Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

AZ MSZMP SZAB01CS-SZA TMÁR MEGYEI BIZÚTTSÁGÁ^ÉSMíMEGYEÍ TANÁCS LAPJA . XXVI ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ARA: 70 FTU.FR 1969. ÁPRILIS 2, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL»------------------------------------- „jf Bizonyítvány 100 tsz elnökről (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4 oldal) Totó-tanácsadó (7. oldal) A tárgyalóteremből (8. oldal) Méltó elismerés a szocialista brigádoknak a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben Pénzjutalmat kaptak a közös gazdasághoz hű dolgozók Verseny „A gazdasági verseny — a nemrégen megjelent Közgaz­dasági kislexikon szerint — a vállalatok, a szervezetek erőfeszítése, a nagyobb nye­reség, jövedelem megszerzé­se, a piaci részesedés növelé­se, jobb termelési,és értékesí­tési feltételek megteremtése útján”. A reform nyomán a ver­senyt, a versenyképességet következetesen komplex gaz­dasági fogalomnak tekintjük és szakítottunk a korábbi egyoldalú műszaki értelmezés­sel. A világszínvonal értelme­zéséről folytatott elméleties- kedő vitának egy új kérdés­felvetés vetett véget. Ki tud nagyobb haszonnal termelni és exportálni? Igaz, a gazda­ságosság, mint követelmény azelőtt sem volt ismeretlen. De éppen a legkritikusabb külföldi piacokon, ahol pedig az áralakulás mérhetővé teszi a gazdaságosságot, az ország tényleges devizabevételeitől független, fix árat fizettünk az exportcikkek termelőinek. S így végül 1 is a versenyké­pesség fokozásán a piaci ha­tékonyságtól független mű­szaki fejlesztést értettünk. Azzal, hogy a termelő vál­lalatok ma már lényegeben azt az árat kapják export­cikkeikért, amelyet a népgaz­daság külföldi devizában kap ériük, a különböző iparágak, vállalatok és szövetkezetek, sőt a termékek egyenként is rangsorolhatók. S a rangsor élén azok a cikkek, vállalatok rs szövetkezetek állnak, amer lyek nem igényelnek állami támogatást. Bizony nem egyszer éppen a világszínvo­nalúnak tartott termékek igen kedvezőtlen helyezést kapnak ebben a reálisabb versenyben. Miért? Mert aránytalanul sokba került a fejlesztés vagy éppen a gyár­tás bizonyult gazdaságtalan­nak. És olyan fejlesztésre is volt precedens, amelyet a ve­vő nem igényelt és így a vé­telárban sem fizetett meg. Szó sincs arról, hogy a műszaki fejlesztés most már másod-, vagy harmadrendű feladat a versenyben. Válto­zatlanul a termékek korsze­rűtlensége a külföldi értékesí­tés legfőbb akadálya. Tehát a korszerűsítés ma is alapköve­telmény, de az ésszerűség ha­tárain belül, a gazdasági ha­tékonyság figyelembe vételé­vel. Már a fejlesztési és ku­tatási témák megválasztásánál számolnunk kell az értékesí­tési lehetőségekkel, a fejlesz­tési és gyártási költségek megtérülésével. Nem igénytelenségre és kö­zépszerűségre akarunk ezzel buzdítani, hanem a realitások figyelembevételére. Adott esetben olcsóbb, gazdaságo­sabb az élmezőnyben elhe­lyezkedő külföldi licenc vá­sárlása, mint a nagy időt és költséget igénylő saját fej­lesztés. És számba kell venni a piac tényleges igényeit. Ezek az igények , pedig min­dig konkrétak, országonként és szállító cégenként változ­nak. Egyáltalán nem (biztos. például, hogy magyar válla­latoktól is megveszik ugyan­azt a terméket, ami Siemens, vagy más nyugati márkajel­zéssel esetleg kapós. Az eddigiekből kitűnik, hogy a versenyképesség is­mérvei között előkelő helye van a piaci munkának, az ország, a vállalat, a márka tekintélyének. Nem lehet versenyképességről beszélni anélkül, hogy be ne nevez­nénk, részt ne vennénk a versenyben. Sőt, a piaci ver­senyképességhez már elért eredmények, serlegek és tró- íeák szükségesek. Ahhoz, a piacon hogy a külföldi vevő éppen magyar terméket vásároljon és ne bármilyen mást, a cikkeknek olyannak kell len­nie árban, műszaki teljesít­ményben, kivitelben, mint amilyet ő keres. És ezen kí­vül még bizalom is szükséges a vásárláshoz. A bizalom elnyeréséhez pedig kitartó munka, állandó, megbízható minőség, a szüntelen piaci je­lenlét, a vevők elismerő vé­leménye (referenciája) szük­séges. Mindez anyagi áldoza­tot, kockázatvállalást is kö­vetel. A piaci verseny annyiban feltétlenül különbözik a sportvetélkedőktől, hogy nem abszolút eredmények, hanem a régi és az új vevők óhatat­lanul, sok szubjektív elemet is tartalmazó pontszámai dön­tik el a rangsort. Másrészt a piacon többszörösen is össze­tett versenyről van szó. A tényleges eladási ár jelenti az összesített pontszámokat, ki­fejezve a termék korszerűsé­gével, műszaki paraméterei­vel, minőségével, üzembizton­ságával, gazdaságos felhasz­nálásával, csomagolásával, piaci hírnevével stb. kapcso­latos véleményeket Úgy kell tehát a vevő ked­vébe járni, hogy közben az eladó is megtalálja számitá- s.át. Más szavakkal: a műsza­ki fejlesztés nem egyszerűen mérnöki, technikusi, hanem legalább annyira közgazdasá­gi, kereskedelmi munka is. A vevő megnyerésére irányu­ló kereskedelmi módszerek között pedig aligha lebecsül- hetők a formai részletek, az ízlésbeli nüanszok, a tömeg­pszichológiai tapasztalatokra épített reklám, a tájékozta­tás, az árubemutató. A keres­kedelmi aprómunkát sokáig lebecsültük, sőt néha még szocialista rendszerünkkel is összeférhetetlennek minősítet­tük azt. Holott hatékonysága (a befektetett költségek meg­térülése) igen előnyös, a leg­korszerűbb termék is csak így értékesíthető jó áron, s a piaci munka révén válnak végül is kifizetődővé a nagy- összegű műszaki és gazdasági ráfordítások is. K. J. Szocialista brigádtagokkal, a nyíregyházi Ságvári Terme, lőszövetkezet törzsgárda tag­jaival telt meg április 1-én a tsz kultúrterme. 1963-tól minden évben hagyományo­san április 4-e előtt osztják ki a ten., liLzövetkezetben a szocialista brigád jelvénye­ket, a jutalmakat, a törzs­gárda tagok oklevelét, jelvé­nyeit. illetve hűségjutalmát. Horváth Janos, a termelő­szövetkezet elnöke ismertet­te a szocialista brigádmozga­lom fejlődését a tsz-ben. Az első szocialista brigád 1982- ben alakult, s 1968-ban már 15 brigád 312, taggal ver­senyzett a cím elnyeréséért. A brigád tagok közül 278 tel­jesítette maradéktalanul vál­lalását. A termelőszövetkezet már nyolcadik éve az orszá­gos versenyben is kiváló ered­ményeket ér el. Ebben nagy szerepük van az áldozatkész szocialista brigádtagoknak. Bizonyítja ezt, hogy a szocia­lista brigádtagok 1968-ra a terv több mint egymillió fo­rintos túlteljesítését vállalták. A vállalást nem csupán telje­sítették, de hárommillió fo­rinttal túl is teljesítettek. A szocialista brigádtagok azon­ban nem csupán szocialista módon dolgoznak, de szocia­lista módon élnek és műve­lődnek is. Mindezt szintén sokatmondó számok igazol­ják. 37 szocialista brigádtag szerzett szakmunkásbizonyít­ványt, 27-en végeztek el az általános iskola nyolc osztá­lyát. s a tagság mintegy 80 százaléka végezte el a tsz- akadtinia harmadik évfolya­mát. Politikai oktatásban, KISZ-szemináriumon több mint 110 szocialista brigád­tag vett részt. A 278 szocialista brigádtag közül kettő, Fábián András és Garat László hetedik éve birtokosa a szocialista bri­gád címnek. Tizenkilenc szó. cialista brigádtag hat éve, tizenhat öt éve, huszonhat fó négy éve, harminckét fő há­rom éve szocialista brigádta­gok. A kétéves brigádtagek száma 89, s az 1968 évi ered­mények után először 94 bri­gádtag nyerte el a szocialista címet. A szocialista brigád- tagokat a termelőszövetkezet vezetősége ünnepi ülésen 500, 350. 300, 250, 200, 150, illetve 100 forint jutalomban része-, sí tette. A 15 szocialista bri­gád közül öt brigád ezüstpla­kettet, 3 brigád pedig bronz­plakettet kapott. Az ezüstpla- kettes brigádok a gyümölcs- kertészetben, tehenészetben, baromfitenyésztésben, nö­vény termesztésben és konyha­kertészetben érnek el évek óta kimagasló eredményeket. A szocialista brigádtagoknak több mint 48 ezer forint ju­talmat osztottak ki. A Ságvári Termelőszövet­kezet 20 évvel ezelőtt, 1949- ben alakult. Az alakuláskor harminc tagja volt a terme­lőszövetkezetnek és 400 hol­don gazdálkodtak. A tagok száma ma több mint 500, s a terület — amelyen korsze­rű mezőgazdasági műve­lést végeznek — meghaladja a 4 ezer holdat. A termelő- szövetkezet a tsz-hez hű tag­jait 5, 10. 15 és 20 év eltelte után hűségjutalomban ré­szesíti. A tsz-nek jelenleg két olyan tagja van. akik az ala­kulásnál is jelen voltak. s 20 éve szorgalmasan dol­goznak. Sztaskó András és Závaczki János 20 éves hűsé­géért 5000 forintban része­sült. Boros Gáspár és Kása Jánosné 15 éve tagja a Ság vári Termelőszövetkezetnek, ezért 3000 forintos hűség- jutalmat kaptak. 27 tag dol­gozik 10 éve a tsz-ben. hű­ségjutalmuk 2000 forint, az 51 öt éve dolgozó tsz-tag hű­ségjutalma pedig 1000 forint volt. ­Rabat, (TASZSZ): Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, kedden a déli órákban Rabatba ér­Genf, (MTI): A leszerelési értekezlet kedd délelőtti ülésén Alva Myrdal asszony, Svédország képviselője határozatterveze­tet terjesztett a küldöttek elé a föld alatti atomrobbantások beszüntetését célzó egyez­mény megkötésére. A hírügy nökségi kommentárok meg jegyzik, hogy 1962. március a leszerelési értekezlet mun­kájának megkezdése óta ez az első eset, hogy a Szovjetunió Berlin, iMTl): Március 24 és 31 között Berlinben értekezletet tartot­tak a szocialista országok tu­dósai és szakemberei, akik a kozmikus fizikai munkacso port keretében együttmüköd nek az űrkutatások területén A tanácskozásokról kiadott közlemény elmondja, hogy az értekezleten a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársa ság és a Szovjetunió tudósai és szakemberei vettek részt. Az értekezleten rámutattak Békeímgafmk tavaszi akció a Országszerte megkezdődtek a magyar békernozgalom ha­gyományos tavaszi akciójá­nak előkészületei. A nép­frontbizottságok — a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselőinek bevonásával — formálják a május 8-a, a fa­siszta Németország fölött aratott győzelem 24. és jú­nius 17-e, az első magyar te­kekongresszus 20. évforduló­ja között sorra kerülő ese­ménysorozat terveit. Április elején békemozgal­munk számos eseményen megemlékezik a NATO- szerződés eláírásának 20. év­fordulójáról. Elítélik az im­perialista katonai tömb léié­nek meghosszabbítását és síkraszállnak az európai bé­két és biztonságot fenyegető mesterkedések ellen. Előie- láthatólag sok ezren lesznek tanúi a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Teslülelé­nek budapesti felhívását is­mertető előadásoknak, tájé­koztatóknak. Ebben a hó­napban hazánk városaiban es falvaiban megemlékeznek ar­ról, hogy 1949 ben, április 20 — és 25-e között tartották az első béke-világkongresszust.. Az Országos Béketanács a televízióval közösen ünnepi gálaestet rendez Budaoesten az Állami Operaházban. A műsort, az Intervízio ip köz­vetíti. Az évforduló jegyé­ben hazánk öt vidéki városá­ban ünnepi békenagy gyűlést tartanak. kezeit. Az Algériából hivata­los látogatásra érkezett szov­jet államfőt a repülőtéren II. Hasszán király és több más marokkói személyiség fogad­ta. és az Egyesült Államok, kép­viselőjén kívül más ország delegátusa terjeszt elő hatá­rozattervezetet. Megfigyelők szerint az Egyesült Államok a svéd ja­vaslatot „mint nem kielégí­tőt” el fogja utasítani. A keddi ülésep felszólalt még Lengyelország és Cseh-' Szlovákia küldötte. Mindket­ten támogatták a tengerfenék békés felhasználására vonat­kozó korábbi szovjet javasla­tot. a kozmikus fizika területén végzett első együttes kísérlet­nek, a Kozmosz—261 jelzésű szovjet mesterséges hold fel­bocsátásának és a szocialista országokban ezzel kapcsolat­ban kitűzött közös földi meg- .igyelési program végreháj- ásának nagy jelentőségére. Az értekezlet részletesen megvitatta azokat a tudomá­nyos, műszaki és szervezési kérdéseket, amelyek a szo­cialista országok apparátusá­nak segítségével 1969—1970- ben felbocsátandó szputn;*!- kok és geofizikai rakéták fel­lövésére vonatkozó program alapján elvégzendő együttes munkálatokkal kapcsolatosai*, Négyen a Ságvári Termelőszövetkezetből. Zavadczki Ilona Orosz Anna, Mo’itolisz Erzsébet és Krászni Zsuzsanna boldogan olvassák a kitüntető szocialista brigád cím odaítéléséről szóló elismerő oklevelet Hammel József felvétele , Podgarnif Marokkóba érkezett A leszerelési értekezlet keddi ülése A szocialista országok tudósai a kozmikus kutatások sikeréért

Next

/
Thumbnails
Contents