Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

HESV NAPIRENDEN: A forgalmi adó Tízmillió a homokon Egy üzem — a mechanizmus szülötte A forgalmi adó a legtöbb ál­lamban a költségvetés egyik jelentős bevétele. Nálunk is ez volt a szerepe a régi me­chanizmusban. amikor első­sorban a termelő vállalatok fizettek forgalmi adót, s ebből származott a költségvetés be­vételeinek megközelítően egy. harmada. A forgalmi adó 1968 óta a termelői és a fogyasztói ára­kat kapcsolja össze. Az új mechanizmus bevezetésével egyidejűleg új — általában a hazai ráfordításokat elismerő — termelői árak léptek élet­be. Ennek következtében a szocialista ipar egészében a termelői árak színvonala mintegy 8 százalékkal emel­kedett. Mivel a folvasztói ár­színvonal a korlátozott kör­ben és mértékben végrehaj­tott módosítások ellenére is lényegében változatlan ma. radt, a forgalmiadó-rendszer- nek kellett alkalmazkodnia az új termelői és a régi fo­gyasztói árakhoz. Amikor az áruk és szolgál­tatások kiskereskedelmi ára fedezi az előállítás költségeit, tehát magasabb a termelői ár­nál. a költségvetés forgalmi- adó-bevételhez jut. Ellenkező esetben, amikor a termelői ár magasabb a fogyasztói ár­nál, a differenciát a költség- vetés fedezi, árkiegészítést fi. zet a fogyasztónak. A forgal­mi adó és a fogyasztói árkiegé­szítés az új mechanizmusban tehát olyan pénzügyi eszköz, amelynek segítségével az ál­lam a fogyasztói árakat kü­lönféle szempontok — az élet- színvonal és az árpolitika, a termelési lehetőségek és fo­gyasztói igények, stb — figye. lembe vételével eltéríti a termelői áraktól. A fogyasztói árak és árará­nyok akkor reálisak, ha a fogyasztó meghatározott pénz­összegért a társadalmi mun­ka azonos mennyiségét kapja, függetlenül attól, milyen árut, vagy szolgáltatást vásárol. A lakosság teljes fogyasztásában a termelői és fogyasztói ár. színvonalat mindössze né­hány milliárd forint választ­ja eL A nagyszámú adókulcs és a külön-külön is tekinté­lyes összegű forgalmiadó-be- vétel és az árkiegészítés ugyanakkor arra utal, hogy a termelői és a fogyasztói ár­arányok ma még széles kör­ben eltérnek. (Az árualap kb. 10 százalékában értékarányo­sak a fogyasztói árak, egyéb­ként felfelé vagy lefelé eltér, nek a ráfordításarányos éráktól.) Ez abban jut kifeje­zésre, hogy a különféle áru­csoportoknál a forgalmi adó. illetve az árkiegészítés átla­ga különböző. Az élelmisze­rek átlagos forgalmi adója pl. 5,1 százalék, a ruházati cik­keké 26,7 százalék, a műsza­ki cikkeké 4, a vegyi terméke, ké 24,8. a kultúrcikkeké 5— 9. ugyanakkor a tüzelőanya­gok árkiegészítési átlaga csak­nem 53 százalék, a szolgálta­tások árkiegészítése pedig 40—160 százalék. A forgalmi adó és az árkiegészítés emel­lett egyazon árucsoporton, A MÁSIK KETTŐ Az üdülőben vívott óriási ulticsatáknak Kovács volt az áldozata, aki nemcsak min­den idejét a kártyaasztalnál töltötte, de ráadásul még ál­landóan vesztett is. Éppen ezért a feleség Kovácsot az üdülés közepén eltiltotta a kártyától. így tehát már csak a legnagyobb titokban folytat, háttá az ulticsatát. A feleség azonban a sétá­ról jövet rajtaütésszerűen meglepte az ultizó társaságot, épp. amikor osztás volt és a kártyacsomag az asztalon fe­küdt. — Már megint kártyázol? Na megállj — rivallt rá Ko- ▼ácsné. — Mi kártyázunk? — szólt Ártatlan arccal Kovács. —­sőt cikkcsoporton belül is változó. Az élelmiszerek 5,1 százalékos forgalmiadó-átla- ga pl. abból tevődik össze, hogy az alapvető élelmiszerek 16—44 százalékos árkiegészí­tésben részesülnek, míg az egyéb élelmiszereket és élve­zeti cikkeket 10—47 százalé­kos forgalmi adó terheli. A forgalmiadó-rendszer differenciáltságából adódik az egyszerűsítés, az adókul­csok összevonásának nivellá- lásának feladata. Az egysze­rűsítésre azonban nemcsak adminisztratív okokból van szükség. A vásárlóerőt a la. kosság pénzbeni jövedelme alkotja, s a bérezésnél a munka szerinti elosztás elvét kívánjuk érvényesíteni. A társadalmi ráfordításoktól je_ lentősen eltérő fogyasztói árak nincsenek összhangban a munka szerinti elosztás el­vével, ezért az eltérés mérté­kének csökkentése, majd ké­sőbbi megszüntetése minden­képpen indokolt. Nyilvánvaló, hogy a forgal­miadó-rendszer gyökeres re­formja s az értékarányos fo­gyasztói árrendszer kialakító, sa — hosszabb távon — 10— 15 esztendő alatt — valósít­ható meg. Az árkiegészítési kulcsok cikkcsoporton belüli indokolatlan differenciáltsá­ga azonban megszüntethető anélkül is, hogy az adott cikkcsoport árszínvonala megváltoznék, hogy módosul­na a cikkcsoport átlagos adó­ja. árkiegészítése. Az ilyen egyszerűsítésnek az a lé. nyege. hogy az adott cikkcso­port átlagos adó-, illetve ár­kiegészítési kulcsát alkal­mazzák valamennyi — vagy csaknem valamennyi — vá­lasztékra, méretre, áruféle­ségre, ami az egész cikkcso­port változatlan árszínvonala mellett az egyes választékok, méretek és áruk fogyasztói árát növeli, vagy csökkenti. Az egyes cikkcsoportok egyszerűsített forgalmi adózá­sának lényeges feltétele, hogy a fogyasztói kereslet várha­tó módosulása összhangban legyen az ipar kapacitásaival. Nem véletlen, hogy a forgal. miadó- és árkiegészítési kul­csok összevonására, a forgal­mi adóztatás egyszerűsítésére 1969-ben elsőként olyan ter­mékcsoportoknál — a textil­méteráruknál, a textilruházati termékeknél, a kötöttáruk­nál, majd pedig a bőr- és ci­pőáruknál, valamint a sze­szes italoknál — kerül sor, amelyeknél az ipari kapacitá­sok viszonylag gyorsan átál- líthatók a különböző model, lek. méretek minták és áru. fajták gyártására. Az elmon­dottakból következik, hogy az egyes cikkcsoportok forgalmi adóztatásának egy­szerűsítése évről évre napi­renden szerepel majd. Már- csak azért is, mert az adó­kulcsok differenciáltságának csökkentése és a fogyasztói árak nivellálása előrelépés az értékarányos fogyasztói ár. rendszer megteremtése felé. (g) Hiszen látod, hogy nem is nyúlunk a paklihoz. — Ügy van! — szólt a má­sik két partner. — Mi nem kártyáztunk. — Esküdjenek meg! — szólt Kovácsné. A két partner kénytelen­kelletlen megesküdött, hogy nem is volt ma még kártya a kezükben. — Na és most esküdj meg t,e is! — fordult Kovácshoz az asszony. — De minek, édes szívem? — szólt Kovács. — A másik kettő már megesküdött. Egye­dül pedig nem ultizhatok. Hodász felé, Nyírbátor pe­rifériáján homokdombon, nedves, szürke víztorony tö vében villanegyed épült. Az út jobboldalán a gépjavító állomás látható, de ahogy el­hagyjuk a síneket, egy új üzem kapuja tárul. A járás 14 ipari termelőhelye közül ez a legújabb, legfiatalabb. A járási pártbizottságon né­hány szavas tájékoztatót mondtak. Az erdészet rakodó­telepe ez év első negyedévé­ben 3 millió 215 ezer forintos tervet teljesített. Már 107 munkással dolgoznak. Az üzem a mechanizmus szülöt­te és tavaly még bőven akad­tak gondok. Kirívóan nagy volt a fluktuáció. Talán már egyenesbe jönnek. Rönkök für észfoga kon Húszholdas terület. Aki korábban is járt arra, látta, hogy satnya szőlőtőkék, vá- nyadt gyümölcsfák tengődtek azon a homokon. Most rönk, rönk hátán. Szilágyi László telepvezető szavai szerint: — A rakodótér 1965-ben lé­tesült. Akkor kezdődött a munka. A fa feldolgozását 1968 elejétől végezzük. A fel­dolgozás lényege és haszna, hogy a tiborszállási, nyírbél- teki, fehérgyarmati és bakta- lórántházi erdészetek által ki­termelt kisebb értékű fa­anyagból nagyobb értékű árut készítünk. A kisebb értékű anyagok, akác és tölgyfatörzsek va­gonszám sorakoznak a csille­vágányok mellett. Napbarní­tott, kemény kötésű emberek rendezik és továbbítják a fát a gatterüzembe. A tágas csar­nokban tíz fűrész; közép já­ratú Herkules, kör- és szalag- fűrészek sivítva szabdalják a rönköket. A munkások fű­részporosak. A gatterüzemen tői újra tiszta a levegő. Ott már a kész és félkészárukat rakják gúlába, hogy szárítsa a nap és a levegő. Az áru exportra megy Hogy mennyit ér egy akác- rönkből szabott palettacsúszó, akkor tudtam meg, amikor a telepvezető rászólt az egyik emberre: — János bácsi, ne a palet- tacsúszóval emeljen, mert ha az eltörik, öt forint vész kár­ba. Vegyen karót, az is meg­teszi. Palettacsúszó, hordódonga, parkettafriz és egyebek. Szi­lágyi László elmagyarázza: — A palettacsúszóból ra­kodólap lesz konténeres szál­lításhoz. Nyugat-Németor- szágba 600 köbmétert ex­portálunk. A parkettafriz félkész parketta, ebből 100 VALLOMÁS — A csinos Ica férjhez ment a nemrég ide került mérnökhöz, — újságolták a büfében a kartársak. — És bevallotta az előbbi udvarlóit? — faggattuk Icu- ka legjobb barátnőjét. — Egyet bevallott, de a nevét nem mondta meg. — Na és? — Tehát bármelyikre gya­nakszik a férj, azt fogja mon­dani, hogy az volt az az egy .. A GYUFA A barátom áldott jó fiú, csak egy kicsit könnyelműk köbmétert készítünk Auszt­riának és Svédországnak. A hordódongából Budapesten készül majd hordó. De jut parketta a hazai TÜZÉP-te- lepekre is. 30 ezer négyzet- métert gyártunk ebben az év­ben. Az áru nagy része exportra megy. Korábban, míg az üzem nem' létezett, addig a fák nagy részét tüzelőként ér­tékesítették. Szabolcs-Szat- már erdeinek fái így most már ha nem is aranyat, de valutát érnek. Egy brigád „gazdát” cserélt Az üzem, főleg épületeiben a kezdetlegesség jegyeit még magán viseli. Van öltöző, mosdó, ebédlő. A vízcsapok­ból azonban nem mindig fo­lyik a víz. Az ebédlőben csak otthonról hozott ételt fo­gyaszthatnak a munkások Az irodahelyiség szűk és zsúfolt Ennek ellenére a munkások, munkásasszonyok hangulat;: jó. Leginkább mert jól ke­resnek. Az átlagkereset 1500 —3000 forint között van, és egy hónapja bevezették a szabad szombatot. Megszűnt hogy kilépők-belépők egy­másnak adják a kilincset Alakul a törzsgárda. Hogy miként, jó példa erre a Ba­logh Bertalan brigád. — öten jöttünk át a Máté szálkái ÉRDÉRT Vállalattól. Jó munkakönyvvel bocsátot­tak el bennünket. Megértet ték, hogy ott az utazással nem nyolc, hanem 12 órát vett igénybe a napi munka. Nyírcsászáriak vagyunk, ide. jövet-menet, harminc perc az utunk. A keresetünk ugyan­annyi, mint az előző helyen. Az ERDÉRT-nél szocialista brigádban dolgoztunk, itt is megalakítjuk. Somlyai Józsefné más vo­natkozásban értékeli nagyra munkahelyét. — Azelőtt csak a férjem­nek volt állandó munkája és nem is helyben dolgozott. Én a MÉK-nél, vagy a Hodászi Állami Gazdaságban végez­tem néha idénymunkát. Most mind a ketten itt dolgozunk. A férjem betanított munkás, 2800 forintot, én 1300 forintot keresek. Jobban boldogul a család. Kívül az üzem kapuján, az élmény és a látottak alapján nem lehet másra gondolni. Évente több mint tízmillió terem a sivó homokon. 107 munkás üzemet és munkát talált. Ezt egy rendelet tette, amely a mezőgazdasági üze­mek ipari jellegű termelését is lehetővé teszi. A dicséret azonban méginkább azokat illeti, akik mertek és tudtak élni a lehetőséggel. Seres Ernő A nyereségrészesedés kifi­zetésének napján a vállalat­nál klubestet tartottak. Erre az estére a feleségétől kime­nőt kapott. A kellemes társa­ságban gyorsan telt az idő. Néhány üveg bor, rossz lap­járás, és a barátom reggelfe­lé 300 forinttal könnyebben tért haza. Az iskolásgyerek a fürdő­szobában mosakodott, a fele­ség pedig a gázon a teát for­ralta. A barátom letelepedett a konyhaszékre, előkaparta, zsebéből a cigarettát és a gyufát, rágyújtott. — Látod, fiam — szólt szemrehányóan az asszonyka — ezért nem megyünk mi semmire. Ég a gáz és te mégis gyufát pazarolsz. E. R. Hamarosan megkezdi próbaüzemelését az LTNIVERSIL Szilikátipari Vállalat új mull it üzeme, amely Európában egyedülálló lesz. Az üzemben a nemes tűzálló, valamint fi­nom kohászati formázó anyagokat készítik majd. Eddig ezt az anyagot Indiából import útján szerezte be hazánk. Az új üzemet magyar szabadalom alapján létesíti az UNIVER­SIL. Elek Emil felvétele Levél a Katonától Gzőke volt. kék szemű, barna hajú, fekete sze­k-7 mű, gondterhelt, vagy mosolygós arcú ez a szovjet katona, aki társaival részt vett városunk fel­szabadításában? Ki emlékezne Mihail Nyikolajevics Dogajevura a nyíregyháziak közül csaknem negyed­század után? Ö emlékezik Nyíregyházára, a harcokra, a város kedves lakóira, akik segítették harcukat. Erről ír levelében, melyet nemrégiben küldött a Nyíregyházi Városi Pártbizottságnak. A távoli roszto- vi terület egyik kis településéről. Tábunscsikovóból küldte a kedves sorokat. A szovjet Vörös Hadsereg és a hadiflotta ötvenegyedik születésnapját ünnepelték. Mihail Nyikolajevics ott ült a tévékészülék előtt. „Ünnepeltünk, s én visszaemlékeztem a sok harc­ban megtett útra, harcostársaimra. Én és harcostársaim nemcsak az önök városának felszabadításában vet­tünk részt. Jól emlékszem a harci események képei­re, de leginkább Nyíregyháza megvédésére. Mi lova­sok, lovas katonák mindössze négyszázan voltunk, az ellenség, a hitleristák ezerhatszáz fős túlerejével szem­ben, de mégsem sikerült négyszer huszonnégy órán keresztül széttörni a mi kis létszámú erőnket.” Leírja, hogy sokan vesztek el a bombázásokban, de a „városi civil emberek sokat segítettek nekünk, sokan együttéreztek velünk.” Mihail Nyikolajevics, a vöröslovas nemcsak har­colt hazánk és Nyíregyháza felszabadításáért. Itt a városban, a nyíregyháziakkal ünnepelte az első sza­bad május elsejét is. „Én mint népünk képviselője vettem ezen részt, s emlékművet állítottunk meghalt elvtársainknak, akik vérüket ontották a szebb jövő­ért. A város minket frontosokat jól fogadott, május 2- án azonban a frontra mentünk tovább.” „Most üdvözölni szeretném az önök városát, vá­rosuk munkásosztályát, értelmiségi dolgozóit, Nyír­egyháza város lakóit.” Egyszerű volt vöröskatona, Nyíregyháza egyik felszabadítója sok sikert kíván a város lakóinak, jó egészséget, boldogságot és békés építést. Mihail Nyi- kolajevicsnek egyetlen kérése van. „Nevemben is he­lyezzenek virágot a meghalt elvtársaim emlékére állí­tott kozák lovasszoborra, hadd őrizze és erősítse ez is a mi barátságunkat.” Kedves Mihail Nyikolajevics! Városunk lakói — amelynek felszabadításáért ön és hős társai küzdöt­tek — megkoszorúzzák ezt az emlékművet. Lgérhet­jük, hogy az ön nevében is elhelyezzük a hála virá­gait. Bár levelére a városi pártbizottság megbízásából egy szocialista brigád válaszol, engedje meg, hogy mi is jó erőt, egészséget kívánjunk önnek, s megköszön­jük a kedves sorokat Nyíregyháza lakossága nevében. farkas Kálmán j. ........ ...............................................................

Next

/
Thumbnails
Contents