Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-16 / 85. szám
*. Wim Kvtrr-vtKarfífí-itisgxs fm iprftf* it Találmányt vegyenek ! Március elsejétől Ujdonsá gokat Értékesítő Iroda kezdte meg működését az Országos Találmányi Hivatal részlegeként. Az iroda feladata: ösz- szehozni a feltalálókat és újítókat az olyan vállalatokkal, amelyek a találmányt, az újdonságot feltehetően készek felhasználni. Az iroda a nagyvállalatokkal bizományosi szerződést köt — folyamatosan adja és kapja az újdonságokat. Az értékesítés viszont az érdekeltek közvetlen megállapodásával jön létre, az iroda mint közvetítő szerepel. De ennél többre is vállalkozik: igény esetén közreműködik a szakemberek bevonásában, az adaptáció elkészítésében, a találmány bevezetésében. Eddig csak véletlenül, személyi kapcsolatok útján, vagy a feltalálók kilincselése által jutott el — ha ugyan eljutott — egy-egy találmány híre az érdekeltekhez. Évek múltak el, míg megismertek, bevezettek népgazdasági szempontból fontos újításokat. A vállalatok se értékesítették a másutt is felhasználható szellemi értékeiket. Az Országos Találmányi Hivatal új részlege csekély közvetítési díj ellenében megkeresi, összehozza az újítót, vagy a feltalálót, és a felhasználót. Az Újdonságokat Értékesítő Iroda a feltaláló megbízásából megkeresi azt a vállalatot, munkahelyet, ahol szükség van szabadalmazott újdonságára. Ugyanakkor, vállalatok felkérésére, ott alkalmazható újdonságokat kutat fel. Katalógusokat adnak ki, majd szakmai csoportosítás szerint — minden iparág csak az őt érdeklő találmányokról kap hírt. Leglassabban, legkörülményesebben eddig a kisipari szövetkezetekhez jutott el a hír szakmájukat érintő találmányokról. Az iroda közvetítésével most első kézből kaphatnak a szövetkezetek is információt. Hiszen az új irodának rendelkezésére állnak a legújabb találmányok, és a szabadalmi tár. Kapcsolatot épít ki tervei szerint az Újdonságokat Értékesítő Iroda a külkereskedelmi vállalatokkal. így a külföldi piac érdeklődésére számottartó találmány licencét is előkészítik. Az Újdonságokat Értékesítő Iroda a legújabb nagy jelentőségű találmányokkal az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is jelentkezik a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. Később is rendeznek majd szakmai, iparági találmányi kiállításokat. (K.) Kritikus időpontok: Szombat és hétfő este 16—19 óra kozott Balesetek a nyíregyházi járásban Az elmúlt esztendőben a nyíregyházi járásban 303 közlekedési baleset történt, 28-cal több mint 1967-ben. A balesetek számának növekedésével emelkedett az így okozott anyagi károk összege is. 1968- ban több mint félmillió forint értékű anyagi kár keletkezett a járás országútjain, amely 4,5 százalékkal haladta meg az azelőtti évit Csak szomorúbb adat lehet ettől, hogy néggyel több halálos kimenetelű szerencsétlenség volt 1967-hez viszonyítva, összesen 13. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma 99 volt. harminccal több mint az előző évben. A könnyű balesetek száma 114 volt, azonos az egy év előttivel, míg a sérülés nélküli, koccanásos balesetek száma 83-ról 77-re csökkent. A Járási Balesetelhárítási Tanács megvizsgálta az egy év alatt történt közúti balesetek okait és körülményeit A vizsgálat eredménye szerint a balesetek többsége szombati es hétfői napokon történt, este 16 és 19 óra között. Szerepet játszik ebben a hét végi fáradtság és a hét eleji rohanás is. Javult viszont 1968-ban a közületi gépjárművezetők balesetvédelmi felkészítése, hiszen mintegy 13 százalékkal kevesebb baleset előidézői voltak, mint egy évvel korábban. Nőtt azonban a motor- kerékpárokkal elkövetett közúti baleset, mintegy 32 százalékkal. A legkörültekintőbben a termelőszövetkezetek vonta- tósai és traktorosai közlekedtek az elmúlt esztendőben. Különösen azért örvendetes ez a változás, mert a korábbi években a baleseti statisztikában „előkelő” helyet foglaltak el. Tavaly 57 százalékkal kevesebb, mindössze 12 közúti baleset részesei voltak. A közlekedési balesetek okai között változatlanul az első helyen áll a gyorshajtás. S majd csak ezután következik a szabálytalan kanyarodás vagy az elsőbbség meg nem adósa. Azt pedig, hogy az ittasság miatt bekövetkezett közúti balesetek száma kettővel csökkent, csak eredményként lehet elkönyvelni. Egy esztendő közúti baleseteinek tükrében lehet megítélni, hogy mennyire volt hasznos a gépjárművek időszakos műszaki vizsgáinak bevezetése. A műszaki hibák okozta balesetek száma ugyanis mintegy 50 százalékkal volt kevesebb 1968-ban 1967-hez viszonyítva. A járás községei közül változatlanul első helyen áll a szomorú versenyben Ujfehér- tó és Rakamaz, ahol 28 és 23 közlekedési baleset történt egy év alatt. A két községben különösen korszerűtlen és rossz beosztású, a közlekedésre veszélyes az úthálózat, amit még súlyosbít az igen nagy közúti forgalom. Ugyancsak emelkedett, de nem érte el Ujfehértó és Rakamaz baleseti szintjét Nyírszőlős, Ib rany és Oros. Annál örvende- tesebb azonban, hogy vannak a járásnak olyan községei is, ahol egyáltalán nem történt baleset egész évben, mint Ti- szanagyfaluban. Tiszarádon. Beszterecen és Szabolcs községben. (bsj) # Leégett a szolnoki Centrum Áruház Hőkandalló okozta a tüzet (Tudósítónktól) Üszkös fák, kiégett kirakatok, több millió forint értékű megszenesedett ruhák, cipők. háztartási gépek, ez a szomorú látvány tárul a járókelők elé Szolnok központjában. Április 11-én, pénteken hajnalban leégett a Centrum Aruház. Két emelet magasságban füst gomolygott. Az áruház felett lakók gyermekeikkel karjukban rémülten tekintettek ki az ablakon. Voltak, akik sokkot kaptak és a második emeletről akartak leugrani, mert a függőlépcsőkön már lehetetlen volt a közlekedés a fojtó füst miatt. Küzdelem a tűzzel A segítség — szerencsére gyorsan jött. A tűzoltók a riasztás után 10 perccel már a helyszínen voltak. Létrakarok nyúltak a magasba és az ablakokon keresztül mentették ki az álmukból felriadt lakókat. A környék lakói közül sokan elfordultak, amikor a tűzoltók magukhoz kötve a kisgyermekeket, ereszkedtek le a földre, a tűz oltásához addig nem fogtak hozzá, míg egyetlen személy is tartózkodott az épületben. Egyórás emberfeletti küzdelem után léphetett be az első ember az eladótérbe. A vízsugarak fedezete alatt, mindent megpróbáltak, hogy mentsék, ami menthető. Tűzoltók és az egyik műszaki alakulat katonái nem törődve a rájuk hulló parázs- zsal, az izzó ruhavégekkel, lépésről lépésre haladva dobáltak ki az utcára mindent Voltak, akik gázálarc nélkül, csukott szemmel dolgoztak. s csupán egy pillanatra léptek ki az utcára friss levegőt szívni. Ott voltak az áruház dolgozói is. Az összefogás eredménye. hogy mintegy 4 órás kemény küzdelem után reggel 8 órára eloltották a tüzet Kit terhel a felelősség? A rendőrség nyomban megkezdte a vizsgálatot. Kutatták a tűz keletkezésének okát, keresték a felelőst, aki hanyagsága, vagy gondatlansága révén a katasztrófát előidézte. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint egy irodahelyiségben égve hagyott hőkandalló okozta a tüzet. A kárt egyelőre lehetetlen felbecsülni. Az áruház igazgatójának nyilatkozata szerint 6—7 millió értékű áru lett a tűz martaléka. Mint elmondta, szerencsére egy ugyanennyi értékű raktárt sikerült megmenteni. Ami a nagy kár mellett még gondot okoz a dolgozók foglalkoztatása, továbbá a város áruellátása. A lakosság ellátása érdekében a megyei és városi tanács vezetői, a kereskedelmi vállalatok igyekeztek minden segítséget megadni. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat meghosszabbította üzleteinek nyitva tartási idejét, felajánlotta. hogy boltjaiban munkát ad az áruház alkalmazottainak. Remélhető, hogy a megyeszékhely legnagyobb áruházának leégése nem okoz különösebb zavart a lakosság áruellátásában- A nagy tűz megrongálta a lakóépületeket is. Öt családnak otthont kellett biztosítani. A városi tanácsot dicséri a gyors intézkedés, hogy aznap estére már fedél alá kerültek a családok. A többi lakók igye keznek eltüntetni a tűz és a füst okozta károkát Az ezreket érő szőnyegek, villamos- sági gépek üszkös maradványaiból válogatják az áruház dolgozói a megmaradt kevés értékeket. Sajnos, a milliókat érő használati cikkek nagy többségének csak a maradványait tudják eltakarítani a helyszínről. <M.) 4 jogról mindenkinek (8) Vádemelés, vádelejtés, felmentés Ha a nyomozás befejeződik, megkezdődhet a bűnös bíróság előtt való felelősségre vonása- Ahhoz, hogy büntetőbíróság büntetést szabjon ki, elsősorban az kell, hogy a bíróságnak a vádlott megbüntetését indítványozzák. Ez a tevékenység a vádemelés. A korábban már említett magánvádas ügyeket kivéve a, vádemelés az ügyész joga, feladata. Vádemelés nélkül a bíróság senki ellen sem járhat el. A vádemelés még akkor is köti a bíróságot, ha a tárgyaláson kiderül, hogy a bűncselekményt nem egyedül követte el a vádlott, hanem társai is voltak. A társak ellen a bíróság csak akkor járhat el, ha az ügyészség ellenük is vádat emelt. A vádemelés: indítvány a bíróságnak, hogy meghatározott személyt, meghatározott bűntett elkövetésében mondjon ki bűnösnek és vonja felelősségre, büntesse meg. A vádemelés előfeltétele, hogy ezt az indítványt megfelelő bizonyítékokkal lehessen alátámasztani. Míg a nyomozás elrendeléséhez elegendő az alapos gyanú addig a vádemeléshez megfelelő bizonyítékok szükségesek. A vádirat a nyomozás eredményeit tükrözi. A vádiratban az ügyész leírja a történteket, ki, hol, mikor, milyen körülmények között stb. követte el a bűn- cselekményt, ezt alátámasztja bizonyítékokkal, tanúk meghallgatását indítványozza. Az ügyésznek mindig pontosan meg kell neveznie, hogy a cselekménnyel a vádlott a Büntető Törvénykönyv melyik „paragrafusába” ütköző bűntettet valósította meg. A közhiedelemmel ellentétben az ügyész a tárgyaláson csak a büntetés nemére (szabadságvesztés, pénzbüntetés) tesz javaslatot, de soha nem javasolja a bíróságnak, hogy milyen mértékű büntetést szabjon ki. KIT MENTENEK FEL? A bíróság a vádlottat a vád alól akkor mentheti fel, ha a tárgyaláson megállapítható, hogy a vádlott nem követte el a bűncselekményt. Előfordul, hogy a terheltet bizonyítottság hiányában menti fel a bíróság. Erre akkor kerül sor, ha a bizonyítékok és ellenbizonyítékok mérlegelése alapján a bíróság arra a következtetésre jut, hogy nem lehet teljes bizonyossággal, megnyugtató módon megállapítani, hogy a bűncselekményt elkövették, vagy hogy azt a terhelt követte eb Felmentik a vádlottat, ha valamilyen büntethetőséget kizáró okot találnak (a vádlott gyermekkorú, elmebetegségben, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban szenved, jogos védekezés közben követte el a cselekményt, stb.) VADÉI,EJTES A vádemelésnél szó volt arról, hogy a bíróságot köti a vád, csak azt ítélheti el, aki ellen vádat emelnek. Ha tehát a vádemelés után, de még a bírósági ítélethirdetés előtt derül ki, hogy nem követtek el bűn- cselekményt, vagy hogy azt nem a vádlott követte el, akkor az ügyész a vádat elejti. Egyszerűen fogalmazva: bejelenti a hatóságnak, hogy nem vádolja továbbá terheltet- Ugyancsak elejti az ügyész a vádat, ha valamilyen büntethetőséget kizáró ok forog fenn. Kérdés, mármost, hogy miért fordulhat elő feimes»- tés, vádelejtás? Ha alapos nyomozást folytattak, ezeknek az okoknak már a vádemelés előtt ki kellett derülniük. Ilyesmi természetesen meglehetősen ritkán fordul elő a bíróság gyakorlatában. Példa azonban akad rá, ennek a lehetőségét nem lehet kizárni. Előfordul, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség másként értékelik a helyzetet, mint a bíróságok, előfordul, hogy a tárgyaláson kerülnek felszínre olyan bizonyítékok, körülmények, amik a felmentést, vádelejtést indokolják, például a bírósági elmeszakértő megállapítja, hogy a vádlott gyengeelméjűségben szenved, vagy kiderül a tárgyaláson, hogy a cselekményt a vádlott fenyegetés vagy kényszer hatására követte el, stb. Dr. Eötvös Pál Egy hónap múlva nyitja kapuját Harmincöt ország kiállító a BNV-n Jó ütemben haladnak az egy hónap múlva megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületei — amint arról a külkereskedelmi miniszter a közelmúltban a kormánynak beszámolt. A kormány által elfogadott jelentés leszögezi: az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt fokozottabban kívánják felhasználni a magyar export és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel bővítésére, a gazdaságosan termelhető, keresett, műszakilag és esztétikailag kifogástalan hazai termékek bemutatására, propagálására. A BNV-re ez évben május 16. és 26-a között kerül sor. Az egy hónap múlva nyíló fontos nemzetközi jellegű gazdasági eseményen a vendéglátó hazai iparral együtt 35 ország képviselteti magát. A BNV iránt megnyilvánuló hazai, külföldi érdeklődés olyan nagy, hogy a helyi igényeket csak részben tudták kielégíteni és több jelentkezőt hely hiányában nem is tudnak fogadni. A BNV jelenlegi helyén, a Városligetben ugyanis már nincs lehetőség újabb területek „birtoklására”, újabb pavilonok építésére, és így a vásárrendező HUNGEXPO csak korlátozott hellyel tud gazdálkodni. Megállapodott azonban a Mezőgazdasági Múzeummal, hogy igénybe veszi vetítőtermét és lovagtermét. Számos eseményt jelentettek be a külföldi kiállítók is. Ily módon egyszerre két helyen is lesz filmvetítés; a vásár filmpavilonjában és a Mezőgazdasági Múzeum vetítőtermében. A HUNGEXPO ez alkalommal is rendszeresíti az előző vásárokon már jól bevált szakmai napokat; május 19-től 23-ig délelőtt 10—14 óráig csak az erre a célra külön igényelt jegyekkel léphetnek be a szakemberek a BNV területére, hogy ott zavartalanul folytassák az üzleti tárgyalásaikat, szakmai bemutatókat, szaktanácskozásokat. A vásárra számos országból várnak külföldi ke reskedelmi delegációkat. A tárgyalóteremből Kényszerítés! kísérlet Mátészalkán Régi, „kipróbált” börtönlakó a 42 éves mátészalkai foglalkozás nélküli, Szunyogh István, aki az utóbbi húsz esztendőből tizenhármat rács mögött töltött. Bűntetteinek zöme lopás volt. Most a kényszerítésnek nevezett, igen ritkán előforduló bűntett kísérlete miatt került bíróság elé. Tavaly márciusban, ezúttal kilencedszer is a vádlottak padjára ült Szunyogh István. Lopás miatt, de nem egyedül, hanem egy V. Béla nevű társával. Jóval a tárgyalás előtt megérkeztek a mátészalkai bíróság elé. Szunyogh beszélgetett vádlott társával, s arra kérte V. Bélát, változtassa meg a nyomozás során tett vallomását. Mondja azt — kérte Szunyogh —, hogy egyedül lopta a kukoricát, nem volt társa, — tehát vállalja egyedül magára az egész ügyet. Szunyogh nem ok nélkül kérte ezt. Tudta, hogy — mint konokul megrögzött bű nöző, — a viszonylag cseké lyebb súlyú bűntett miatt is súlyos büntetést kaphat a bíróságtól, ha bebizonyosodik a lopás. Ezt pedig el akarta kerülni. V. Béla azonban nem vállalta. Szunyogh ekkor elhívta vádlott társát az ÜMK épülete irányába, borotvát vett elő, és háromszor is elhúzta a rémült V. Béla nyaka előtt. Közben azzal fenyegetőzött, hogy ha mégis igazat valla- na V. Béla, ezzel a borotvával vágja el a nyakát. A tárgyalás lezajlott, V. Béla mégis az igazat vallotta, és Szunyoghot tizennégy hónapra büntette a bíróság. (Ez nincs még benne a letöltött tizenhárom évben.) Az ítélet kihirdetése után Szunyogh első útja az italboltba vezetett. Itt bánatában jól bepálinkázott, s közben elhatározta, hogy bosszút áll a terhelő vallomást tett tanúkon. (V. Béla nem volt egyedül.) Ahogy hazaért a Csokonai közbe, előbb özv. K. Jánosné lakása előtt vezetett el az útja. Rúgdosni kezdte az utcai kisajtót, s kiabált az asszonynak, jöjjön ki, mert meg akarja ölni a tanúvallomás miatt. Ezután egy másik tanú, Sz. József lakása elé ment, s őt is azzal hívogatta kifelé, hogy leszámol vele. Az Sz.-család bezárta az ajtót, s kitért az ordítozó Szunyogh elől. Ekkor V. Béla közeledett Sz.-ék lakása felé. Szunyogh észrevette, s nyomban üldözni kezdte egy ásóval. Ütését V. kivédte és bemenekült T. Sándorék udvarába. Szu- nyoghnak ott sikerült őt többször is fejen ütnie egy' rossz fazékkal. Ezután Szunyoghot élettársa hazakísérte, de ő nem nyugodott továbbra sem. Elment V.-ék lakásához, nekirontott az ajtónak, fenyegetőzött. V.-né ment ki, és Szu- r.yogh bántalmazta az asz- szonyt. Erre már V. Béla sem maradt rest és egy ásóval fejbesújtotla a garázdát. De mivel ekkorra megérkeztek a rendőrök is, nem vált súlyosabb kimenetelűvé a verekedés. A nyíregyházi megyei bíróság kényszerítés kísérlete és garázdaság miatt két év és négy hónap szigorított börtönre büntette Szunyogh Istvánt és három évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (Kis jubileum: ez a tizedik.) (kun)