Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
Csengeri példa — tsz-egyesülésről Nem öncélú, hanem szükségszerű Főiskola a levegőben Start után is figyelmet kérnek a légi mezőgazdászok Z. A csengeri tsz-ek egyesülésénél talán leggyorsabban — nem könnyen — az anyagi ügyeket intézték el. A tervek már mind a három tsz-ben készen voltak, amikor az egyesülésre sor került, így nem maradt más hátra, mint ezt a továbbiakban iránymutatóként elfogadni. Nehezebb volt a leltárak elvégzése. Három tsz háromféle rend, háromféle bizonylati fegyelem. Később nyilván meg kell szilárdítani a vagyon védelmét, ott ahol eddig ez nem volt kielégítő, A jövedelem elosztása sem volt egyszerű. Számoljon minden üzemegység külön? Nem célszerű az adott helyzetben, s talán a megfelelő káderek is hiányoznak hozzá. Együtt, így oldották meg. Ez a nagygécieknek, komlódtót- faluiaknak és csengersimai- aknak feltétlenül javuló keresetet jelent majd. a esen- gerieknél azonban elképzelhető átmeneti visszaesés. A csengeri vezetők jó politikai munkáját — és a tagság bizalmát — jelenti azonban. hogy a csengenek ezzel a tudattal is helyeselték és kívánták az egyesülést. Ök nem 1, esetleg 2 évre terveztek, távolabb láttak, arra az időre, amikor az egyesülésnek már az előnyeit is élvezhetik. És nekik lesz igazuk. Az anyagi kérdések mellett a legfontosabb a személyi feltételek megfelelő megoldása. Előfordult másutt, hogy az egyesülés a kezdeti szakaszban megbukott, mert ezen nem tudtak megegyezni, s helyette más, csupán átmeneti és nem is teljes értékű megoldást választottak a vezetők. Ezen elsősorban a vezetőknek kell — sértődöttség nélkül — megegyezniük, hogy megfelelően előkészítsék a közgyűléseket, a törvényes választást. Ez sem lehet azonban öncélú dolog, a személyi kérdések megoldásának legfontosabb célja, hogy — az anyagi mellett — az egyesült gazdaságok szellemi erejét is koncentrálja. Kézenfekvő tehát, hogy az új vezetésben a legtapasztaltabb, legképzettebb embereknek kell bizalmat szavazni. Ezt Csengerben szerencsésen megoldották. S a tagság véleménye is megegyezett a javaslattal. Ez a jó politikai előkészítő munkára utal. Az egyesülés gondolatát a pártszervezetek taggyűléseken vitatták meg, azután a párttagság együtt képviselte az elfoglalt álláspontot a tsz-tagok előtt. Az egyesült tsz-ben öt mérnök és három technikus dolgozik. Tudásuk előtt a nagy gazdaság a korábbiaknál is szélesebb távlatokat nyithat, nagyobb a lehetőség az alkotó munkára. Szám szerint nem áll rosz- szul a gazdaság, ám egy felületes számítás is fényt vet rá, hogy még több szakem- emberre lenne szükség. Csupán a leendő sertéskombinát követel majd mégegyszer ennyit! S akkor még nem is beszéltünk a különösen tudás- igényes kertészetről, a hajtatóházról. S az a törekvés, hogy a gazdálkodást minden ágazatban korszerűvé tegyék, átalakítsák a technológiát — az csak növeli a szakemberek viszonylagos hiányát. Könnyen felvetődhetett, hogy az egyesült tsz vezetői csengenek, tehát csaknem minden új beruházást a járási székhelyre telepítenek. Sertéskombinát, hajtatóház — minden Csengerben? Nem így van. A beruházásaik helyének kijelölésénél nem a falvak szerinti megoszlást, hanem az ésszerűséget tekintették alapnak, és ennek nem is szabadna másképpen lennie. Az észszerűség a gazdálkodás megEgy vagon: 17 perc Fiatal műszakiak és közgazdászok sikere Záhonyban Sok fiatal dolgozik megyénk egyik nagy ipari óriásában: a záhonyi átrakóban. Köztük különösen a fiatal műszakiak munkája fontos. Minden évben sok új ötlettel, az átrakómunka célszerűbbé, gyorsabbá tételével segítik a záhonyi forgalom gyorsabb lebonyolítását. A közelmúltban két technikus — Balogh Imre és Wojte- kovics Ferenc — kiemelkedő szaktudásról tett tanúságot. A kiváló ifjú technikus mozgalomban benyújtott pályamunkájukkal szakágazati elsők lettek. Azzal foglalkoztak, hogyan lehetne meggyorsítani olyan áruk átrakását, amelyek ömlesztve érkeznek a széles nyomtávú kocsikban. Egy korábban használatos mechanikus lapát korszerűsítését kezdték meg. Munkájuk eredménye: egy széles kocsit 17 perc alatt ürítenek ki. Ez a korábbi ráfordított időnek csak fele. A záhonyi forgalmat figyelembe véve a két fiatal méltán kapta a vasút vezetőinek elismerését. Fülöp Árpád technikus, Molnár Pál és Szilágyi István mérnökök szintén az átrakás gyorsítását tűzték célul. Az eredményesebb együttműködés megvalósítására hozta létre a záhonyi csomóponti KISZ-bizottság a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát. Az ifjúsági szövetség így mintegy száz technikus és hat mérnök munkájára gyakorol közvetlen hatást A vasút vezetői korábban a szóbeli támogatáson kívül nem adtak különösebb segít séget a fiatal technikusok, mérnökök munkájához. Az első sikerek láttán azonban megváltozott a helyzet. Rendszeresen megbeszélik a helyi vezetők, melyek a legégetőbb megoldatlan problémák. Több ötletet, feladatot is adtak az elmúlt hónapokban. A záhonyi KISZ-bizottság kérésére a debreceni vasútigazgatóság műszaki fejlesztési bizottságának egy tagja Záhonyban járt, és együtt dolgozták ki a helyszínen a következő egy évre szóló témákat. Ezek legtöbbje természetesen az átrakás gyorsítását kívánja elősegíteni. Az egyik csoport például reprezentatív statisztikai felmérést készített, amelynek alapján javaslatokat dolgoznak ki a munka javítására. A KISZ-szervezetek elősegítik a szakmunkástanulók jobb képzését is. A szakma ifjú mestere mozgalom keretén belül a KISZ sajátos módszereivel nyújtanak elméleti és gyakorlati segítséget a fiataloknak. A KISZ-szervezetek és a vasút gazdasági vezetői között kialakuló kapcsolatok további jó eredményeket ígérnek Záhonyban. — Na isten, isten. Miután minden ilyen jól sikerült, azt hiszem megérdemlünk egy pohárral. Nézd, nem vitás, hogy te egyáltalán nem voltál hibás, és nem is vagy, de ahogy az az ügyvéd beszélt, öregem, az a piszkos inget is tisztára tudná dumálni. Na vedd már fel, a Máriádat. Ne öld magad, hisz a bíró felmentett és ez a lényeg. Azt a pár forintot, amire a rendőrség megbüntetett, majd csak kifizeted valahogy. Na vedd már fel, meglásd jót tesz. Csak egy pohárral! Nem! Egy kortyot sem, soha többé! Azon az éjjelen követ hord. tunk egész éjszaka. Igyekezni kellett, hogy reggelre, mire a munka megkezdődik. vé_ A diplomáig még hosszú az út... szervezése, a költségek csökkentése, a munkaerő — ez döntött. Ugyanakkor nem ha. nyagolták el a másik három község lakosságát sem. A tésztaüzem Nagy- gécre kerül. Csengersima határában — de közel Komlód- tótfaluhoz és Nagygéchez is, — épül a leendő új major. Itt újabb hűtőtárolót építenek és felújítják a gyümölcsöst. S arra, hogy a másik három község sem „mostoha, gyerek”, vagy „annektált gyarmat”, az is utal, hogy a munkaerőt sem csupán az egyes helyekről kötik le. Az ésszerűség dönt, de a tervek szerint például a hajtatóház dolgozói között ott lesznek a másik három község lakosai is, nehogy sértődöttség legyen. Ennek megoldására már most saját autóbuszjáratot tervez a tsz vezetősége. Komoly gond a beosztások kérdése is. Vállalták, hogy mindenkit meghagynak eddi. gi beosztásában, munkát adnak neki! Ez azonban nagyon nehéz lesz. Csak egyetlen példa: Nagygécen van egy raktáros, a legnagyobb gazdaságban, Csengerben négy, a korábban egyesült komlód- tótfalui és csengersimai tsz- ben — hét! Ehhez hasonló példák akadnak más területről is, s jelzik, milyen gondok foplaü'oztatják a tsz vezetőségét. s milyen nehézségeket kell megoldaniuk, míg az új gazdaság szervezetét a legjobbá alakítják. A gondok természetesen az egyesülés velejárói, nem is igen képzelhető el egy ilyen újjáalakulás zökkenők nélkül. A megoldásukba fektetett energia mégis jól kamatozik majd - — így látják ezt a csengenek és másutt is, ahol bele mertek vágni az egyesülésbe. A nagyobb gazdaságok kialakítására nagy szükség van. mégpedig nem is hosszú idő alatt. S bár a gazdaságok önállóak, az egyesülés teljesen önkéntes, s gyakorlatilag az állami és pártvezetés csak javaslatot ad — az érdekelt vezetőknek érdemes kritikusan felülvizsgálni gazdaságuk helyzetét Az általános kép az. hogy az ország javarészében a nagy tsz-ek kialakulása néhány évvel korábban ment végbe. A tsz-ek területének átlaga megyénkben kétezer hold körül van, lényegesen kevesebb, mint az ország töb. bi részén. Ilyenek az adottságaink, megyénk sokkal több helységből tevődik össze, mint például Szolnok megye, s a kisebb falvak nagyobb részében önálló és kis tsz működik. Ennek a következménye ismert. A nagyobb tsz erősebb, nagyobb, hatékonyabb beruházásokra képes, a hitelversenyben jobb feltételeket ajánl, s a szűkös hitelkeretből — természetesen — a jobb ajánlat nyomán juttatnak. Azzal pedig feltétlenül számolni kell, hogy a következő évtized gazdálkodását a mostani beruházások döntik el. (Folytatjuk) Kun István Az iskola, melyről szó lesz, valóban a levegőben van. A tanulmányi idő zömét repülőgépen és a repülőtéren töltik a hallgatók. De a cím olyan értelemben is megfelelő, hogy az iskola hónapokig a levegőben „lógott”. Ez ma már múlt időben érvényes. Rejtvény helyett azonban lássuk az országban egyetlen ilyen típusú iskola rövid „életrajzát”! Az elmúlt év őszétől, a megye nem kis örömére, Nyíregyházát jelölték ki a minisztériumi szervek a repülőgépes növényvédelem szakembergárdájának képzési helyéül. Hároméves tanulmányra az ország minden részéről, legtöbben a fővárosból, érkeztek fiatalok Nyíregyházára a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, ahol a magyar közoktatás történetében először kezdték meg a polgári légi növényvédő felsőfokú technikusok képzését. Többen a huszonhat sikeres felvételizett hallgatók közül jól kereső munkahelynek mondtak búcsút, hogy szívós tanulással valóra válthassák régi álmukat, a repülést. A „Radar” nyomán — Nem újdonság nekünk a repülőgép, de életpályánknak választani a repülést most nyílt lehetőségünk — mondták a nyíregyházi repülőtér zöld gyepén a növényvédő repülőgépek leendő pilótái. Gál Ferenc, főpilóta, a kiképzés vezetője, akit „parancsnok elvtársnak” szólítanak a fiatalok, a kezdeti problémákról beszél. A televízió képernyőjén: a Radar műsorában is foglalkoztak a nyíregyházi mezőgazdasági repülősképzés megoldatlan gondjaival. Elhelyezési, étkeztetési és más panaszokat tettek szóvá a fiatalok, s kifogásolták, hogy még nem érkeztek meg a repülőgépek. .. — Sok valós problémát mondtak el a fiúk, — mondja el véleményét a „parancsnok”, Gál Ferenc, akit a gyakorlati képzés sokrétű feladatával bíztak meg a felettes minisztériumi szervek. Egy kicsit ő volt az „ütközőpont” a megyebeli és a fővárosi illetékesek között. Az új képzési forma sajátos gondokat állított az érdekeltek elé, idegenkedés, meg nem értés is nehezítette az első, „alapozó” iskolaév megkezdését. Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályának vezetője személyesen jött le Nyíregyházára „rendet csinálni.” Valamennyi megyei és országos szerv képviselőjével együttesen tisztázták a problémákat, hogy sem anyagi, személyi, sem más akadályok ne gátolják a gépésztagozatra épített repülősképzést. Nem sétarepülés Hogy nem sétarepülésről van itt szó, azt a hallgatók zsúfolt és minden percet kihasználó napirendje is elárulja. Délelőtt az iskola padjaiban ülnek, mint minden diák. Délután pedig kezdődik a kabinismeret, a repülés, az ejtőernyős ugrás, és ki tudná felsorolni azokat a különleges „tantárgyakat”, amelyek itt mindennaposak. És a felelés sokszor a levegőben zajlik, a leendő munkahelyen. A közismereti tárgyakat is épp olyan alaposan el kell sajátítani, mint a felsőfokú technikum többi hallgatójának. A matematika, a fizika, kémia is nélkülözhetetlen. S nehéz válaszolni, egy-egy nehéz matematikai feladatnál vagy egy repülési gyakorlaton izzadnak-e jobban a hallgatók. — Egyetlen nyíregyházi van köztünk, — mutatják be Pokoroczki Andrást, aki egyedül képviseli a szabolcsi színeket. Tizenhatan Pestről jöttek üzemekből, főiskoláról, különböző munkahelyekről. Beszélgetés közben egy félreértést is említenek, elterjedt, hogy a 26 majdan végzős pilóta közül csak tizenötre lesz szükség, ennyit tudnak munkába állítani. A főpilóta megnyugtatta őket, jelenleg ötven növényvédő pilótára lenne szükség. Ha jól tanulnak, eredményesen fejezik be a hároméves felsőfokú technikumot, nem fájhat a fejük, jó munkahely várja mindnyájukat. — Vannak még gondjaink, — folytatják a fiúk, Pokoroczki András, Zámbó MiNAPIREND EN A fiatalok közéleti tevékenységéről, a munkaversenyek, mozgalmak szervezésében, népszerűsítésében belől, tött szerepéről tanácskoztak pénteken a fehérgyarmati járási KISZ végrehajtó bizottságának és a Hazafias Népfront járási elnökségének Szamosújlakon megtartott együttes ülésén. Számok és tények mutatják, hogy a járásban a fiatalok mind a közéleti munkában, mind a kezdeményezésben megáll, ják helyüket. Megmutatkozik ez az irántuk megnyilvánuhály, Bódis József, Levendo* vies András és a köréjük se« reglők. — Nálunk a tanév augusztus 20-án ér véget és szeptember elején kezdődik. Kevés időnk lesz a pihenésre. A kedvezményes hazautazás sem tisztázott még telje« sen... Üt a diplomáié; És folytatják izgalommal napi gondjaik felsorolását, de fél szemmel a szépen ki gurított gépeket figyelik. Kezdődik a repülés. Az új típusú iskola, — a kezdeti nehézségek után — már nem lóg a levegőben. Van gazdája, van« nak felelős vezetői, és társadalmi munkásai is. Mégis azt kérjük, a „start” után is ki« sérjék figyelemmel az illetékesek a minisztériumban és a megyében is, mert naponta felmerülhetnek újabb és újabb kérdések, melyek szokatlanok. Ennek az iskolának a magyar mezőgazdaság korszerűsítésében óriási jövője van. Múltja még nincs, jelenén most munkálkodnak. S hogyan: arra a három év végén kapunk választ, amikor diplomakiosztásra sorakoznak a magyar mezőgazdaság „légii mezőgazdászai! Páll Géza ló bizalom is. A járási tanácstagok közül hat, a községi tanácstagok közül 56 tartozik a fiatal korosztályhoz, A termelőszövetkezetekben tavaly 14, a ktsz-ekben 9, a gépjavító állomásokon 6 ifjúsági brigád működött. Ezek közül hét szerezte meg a szocialista címet. A legjobbak jutalmazására a járási KISZ-bizottság 10 ezer forintot fordított. Az elmúlt napokban Fehérgyarmaton rendezett ifjúsági békegyúlésen 600 fiatal vett részt. A fiatalok közéleti tevékenysége a fehérgyarmati járásban Az utolsó fuvar gezzünk a szállítással. Még egy fordulóra való maradhatott az állomáson, igaz, hogy az éjszakából sem sok. volt már hátra. Mondtam is a fiúknak. már a rakodóknak, amikor a háznál megálltunk, csak egy pillanatra menjünk be. Lekapjuk a disznót, Jóska beleszúrja a kést, és már megyünk is tovább. • Tudniillik, a Jóskának az eredeti foglalkozása hentes. Kérdeztem is tőle sokszor, mi a frászért jött hozzám rakodómunkásnak szakember létére. De azt mondja, néki tetszik ez az élet. Már tudniillik, ma itt, holnap ott. Azért is ígértük meg a paraszt bácsinak este a vacsoránál, hogy segítünk, mert hogy a Jóska jól ért hozzá. No, meg már jó ismerősök is voltunk. Útközben mindig megálltunk vizet inni. tejet vettünk, az este meg már ott is vacsoráztunk. Az öreg panaszkodott, hogy nem nagyon bírja már a munkát, meg nem is nagyon tud a disznó, val bánni. így aztán megígértük neki, hogy az utolsó fuvar előtt megcsináljuk. A disznó nem soká visított. Jóska mestere volt a szakmának, úgyannyira, hogy az öreg még le se érkezett tenni a boros kancsót, már a tűz égett a disznón. Én közben bíztattam a fiúkat, hogy igyekezzünk, mert mindjárt megvirrad és még hátra van egy fuvar. Dehát tudja, hogy van ez ilyenkor. Ha már egy kicsit isznak, nehezebb velük boldogulni. Az öreg is marasztalt, hogy várjunk már egy kicsit, az asszony tett oda melegedni kis cukros bort, hát kóstoljuk meg. Én persze nem akartam inni, nem is szoktam soha. De most addig beszéltek. hogy kóstoljam már meg, jót fog tenni ebben a hidegben, csak egy pohárral, hogy végül is engedtem nekik. Persze inkább csak azért, hogy minél előbb el tudjunk indulni. Mindössze egy pohárral ittam és már szedtük is a kanyart. Amikor az öreget megpillantottam, mehettünk olyan hatvan kilométeres sebességgel. Jobbról jött egy lejtős dűlőútról lefelé biciklivel. A kocsit persze látnia kellett, hiszen már egészen világos volt. Hogy miért nem tudott megállni, ma sem értem. Amikor láttam, illetve észrevettem, hogy baj van, átvágtam a kocsival az út baloldalára Amennyire csak az árok megengedte, de a balesetet így sem tudtam elkerülni. A jobb oldali dupla hátsó kerék közé szorult a feje. Húztam én, cibáltam kifelé abban a pillanatban, hogy megálltunk, de már nem volt benne élet Képzelheti, negyven mázsa a kocsi és vagy ugyanannyi kő rajta. Hát szóval így történt. Tudja doktor úr. azóta ha felhozzák nekem, mint most is ez a Jóska gyerek, mindig elvesztem a fejem. Felmentettek igaz. Azt mondják, nem voltam hibás. Lehet. Én nem vagyok benne biztos. Úgy érzem. mintha nem tettem volna meg mindent. Vagy esetleg az a pohár bor? Ki tudja. Egy biztos: nekem ez volt az utolsó fuvarom. Falcsik Fereef WSS. mljús W; ’ Wt^-MréTiSTtSHmS' S. óHaf