hiányzó cikkek köre sem. Több keresett árufélé­ből csak akadozva tudták az igényeket kielégíteni, bár a forgalom az elmúlt év hason­ló időszakához viszonyítva 19,6 százalékkal növekedett. Az összes forgalom 1 milli­árd 72 millió 300 ezer forint volt, melyből az élelmiszer 450 millió 800 ezer forint, az összes forgalomnak 42 száza­léka. Ez is mutatja az élel­miszervásárlások nagyságát. Nagy vásárlókedv A megye lakossága élet- színvonalának növekedését mutatja a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Ez év első három hónapjában a kiske­reskedelem több mint 1200 hűtőszekrényt, 4459 mosógé­pet és 615 centrifugát, 1036 porszívót és 66 padlókefélőt, 3490 gáztűzhelyet és kályhát, 366 varrógépet adott el. Gaz­dára talált 4257 rádió, 3337 tv-készülék, 166 lemezjátszó és 350 fényképezőgép. Bútorra 36 millió 737 ezer forintot fordított a lakosság. 1967—68 hasonló időszakához viszo­nyítva különösen nagy volt a forgalom hűtőszekrények­ből, varrógépekből, bútorfé­lékből, de még így sem tud-_ ták teljesen az igényeket ki­elégíteni. Megyénk kiskereskedelmé­nek első negyedévi árukész­lete 529 millió forint volt, melyből 74 millóval az élel­miszerek, 166 millióval a ru­házati cikkek részesülnek. Az árukészlet 5,8 százalék­kal volt több az előző évi­nél. De míg élelmiszerekből 0,8, a vegyesiparcikkekből 12,1 százalékos volt a növe­kedés, addig a ruházati cik­kekből 1,6 százalékos volt a csökkenés. Jogos panaszok Megállapította a tanácsko­zás, hogy az alapvető élel­miszerekben a szükségletek általában kielégítőek voltak, de átmeneti problémák vol­tak és vannak tőkehúsból, húskészítményekből és sütő­ipari termékekből. Nem kie­légítő az ellátás édesipari lisztes árukból, étolajokból, száraztésztákból és kon- zervekből. Nagy a hiány sör­ből, ásványvizekből és egyes hűsítő italokból. Hétezerháromszáz nap. Ennyi időt hagyott maga után Varga Bertalan, a nagy­dobosi Petőfi Tsz elnöke, ál­landóan a „kormányrudat” Nagy történetek vannak a tengerek háborgásáról, pusz­tító dühöngéséről. Amikor a rajta bajba került hajók ka­pitányai a legénységgel együtt minden erejüket meg­feszítve, végső elkeseredéssel küzdöttek a megmaradásért... De nemcsak ilyen küzde­lem van. Nagyon jó ismerője ennek Varga Bertalan. Aki tizenötéves korában maga szolgálta cselédkenyeret evett. A felszabadulás után mind­járt a kommunista pártban találja meg helyét. Negyvennyolc-negyvenkilenc telén megegyezett tizenöt család. A kétezren felüli köz­ség egy cseppje. Varga Ber­talant huszonnégy éves korá­ban elnöknek választják. S őszre már huszonnégy család van együtt százhetven hold­dal. Ferde szemmel néznek rá gpbar. liiaba HJínóen vadas­Két nehéz évtized kodás, rágalomözön, a „kis karaván” halad. Ami gond­dal nem lehetett mindig helyben megbirkózni, segítsé­get kért a járási pártbizott­ságtól, a járási tanácstól. S ha kellett, feljebb is zörge­tett. Mert nincs más út. A szövetkezés: remény. Ötvenben gépállomást he­lyeztek a faluba. Nagyon kel­lett. A talajmunka java ré­szét, meg a szállításokat el­végzi a tsz-nél. Agronómusai is segítenek. Az addigi mun­kanapok helyett egységgel kezdenek számolni. Jószágo­kat vásárol a kis kollektív gazdaság — hitelből. Egy egység értéke ötvenháromig átlag ötven forint körül ala kult minden évben. S arról már csak a feleség tud, hogy férje éjszakákat virraszt, át álmatlanul, töprengve, vagy könyveket bújva. ötvenhárom. Kárba vész minden? A közös vagyon már egymilliónál többet ér! Min­denképpen meg kell menteni a szövetkezetét! Órákon át tanácskoznak, a végső elha­tározás: ne engedjük, embe­rek! A szövetkezet maradt. Két év múlva Zsámbékon van Varga Zsigmond, egyéves el­nökképző tanfolyamon. Mire hazakerül, már nyolcvan csa Iád van a tsz-ben, közel ezer hold a közös birtok. És ekkor jön egy még nagyobb vihar, ötvenhat ősze. Az elnök a szövetkezet közös értékeinél van »ásóval, kapával, vasvil­lával felfegyverzett emberek­kel. Ez a viharfelleg is elvo­nult. Februárban papírokat oszt ki a tagság között: írja rá. aki nem akar a tsz-ben maradni. A túlnyomó többség marad. Hozzálátnak a még csomózatlan dohány rendbe­tételéhez. Üjra kialakul a rend, a fegyelem. Ez a né­hány hét, hónap többet kivett Varga Bertalanból, mint a nyugodt tíz év. De hol van még a valóságos nagyüzem? Újra küzdelem, vita, érvek. Végre megértik: legyen együtt a háromezeregyszáz hold, a hatszázhuszonegy tag. Egy község—egy tsz. El­nök maradjon Varga Berta­lan. Tapasztalata, embersége együtt van. Elég jó a határ. Homok is van, kötött föld is van. Meg kell, meg lehet itt élni — jobban, mint bármi­kor. Jó üzemfejlesztési program készül. 150 hold alma, 65 hold szőlő telepítése, a gépe­sítés fokozása, 120 hold öntö­zése, jó tanyaközpont kiala­kítása, allattenyésztes javító­- — [r-_ 1-. I-.,-.- hr irti‘1 M-1 ofitmit! inX.1 irts DcetnwíBSa« Hiány jelentkezik gyer­mekcipőkből és gyermekru­házati cikkekből, különösen szandálokból, műszálas kö­töttárukból, egyes fehérne­műkből, olcsóbb szőnyegek­ből, jobb minőségű férfi kon­fekciókból, valamint ruha és kabátszövetekből. Legna­gyobb mértékű és tartós a hiány a vegyes iparcikkek­ből, többek között egyes tele­víziókészülék-típusokból, jár­művekből, az ezekhez szük­séges alkatrészekből, villany- szerelési cikkekből, hengerelt árukból, vízvezeték szerelé­si anyagokból, szegfé­lékből, egyes üveg­félékből. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a húsipar termékei­re, azok minőségére, a hús­ipari készítmények ízére és színére változatlanul sok a , kifogás, de hasonló a helyzet a kenyér minőségével is. Sok a minőségi kifogás a zöldség- gyümölcsboltok áruira, így a burgonyára, almára, száraz­babra és egyéb zöldségfélék­re is. Nem javult a lábbelik mi­nősége sem. Sok a panasz a tv-készülékek, a rádiók, búto­rok javításainak elhúzódása miatt. Az egyre növekvő igények mögött elmarad a kiskereske­delem kulturáltsága, mely­nek egyik oka az üzletháló­zat és a raktározás korsze­rűtlensége. A raktárak álta­lában szűkek, túlzsúfoltak, ami rontja az áruk minősé­gét, s a technikai felszereltsé­gük sem mindenütt megfele­lő. Több helyen a raktárak távol vannak az üzletektől, ez nehezíti a kiszolgálást, s többletmunkát jelent az üz­letek dolgozóinak. Fontos fel­adatként jelölte meg az el­nökség a bolthálózat fejlesz­tését és a raktárak, üzletek technikai felszereltségének a növelését. Miért nincs házhoz szállítás? Az utóbbi időben gyakori, hogy egyes élelmiszerüzletek indokolatlanul fogyasztási cikkeket árusítanak, ilyen áruk értékesítését szorgal­mazzák. Ez kedvezőtlen je­lenség, hiszen az itt dolgozók nem rendelkeznek kellő szakismerettel e cikkek áru­sításában. Felhívta a figyel­met az elnökség arra is, hogy a szolgáltatások köre elég szűk, csak néhány üzlet al­kalmazza a megrendelt vagy megvásárolt áruk házhoz szállítását. De még sok az ellátatlan terület is. Ez egyes körzetekben, üzletekben túl­zsúfoltságot okoz. A jobb és kulturáltabb kiszolgálást biz­tosítja, ha a vásárlókat ki­fogástalan minőségű árukkal látják el. Ez megkívánja a minőségi áruátvételt. E tekin­tetben különösen nagy a ki­fogás a sütőipari termékek, valamint a húskészítmények átvételénél. Több helyen nem felel meg a vendéglátóegységek osztályba sorolása sem. Olyan egységet is sorollak be a II. osztályba, amelyik még a .III. osztályba előírt követeimé, nyéknek sem felel meg. Az elnökség felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kultu­ráltabb kereskedelem meg­követeli, hogy még intenzí­vebben foglalkozzanak a ke­reskedelemben dolgozók ne­velésével, szakmai és politi­kai képzésével, s anyagi- erkölcsi megbecsülésükkel is. f (f. U.) Hűtőszekrény az antébuszban Levest ad az automata * Uj bisztrók az állomásokon Bővíti szolgáltatásait megyénkben az Utasellátó Az automaták szaporítása, kulturált, szép bisztrók létesí­tése — ez jelenleg két fő cél­ja az Utasellátónak. A deb­receni MÁV igazgatóság saj­tótájékoztatóján hangzott el: Szabolcs-Szatmárban is bőví­ti szolgáltatásait az Utasellá­tó. Jelenleg már 16 helyen szervezték meg az utazók el­látását éttermekben, büfék­ben és pavilonokban. Hama­rosan újabbakat nyitnak. Al­kalmazkodnak a vasút fejlő­déséhez, a gyorsabb utazás­hoz, a pályaudvarokon töltött idő csökkenéséhez. Ezért új módszereket keresnek. Nyíregyházán jelenleg 16 au­tomata működik, a váróterem­ben felszerelt automatasorhoz Azóta ezek többsége meg is valósult. Kiállításokon nyert díjak, aranykeretes oklevelek bizo­nyítanak. De az elnök leg­kedvesebbje egy zsebben hor­dott. kisebb méretű papír­grafikája: hatvannégytől ti­zenegyezer forintról húsze­zerre növekedett az egy tag­ra jutó évi átlagkereset a közösből. S megtudom: két magas kormánykitüntetése is van. Negyvennégy éves. Húsz év óta elnök. És már nagy­apa. Fia traktoros a tsz-ben. A közös érték több mint hu­szonötmillió, a tiszta vagyon huszonegymillió. Szorgalmas munka, nyugalom. Közel két órája hangzott el a déli ha­rangszó, ő még nem ebédelt. Makacsul tartják a kalkulá­ciós számok, mit és hogyan tovább. Mert nagyon kellene hűtötároló, borfeldolgozó, szolgáltató tevékenység, ven­déglátó egység... hasonló csak a budapesti Kele­ti és Nyugati pályaudvaro­kon van. A nyíregyházi au­tomaták jelenleg háromféle hűsítőt, büféárut. kakaót és csokoládét adnak. A szov­jet, NDK és dán készülékek mellett rövidesen megjelen­nek az első svéd automaták is. Ezek közül az egyik újdon­ság lesz — Nyíregyházán is állítanak fel ilyet — a le­vesporból meleg ételt kiszol­gáló automata. A harmadik negyedévben kezdődik a nyíregyházi Utas­ellátó teljes rekonstrukciója, amelyre mintegy 7 milliót költenek. Saját cukrászüze­me és fagylaltkészítő részlege lesz. Az étterem, bisztró és rendezvényterem mellett egy­tálételeket kiszolgáló szesz­mentes bisztró is lesz. Nyírbogdányban az új ál­lomásépületben pavilont nyit az Utasellátó. Hasonlóan kis­kereskedelmi egységet létesí­tenek az épülő Kisvárda-hár- masűt megállóhelyen és az új kisvárdai állomásépületben. Tartanak a tárgyalások: a régi állomásépületben az el­avult söntés helyett egy harmadosztályú bisztrót nyit­nak. Keresik a kapcsolatot az autóközlekedési vállalatokkal és a Volán Utazási Irodával. Megyénkben elsőként a kö­zeljövőben induló Uhgvár— Nyíregyháza közötti nemzet­közi autóbuszjáraton kez­dik munkájukat. Speciális hűtőszekrényeket szerelnek be az autóbuszokba, friss üdí­tőkkel. büféárukkal látják el az utazókat. Az. épülő nyír­egyházi autóbusz-pályaudva­ron szintén az. Utasellátó üze­mel majd. ahol a hagyomá­nyos szolgáltatásokon kívül szintén automaták fels • sével kívánják gyorsítani a kiszolgálást. lm. s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents