Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-22 / 115. szám
1369 május 22. KELET-MAGYARORSZA« 5. oldal Legelőgazdálkodás a nyíregyházi járásban A szántóföldi takarmány. termelés és a rét-legelőgazdálkodás színvonalának növelésével az állattenyésztés, de különösen a szarvasmarha és juhtenyésztés jövedelmezősége fokozható. A rét-legelő- területek karbantartása, műtrágyázása, a gazdaságos állattenyésztés egyik fontos feltétele. A mezőgazdaságnak szinte eP'".tlen területén sem érhető el olyan eredmény, mint a - mtenzív gyepgazdálkodás, sál Az intenzív legelőgazdál- kodás alapvető feltétele: a vízigény, trágyázás és a legelőhasználat. Vízzel, műtrágyával a szárazság ellen Tudni kell, hogy a gyep rendkívül vízigényes, az egy kilogramm szárazanyagának előállításánál 000 liter víz használódik fel. A gyep naponta 3—5 milliméter vizet hasznosít, amely a 180 napos legeltetési idényben legalább 540 millimétert jelent. A gyep legfontosabb trá. gyája a műtrágya. Ezek közül első a nitrogén. A nitrogénműtrágyával a szárazság ellen is lehet küzdeni, mert a nitrogénnel trágyázott legelő a száraz időjárásban tovább zöldell. A nitrogénműtrágyák közül a pétisónak ki. váló hatása van, csak nagy adagban érvényesül, legalább 3—4 mázsa mennyiségben. A nagy termés elérése érdekében a nitrogénműtrágya mellé még szuper és káliműtrágya is szükséges, mert X mázsa szénával 6 kilogramm pé. tisónak, 5 kilogramm kálisó- nak és 4 kilogramm szuperfoszfátnak megfelelő ható- anvag vonódik ki a talajból. A legelőhasználat kérdésénél két dolgot kell figyelembe venni: 1. A gyep növése a legeltetési idényben nem egyenle. tes, 2 A különböző körű gyep nyers fehérjetartalma különböző. Legeltetni legjobb a 25—30 napos, az arasznyi nagyságú gyepet. A legelőhasználati módok közül legjobb a szakaszos legeltetés. Ennek alapja, hogy a legelőt hat egyenlő szakaszra osztjuk fel. Egv szakaszon az állat 5 napig legel, utána a szakasz 25—30 napot pihen. Kiemelkedő eredmények A járásunkban több termelőszövetkezetben az inten, zív legelőgazdálkodással kimagasló eredményt értek el. így például a rakamazi Győzelem és a balsai Petőfi Termelőszövetkezetben, a szükséges mennyiségű víz biztosításával, a nagy adagú műtrágya felhasználásával kataszteri holdanként a termés mennyisége több mint 230 mázsa volt. (Zölden) A rakamazi Győzelem Tsz a legelő- használat korszerű módját a szakaszos legeltetésen belül, a villanypásztorral történő sávos adagolt legeltetést is alkalmazta. A tiszaberceli Bessenyei Tsz az intenzív legelőgazdálkodás megvalósítása érdekében az 1969 évre is 220 hold területről készített legelőgazdálkodási és fejlesztési tervet. A fejlesztési terv szerint kataszteri holdanként mesterséges úton 400 milliméter vizet és 570 kiló vegyes műtrágyát használt fel. Ez a termelőszövetkezet a nagy adagú vegyes műtrágyázással kívánja helyrehozni a talaj tápanyagegyensúlyát, és Á hűtőszekrényekről Egy évtizeddel ezelőtt még luxusnak számított hazánkban a háztartást hűtőszekrény. 1958-ban mindössze 400 darabot gyártott a magyar ipar, de még 1959-ben is csa 7100-at. Napjainkban túszon i a hazai termelés már meghaladja az évi 100 000 darabot, s ez mind gazdára is talál. A hűtőszekrényben lejátszódó folyamat alapelvét már évezredek óta ismeri az emberiség: ha gyorsan párolgó folyadékot csöppentünk a bőrünkre, hideget érzünk. Ez azért van. mert a párolgáshoz hó szükséges, amit a folyadék önmagától és a környezetétől von el; minél gyorsabb a párolgás, annál ✓intenzívebb a hőelvonás is. A hűtőgépekben alkalmazott gyorsan párolgó folyadék (hűtőközeg) cseppfolyósított freon vagy ammónia szokott lenni. I (kompresszoros hűtőgépnél a hűtőközeg egy kígyózó csőrendszert (elpárologtatót) tölt meg, amely abban a térben helyezkedik el, amelyet hűteni akarunk (hűtőtér). Egy villamosmotorral hajtott kis szívó-nyomó szivattyú légritka teret létesít a folyadék föleit. E kisebb nyomású térben a hűtő folyadék gyorsan párologni kezd, miközben a szivattyú folyamatosan el- Sz vja a keletkezett párákat is. A gyors párolgás okozta hőelvonás következtében a csőkígyó környezete lehűl. A 'kis szivattyú a hűtőtérből kiszívott párákat egy másik csőrendszerbe továbbítja: a sűrítőbe. Az összenyomott (komprimált) párák azonban erősen fölmelegednek, tehát le kell hűteni őket, ha azt akarjuk, hogy cseppíolyósod- janaki Ezt a hűtőhatást a csővezetéket körülvevő levegő végzi el, így a lehűtött gőzök a kondenzátorban lecsapódhatnak. A hűtőszekrény csak álló helyzetben szállítható. Az abszorpciós változat Igen kényes a beállításra, feltétlenül vízszintesen keil állnia a helyén. Gazdaságos működtetése érdekében, a hűtőszekrényt tartsuk távol a sugárzó hőtől (pl. ne helyezzük tűzhely közeiébe.) Védő földelés nélkül nem szabad üzembe helyezni a hűtőszekrényt. Téves felfogás, hogy az a hűtőgép működik jól, amelynek hűtőcsövén „szép kövér” jégréteg van. Ennek pontosan az ellenkezője az igaz. A vastag jégréteg ugyanis szigetelő hatású, gátolja a hideg leadását a hűtőtérnek. A hűtőcsövön lévő jégréteget egy-két hetenként le kell olvasztani, oly módon, hogy a hálózati csatlakozót kikapcsolva, kinyitjuk a jégszekrény ajtaját. A hűtőszekrény mélyhűtő- rekesze jégkockák készítésére, bizonyos élelmiszerek fagyasztására és mélyhűtőit áruk tárolására szolgál. Ez/a hűtőtér leghidegebb része, több fokkal a fagypont alatt. Itt viszobylag gyorsan lehűthető egy-egy élelmiszer, de a hűtőszekrény egyéb részeinek hűtési gyorsaságát sokan erősen túlbecsülik. A várható hűtőhatást az ún. „különbségfelezés” módszerével jól meg lehet közelíteni, s ezt az „aranyszabályt” fontos szem előtt tartani. Egy literes üvegben tévő 13 C fokos folyadék például a 6 C fokos hűtőszekrényben az első óra folyamán a két hőmérsékleti érték közötti különbség felével fog lehűlni (6 fokkal). További egyórai lehűlés után ismét a különbség felével hűl le (3 fokkal). Tehát a folyadék a 8 C fokos hőmérsékletét csak mintegy négy-öt óra múlva éri el. Végezetül egy Igen fontos tudnivaló: a hűtőszekrény csak meghosszabbítja az élelmiszerek eltarthatóságát, de nem küszöböli ki, nem szünteti meg azok romlandóságát meg akarja változtatni a gyep termésének mennyiségét, minőségét és a gyeptársulás ösz- szetételét. Több termelőszövetkezetben a legelő- és rétgazdálkodás, a mezőgazdaság legel na. nyagoltabb művelési ága. Még a szakemberek nagy része is mostohagyerekként kezeli a legelőt. A legelemibb ápolási, javítási munkákról sem gondoskodnak. Nem becsülik, mert legtöbbször fel sem tudják mérni a benne rejlő lehetőségeket. A termelőszövetkezetek nagy részében a gyepes területeken használt műtrágya mennyisége kevés. így például ez évben a demecseri Kossuth Tsz legelőterülete 360 hold, a felhasznált műtrágya mennyisége 25 mázsa. Vagy a nagyhalászi Petőfi Tsz, melynek legelöte- rülete 407 hold. a felhasznált műtrágya mennyisége pedig 105 mázsa. Ezekben a tsz-ek- ben az utóbbi három évben a háztáji és egyéni állatok legeltetésére kijelölt legelő re műtrágyát nem használtak fel. Az előző két év átlagúban a legelő hozama szénatermésben holdanként a 10 mázsát nem érte el. lavul a minőség A balsai, a rakamazi vagy a tiszaberceli termelőszövetkezet szakemberei tudják és meggyőződtek arról, hogv a nagy adagú műtrágyázással nemcsak nagyobb termés, eredményeket lehet elérni, hanem a gyep minőségének javulását, azonkívül a Jetek- tett költségek 2—3-s/.oros gyorsabb megvalósulását, mint a szántóföldön. A takarmánybázis kiszélesítése érdekében sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a legelők és a rétek ápolá. sára, javítására és fűhozamának növelésére. Ezért a takarmánybázis megteremtésében ragadjunk meg minden olyan lehetőséget, mely az új módszerek bevezetésével és a nagy adagú műtrágya felhasználásával a takar- ményterrhő gyepes i tietek termésének növelését ered inényezi. Vasváry Károly szakfelügyelő Új növényvédő gépek A Budapesti Mezőgazdasái Gépgyár debreceni gyár- gységében több új növényvédő géptípus készült el. Ezek őzül a tavaszi szőlő, gyümölcs és szántóföldi növényvédelemre a kiválóan alkalmas ún. RSL gépből 150 db-ot gyártanak. E növényvédőgép első szériája már elhagyta a gyárat. Rövidesen sorozatgyártásra kerül az istállók és más mező- gazdasági épületek fertőtlenítésére alkalmas meszelőgép, valamint a Minitox, amely a D—4—K típusú traktorhoz kapcsolva gyümölcsösben és szőlőben alkalmazható. Képünkön: a meszelőgép prototípusa. (MTI foto— Bajkor József felvétele) Egy világhírű kutatás krónikája Sorra érkeznek a levelek a világ mindén tájáról a Kőbányai Gyógyszerárugyár címére. Svéd, amerikai, csehszlovák, szovjet, ausztrál, lengyel, finn és dél-amerikai gyógyszerkutató intézetek neves professzorai írják: „tudományos problémáink megoldására és kutatási célokra kérjük küldjenek a szintetikus emberi ACTH hormonkészítményükből”... és válaszként útrakelnek a világ legkisebb csomagjai 5 milligramm emberi ACTH-val, hogy az orvostudomány fejlődését szolgálják. A világon első ízben Magyarországos előállított szintetikus ACTH-hormon „születésének” körülményeiről és sikeréről dr. Fekete György, a tudományos és kutatási főosztály vezetője és dr. Kisfaludy Lajos a szintetikus kutatócsoport vezetője tájékoztatta lapunkat. — 1959-ben az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Intézetével, a Gyógyszeripari Kutatóintézettel együttműködve megkezdtük az összehangolt kutatást az ACTH-hormon előállítására. Az idő sürgetett bennünket, mert több külföldi gyógyszerkutatóintézet is megkezdte a kísérleteket. A svájci CIBA gyógyszergyár érte el először az első komoly eredményeket: sikerült nekik 39 aminósávból előállítaniuk a mesterséges sertéshormont, Ez az anyag azonban azóta sincs forgalomban. Mi tovább folytattuk a kutatást és 1962-ben már nekünk is sikerült a sertéshormon részszintézise. Mesterséges anyagunk biológiai aktivitását azonban nem találtuk kielégítőnek, ezért újra kezdtük a kísérleteket. Négy évvel később — miután negyedszer kezdtük el — sikerült ami- nósavakból előállítanunk a teljes emberi hormont, és értékes részeit külön is. Kutatásaink eredménye világra szóló jelentőségű volt. mert a természetes emberi ACTH hormont eddig csak néhány alkalommal, különleges engedélyekkel, klinikákon meghalt emberek agyalapi mirigyéből sikerült ki preparálni és mindössze néhány milli- grammnyi mennyiségben. «*■ jyiilyefi prepákat kellett — íme, a kész mesterséges hormon. (MTI foto — Bara István felvétele) kiállnia a szintetikus hormonnak, hogy gyógyszer lehessen ? — Először állatokon próbáltuk ki, rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel a használatban lévé természetes eredetű hormonkészítmények. Meg kellett állapítani biológiai aktivitását és a kísérleti állatokra gyakorolt hatását. Legnagyobb problémánk az volt, hogy közvetlenül nem tudtuk mihez viszonyítani a kapott adatokat, mivel ez volt az első ilyen szer. Tulajdonságait, használhatóságát, ártalmatlanságát és mellékhatásait csali közvetett módszerrel, az állati anyagokból előállított természetes ACTH- val tudtuk összehasonlítani. Ezután következett a legion* toSabb: kipróbálni élő emberen. Hosszú ideig nem találtunk olyan embert, aki önként vállalta volna a kockázatot. Külföldön közben elterjedt a híre kutatásaink eredményének. A svéd Ferring cég ajánlotta fel elsőként az együttműködést. Vállalták, hogy- résát Veszítek a további munkálatokban, kipróbálják embereken és forgalomba hozzák a nyugateurópai országokban. Küldtünk nekik egy kisebb meny- nyiséget, s megtudtuk, hogy mielőtt betegnek adták volna, dr. Jan Mulder orvos, a cég tudományos igazgatója kipróbálta saját magán. Megállapította, hogy a készítmény hatékony és nincs semmilyen mellékhatása. Azóta az eltelt 14 hónap alatt már mintegy száz betegen próbálták ki és rendszeresen tájékoztatnak bennünket a klinikai próbák eredményéről. Nálunk, az első svédországi próbák után a Szegedi 1. számú Belgyógyászati Klinikán kezdték kísérleti alkalmazását. — Miért jobb szer a szintetikus, mint a természetes ACTH és milyen betegségeket gyógyít? — Semmivel sem gyógyít több betegséget, mint az eddig használt ACTH készítmé nyék. A természetes hormn nők azonban — miután álla ti anyagokból készültek — idegenek maradtak áü emberi szervezet számára. Használatuk az esetek 20 százalékában túlérzékenységei, kiütéseket, vérnyomásesést, súlyos eszméletvesztést és több esetben halált okozott. A szintetikus emberi ACTH- nak nincsenek ilyen mellékhatásai, mert emberi anyag és nagy előnye, hogy korlátlan mennyiségben előállítható. Megfelelő adagolásban a mellékvesét hormonok termelésére ösztönzi, ezáltal mintegy negyven féle ijeteg- séget gyógyít, általában gyulladásos bet» gségéket, mint például különféle bőr-, reumás jellegű és szembetegségeket. A szintetikus emberi hormon gyáilását megkezdték. Aminósavnkbil 130 bonyolult kémiai folyamat eredményeként állítják elő. A Kőbányai Gyógvszerárugyár a tervek szerint annyit termel majd belőle, amennyi a vi- ■ágszerte jelentkező ig- .ivek kielégítésére elégendő lesz. Hazánkban a jövő év elején kerül injekcióként forgalomba.
