Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-20 / 113. szám

1999. Wiäf6s 29. KELET-MAGYARORSZAS S. oldal Politizáló brigádok Legfőképpen cselekedeteik­kel, tartásukkal, kiállásukkal politizálnak. Azzal, hogy a szocialista módon dolgozó brigádok tagjainak a nyolc óra az nyolc munkával töltött órát jelent. Közülük kerül­nek ki azok, akik szentírás­nak tekintik a perceket, a grammokat, a tizedmilliméte- reket, vagy a mikronokat. A gyárakban, az országutakon, vagy a földeken elsősorban ők azok, akik bármikor ké­szek a dolog vastagabb végét is megfogni, s a fizetésüket nem jelenléti díjnak tekintik. Kutatják, alkalmazzák és támogatják az újat, vállalva az ezzel járó kockázatot is. Vitathatatlan, hogy mindez politizálás a javából. Amikor a tettek magas ér­tékű politikai szerepét hang­súlyozzuk. nyomban el kell ismerni még valamit: a po­litizálás a cselekedetekkel kezdődik, de azzal nem feje­ződik be. Kádár elvtárs a szocialista brigádvezetők har­madik országos tanácskozá­sán így szólott erről: „A szo­cialista brigádok vállalásai elsősorban a termeléssel kap­csolatosak, aztán szakmai kérdésekre, szociális problé­mák megoldására irányulnak, de kiterjednek a kultúra te­rületére és a szórakozásra is. Ez helyes. A jövendő szük­ségletekre és feladatokra gondolva azt ajánlom, hogy a következőkben az eddiginél kicsit többet foglalkozzanak politikával. Összejöveteleiket használják fel arra, hogy kö­rülnézzenek, mi van a politi­kában, a világban, fordítsa­nak nagyobb figyelmet a po­litikai képzésre is.” íme te­hát az a három szóban kife­jezhető képlet, amelyet a szocialista brigádoknak na­ponta me$ kell oldaniuk: munka, közösség, politika. Igazságtalanság lenne per­sze szemrehányást tenni azoknak, akik példamutató­an dolgozva gyakran úgy bclelemetkeznek munkájuk­ba. munkahelyük, munkatár­saik problémáiba, hogy ezen kívül szinte se nem látnak, se nem hallanak. Nem is szemrehányásról van szó. ha­nem az ellentmondásról, amely egyes brigádok, vagy brigádtagok politikai látókö­re, valamint a szocialista em­ber világnézete között fenn­áll. Ebből máris kiderül, hogy miért kell a mindenna­pi életben politizálni, politi­kával foglalkozni. Ennek a szemléletnek egyik alaptéte­le: a nagypolitika nemcsak az „okosok” dolga, hanem mind- azoké, akiknek sorsára így, vagy úgy hatással van. Ellentétben az olyan hie­delemmel, amely a politikát taktikázgatásnak, diplomáciai bujócskázásnak, vagy ki mit tud játéknak tekinti, mi azt tartjuk, hogy szocialista vi­szonyaink között politizálni annyit tesz, mint mindazok­ról az eseményekről, jelensé­gekről és folyamatokról tá­jékozódni, véleményt, ítéletet alkotni, amelyek a szocializ­mus hazai és nemzetközi sor­sát, a világeseményeket, a társadalom egészének, Vagy egyes rétegeinek életét, köz­érzetét ma és a jövőben meg­határozzák. Igaz, ebbe csak­ugyan sok minden összefog­lalható, de megszámlálhatat­lanul sok, és napról napra egyre több lesz az olyan té­nyező is, amelyek az emberi­ség, a szocialista világ, szo­cialista hazánk és az itt élő emberek jelenét, jövőjét be­folyásolják, meghatározzák. Nincs abban semmi termé­szetellenes, hogy a szocialis­ta brigádok tagjait is — csakúgy, mint legtöbb más embert — elsősorban a ve­lük. a családjukkal, a mun­kahelyükön és a közvetlen környezetükben történő ese­mények foglalkoztatják. De ma már úgyszólván teljesen eltűntek azok a határok, amelyek valaha elválasztot­ták az egyes emberek, csa­ládok, vagy közösségek sor­sát, az ország, az emberiség sorsától. Kézenfekvőbb az összefüg­gés hazai témánk tekinte­tében is. Valamennyiünket közvetlenül érintenek a tu­dományos és technikai for­radalom követelményeinek, következményeinek problé­mái, az új gazdaságirányítás egészének és részleteinek gyakorlati tapasztalatai, Ma­gyarország világpiaci pozíció­inak kilátásai, az ifjúság és a nők helyzetével kapcsola­tos gondok, állami életünk demokratikus fejlesztésének feladatai. Nem is szólva a megye, a város, a község gondjairól, azok előrehaladá­sának problémáiról, amelyek­ről érthetően legtöbb tájéko­zottsággal rendelkezhetnek, vagy kell, hogy rendelkezze­nek a szocialista brigádok tagjai. Erőt, biztonságot és határo­zottságot kölcsönöz a helyi és a központi kormányzat­nak, ha az állampolgárok — köztük mindenekelőtt a szo­cializmus tudatos hívei — figyelik, ismerik, értik mind­azt, ami itthon és a Világban történik. Ha támogatják a közösen kialakított politikát, azokat az utakat, módozato­kat. amelyek eredményesen valósítják meg — ha nem is mindig konfliktusok nélkül — nemzeti és nemzetközi tö­rekvéseinket. A gazdaságirá­nyítás reformját nemcsak azért sikerült megrázkódta­tás nélkül bevezetni hazánk­ban, mert a tudósok és poli­tikusok mintaszerű alapos­sággal dolgozták ki annak minden fejezetét, hanem azért is, mert az alapvető kérdéseket illetően az embe­rek többsége megértette, mi­ről van szó. elfogadta és nemzeti ügyként támogatta azt. A megértés, a véle­ményalkotás. a támogatás mindennapos szükséglete volt és marad a szocialista poli­tikának. Ezt, várja, 'ezt kapja a párt azoktól a szocialista brigádoktól, akik szóval és tettel egyaránt politizálnak. ELETKEEESEK Megerősödött a nagyvarsányi gépjavító társulás Két éve merész, de életké­pes elgondolás alapján Nagy- varsányban tsz mezőgazdasá­gi gépjavító önálló közös vál­lalkozás alakult. Hét tsz tár­sult. Ma már tizen vannak. Júniusban nincs „ fagysza ba dság “ Ismételten -beigazolódott, hogy a körültekintő, rugal­mas jó vezetésen sok múlik. A gépjavító társulásnak kez­déskor nem voltak megfelelő vezetői. Az is ismert, hogy el­lentétben az építőiparral, a gépjavítóknak télen van sok munkájuk. Nyáron csupán karbantartásokra, javításokra van szükség, így a szerelők nagy része nem tud dolgozni. Júniusban azonban nincs fagyszabadság. A pangási időszakot munkával kell ki­tölteni. Ez volt a gond Nagy- varsányban. De honnan ve­gyék a munkát? A gépjavító társulás élére új vezetők kerültek. S ezek­nek első feladatuk az volt, hogy körülnéztek a „piacon”. Munkát kértek és munkát vállaltak. Az aktivizálódás­nak sikere nem maradt el. Év végére már nyereséggel, 233 ezer forint plusszal zárt a könyvelés. Nem válogatnak A tíz termelőszövetkezet, amely a társuláshoz tartozik 130 erőgéppel, 11 tehergép­kocsival és több száz mun­kagéppel rendelkezik. Ezek a gépek igaz, sok munkát ad­nak a gépjavítónak, főleg mert a gépek nagy része ki­öregedett, de szabad kapaci­tás továbbra is bőven van. Hogy az embereknek munká­juk legyen, a vállalkozás vá­logatás nélkül mindent vál­lal. A tehenészetben teljes technológiai garnitúrát sze­relnek, elvégzik a belső vil­lamossági szereléseket, s ezenkívül bérmunkában be­dolgoznak a vállalatoknak is Az úgynevezett külső plusz­munka nem történik a gép­javítás rovására. Az idei tava­szon, szemben az elmúlt évi­vel, a termelőszövetkezetek valamennyi gépe munkaké­pes volt. A telephelyen ápri­lis végén csupán három gép volt kisebb javítás alatt. Jól megszervezték a szervizszol­gálatot is. Elég egy telefon és a szerelők sürgősen érkéz nek a hívott helyre. Néhánv távolabbi tsz-ben állandó jelleggel kihelyezett szerelő dolgozik. Eredetileg úgy volt, hogy a társulás végérvényesen Nagy- varsányban székel majd. Ezt az elképzelést több nyomós érv alapján megváltoztatták. Nagyvarsány nincs a tíz tsz központjában, sőt nagyon is félreesik a megfelelő szállító- utaktól. Ok volt még az új telephely létesítésére, hogy kevés a szakember, a fejlő­dés, az utánpótlás helyben nincs biztosítva. Már pedig jó elképzelés, hogy a jelen­legi 35 fős létszámot 60- ra növelik. Uj telephely épül Az új telepet Vásárosna- ményban építik fel. A telket már megvásárolták. És rövi­desen hozzákezdenek a mű­helyek felépítéséhez. A beru­házás aránylag kis összegű, 2 millió 800 ezer forintos. Ennek egy részét már a ta­valyi nyereségből fedezik, másik részét az idei év nye­reségéből, valamint állami támogatásból teremtik elő. Az új telephely korszerűen felszerelt műhelyeiben már nem csupán a társult tíz tsz erőgépeit, munkagépeit javít­ják majd. de vállalják a be­regi rész tsz-einek megren­delését is. Seres Ernő Megjegyzés: Kifogás később A múlt év végén nyitotta meg falatozó-borozóját a fő­térnél a kisvárdai Rákóczi Tsz, társulva a dombrádi Vö­rös Csillaggal és a tornyos- pálcái tsz-szel. A falatozó eladótere szé­pen berendezett, tiszta Ez volt az eg3 ellen olcsó étkezési lehetőség a járási székhelyen. Volt! Mert né­hány hónapos működés után a KÖJÁL az eladótérből nyí­ló feldolgozóhelyiség haszná­latát megtiltotta. Itt helyez­ték el ugyanis a füstölőt, és raktár, öltöző nincs. Ezt kifo­gásolta a betiltó határozat. Egyet kell érteni ezzel, jo­gos volt. Egy valami azonban elgon­dolkoztató. 1 Az engedély ! Most is ott függ a falon. Megadták a működési engedélyt a fala­tozó-borozóra — úgy ahogy volt, a szabálytalanságok al együtt. Nem vették észre, A KÖJÁL sem, csak hónap ok múltán. Sokba került a közös gaz­daságoknak a helyiség beren­dezése, s a falatozó jeüeg fel­függesztése óta az üzembe tartás kész ráfizetés. A domb- rádi Vörös Csillag Tsz ki is lépett a rossz üzletnek bizo­nyuló vállalkozásból. Belép új társnak az ímsz, korsze­rűen felszerelt konyhájával. A falatozó tehát újra meg­nyílik. De a kellemetlen?rge­ket, a ráfizetést több figye­lemmel, körültekintéssel meg lehetett volna előzni. Kádár Edit Több munkahely a csökkent niunkaképességíi dolgozóknak A csökkent munkaképes­ségű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló kormány és vb-határozatok végrehaj­tását vizsgálta legutóbbi ülé­sén a megyei, tanács végre­hajtó bizottsága. A munka­ügyi osztály előterjesztéséből kiderült, hogy a tanácsok, szakszervezetek és vállalatok eredményesen munkálkodnak e kérdés lehető legjobb meg­oldásán. A . vállalati bizott­ságok által összeállított mun­kaköri jegyzékek a megyé­ben 2200 ilyen munkahelyet jelölnek meg, csaknem hat­százzal többet, mint a mun­kaviszonyban álló csökkent munkaképességűek száma. A csökkent munkaképességűek száma viszont jóval több mint amennyiről tudnak, de sokan azért nem jelentik ézl be, mert tartanak attól, hogy áthelyezésük más munka­körbe esetleges keresetcsök­kenéssel jár. Az ilyen mun­kahelyek számát pedig még tovább bővítik azzal, hogy állami támogatásból 5,5 mii­Mun kásszolidaritás U ivatalosan töröltek egy *--*■ nevet a Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalat mun­kásai közül. A dózeresek, ciömpsresek, darusok, a föld- g/alugépek vasmarkú, de mellig szívű munkásai, ez a százötven tagú összetartó család azonban tovább őrzi. Most érzik át valójában, mit is jelentett részükre Ignácz Sándor. Hirtelen, élete teljé­ben, harminckét éves korá­ban ragadta el a halál. Vál­tótárs nélkül maradt Jakab Zoltán és Bodnár József. A mindig segítőkész, bátor Ig­nácz Sándor nem ül többé az EXV—06-os dózerre, hogy nappal vagy éjszaka, egyedül, gépe segítségével Szabolcs ipartelepeinek ágyat vessen. Fáradtságot nem ismerve, családjától távol gyalulta a földet, hogy megépüljön a Nyíregyházi Konzervgyár. Gumigyár. Mátészalka új ipartelepe üenvetés nélkül, ponto.ran. köteless-gtudóan teljesítette nindig a felada­tokat. „Kiváló dolgozó” ki­tüntetésre terjesztették fel. Ezt már nem vehette át. — Április 26-án, szombaton éjjel még műszakban volt itt Nyírbogdányban. Vasárnap reggel hat óra után jött ha­za. Kiment a szüléimhez Homoktanyára, segíteni az építkezésben. Este hétkor ha­zajött. Éjszaka meghalt. Az orvos lábon hordott tüdő­gyulladást állapított meg. Kísérő betegségként pedig szívkoszorú-érelmeszesedést. Felesége özvegyen maradt, három árvával. Sándor a leg­nagyobb 14 éves, Gabriella 10, János a legkisebb 7 esz­tendős. Nyírbogdányban a Gyár utca 18-ban laktak. Reggel hétkor már ott vol­tak a lakáson munkatársai Jászai, Ákos István, Kecske­méti István, Jónás Lajos. Zágonyi Károly és sokan mások. A dömperesek, dóze­resek, darusok, munkatársai 'öldúton dömperre szállva nentek tíz kilométert Ho- aoktanyára, hQgy megadják a végtisztességet. Százötven munkásember fogott össze egy meghalt tár­suk családjáért. Felajánlot­ták, hogy segítenek, hiszen nincs otthona az Ignácz csa­ládnak. Ákos István, a cso­portvezető egy lepedönyi ki­mutatást terít az asztalra. — Pénzt gyűjtünk. Még a százötven emberből csak 126-tal tudtunk beszélni. Ök összesen 7860 forintot adtak. Ezt a család pillanatnyi meg­segítésére szántuk. Telket vásárolnak a csa­ládnak Nyíregyházán. Erre kívánnak a kollektíva ere­jével családi házat építeni. Kommunista és pártonkívüli munkások, szocialista brigá­dok fognak össze, hogy se­gítsenek. Szép példája ez a munkásszolidaritásnak. — Tudunk az esetről mondja Gyebrószky László, a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat igazgatója. — Nem az első eset, hogy a munká­sok összefognak és segítenek társukon vagy családjukon Mi minden segítséget meg­adunk, hogy pótoljuk a vesz teséget F. K. Hó, saját erőforrásból 2 mil­lió forintot használnak fel csökkent munkaképességűéi foglalkoztatására alkalmas üzemrészek kialakítására. Ezeknek nagyobb része ez év végéig elkészül, s a mun­kakörök 70 százaléka női munkaerő foglalkoztatására lesz alkalmas. Igen helyes és követésre méltó kezdeményezések van­nak a megyében arra, hogy az üzemek saját maguk igyekeznek megoldani csök­kent munkaképességű dolgo­zóik megfelelő foglalkoztatá­sát. A Mátészalkai ÉRDÉRT - telepen fahulladék feldolgozó üzem van kialakítás alatt. Az Országos Gumiipari Vál­lalat nyíregyházi gyáregysége is saját maga kíván gondos­kodni dolgozóiról erre a cél­ra alkalmas műhely létreho­zásával. Az 5. számú Autó- közlekedési Vállalat csökkeni munkaképességűvé vált gép kocsivezetőit autóvillamossá­gi műhelyében foglalkoztatja Ezek látszanak a legjobb megoldásnak, mert a dolgo­zókat nem kell a megszokott gyárból, üzemből kivonni Ezért hívja fel a végrehajtó bizottság az illetékesek fi­gyelmét, hogy vizsgálják fe­lül a kialakított munkaköri jegyzékeket, gondoskodjanak a vállalatok sajátosságának megfelelő munkakörök ki­alakításáról, szükség esetén az átképzések megszervezésé­ről és gyakorlatilag is te­gyék élővé a vállalaton belü­li rehabilitációt. (hódi) A nyíregyházi betongyár. Hammel J6/ u étele Tudósítónk íria: Sok eljáró fiatal kéri [elvételei a íiszalöki tsz éli ke A Tiszalökön működő négy termelőszövetkezetben érvényesülő termelőszövetke­zeti demokrácia kérdését vi­tatta meg május 13-i ülésén a járási tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az új alapszabályok, az ügyrend és a munkarendek elkészíté­sével az előző éviekhez vi­szonyítva tovább szilárdult a demokrácia és a törvényes­ség a község termelőszövet­kezeteiben. A vezetőségi bizottságok, a háztáji-, verseny- és egyéb szakbizottságok törvényszerű működtetése elősegítette a gazdálkodás eredményességét, a különböző munkák időben történő elvégzését. Mindenütt kialakult gyakorlat a nyugdí jasok és járadékosok kiemeH támogatása, járandóságai' hazaszállítása, tüzelőanyai fuvarozás és egyéb juttató sok. Javuló eredményeiket bi­zonyítja, hogy az elmúlt év, folyamán 37 fiatal tért haz^J távoli munkahelyekről és kérte felvételét a tsz-ekbe. Hiányosságként állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a vezetőségi ülésekre munkatervet nem készítenek és nem számolnak be az elő­ző ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Felhívta a 'sz-ek vezetőségeinek figyel­mét, hogy az előadóktól kö­veteljék meg az írásos beszá­moló készítését. Doszlop Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents