Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-22 / 115. szám

ttÜ Műm ». i mm KGY2ETS* • Tudnak-e réfank ? Vajszínű por műanyagiasakban Nemrég a megyei pártfcá- aottsag első titkára levelet kapott Zalából. A levél írói megköszönik az ELEKTER- FÉ1M Ktsz kitűnő' munkáját, s azt, hogj' határidő előtt si­került üzembe helyezni a hű. tőházat, amit részben a ktsz részlege szerelt. Ezzel szá­mottevő értéket mentettek meg. Jóleső érzés olvasni ezt a levelet. Hasonlóan szívderítő ol­vasmány a tudósítások töme­ge is: a szabolcsi ipar ilyen és ilyen termékekkel vesz részt a BNV-n. bemutat szá­mos korszerű gyártmányt, elegáns cipőket és divatos ru. hákat. a vas-, a vegyi- és gu­miipar keresett áruit. Szinte észre sem vesszük, s évről év­re több amit a vásáron kí­nálhatunk. Nem dicsekvés ez, hanem jogos büszkeség. Amint azt a zalai levél is ki­fejezi : „Nem is hittük volna, hogy Szabolcsban ilyen...” Igen. erről akarunk szólni. Mit hisznek, s mit tudnak rólunk? Mit az ország másik felében, s mit külföldön az „elmaradott” Szabolcsról? Mondják, hogy a BNV a legjobb árupropaganda. Ez igaz. Ott össze lehet mérni az erőket a konkurrenciával, s nyilván a legjobbat veszik meg. De nemzetközi vásár csak egyszer van évente hazánk­ban, s a szabolcsiaknál jobb körülmények között dolgozó vállalatok még ezt sem tart­ják kielégítőnek, már mint kielégítő reklámnak. Ko­moly, alapos árupropagandá. val „bombázzák” a piacot most és egész évben. Állan­dóan. Szabolcsi reklámot mégis ritkán közöl az országos saj­tó. Vállalataink vezetői ta­lán egy kicsit önmutogatás­nak vagy hivalkodásnak, ér­zik az ilyesmit. Pedig nem az, hanem gazdasági tör­vényszerűségek tudomásul vétele. Miért említettük mindezt? Mert jó érzés olvasni azt a zalai levelet, de még jobb lenne, ha nem érne meglepe­tésként senkit hazánkban a fiatal szabolcsi ipar jó mun­kája. Azt szeretnénk, ha tud­nának iparunkról, számon tartanák mérnökeink tehetsé. gét, munkásaink szorgos ke­zét... De ez nem lesz így, „ma­gától”. Ezért áldozni is kell, de ez az áldozat egyáltalán nem felesleges, hanem kifizetődő. w Jelentésen kívül A nyíregyházi vasúti cso­mópont magas kitüntetést kapott, mert ragyogó ered­ményeket ért el a munkában. A hivatalos ünnepségek le­zárultak, számos dolgozó ka­pott ilyen vagy olyan elis­merést, sokan jutalmat — mert a jelentések szerint ki­váló teljesítményükkel hozzá­járultak az egész. a csomó­pont kollektívájának kiugró­an jó mutatóinak eléréséhez. A hivatali jelentések na­gyon sok adatot tudtak ösz- szégezni. voltak azonban olyan tények is. amik — ter­mészetüknél fogva — nem férhettek bele a bármilyen széles körű tájékoztatóba sem. Legfeljebb így: „Csomópon. tunk területén a legmegbíz­hatóbb, leglelkiismeretesebb munkát a 139 szocialista bri­gád 1027 tagja végezte. Nagy szerepük van a csomópont ki­váló eredményeiben”. Voltak olyan brigádvállalá- sok is, amit a jelentések ro­vataiba nagyon nehéz lenne beszorítani. Nem javítják a mutatókat, sem biztonságo­sabb. sem gazdaságosabb nem lesz végrehajtásuk nyomán a vasúti üzem — mégis szót ér­demelnek. Szót? Nagyon nehéz lenne szavakba önteni pontos érté­küket. Talán csak a legjobb tollú írok lennének képesek annak megfogalmazására, hogy mit jelent a nyugdíjas Szabó Tetéznek a személypénztári­ak látogatása, segítése. Pedig a pénztáriak között — akik elnyerték már a szo­cialista üzemrész címet —. nem ez az egyedüli. Segíte­nek a beteg munkatársak­nak,’ mosnak, vasalnak, taka rítanak — s a rászoruló bete get gondozzák. (S most azt tervezik, hogy a szociális ott­hon öregeit is meg-megláto- gatják. ügyes-bajos dolgaik­ban, gondjainkban segíte ni.) Nem. ezt nem lehet mérni semmiféle mutatóval, s a je­lentések is legfeljebb a szűkszavú tényeket rögzíthe­tik. Ekképpen: Ezer társa dalmi munkaórát dolgoztak a szocialista brigádok tagjai a vasutas kultúrotthon átépíté sén. A KISZ-esek gyönyörű parkot építettek, összefogás sál vezették be a meleg vi­zet a kocsivizsgálók fürdőjé­be. És összefogással segítet tek a vontatási dolgozók Hu menvik András, Pozsonyi Tibor lakásának felépítésé, ben is. Ugyanígy épült fel Dankó László, s a teljesen rokkant, kilencgyermekes családapa, D. Papp Illés há za is. A sor korántsem teljes, de ebből is nyilvánvaló: a cso­mópontiak nagy családja nemcsak él és dolgozik együtt — hanem segíti is egymást, ha arra szükség van. És — ugye? — akkor válik egésszé az eddigi munka. A „Beregi Konzerv” pesti sikere Kun István Érdekes kiállitás zárt nem­rég Budapesten, a MÉM Váci utcai bemutatótermében. Nem volt nagy sajtóvisszhangja. Annál nagyobb érdeklődést keltett szakmai körökben. Termelőszövetkezetek mutat­ták be élelmiszeripari segéd­üzemeik termékeit. Szabolcs­ból a lónyaiak száraztészta­üzeme szerepelt szépen. A ..Beregi Termelőszövetkeze­tek és a MÉK Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó önálló Közös Vállalkozása”, vagy ahogyan pecsétjükön röviden jelzik hosszú nevű cégüket : „A Beregi Konzerv” általá­nos feltűnést keltett. Olyan világszínvonalon gyártott kü­lönlegességeket mutatott be. melyek érthetően felfokozták még a külföldi vevők kíván­csiságát is. Lehet 500 tonna? A kiállítás megrendezése figyelemre méltó motívum­mal indult. Még a sajtótájé­koztató reggelén sietve átren­dezték a termet. Előtérbe ke­rültek, hangsúlyt kaptak azok az üzemek, melyek nem önmagukban állítják elő ter­mékeiket, hanem a kereske­delemmel és az élelmiszer- iparral nagyfokú együttmű­ködésben dolgoznak. A vá- sárosnaményi szárítóüzem, mely nevében is viseli a MÉK-kel való közösséget és közismert a Nyíregyházi Kon­zervgyárral való együttmű­ködése, így jövőbe mutatóan példás kiállítónak bizonyult. A kiállításról hazatéri Kar­dos János vajszínű porral telt műanyagtasakot mutat a Nyíregyházi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum la­boratóriumában : — Ez almapor. Eddig ez­zel volt a legnagyobb export­sikerünk. Egyelőre hetven mázsát szállítunk egv kana­dai vevőnek. Az ottani élel­mezési szokások szerint a tej dúsítására használják és igen kedvelik. Amint ned­vességet kap, azonnal meg­duzzad. Ha figyelembe vesz- szük, hogy súlyának 13—25- szöröse kell nyers almából elkészítéséhez, és térfogata is csak egy töredéke a gyü­mölcsének. hogy hűtűszek- rény nélkül is tárolható egy évig, elképzelhető. milyen nagy segítséget nyújthat a szabolcsi alma értékesítésé­hez. Egyébként volt olyan külföldi vevőnk, aki meg­kérdezte. tudnánk-e belőle ötszáz tonnával szállítani? (No de ha még le is tudnánk gyártani, honnan vennénk most Szabolcsban ezer vagon almát?) Feldolgozó és értékesítő szakma Kardos János a felsőfokú technikum feldolgozási taná­ra és másodállásban a „Be­regi Szárítóüzem” műszaki vezetője. Éppen most kezde­ményezte, hogy tanítványai ne csak a konzervgyárba me­hessenek üzemi gyakorlatra, hanem a termelőszövetkeze­tek melléküzemeibe is. Hi­A kezem ökölbe szorult, fogam csikorgása kihal lát­szott az utcára, egyszerűen nem tudtam magamhoz tér­ni. Közben Stukula váciig erősitgette: — Hidd cl. így van. ahogy mondom, a fel vállalat Pi- picsnéhez jár uzsoi akölcsö- nciért. Ha százast kérsz tőle. minimé adhatsz százötvenet vissza! — Oh. az aljas perszóna! — fakadtam ki — egy jog­államban, egy-egy hovato- i'ább szocialista társadalom­ban ilyet tenni. Hát van en­nek az aljasnak lelke? Kollegám legyintett. — Lelke! Nagy szavak! Nekem sincs, pedig én mm adók uzsorakamatra kölcsön! Pénze van. s ez elég. hogy sokadikén ö legyen a császái Év szórtban nem tudta ilye könnyen napirendre léi ni a dolgok felett. Mennyi is a rendőrség hívószáma? Aha. 07/ 07/ — ismételgettem — 07/ Na, megéUj csak, te ftipicsné kölcsöne vámpír, a dolgozó osztály vérsí-opója! A növekedés ne­hézségeinek kihasználója. S már nyúltam is a telefon­készülék után, de előbb oda- szoltani a menni készülő Slukulának: — Ja. izé, Stíl ki? Nem tud­nál egy húszast elsejéig köl­csönadni? Ot nap múlva elseje, biz­tattam, azaz már csak négy és fél nap múlva. Ha jól meggondolom, nem több, mint U.0 óra múlva. Zavartan vigyorgott. — Ugyan! Én is most aka­• >k kérni Midtől egy százas: — Te is? Te is? — szód ■’ .m el — a véradó csopoi. tagja? Szakszervezetünk he­lyettes sportfflelőse? Mahol­nap törzsgárda jelvény tulaj­donos, Nem zavarta kitörésem, ép­pen jött Pipicsné, s a sze­mem láttára, fülem hallatá­ra, tehetetlen statiszlálásom mellett kért tőle egy lilát. Aztán le is lépett, én kettes­ben maradtam a kapzsi hár­piával. szememben a gyűlölet villámai. szívemet pörkölő harag égette, gondolatban a nyakát markolásztam. 07! 07! — rebegtem magam elé, de hangosan csak annyit mondtam: — Drága Pipics kartársnő! (de milyen drága, nyomtam el egy zaklatott sóhajt) — ktukula leadta a trillát! Bíz­at bennem! Elsejéig nekem egy ötvenes is elég lesz, o szokott feltételek mellett... NagS i étrssvi szén ezt kell alaposan meg- ismemiök. Egyébként a fel­sőfokú technikusok harmadik évfolyamán a szakosításnál tervbe vették egy feldolgo­zási és áruforgalmi szakága­zat megindítását is, talán már a jövő tanévtől. Az ide szakosodé végzősök lesznek az első igazán erre nevelt szakemberei, vezetői a mel­léküzemeknek. Nemcsak a gyártás technológiáját sajá­títják el, hanem áruforgalmi, kereskedelmi ismereteket is szereznek, hogy az értékesí­tésben is segítségére lehes­senek a termelőszövetkeze­teknek. A TÁSZI. a termelőszövet­kezetek központi értékesítő .irodája által rendezett kiállí­tás egyébként nagyon sok új tapasztalattal zárult. Kiderült a Nagykőrösi Konzervgyár példájából, milyen sokirányú kapcsolat alakulhat ki egy élelmiszeripari nagyüzem és a termelőszövetkezetek se­gédüzemei között. Kiegészítő együttműködésük mindkét partner számára hasznos. Kiderült, hogy szárítással, a korszerű technológia alkal­mazásával még nagyon ke-- vés helyen foglalkoznak. A kiállításon csak a Duna Ter­melőszövetkezet: jelent kezeit hasonló kísérlettel. Szabolcs­ban csak az Apagyi Állami Gazdaság dolgozik hasonló melléküzemmel. Világcikkek születése A „Beregi Konzerv” rö­vid fennállása alatt — szep­tember 6-tól év végéig — mái' 350 000 forint hasznot termelt, idén még jobban működik előrelatbatólag. Itt elképzelhető egy háromszáz fős középüzem, mely sok­milliós értéket állít elő. A MÉK-kel való együttműkö­dés lehetővé teszi, hogy ha egy cikk „kifut”, a MÉK melléküzemeit is erre állítsák át. Csak almakészítményekből eddig négy keresett cikket állítottak elő. A sokat emle­getett almaporon kívül a hozzá hasonló, kissé grize- sebb bébi-almát, a rétesal­mát és a hámozott almage­rezdet. Természetesen min­det szárítva. Már készülnek új gyártmányaik: a csemege- uborka, a marinált paradi­csom. a kis adag fagylaltve­lő. melyet hűtőszekrény nél­kül tehet tartani és vegyes befőttek ötnegyed és ötnyol­cad literes, kilós üvegekben. Vilagcikknek számít szárított burgonyaporuk is. mely a magyar burgonya exportját teszi nagy mennyiségben le­hetővé, hiszen ezt is keresik a világpiacon. Az új technológiák megva­lósításában nagy. segítséget nyújtott Gödény Vince. a gyulatanyai szervízüzem dol­gozója és munkatársat. Bo­szorkányos ügyességgel ké­szítették elő az eddig soha nem használt aprítógépeket. Minden remény megvan tehát rá. hogy mire az első „feldolgozó” agronómusok üzemi gyakorlatra mennek Naménvba. ott egy világszín­vonalon dolgozó. korszerű élelmiszeripari üzem tapasz­talatait vehessék át. s ebből ötleteket merítsenek saját későbbi munkájukhoz, kez­deményezéseikhez. (•«* *) mo smeiafhín Urigéikng Kózeiműkbeet országos el. ismerésben részesült a nyír­egyházit vasúti csomópont 3 ezer dolgozója, valamint a záhonyi vasúti körzet dolgo­zó gárdája, élüzem szinte: ért el a mátészalkai pályaícnn- i tartás és köze! 20 kisebb »-a'-, ség részesült igazgatói elis­merésben az élüzem szint el­nyeréséért. Ilyen jó eredményt, ért el a baktalórántházi. a gyula­házi, á jánkmajtisi. a keme- csei, a nagydobosi. a nyír- adonyi, a nyírbátori, a nyír- császári. a nyírgelsei. a nagy- káliói. a nyírteleki, a petne- házi. a tiszalöki. a zajtai ál­lomás személyzete és a .iánk- majtis—kölesei kisvasút osz­tály főnöksége. ..Szocialista szolgálati hely" címet szerzett a mun- káversénybert a jánkmajtisi, az eper.ieskei. a kállósemiéni, a mándoki. a tiborszállási és a tornyospáícái állomás. Aranyplaketlet kapott a nyíregyházi kisvasút terüle­tén Gallé József szocialista brigádja és a kisvasút vonta­tási főnöksége. Mátészalkán Gibi László mozdonyvezető, valamint Létái László és Ba­rabás István kocsikísérő bri. gádja. ' Hbgy a vasút dolgozói mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesznek a szocialista munka- verseny sikeréért, talán sem­mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a debreceni igaz­gatóság területén 1094 brigád harcol a most ismét nagy erővel megindult szocialista munka versen vben 9172 fővel és ezeknek jóval több mint harmada Szabolcs-Szatmár megye területén, vagyis csak a vasút szocialista brigádjai­nak a száma a megyében *00 fölött van és tagjaik száma megközelíti a négyezret. Vita a bérek körül Több törődést vár a Szabolcs Cipőgyár bogdányi részlege — Jobb itthon dolgozni, mint naponta bejárni Nyír­egyházára. Ha kevesebb is a kereset — mondja a beszél­getés közben Tóth Jánosné. — Nem lenne ez rossz munkahely. Csak lenne mun­kánk folyamatosan. Refrénként ismétlődik ez a két mondat a tűzőgépeknél, a munkaasztaloknál ülő asz- szonyok részéről. Betanított segédmunkások valamennyi­en. Előre szabott bőrökből ál. títjak össze a cipőfelsőrésze­ket. Keresni jöttek A májusi kánikula beszorul a falak közé. A teremben bőr és enyv szagától terhes a le vegő. A falba épített ventil­látor lapátjai mozdulatlanok. A légtisztító olyan pokoli zajjal működik, hogy az asszonyok inkább tűrik a szagos hőséget. A Nyít’bogdányi Kőolaj­ipari Vállalat gyártelepének tőszomszédságában, a vasút­tól néhány lépésnyire áll az épület, amelyben 1967 au gusztusában részleget létesí­tett, a Rakamazi Cipész Ktsz. Néhány hónap múltán meg­gondolhatták a dolgot, mert előszói csak a létszámot csökkentették, azulan tavaly szeptemberében túl is adtak a kis üzemen. A Szabolcs Ci­pőgyár vette át. — Azóta is arra várunk, abban bízunk, majd csak ki­alakul... És lesz állandóan munkánk. Ezért jöttünk ide: dolgozni, pénzt keresni. De bizony volt úgy, hogy öt­hat forintot kerestem egy-egy nap. Vagy annyit sem, mert nem érkezett meg az anyag — magyarázza Kinyik Sán- dorné ragasztómunkás. 1500—2000 forintot keres­hetne egy tüzőnő. Az anyag­gal való folyamatos ellátás azt is jelentené. hogy nem kellene mindig más géphez ülni, más munkafolyamatba belekapni. Ráadásul a gé­pekkel is gyakran baj van. Régiek, elavultak. így az elmúlt hónapok átlagát néz­ve 1100—1300 fórjai koni! ke. restek. A ragasztók 300—1000 forintot. Az akadozó munka, a bi­zonytalanság bomlasztja a munkafegyelmet. Elhangzott: volt aki i—500 forintot vif csak haza. Parázs vita tá­mad. Kiderül, ezeknél bi■, zony baj van a szorgalom­mal. a kézügyességgel. De abban egyetértenek, hogy kereshetnének többet is. És így volna értelme munká­juknak, ez volna a gyár ér­deke is. Mert csak szükség van a munkájukra, ha fenn­tartják a részleget! Azt beszélik, hamarosan második műszakot is szerveznek. Va­jon miért, hiszen egy műszak részére sem tudják biztosíta­ni a megfelelő munkát? Dezső Imre. a részleg veze­tője cipőipari technikus. Egy jól bedolgozott munkakört hagyott ott a nyíregyházi gyárban, amikor elvállalta itt a vezetést. Nincs könnyű doh ga. Igyekszik úgy szervezni a munkát. hogy mindenkinek jusson, ha szűkében vannak is. Ez is okoz nézeteltérése­ket. nehéz megértetni az asz szonyokkal. Hogy is mondta Tóth Já­nosné? „Úgy képzelem, az itteni munkánkhoz hozzátar. tozna, hogy ne csak azzal törődjünk, nekem van mun­kám. A társainkra is tekintet, tel kellene lenni. Szóval, na­gyobb megértés kellene kö­zöttünk.” Sajnos, a kis kol­lektívát értetlenség. sértő­dések. irigykedés osztja meg. Az asszonyok többsége meg nem dolgozott üzemi közös­ségben. Ráadásul másfél ev után is a kezdet nehézségei­vel küszködnek. , \ Nagyon meassse vannak Jó az, hogy az asszonyok csaladjuk, otthonuk közelé­ben dolgozhatnak. Éppen ezért kell segíteniük a gyár vezetőinek abban, hogy meg­szűnjön a bizonytalanság a nyírbogdányi részlegnél. Le­gyen munka, kereseti lehető­ség. Törődjenek velük töb­bet.. Mert pillanatnyilag úgy tűnik, nagyobb a távolság a központi üzem és a részleg között, mint az országúton teizevt kilométere*: Kádár Edit Íj termék a kisrárdai gépjavítóból Nyolcezer öHözőszekrény kézzül idén és egyéb műszaki karbantar­tó munkálatait. Istálloépítesi technológiai csoportjuk a tíz­ekben épülő istállók építésé­vel is foglalkozik. Építés jel­legű megrendelésük jelenleg megközelíti a háromszázöt­venet és csak megyénkben nyolcvankét javító megrende­lésnek tesznek eleget. Uj termékük — a három­ajtós lemez-öltözőszekrény — iránt is nagy az érdeklődés. Ebből a termékből ebben az évben- mintegy nyolcezer da­rabot készítenek. A Bútor- értékesítő Vállalattal kötött szerződésük értelmében mar az első fél évben kétezeröt­százat szállítanak a megren­delőnek. A napokban indít­ják útnak egyik hatszáz da­rabos tsáltjtmáBywkat. ■ps CMfcW (Tudósítónktól) A Nyíregyházi Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat kis- várdai gépjavító állomásán a mezőgazdasági gépek szerelé­si és karbantartasi munkála­tai mellett lakatosipari ter­mékek, épületgépészeti és a közművesítéshez szükséges elemek is készülnek. Ez év első felében tovább szélesítették ipari tevékeny­ségüket: a Debreceni Gordü- lőcsapágy Művek részere kü­lönböző TMK-aíkatrészeket, három megye — Szabolcs, Hajdú és Borsod — termelő­szövetkezetei részére a köz­művesítéshez szükséges kü­lönböző vasszerkezeti, épület­gépészeti termékeket gyárta­nak. A három megyében vég­zik a termelőszövetkezetek, közös gazdasagok vtílame*

Next

/
Thumbnails
Contents